Japán Részvények

Üzlet és politika

Japán a világ harmadik legnagyobb gazdasága. A japán gazdaság az elmúlt században jelentősen nőtt. Nagy kapitalizmussal, szorgalommal és innovációs képességgel Japán felzárkózott az Amerikai Egyesült Államokhoz, és egy fejlődő országból világhatalom lett, és jól helytállott. Azonban Japán nem olyan ismert vagy népszerű a német befektetők körében.

Miért van ez így, és miért van Japánnak sok tennivalója? Az 1986-os japán összeomlás és az 1990 óta tartó folyamatos válságállapot az oka. Az 1986-os év egy olyan időszak kezdetét jelölte meg, amely azóta nagy terhet rótt Japánra.

A japán és külföldi befektetők nagy lehetőséget láttak a japán piacon, és elkezdtek vásárolni minden olyan eszközt. Óriási vagyontöbblet-buborék keletkezett. Közönséges vállalatokat P/E arányok 100 és magasabb árfolyamon kereskedtek. A Nikkei 225 közel 39 000 pontos szintre emelkedett. Ez a buborék öt éven keresztül meg tudta tartani magát.

1992-ben nagy összeomláshegészült fel Japánban, és nagy mennyiségű befektetői pénz veszett el. Az kezdetben erős gazdasági növekedés után Japán egy nagyon hosszú stagnációba esett. Egy tartós alacsony termelési növekedés kezdődött. A társadalom öregebb lett, és Japánban a fizetések alig nőttek.

Japán ma

Ma ma, a Japán egy másik ország. Shinzo Abe az LDP-ből 2012-ben a Japán miniszterelnöke lett. Bemutatja az úgynevezett "Abenomics"-ot, mint gazdasági programot. Az ő kormánya alatt Japán ismét növekedni tud. A fogyasztás nő. A fontos munkahelyek ismét betölthetők. Új korszak kezdődik Japánnak.

Shinzo Abe miniszterelnök tehát új gazdasági útra lépett, hogy újra több kapitalizmus vállaljon. Az idősebb lakosságot visszahozza a munkaerőpiacra és növeli az emberi tőkét. Japán technológiailag is fejlődik. A múltban Japán már ismert volt az iparról és a technológiáról. Ma Japán vissza szeretne térni a régi dicsőséghez. Többek között robotokba, megújuló energiákba és hidrogénbe fektet.

Japán liberális piacgazdaság, amely részben még állam által irányított. Németországhoz képest az adók alacsonyabbak és a munkavállalókat érintő törvények kevésbé szigorúak. 2020 szeptemberében Abe nyugdíjba ment. Bár csak nyolc évig volt hivatalban, ez a leghosszabb idő volt, amit egy miniszterelnök Japánban valaha vezetett.

Utódja Yoshihide Suga. Bejelentette, hogy nem akar szakítani Abe politikájával. A politika mélyen fél, hogy a japán politika finom növekedésének újra véget lehet vetni. A japán nép túl sokáig szenvedett a rossz gazdasági helyzetből. A munkaerőhiány azonban oda vezetett, hogy Japán az ipari robotok fellegvárává vált, és Japán autógyártói a hidrogénmobilitásra összpontosítanak, mint innovatív megoldást az éghajlatváltozás ellen.

A legnagyobb cégek

Az Itochu, a SoftBank, a Nintendo és a Sony a Japán jól ismert nagy cégei. Az Itochu egy független vállalat, és ma a világ egyik legnagyobb kereskedelmi vállalatai között működik. A következő szegmensekre összpontosít: élelmiszerek, gépészet, energia és vegyipar, valamint fémekkel, nyersanyagokkal, textíliákkal és ingatlanokkal kapcsolatos tevékenységek.

A SoftBank a világ legnagyobb startup-befektetője. Olyan startup-üzleti modellekbe fektetnek be, amelyek már sok éve jelen vannak a piacon, de még hatalmas növekedési potenciáluk van. A SoftBank klasszikus "kockázati tőkésként" viszonylag későn fektet be az indulási fázisban.

A Nintendo talán a világ legismertebb játékvállalatai. És az egyik nagyon kevés közül, amely valóban sok évtizedes fennmaradást ért el. A Disneyhez hasonlóan a Nintendo sikeresen hozott létre olyan karaktereket és márkákat, amelyek egész emberi kultúránkat jellemzik: Super Mario, Donkey Kong, Legend of Zelda, Animal Crossing, Super Smash Bros, és természetesen a Pokémon. Az közvetítő majdnem közömbös: játékkártyák, Gameboy, Wii, Nintendo DS, Nintendo Switch vagy egy alkalmazás (Pokémon GO).

A Sony Japán legnagyobb elektronikai vállalatkonglomerátuma és a kereskedelmi elektronikai piac valódi erőssége. A Sony elektronikus termékeket gyárt, mint például fényképezőgépek, televíziók és okostelefonok, van egy nagy finanszírozási üzletága, zenei kiadványa, és a világ egyik legnagyobb játékvállalata. A Sony Playstation-ja az egész világon ismert.

A legnagyobb és legfontosabb kereskedési helyszínek

A Tokiói Értéktőzsde. Ez Japán legnagyobb tőzsdéje és a világ harmadik legnagyobb értéktőzsdéje a ott jegyzett részvények piaci kapitalizációja alapján (a New York-i Értéktőzsde és a NASDAQ után).

Az Osaka Exchange Japán második legnagyobb értéktőzsdéje. Itt főként származékos termékeket, például futures és opciókat kereskednek. A második legnagyobb részvénytőzsde a Nagoya Stock Exchange. A kereskedelem Japánban azonban túlnyomórészt a Tokiói Értéktőzsdére összpontosul.

Az indexek árfolyamfejlődése

A Nikkei 225 a legismertebb japán index. Általában Japán vezető indexeként kezelik. Számítása azon alapul, hogy az index egyes részvényeit az ár szerint súlyozzák, nem a piaci kapitalizáció szerint. Ez azt jelenti, hogy minél magasabb az ár, annál jobban járul hozzá az index teljesítményes fejlődéshez.

Ez a súlyozási módszer manapság meglehetősen szokatlan, ezért a Nikkei-index azt kritizálják, hogy nem reprezentálja megfelelően a japán gazdaságot. A japán Nikkei-index még a japán válság után sem tudott hosszú távon jelentős hozamokat generálni. Jelenleg az index 27000 pont felett áll.

A Topix Index-et a Tokiói Értéktőzsde adja ki, és a Nikkei nagy konkurensének számít. A teljesítményt több mint 2000 vállalat méri, és piaci kapitalizáció szerint súlyoznak. Ennek eredményeként sokkal jobban képviseli a japán gazdaságot.

Kereskedési időpontok Japánban

A részvénypiac kereskedelem Japánban viszonylag rövid ideig zajlik. A kereskedelem 9:00 és 15:00 között zajlik, egy órás ebédszünettel. Ezért a kereskedelem 01:00 és 07:00 között zajlik KÖZÉP-EURÓPAI IDŐ szerint.