A norvégiai kereskedelmi mérleg 1989 óta többletben van, és 2021-ben elérte a 531 milliárd norvég koronát, ami a valaha mért legmagasabb kereskedelmi többlet, elsősorban az exportált áruk árának átlagos növekedésének köszönhetően, amely sokkal meghaladta az importált áruk árának növekedését. Az export 77%-kal növekedett és elérte az 1.377,8 milliárd norvég koronát, amit erőteljesen hajtottak az energia termékek, fémek és halak magas árai. A kőolajból és földgázból származó exportbevételek több mint 60%-át tették ki az áruexportnak 2021-ben. Az import 82,1 milliárd norvég koronával nőtt az előző évhez képest és 2021-ben elérte a 846,8 milliárd koronát. E növekedés közel negyede a személygépkocsik magas importjának tudható be, ami 36,5%-kal nőtt és elérte a 72,1 milliárd norvég koronát. Az EU országai, Nagy-Britannia, Kína és az Egyesült Államok a legfontosabb kereskedelmi partnerek Norvégia számára.

Mi a(z) Kereskedelmi mérleg?

A Külkereskedelmi Mérleg A külkereskedelmi mérleg (más néven kereskedelmi mérleg vagy BOA) kulcsfontosságú makrogazdasági mutató, amely meghatározza egy ország áruimportjának és -exportjának különbségét. Az Eulerpool weboldalán kiemelt fontossággal kezeljük a külkereskedelmi mérleget, mivel ez a mutató számos gazdasági döntéshozó és elemző számára alapvető információforrásként szolgál. A külkereskedelmi mérleg kiszámítása során egy adott ország export értékét levonjuk az import értékéből. Az eredmény lehet pozitív vagy negatív. Amennyiben egy ország exportja meghaladja az importját, kereskedelmi többletről beszélünk. Ezzel szemben, ha az import nagyobb, mint az export, kereskedelmi hiányról van szó. A külkereskedelmi mérleg fontossága nem csupán abban rejlik, hogy megmutatja egy ország gazdasági nyitottságát és versenyképességét a nemzetközi piacon, hanem abban is, hogy jelentős hatással bír a gazdaság számos egyéb mutatójára, mint például a bruttó hazai termék (GDP), a nemzeti valuta árfolyama, illetve az inflációs ráták. A pozitív külkereskedelmi mérleg általában gazdasági növekedést jelez, hiszen azt mutatja, hogy a nemzetközi kereslet jelentős az adott ország termékei iránt. Ez növeli a hazai termelést és foglalkoztatást, ami végső soron hozzájárul a GDP növekedéséhez. Ezzel párhuzamosan azonban egy túlzottan nagy külkereskedelmi mérleg-többlet szintén nem mindig pozitív, hiszen az inflációs nyomást is növelheti, illetve alapot adhat a nemzeti valuta felértékelődésének, ami később csökkentheti az export versenyképességét. A negatív külkereskedelmi mérleg jellemzően kedvezőtlen gazdasági helyzetre utal. Egy ilyen mérleg arra mutat, hogy az adott ország több árut importál, mint amennyit exportál, ami hosszú távon fenntarthatatlan lehet. A folyamatosan fennálló kereskedelmi hiány költségvetési problémákhoz, adósságspirálhoz és valutaleértékeléshez vezethet. Ezen túlmenően a magas importszint sok esetben az emelkedő infláció jele is lehet. A külkereskedelmi mérleg alakulását számos tényező befolyásolhatja. A gazdaság szerkezete, a gazdaságpolitikák, a valutával kapcsolatos kilátások, valamint a globális gazdasági helyzet mind befolyásolják az export és az import arányát. Például egy ország, amely jelentős nyersanyagkészletekkel rendelkezik és ezen anyagokat exportálja, valószínűleg pozitív külkereskedelmi mérleggel rendelkezik. Ezzel szemben egy gazdaság, amely jelentős mértékben függ a technológiai importtól, gyakrabban kerül kereskedelmi hiányba. A külkereskedelmi mérleg előrejelezhetőségében szerepet játszanak a nemzetgazdaság specifikus sajátosságai, illetve globális trendek. Az egyes szektorok versenyképességének javítása érdekében a kormányok gyakran különféle gazdaságélénkítő politikákat alkalmaznak, mint például az adókedvezmények, a támogatási programok vagy a valutaárfolyamok befolyásolása. Ezek a gazdasági intézkedések mind a külkereskedelmi mérleg javítását, mind pedig a gazdaság fenntartható növekedésének biztosítását célozzák. Emellett a külkereskedelmi mérleg helyzete különösen fontos a központi bankok számára is, hiszen befolyásolja a monetáris politikát. Egy jelentős kereskedelmi többlet esetén a központi bankok gyakran szűkítő monetáris politikát alkalmazhatnak, míg kereskedelmi hiány esetén lazító monetáris lépéseket hajtanak végre annak érdekében, hogy támogassák a gazdasági növekedést és csökkentsék az inflációs nyomást. Az Eulerpool weboldal célja, hogy naprakész és alapos adatokat biztosítson a külkereskedelmi mérleg alakulásáról, támogatva ezzel a gazdasági elemzők, kormányzati döntéshozók és befektetők munkáját. Az adataink mélyreható elemzése lehetővé teszi az egyes gazdasági szektorok és a nemzetközi piaci trendek részletes megismerését, ami hozzájárul a pontosabb előrejelzésekhez és megalapozottabb gazdasági döntésekhez. A külkereskedelmi mérleg tehát nem csupán egy egyszerű statisztikai mutató, hanem egy olyan összetett gazdasági jelzőrendszer, amely számos szempontból befolyásolja és jelzi egy ország gazdasági egészségét. Az Eulerpool célja, hogy kiemelten megbízható forrásként szolgáljon ezen adatok bemutatásában és elemzésében, segítve ezzel a gazdasági döntéshozók és az üzleti közösség munkáját. A külkereskedelmi mérleg folyamatos figyelemmel kísérése és elemzése tehát elengedhetetlen a globális gazdaság megértéséhez és sikeres működéséhez.