Tedd meg életed legjobb befektetéseit.
fair value · 20 million securities worldwide · 50 year history · 10 year estimates · leading business news

2 eurótól biztosítható
Analyse
Profil
🇳🇴

Norvégia Kormányzati Bevétel

Árfolyam

637,274 milliárd NOK
Változás +/-
+189,03 milliárd NOK
Változás %
+34,83 %

A jelenlegi Kormányzati Bevétel Norvégia-ban/ben 637,274 milliárd NOK. A Kormányzati Bevétel Norvégia-ban/ben 637,274 milliárd NOK-ra nőtt 2023. 12. 01.-n, miután 2023. 09. 01.-n 448,244 milliárd NOK volt. 1991. 03. 01.-tól 2024. 03. 01.-ig az átlagos GDP Norvégia-ban/ben 250,35 milliárd NOK volt. A mindenkori csúcsot 2022. 12. 01.-n érték el 788,34 milliárd NOK-val/vel, míg a legalacsonyabb értéket 1993. 09. 01.-n rögzítették 50,60 milliárd NOK-val/vel.

Forrás: Statistics Norway

Kormányzati Bevétel

  • Max

Állami bevételek

Kormányzati Bevétel Története

DátumÉrték
2023. 12. 01.637,274 milliárd NOK
2023. 09. 01.448,244 milliárd NOK
2023. 06. 01.765,719 milliárd NOK
2023. 03. 01.643,162 milliárd NOK
2022. 12. 01.788,337 milliárd NOK
2022. 09. 01.718,838 milliárd NOK
2022. 06. 01.633,69 milliárd NOK
2022. 03. 01.527,551 milliárd NOK
2021. 12. 01.488,592 milliárd NOK
2021. 09. 01.349,33 milliárd NOK
1
2
3
4
5
...
14

Hasonló makrogazdasági mutatók Kormányzati Bevétel-hoz

NévJelenlegElőzőFrekvencia
🇳🇴
Államadósság
708,529 milliárd NOK796,757 milliárd NOKNegyedév
🇳🇴
államháztartás
16,3 % of GDP25,6 % of GDPÉvente
🇳🇴
Állami kiadások
512,813 milliárd NOK457,634 milliárd NOKNegyedév
🇳🇴
Állami kiadások
258,801 milliárd NOK257,409 milliárd NOKNegyedév
🇳🇴
Az államadósság a GDP-hez viszonyítva
44,3 % of GDP36,5 % of GDPÉvente
🇳🇴
Az államháztartás értéke
53,762 milliárd NOK179,64 milliárd NOKNegyedév
🇳🇴
Az államháztartási kiadások a GDP-hez képest
46,4 % of GDP38,3 % of GDPÉvente
🇳🇴
Katonai kiadások
8,669 milliárd USD8,698 milliárd USDÉvente
🇳🇴
Korrupciós index
84 Points84 PointsÉvente
🇳🇴
Korrupciós rangsor
4 4 Évente
🇳🇴
Menekültügyi kérelmek
330 persons320 personsHavi

A kormányzati bevételek mindazon bevételeket jelentik, amelyeket a kormány kap, beleértve az adókat, a vámokat, az állami tulajdonú vállalatok bevételeit, a tőkebevételeket és a külföldi segélyeket. A kormányzati bevételek részei a kormányzati költségvetési egyensúly számításának.

Mi a(z) Kormányzati Bevétel?

