Részvényindex: FTSE 100 részvények

A FTSE 100 számít Nagy-Britannia legfontosabb tőzsdeindexének. A 100 legértékesebb vállalatot tartalmazza, amelyek a londoni tőzsdén vannak jegyezve. Különösen a Brexit miatt kapott nemzetközi figyelmet a FTSE 100.

Részvényindex: FTSE 100 részvények

Tedd meg életed legjobb befektetéseit.

2 eurótól biztosítható

A Financial Times Stock Exchange (FTSE) 100 indexet 1984. január 3-án vezették be 1000 pontos indexalappal, és visszamenőlegesen 1969-ig számították ki.

Az index Nagy-Britanniában székelő vállalatokat tartalmaz, amelyek a Londoni Értéktőzsdén vannak jegyezve. Az indexet a brit FTSE Group vállalat számítja ki és kezeli.

A FTSE 100 a német DAX-szal ellentétben egy árindex. Ez azt jelenti, hogy például a társaságok által fizetett osztalékok nem számítanak bele az index árába.

OrszágEgyesült Királyság
TőzsdeLondoni Értéktőzsde
ISINGB0001383545
WKN969378
Bloomberg kódUKX
KategóriaTőzsdei index
TípusTőzsdei index

Az indexben szereplő vállalatok különböző méretűek, és ennek megfelelően eltérő jelentőséggel bírnak a brit gazdaságban. Ezért a cégek súlyozása piaci kapitalizációjuk alapján történik. Ez azt jelenti, hogy a nagyobb vállalatok nagyobb befolyással rendelkeznek az indexre, mint a kisebbek. Ezt a rendszert minden modern indexnél alkalmazzák. Negyedévente felülvizsgálják a FTSE 100 összetételét.

A pénzügyi és az alapfogyasztási cikkek ágazatából származó vállalatok körülbelül 17%-os részesedést képviselnek az indexben, ez a legértékesebb arány. A legkisebb szektorok az ingatlan és a technológia, mindössze körülbelül 1,3%-os részesedéssel rendelkeznek.

Az index legnagyobb vállalata az AstraZeneca vakcinagyártó, melynek piaci kapitalizációja körülbelül 155 milliárd euró. Ennek a listának a másik végén található a Pearson PLC, amelynek tőzsdei értéke csupán 5,4 milliárd euró.

Általában az indexet jól diverzifikáltnak tekintik. Sok közepes piaci kapitalizációjú vállalat van.

Számos olyan vállalat van a FTSE 100 indexen belül, amelyek világszerte ismertek. Ilyen például az AstraZeneca vállalat is, amely főként a COVID-19 elleni vakcinájáról vált híressé.

A nemzetközi színtéren működő nagybankok, mint az HSBC, a Barclays és a Lloyds Banking Group, szintén sokak számára ismertek.

A Bill Ackman által vezetett befektetési alap (Pershing Square Holdings), amely a FTSE 100 index részét képezi, legalábbis a befektetők körében nagyon ismert. Ez az alap a pénzügyi válság és a korona összeomlás idején magas nyereséget realizált.

Továbbá ismert vállalatok a FTSE 100 indexből a BP és a Royal Dutch Shell olajvállalatok, valamint az Unilever élelmiszeripari gyártó.

A brit index 1984-es bevezetése után az első tíz évben átlagosan évente 13,76%-kal nőtt. Az elmúlt tíz évben azonban az index csak évi 1,43%-kal emelkedett. Ez más indexekhez képest nagyon kevés. Az amerikai S&P500 és a világméretű MSCI World éves hozama jóval 8% felett volt. Ennek oka elsősorban a Brexit miatti bizonytalanság. Az EU-ból való kilépés nagyon nagy gazdasági kockázatot jelentett. Ez aztán a kurzusok alakulására is kihatott.

Ha egy befektető az index megalapításakor 1984-ben 1000 eurót fektetett volna ebbe, ma ez 7500 eurót érne. Ez évi 6,4%-os hozamnak felel meg. Összehasonlításképp, az amerikai S&P500 hosszú távon 10%-os hozamot ér el évente.

Nagy-Britanniában sok minőségi vállalat található. Ezek a múltban jól teljesítettek, és valószínűleg a jövőben is így lesz.

Egy teljes indexre vonatkozó ETF-be történő befektetést azonban alaposan meg kell fontolni. A Brexit hosszú távú következményei még nem ismertek, de nagy kockázatot jelentenek. Globális indexbe, mint például a MSCI World indexbe történő befektetéssel a befektetők a múltban jelentősen magasabb hozamot értek el, miközben kisebb volt a kockázat.