Tedd meg életed legjobb befektetéseit. fair value · 20 million securities worldwide · 50 year history · 10 year estimates · leading business news
2 eurótól biztosítható Burundi Kamatláb
Árfolyam
A jelenlegi Kamatláb értéke Burundi országban 13,66 %. A Kamatláb Burundi országban 13,66 %-re csökkent 2024. 06. 01. napján, miután 2024. 05. 01. napján 13,66 % volt. 2007. 01. 31. és 2024. 06. 30. között az átlagos GDP Burundi országban 9,30 % volt. A csúcsértéket 2012. 07. 31. napon érték el 16,24 %-val, míg a legalacsonyabb értéket 2022. 12. 31. napon rögzítették 5,00 %-val.
Kamatláb ·
Max
Kamatláb | |
---|---|
2007. 02. 01. | 11,10 % |
2007. 03. 01. | 11,10 % |
2007. 04. 01. | 11,10 % |
2007. 05. 01. | 11,10 % |
2007. 06. 01. | 11,10 % |
2007. 07. 01. | 11,10 % |
2007. 08. 01. | 11,10 % |
2007. 09. 01. | 11,10 % |
2007. 10. 01. | 11,10 % |
2007. 11. 01. | 11,10 % |
2007. 12. 01. | 11,10 % |
2008. 01. 01. | 11,05 % |
2008. 02. 01. | 11,00 % |
2008. 03. 01. | 11,00 % |
2008. 04. 01. | 11,00 % |
2008. 05. 01. | 11,00 % |
2008. 06. 01. | 11,00 % |
2008. 07. 01. | 11,00 % |
2008. 08. 01. | 11,00 % |
2008. 09. 01. | 11,00 % |
2008. 10. 01. | 11,00 % |
2008. 11. 01. | 11,00 % |
2008. 12. 01. | 11,00 % |
2009. 01. 01. | 10,50 % |
2009. 02. 01. | 10,00 % |
2009. 03. 01. | 10,00 % |
2009. 04. 01. | 10,00 % |
2009. 05. 01. | 10,00 % |
2009. 06. 01. | 10,00 % |
2009. 07. 01. | 10,00 % |
2009. 08. 01. | 10,00 % |
2009. 09. 01. | 10,00 % |
2009. 10. 01. | 10,00 % |
2009. 11. 01. | 10,00 % |
2009. 12. 01. | 10,00 % |
2010. 01. 01. | 10,00 % |
2010. 02. 01. | 10,00 % |
2010. 03. 01. | 8,60 % |
2010. 04. 01. | 7,20 % |
2010. 05. 01. | 7,20 % |
2010. 06. 01. | 7,53 % |
2010. 07. 01. | 7,86 % |
2010. 08. 01. | 7,86 % |
2010. 09. 01. | 8,97 % |
2010. 10. 01. | 10,22 % |
2010. 11. 01. | 10,77 % |
2010. 12. 01. | 11,22 % |
2011. 01. 01. | 10,63 % |
2011. 02. 01. | 8,75 % |
2011. 03. 01. | 7,70 % |
2011. 04. 01. | 8,47 % |
2011. 05. 01. | 9,71 % |
2011. 06. 01. | 10,50 % |
2011. 07. 01. | 10,83 % |
2011. 08. 01. | 11,12 % |
2011. 09. 01. | 12,08 % |
2011. 10. 01. | 13,31 % |
2011. 11. 01. | 13,58 % |
2011. 12. 01. | 13,93 % |
2012. 01. 01. | 14,42 % |
2012. 02. 01. | 13,86 % |
2012. 03. 01. | 13,74 % |
2012. 04. 01. | 14,44 % |
2012. 05. 01. | 14,46 % |
2012. 06. 01. | 14,66 % |
2012. 07. 01. | 15,64 % |
2012. 08. 01. | 15,80 % |
2012. 09. 01. | 15,07 % |
2012. 10. 01. | 14,19 % |
2012. 11. 01. | 13,86 % |
2012. 12. 01. | 13,95 % |
2013. 01. 01. | 14,27 % |
2013. 02. 01. | 14,10 % |
2013. 03. 01. | 12,72 % |
2013. 04. 01. | 12,23 % |
2013. 05. 01. | 12,11 % |
