Általános információk

A NASDAQ 100 egy részvényindex, amely elsősorban amerikai technológiai vállalatokat tartalmaz. Az indexbe a 100 legértékesebb nem banki vállalat kerül bevonásra, amelyek a Nasdaq amerikai tőzsdén vannak jegyezve. A cégek mérete az Apple hárombillió dolláros értékelésétől a Peloton (beltéri biciklik) 12 milliárd dolláros értékeléséig terjed.

Ezt az indexet az amerikai Nasdaq tőzsdén adják ki (a National Association of Securities Dealers Automated Quotations rövidítése).

A NASDAQ 100 nemzetközi hírnévvel és jelentőséggel bír. Gyakran használják az egész technológiai és szoftver-szektor értékelésére.

Alapadatok

Az index számítása

Az index értékét kereskedési napokon a Nasdaq tőzsde nyitvatartási idejében számítják ki. Közép-európai idő szerint ez 15:30-tól 22:00 óráig tart. Ebben az időszakban az index árfolyama másodpercenként frissül.

A számítás az úgynevezett értékindex képlet alapján történik. Ebbe a kalkulációba beleszámít minden egyes részvény fejlődése.

Ezek az egyéni változások továbbá súlyozva vannak. Ez azt jelenti, hogy a legnagyobb vállalatnak több befolyása van az indexre, mint a legkisebb cégnek. A súlyozás kritériumai a piaci kapitalizáció és a szabadon kereskedhető részvények száma.

Az indexbe való felvétel legfontosabb kritériuma a piaci kapitalizáció. Emellett a jelöltnek magas kereskedési volumennel kell rendelkeznie, és legalább két éve szerepelnie kell a Nasdaq listáján. Az új vállalatok felvételéről és a már az indexben szereplő cégek kiválasztásáról általában évente egyszer döntenek.

Általánosságban az indexet jól diverzifikáltnak tekintik. Nagyon sok közepes piaci kapitalizációjú vállalat található.

Az index történetének áttekintése

A NASDAQ 100-at 1985. január 31-én hozták létre. Ezen a napon a kezdőértékét 250 pontban állapították meg. Kilenc évvel később az indexet 2:1 arányban szétosztották. Ez azt jelenti, hogy az összes valaha kiszámított árfolyam felére csökkent. Így az új alapérték 125 pont lett.

A technológiai buborék (másnéven Dotcom-buborék), amely 2000 és 2003 között pukkadt ki, különösen súlyosan érintette a Nasdaq-et. A buborék felfúvódását megelőzően azonban az index körülbelül 3600%-ot nőtt mindössze 15 év alatt. Ez évente körülbelül 27%-os hozamnak felel meg!

Ennek megfelelően a tőzsdei zuhanás is kiadós volt a lufi kipukkanása után. A 2000. márciusi 4.700 pont fölül közel 80%-ot esett a mutató, 800 pontig csökkent 2002 októberére. A pénzügyi válság alatt a Nasdaq több mint 50%-ot veszített értékéből. A 2009. márciusi mélyponton az index csupán 1.040 pontot ért.

Az elmúlt 12 évben a Nasdaq erőteljes emelkedő trendben van. 2022 januárjában az index majdnem 16.000 pontnál áll. Ennek a gyors fejlődésnek az oka többek között a Tech-Óriások, mint például az Apple, Microsoft és társaik növekedése.

Történeti árfolyamalakulás

Ha egy befektető az index indításakor, 1985-ben fektetett volna be 1000 eurót ebbe, akkor ez a befektetés ma körülbelül 126 400 eurót érne. Ez évi közel 14%-os hozamnak felel meg.

Az elmúlt öt évben a Nasdaq összesen 213%-ot emelkedett. Ez jelentősen meghaladja a MSCI World globális részvényindex 82%-os növekedését.

Jelentőség a magánbefektetők számára

Befektetők a múltban sok pénzt kereshettek a Nasdaq 100 segítségével. Általánosságban figyelemre méltó, hogy a mozgások lefelé és felfelé nagyobbak, mint a szélesebb indexek esetében. Ezért egy befektetés a Nasdaq-ba inkább a kockázatot kedvelő befektetők számára ajánlott.

Számos különböző ETF létezik, amelyek megpróbálják lekövetni ezt az indexet. Különösen a konzervatív portfóliókban egy ilyen befektetés jó kiegészítés lehet.

Azonban a befektetőknek mindig figyelemmel kell kísérniük a portfólióban lévő, magasra értékelt technológiai részvények arányát. Ez különösen a fiatal befektetőknél gyakran viszonylag magas.