A kormányzati bevételek meghatározó szerepet játszanak egy ország gazdasági politikájának megértésében és elemzésében. Az Eulerpool - makrogazdasági adatokat bemutató professzionális weboldalunk célja, hogy átfogó és részletes képet nyújtson a makrogazdasági mutatók jelentőségéről, különösen a kormányzati bevételek kategóriájában. Ebben az elemzésben kivesézzük, hogy miként határozzák meg a kormányzati bevételek az ország gazdasági stabilitását, növekedését, és jólétét. A kormányzati bevételek forrását több tényező határozza meg, amelyek között kiemelt szerepet játszanak az adók, a társadalombiztosítási járulékok, az állami vállalatok nyereségei és az állami vagyon értékesítése. Az adók a bevételek legnagyobb részét teszik ki, és ezek közé tartoznak a jövedelemadók, a társasági adók, a fogyasztási és földhasználati adók, valamint az egyéb szektorokat érintő adók. Az adórendszer formája és struktúrája jelentős mértékben befolyásolják a bevételek nagyságát és stabilitását. A progresszív adórendszerek, ahol a magasabb jövedelműek nagyobb mértékben adóznak, eltérő hatást gyakorolhatnak egy ország bevételére és gazdasági egyensúlyára, mint a propozíciós adórendszerek. A társadalombiztosítási járulékok az egyik legfontosabb bevételi források közé tartoznak, amelyek a különböző társadalmi programok - mint például a nyugdíjak, egészségügyi szolgáltatások, és szociális támogatások - finanszírozását szolgálják. Az ilyen járulékok mértékének és struktúrájának meghatározása kormányzati döntéshozatal tárgyát képezi, és kulcsfontosságú szerepet játszik a hosszú távú fiskális fenntarthatóság elérésében. Az állami vállalatok nyereségéből származó bevételek szintén jelentős tényező lehetnek, különösen olyan országokban, ahol az állami tulajdonú vállalatok meghatározó iparágakban működnek. Az ilyen bevételek nagysága és fenntarthatósága függ az adott vállalatok piaci teljesítményétől, vezetési hatékonyságától, és a nemzetközi versenyképességtől. Az állami tulajdonú vállalatok hozadékainak menedzselése különleges szakértelmet és stratégiai gondolkodást igényel a kormányzat részéről. Az állami vagyon értékesítése, mint például állami ingatlanok, természetes erőforrások, vagy egyéb vagyontárgyak eladása egy másik forrása lehet a kormányzati bevételeknek. Az ilyen alkalmi bevételek rendszerint ad hoc jellegűek és nem tekinthetők fenntartható forrásnak hosszú távon. Az ilyen tranzakciók során fontos szerepet játszanak a transzparencia, a megfelelő piaci értékelés, és a stratégiai tervezés annak érdekében, hogy az eladások ne rövid távú költségvetési szükségleteket szolgáljanak, hanem hozzájáruljanak a hosszú távú gazdasági növekedéshez. A kormányzati bevételek elemzése és menedzselése kulcsfontosságú a közgazdasági politikák alakításában, különösen a költségvetési politika és a monetáris politika összehangolásánál. Például, az adóbevétel csökkenése gyakran kényszeríti a kormányzatokat arra, hogy költségvetési hiányokat találjanak egyensúlyba, ami gyakran államadósság növekedésével jár. Az államadósság szintje pedig hatással lehet a nemzetközi pénzügyi piacok általi megítélésére, kockázati prémiumaira, valamint a hitelfelvételi költségekre. Egy másik fontos szempont a kormányzati bevételek szerkezetének és stabilitásának értékelésénél a gazdasági ciklusokhoz való alkalmazkodási képesség. Az olyan források, amelyek a gazdasági ciklusok csúcs- és mélypontjain kevésbé ingadoznak, stabilabb bevételi alapot nyújtanak, míg az érzékenyebb bevételi források, mint például a fogyasztási adók, nagyobb volatilitást mutathatnak. Ez különösen fontos lehet gazdasági válságok idején, amikor a kormányzatoknak különleges kihívásokkal kell szembenézniük költségvetési deficitek kezelése terén. Az inflációs számok és a nominál GDP növekedése szintén befolyásolják a kormányzati bevételeket. Az infláció közvetlen hatással lehet az adóbevételekre, mert növeli az adóalap névleges értékét, fokozva ezzel a bevételek összegét. Ugyanakkor figyelembe kell venni az infláció által okozott valós értékcsökkenést is, ami az állami kiadások növekedéséhez vezethet. Az e-fizetési rendszerek és digitális adófizetés növekvő szerepvállalása az egyik legújabb fejlemény a kormányzati bevételek beszedésének hatékonyságában és átláthatóságában. Az ilyen technológiák lehetővé teszik a kormányzatok számára, hogy pontosabb és gyorsabb módon vizsgálják felül adóbevételeiket, valamint csökkentik az adóelkerülés és adócsalás lehetőségeit. Összességében a kormányzati bevételek monitorozása és elemzése elengedhetetlen a makrogazdasági stabilitás fenntartásában, a gazdasági politikák előrejelzésében és hatékony alkalmazásában. Az Eulerpool weboldalán rendelkezésre álló adataink segítségével felhasználóink részletes betekintést nyerhetnek a kormányzati bevételek különböző forrásaiba, változóiba és trendjeibe, ezáltal segítve őket a makrogazdasági környezet pontosabb megértésében és a megalapozott gazdaságpolitikai döntések meghozatalában.