2013. 06. 01. | 10,71 % |
2013. 07. 01. | 9,83 % |
2013. 08. 01. | 10,17 % |
2013. 09. 01. | 10,54 % |
2013. 10. 01. | 11,09 % |
2013. 11. 01. | 12,23 % |
2013. 12. 01. | 12,75 % |
2014. 01. 01. | 11,51 % |
2014. 02. 01. | 10,39 % |
2014. 03. 01. | 10,45 % |
2014. 04. 01. | 11,28 % |
2014. 05. 01. | 11,22 % |
2014. 06. 01. | 10,68 % |
2014. 07. 01. | 10,73 % |
2014. 08. 01. | 10,21 % |
2014. 09. 01. | 8,98 % |
2014. 10. 01. | 7,28 % |
2014. 11. 01. | 7,20 % |
2014. 12. 01. | 7,95 % |
2015. 01. 01. | 9,06 % |
2015. 02. 01. | 9,15 % |
2015. 03. 01. | 8,07 % |
2015. 04. 01. | 8,07 % |
2015. 05. 01. | 10,68 % |
2015. 06. 01. | 12,78 % |
2015. 07. 01. | 14,75 % |
2015. 08. 01. | 15,49 % |
2015. 09. 01. | 16,11 % |
2015. 10. 01. | 15,41 % |
2015. 11. 01. | 14,09 % |
2015. 12. 01. | 11,58 % |
2016. 01. 01. | 9,63 % |
2016. 02. 01. | 9,34 % |
2016. 03. 01. | 9,23 % |
2016. 04. 01. | 8,48 % |
2016. 05. 01. | 8,77 % |
2016. 06. 01. | 9,35 % |
2016. 07. 01. | 8,87 % |
2016. 08. 01. | 8,40 % |
2016. 09. 01. | 7,92 % |
2016. 10. 01. | 7,68 % |
2016. 11. 01. | 7,21 % |
2016. 12. 01. | 7,06 % |
2017. 01. 01. | 7,54 % |
2017. 02. 01. | 8,21 % |
2017. 03. 01. | 8,75 % |
2017. 04. 01. | 8,49 % |
2017. 05. 01. | 7,56 % |
2017. 06. 01. | 7,16 % |
2017. 07. 01. | 7,06 % |
2017. 08. 01. | 7,22 % |
2017. 09. 01. | 7,69 % |
2017. 10. 01. | 8,06 % |
2017. 11. 01. | 8,22 % |
2017. 12. 01. | 7,69 % |
2018. 01. 01. | 7,08 % |
2018. 02. 01. | 7,00 % |
2018. 03. 01. | 6,79 % |
2018. 04. 01. | 6,38 % |
2018. 05. 01. | 5,83 % |
2018. 06. 01. | 5,29 % |
2018. 07. 01. | 5,10 % |
2018. 08. 01. | 5,21 % |
2018. 09. 01. | 5,43 % |
2018. 10. 01. | 5,54 % |
2018. 11. 01. | 5,49 % |
2018. 12. 01. | 5,48 % |
2019. 01. 01. | 5,51 % |
2019. 02. 01. | 5,52 % |
2019. 03. 01. | 5,50 % |
2019. 04. 01. | 5,49 % |
2019. 05. 01. | 5,49 % |
2019. 06. 01. | 5,50 % |
2019. 07. 01. | 5,48 % |
2019. 08. 01. | 5,40 % |
2019. 09. 01. | 5,32 % |
2019. 10. 01. | 5,26 % |
2019. 11. 01. | 5,21 % |
2019. 12. 01. | 5,42 % |
2020. 01. 01. | 5,81 % |
2020. 02. 01. | 6,00 % |
2020. 03. 01. | 6,00 % |
2020. 04. 01. | 6,00 % |
2020. 05. 01. | 6,00 % |
2020. 06. 01. | 6,00 % |
2020. 07. 01. | 6,00 % |
2020. 08. 01. | 6,00 % |
2020. 09. 01. | 6,30 % |
2020. 10. 01. | 6,60 % |
2020. 11. 01. | 6,60 % |
2020. 12. 01. | 6,74 % |
2021. 01. 01. | 6,82 % |
2021. 02. 01. | 6,68 % |
2021. 03. 01. | 6,69 % |
2021. 04. 01. | 6,96 % |
2021. 05. 01. | 7,08 % |
2021. 06. 01. | 7,05 % |
2021. 07. 01. | 7,01 % |
2021. 08. 01. | 6,78 % |
2021. 09. 01. | 6,47 % |
2021. 10. 01. | 6,40 % |
2021. 11. 01. | 6,45 % |
2021. 12. 01. | 6,65 % |
