Gazdaság és politika
Japán a világ harmadik legnagyobb gazdasága. A japán gazdaság a múlt században jelentős méretűvé nőtt. Sok kapitalizmus, szorgalom és innováció segítségével Japán képes volt felzárkózni az USA-hoz és egy feltörekvő országból világhatalommá válni, és még van mit behoznia. A német befektetők körében azonban Japán nem olyan ismert vagy kedvelt.
Miért van ez így, és miért van Japánnak mit behoznia? A 1986-os Japán összeomlás és az 1990 óta tartó állandó válságállapot az ok. 1986-ban kezdődött egy időszak, ami azóta is súlyosan terheli Japánt.
A japánok és a külföldi befektetők nagy potenciált láttak a japán piacon és elkezdtek minden vagyonértéket megvásárolni ott. Egy hatalmas vagyonérték-buborék jött létre. Átlagos vállalatokat P/E arányszámokkal (KGV-kkel) 100 felett kezdtek el kereskedni. A Nikkei 225 mutató majdnem 39.000 pontig emelkedett. Ez a buborék öt éven át tudott fennmaradni.
1992-ben nagy összeomlás történt Japánban, és sok befektetői pénz veszett el. Az erőteljes gazdasági növekedést követően Japán egy nagyon hosszú stagnálásba csökkent. Egy hosszan tartó, alacsony termelési növekedés kezdődött. A társadalom egyre öregedett, a fizetések Japánban alig emelkedtek.
Japán Ma Aktuális
Ma Japán már egy másik ország. Shinzo Abe a LDP-től 2012-ben lesz Japán miniszterelnöke. Bevezeti az úgynevezett "Abenomics" gazdasági programot. Kormányzása alatt Japánnak sikerül ismét növekedésnek indulnia. A fogyasztás nő. Fontos munkahelyek újra betölthetővé válnak. Új korszak kezdődik Japán számára.
Miniszterelnök Shinzo Abe ennek megfelelően új gazdasági irányt vett, hogy több kapitalizmusra tegyen kísérletet. Visszahozza az idősebb népességet a munkaerőpiacra és növeli a humántőkét. Japán emellett technológiai fejlődésen is megy keresztül. A múltban Japán az ipar és a technológia terén volt ismert. Ma Japán vissza szeretne térni régi fényéhez. Többek között robotokba, megújuló energiákba és vízenergiába történő befektetésekkel.
Japán egy liberális piacgazdaság, amely részben még állami irányítás alatt áll. Németországhoz képest az adók alacsonyabbak és a munkavállalókra vonatkozó törvények kevésbé szigorúak. 2020 szeptemberében Abe nyugdíjba vonult. Habár csak nyolc évet töltött hivatalban, ez volt a leghosszabb idő, amit egy miniszterelnök valaha vezette a népet Japánban.
Az utódja Yoshihide Suga. Bejelentette, hogy nem kíván szakítani Abe politikájával. A politika mélyen gyökerező félelme az, hogy véget vethetnék a japán gazdaság gyenge növekedésének. A japán nép túl hosszú ideje szenvedett a rossz gazdasági helyzettől. A munkaerő hiánya azonban ahhoz vezetett, hogy Japán az ipari robotok egyik fellegvárává vált, és a japán autógyártók a hidrogénmobilitásra koncentrálnak a klímaváltozás elleni küzdelem megoldásaként, nagyon innovatívan.
A legnagyobb vállalatok
Itochu, SoftBank, Nintendo és Sony a nagy ismert vállalatok Japánban. Itochu egy független vállalat, és ma a világ egyik legnagyobb kereskedelmi vállalataként működik. A tevékenység a következő szegmensekre korlátozódik: élelmiszerek, gépgyártás, energia & vegyi anyagok, valamint a fémekkel, nyersanyagokkal, textíliákkal és ingatlanokkal kapcsolatos tevékenységek.
A Softbank a világ legnagyobb startup-befektetője. Olyan startup üzleti modellekbe fektetnek, amelyek már sok éve jelen vannak a piacon, de egyben óriási növekedési potenciállal is rendelkeznek. A SoftBank a hagyományos „venture capitalist”-ként viszonylag későn, a startup fázisán belül fektet be.
Nintendo talán a világ legismertebb videojáték-vállalata. És az egyik olyan ritka vállalat, amely valóban sok évtizeden át fennáll. Hasonlóan a Disneyhez, Nintendo sikeresen teremtett karaktereket és márkákat, amelyek formálják az egész emberi kultúránkat: Super Mario, Donkey Kong, Legend of Zelda, Animal Crossing, Super Smash Bros és természetesen a Pokemon. A médium szinte mindegy: kártyajátékok, Gameboy, Wii, Nintendo DS, Nintendo Switch vagy egy alkalmazás (Pokémon GO).
Sony a legnagyobb japán elektronikai vállalat és egy valódi konglomerátum az elektronikai piacon. A Sony elektronikai termékeket, mint például kamerák, televíziók vagy okostelefonok gyárt, rendelkezik egy nagy finanszírozási üzletággal, egy zenei kiadóval és a világ egyik legnagyobb videojáték-cége. A Sony Playstation mindenki számára ismert a világon.
A legnagyobb és legfontosabb kereskedési helyszínek
A Tokyo-i Értéktőzsde. A legnagyobb japán tőzsde és a világ harmadik legnagyobb tőzsdéje a piaci kapitalizációra vonatkoztatva, az ott jegyzett részvények alapján (a New York-i tőzsde és a NASDAQ után).
Az Osaka Exchange Japán második legnagyobb értékpapírtőzsdéje. Itt főként derivatívákkal, mint például határidős ügyletekkel és opciókkal kereskednek. A második legnagyobb részvénypiac a Nagoya Stock Exchange. A kereskedés Japánban azonban túlnyomórészt a Tokyo Stock Exchange-re koncentrálódik.
Indexek árfolyamalakulása
A Nikkei 225 a legismertebb index Japánból. Japánban többnyire irányadó indexként kezelik. A számítása azon alapul, hogy az indexben lévő egyes részvényeket azok árával súlyozzák, a piaci kapitalizáció helyett. Ez azt jelenti, hogy minél magasabb az árfolyam, annál nagyobb mértékben járul hozzá az index fejlődéséhez.
Ez a súlyozási eljárás manapság meglehetősen szokatlan, ezért a Nikkei indexet gyakran bírálják, hogy nem megfelelően képviseli a japán gazdaságot. A japán irányadó Nikkei index is alig tudott hosszú távon hozamokat elérni a Japánválság után. Jelenleg az index 27.000 pont felett áll.
A Topix-indexet a Tokiói Tőzsde adja ki, és a Nikkei jelentős versenytársának számít. Több mint 2000 vállalat teljesítményét méri, és a piaci kapitalizáció alapján van súlyozva. Emiatt sokkal jobban reprezentálja a japán gazdaságot.
Japán kereskedési időszakai
A japán tőzsdei kereskedés viszonylag rövid idő alatt zajlik. 9:00 és 15:00 óra között zajlik a kereskedés, egyórás ebédszünettel. Következésképpen közép-európai idő szerint 01:00 és 07:00 óra között zajlik a kereskedés.