2022. 01. 01. | 6,89 % |
2022. 02. 01. | 6,87 % |
2022. 03. 01. | 6,83 % |
2022. 04. 01. | 6,89 % |
2022. 05. 01. | 6,95 % |
2022. 06. 01. | 6,96 % |
2022. 07. 01. | 6,95 % |
2022. 08. 01. | 6,95 % |
2022. 09. 01. | 6,84 % |
2022. 10. 01. | 6,33 % |
2022. 11. 01. | 5,77 % |
2022. 12. 01. | 5,31 % |
2023. 01. 01. | 5,21 % |
2023. 02. 01. | 6,13 % |
2023. 03. 01. | 7,19 % |
2023. 04. 01. | 7,59 % |
2023. 05. 01. | 7,69 % |
2023. 06. 01. | 7,62 % |
2023. 07. 01. | 9,16 % |
2023. 08. 01. | 11,42 % |
2023. 09. 01. | 12,00 % |
2023. 10. 01. | 12,00 % |
2023. 11. 01. | 12,00 % |
2023. 12. 01. | 12,00 % |
2024. 01. 01. | 12,00 % |
2024. 02. 01. | 12,00 % |
2024. 03. 01. | 12,83 % |
2024. 04. 01. | 13,66 % |
2024. 05. 01. | 13,66 % |
2024. 06. 01. | 13,66 % |
Kamatláb Története
Dátum | Érték |
---|---|
2024. 06. 01. | 13,66 % |
2024. 05. 01. | 13,66 % |
2024. 04. 01. | 13,66 % |
2024. 03. 01. | 12,83 % |
2024. 02. 01. | 12 % |
2024. 01. 01. | 12 % |
2023. 12. 01. | 12 % |
2023. 11. 01. | 12 % |
2023. 10. 01. | 12 % |
2023. 09. 01. | 12 % |
Hasonló makrogazdasági mutatók Kamatláb-hoz
Név | Jelenleg | Előző | Frekvencia |
---|---|---|---|
🇧🇮 A magánszektor felé nyújtott hitelek | 4,595 Bio. BIF | 4,533 Bio. BIF | Havi |
🇧🇮 Bankok mérlege | 7,547 Bio. BIF | 7,424 Bio. BIF | Havi |
🇧🇮 Devizatartalékok | 423,151 milliárd BIF | 268,067 milliárd BIF | Havi |
🇧🇮 Készpénzállomány M0 | 1,611 Bio. BIF | 1,528 Bio. BIF | Havi |
🇧🇮 Központi bank mérlege | 3,215 Bio. BIF | 3,253 Bio. BIF | Havi |
🇧🇮 Pénzmennyiség M1 | 3,294 Bio. BIF | 3,223 Bio. BIF | Havi |
🇧🇮 Pénzmennyiség M2 | 4,614 Bio. BIF | 4,648 Bio. BIF | Havi |
🇧🇮 Pénzmennyiség M3 | 5,372 Bio. BIF | 5,3 Bio. BIF | Havi |
Burundiban a kamatlábakról szóló döntéseket a Burundi Bank Monetáris Bizottsága hozza meg. A hivatalos kamatláb a refinanszírozási ráta.
Makrooldalak más országok számára a Afrika
- 🇩🇿Algéria
- 🇦🇴Angola
- 🇧🇯Benin
- 🇧🇼Botswana
- 🇧🇫Burkina Faso
- 🇨🇲Kamerun
- 🇨🇻Kap Verde
- 🇨🇫Közép-afrikai Köztársaság
- 🇹🇩Csád
- 🇰🇲Komor-szigetek
- 🇨🇬Kongó
- 🇿🇦Dél-Afrika
- 🇩🇯Dzsibuti
- 🇪🇬Egyiptom
- 🇬🇶Egyenlítői-Guinea
- 🇪🇷Eritrea
- 🇪🇹Etiópia
- 🇬🇦Gabon
- 🇬🇲Gambia
- 🇬🇭Ghána
- 🇬🇳Guinea
- 🇬🇼Bissau-Guinea
- 🇨🇮Elefántcsontpart
- 🇰🇪Kenia
- 🇱🇸Lesotho
- 🇱🇷Libéria
- 🇱🇾Líbia
- 🇲🇬Madagaszkár
- 🇲🇼Malawi
- 🇲🇱Mali
- 🇲🇷Mauritánia
- 🇲🇺Mauritius
- 🇲🇦Marokkó
- 🇲🇿Mozambik
- 🇳🇦Namíbia
- 🇳🇪Niger
- 🇳🇬Nigéria
- 🇷🇼Ruanda
- 🇸🇹São Tomé és Príncipe
- 🇸🇳Senegál
- 🇸🇨Seychelle-szigetek
- 🇸🇱Sierra Leone
- 🇸🇴Szomália
- Dél-Szudán
- 🇸🇩Sudán
- 🇸🇿Szváziföld
- 🇹🇿Tanzánia
- 🇹🇬Togo
- 🇹🇳Tunézia
- 🇺🇬Uganda
- 🇿🇲Zambia
- 🇿🇼Zimbabwe
Mi a(z) Kamatláb?
Az Eulerpool, egy professzionális makrogazdasági adatokat bemutató weboldal, kiemelt figyelmet fordít a gazdasági folyamatok mély elemzésére. Az egyik legfontosabb makrogazdasági mutató, amelyet részletesen elemzünk, a kamatláb, amely meghatározó szerepet játszik a gazdaság stabilitása és növekedése szempontjából. A kamatláb az a százalékos arány, amelyet egy hitelfelvevő fizet a hiteladónak az adott időszak alatt kölcsönzött összegek után. Ezen felül, a kamatláb nemcsak a hitelfelvevő és a hiteladó közötti költségek és hozamok meghatározásában játszik kulcsszerepet, hanem mélyreható hatással van a gazdaság számos más aspektusára is, beleértve a beruházásokat, a fogyasztói kiadásokat, az inflációt és a munkanélküliséget. Az alapkamat, amelyet gyakran a jegybank határoz meg, irányadó szerepet tölt be a gazdaságban. A jegybanki alapkamat hatására változhatnak az egyes kereskedelmi bankok által kínált hitel- és betéti kamatok, amelyek továbbgyűrűzve befolyásolják a gazdasági szereplők viselkedését. Amikor a jegybank csökkenti az alapkamatszintet, az általában a gazdasági növekedést kívánja ösztönözni azáltal, hogy olcsóbbá teszi a hitelfelvételt, és így növeli a fogyasztói és vállalati kiadásokat. Ezzel szemben az alapkamatszint emelése általában az infláció megfékezésére irányul, mivel a magasabb kamatok visszafogják a hitelfelvételt és a kiadásokat. Az infláció és a kamatláb közötti kapcsolat különösen fontos a gazdasági egyensúly szempontjából. Az infláció akkor következik be, amikor az általános árszínvonal emelkedik, ami csökkenti a fizetőeszköz vásárlóerejét. A jegybankok gyakran emelik a kamatokat, hogy megfékezzék az inflációt, mivel a magasabb kamatok visszafogják a hitelfelvételt és a kiadásokat. Ezzel szemben, alacsony inflációs környezetben, a kamatlábak csökkentése a gazdasági aktivitás növelését célozza. A kamatlábak emellett jelentős hatással vannak a valuták értékére is. Magasabb kamatlábak vonzóbbá teszik az adott ország valutáját a külföldi befektetők számára, mivel magasabb hozamot kínálnak a befektetéseik után. Ennek eredményeként, a magasabb kamatlábak gyakran erősítik a helyi valutát, míg az alacsonyabb kamatlábak általában gyengítik azt. Ez a valutaárfolyamok mozgása hatással lehet a nemzetközi kereskedelem egyensúlyára, mivel az erős valuta drágítja az exportot, míg az olcsó valuta ösztönzi azt. A háztartások és vállalatok szempontjából a kamatlábak fontos szerepet játszanak a finanszírozási döntések meghozatalában. Az alacsony kamatlábak kedvezőbbé teszik a lakásvásárlást, az autóvásárlást és a vállalati beruházásokat, mivel csökkentik a hitelfelvétel költségeit. Ezzel szemben a magas kamatok gyakran visszafogják ezeket a kiadásokat, mivel növelik a hitelek költségeit. Ezért a kamatlábak szintjének változása közvetlenül befolyásolja a fogyasztói és vállalati döntéseket, amelyek végső soron a gazdasági növekedést és a munkanélküliséget is érintik. Az Eulerpool weboldalán részletes adatok és elemzések érhetők el a kamatlábak alakulásáról és azok gazdasági hatásairól. A hitelpiactól kezdve a beruházásokig, a fogyasztói kiadásoktól a valutaárfolyamokig, weboldalunk segít a felhasználóknak mélyebb betekintést nyerni a kamatlábak dinamikájába és azok gazdasági következményeibe. Felhasználóink számára olyan eszközöket és információkat biztosítunk, amelyek segítenek a makrogazdasági folyamatok teljesebb megértésében. Összefoglalva, a kamatlábak központi szerepet játszanak a gazdasági folyamatok alakításában. Az alapkamat szintjének változtatása a jegybank által közvetlen hatással van a gazdasági növekedésre, az inflációra, a valutaárfolyamokra, valamint a fogyasztói és vállalati döntésekre. Az Eulerpool weboldalán elérhető részletes adatok és elemzések lehetőséget biztosítanak a felhasználók számára, hogy naprakész információk alapján hozzanak megalapozott döntéseket a kamatlábak és azok gazdasági hatásai terén. Weboldalunk célja, hogy átfogó és közérthető módon bemutassa a makrogazdasági mutatókat, és támogassa a felhasználók gazdasági ismereteinek bővítését.