Tedd meg életed legjobb befektetéseit.
fair value · 20 million securities worldwide · 50 year history · 10 year estimates · leading business news

2 eurótól biztosítható
Analyse
Profil
🇮🇩

Indonézia Minimálbér

Árfolyam

4,9 Mió. IDR /Hónap
Változás +/-
+260 000 IDR /Hónap
Változás %
+5,45 %

A jelenlegi Minimálbér értéke Indonézia-ban 4,9 Mió. IDR /Hónap. A Minimálbér Indonézia-ban 4,9 Mió. IDR /Hónap-ra emelkedett 2023. 01. 01.-án/én, miután 2022. 01. 01.-án 4,64 Mió. IDR /Hónap volt. 2012. 01. 01. és 2024. 01. 01. között az átlagos GDP Indonézia-ban 3,56 Mió. IDR /Hónap volt. A valaha elért legmagasabb értéket 2024. 01. 01.-án/én értük el 5,07 Mió. IDR /Hónap, míg a legalacsonyabb értéket 2012. 01. 01.-án/én rögzítettük 1,68 Mió. IDR /Hónap.

Forrás: Ministry of Manpower and Transmigration

Minimálbér

  • Max

Minimálbérek

Minimálbér Története

DátumÉrték
2023. 01. 01.4,9 Mió. IDR /Hónap
2022. 01. 01.4,64 Mió. IDR /Hónap
2021. 01. 01.4,42 Mió. IDR /Hónap
2020. 01. 01.4,28 Mió. IDR /Hónap
2019. 01. 01.3,94 Mió. IDR /Hónap
2018. 01. 01.3,6 Mió. IDR /Hónap
2017. 01. 01.3,35 Mió. IDR /Hónap
2016. 01. 01.3,1 Mió. IDR /Hónap
2015. 01. 01.2,7 Mió. IDR /Hónap
2014. 01. 01.2,44 Mió. IDR /Hónap
1
2

Hasonló makrogazdasági mutatók Minimálbér-hoz

NévJelenlegElőzőFrekvencia
🇮🇩
Foglalkoztatottak
138,633 Mió. 135,297 Mió. Évente
🇮🇩
Gyártási bérek
3,026 Mió. IDR/Month3,205 Mió. IDR/MonthNegyedév
🇮🇩
Munkanélküli személyek
7,989 Mió. 8,426 Mió. Évente
🇮🇩
Munkanélküliségi ráta
4,82 %5,32 %Negyedév
🇮🇩
Munkavállalási arány
69,3 %68,63 %Évente
🇮🇩
Népesség
278,7 Mió. 275,8 Mió. Évente
🇮🇩
Női nyugdíjkorhatár
58 Years58 YearsÉvente
🇮🇩
Nyugdíjkorhatár férfiaknak
58 Years58 YearsÉvente

A minimálbérek Indonéziában a Jakarta régió minimálbéreire utalnak, amelyek a legmagasabbak az országban.

Mi a(z) Minimálbér?

A minimálbér egy fontos makrogazdasági mutató, amely jelentős hatással van a gazdaság egészére, beleértve a munkavállalók életszínvonalát, a foglalkoztatottságot, valamint a vállalati költségeket és az árakat. A minimálbér fogalma alatt az a legkisebb havi vagy órabér értendő, amelyet a munkáltatóknak jogilag kötelező megfizetniük dolgozóiknak. A minimálbér meghatározása és felülvizsgálata gyakran kormányzati döntés, amely figyelembe veszi gazdasági, szociális és politikai szempontokat is. A minimálbérek meghatározása mögött általában az a cél áll, hogy biztosítsák a dolgozók számára a megélhetéshez szükséges minimális jövedelmet, csökkentsék a szegénységet, és hozzájáruljanak a társadalmi egyenlőtlenségek mérsékléséhez. Ebben az összefüggésben azonban a szakértők gyakran megvitatják a minimálbér különféle gazdasági hatásait. Egyes nézetek szerint a magasabb minimálbér segíthet a vásárlóerő növelésében, csökkenti a szociális támogatások iránti szükségletet, és javítja a munkavállalók morálját és termelékenységét. Mások viszont attól tartanak, hogy a túl magas minimálbér növelheti a munkanélküliséget, különösen a fiatalok és alacsony képzettségű dolgozók körében, mivel a munkáltatók nem tudnak vagy nem kívánnak ilyen bérszinteken munkásokat foglalkoztatni. A minimálbér gazdasági hatásainak vizsgálata során nem csak a munkanélküliség és a szegénység mutatóira kell figyelni, hanem a szélesebb makrogazdasági hatásokra is. Például, ha a minimálbér emelése terheli a vállalkozásokat, ez áremelkedésekhez vezethet, mivel a vállalatok próbálnak kompenzálni a magasabb munkaerőköltségeket. Ez pedig inflációt generálhat, ami végül is csökkenti a munkavállalók vásárlóerejét. Ezen túlmenően, ha egy ország minimálbére jelentősen meghaladja a termelékenységi növekedést, az nemzetközi versenyképességi gondokat okozhat, mivel a magasabb bérek növelik az export termékek árát. Magyarországon a minimálbér története és aktuális alakulása több tényező függvénye. Az ország gazdasági helyzete, a munkaerőpiaci folyamatok, és az inflációs környezet mind befolyásolják, hogy mikor és milyen mértékben kerül sor a minimálbér emelésére. Az elmúlt években a kormányzat többször is jelentős minimálbér-növeléseket hajtott végre, amelyek célja elsősorban a dolgozói életszínvonal javítása és a szociális igazságosság előmozdítása volt. Az emelések hatásait azonban folyamatosan elemzik, hiszen ahogy korábban említettük, ezek széleskörű gazdasági hatásokkal járhatnak. Fontos megemlíteni a regionális különbségeket is, amelyek a minimálbér meghatározása során felmerülnek. Egyes gazdaságilag fejlettebb régiókban a minimálbér magasabb lehet, míg a hátrányosabb helyzetű területeken alacsonyabb. Ennek oka lehet, hogy a jóléti szint és a megélhetési költségek is eltérőek az egyes régiókban. Az országos minimálbér szintjeinek meghatározása ezért érzékeny kérdés, amely megköveteli a különböző régiók gazdasági helyzetének és munkaerőpiaci adottságainak figyelembe vételét. A munkaadói és munkavállalói érdekképviseleteknek is nagy szerepe van a minimálbér kialakításában. A bértárgyalások során a szakszervezetek a dolgozók érdekeit képviselik, és magasabb béremelést próbálnak elérni, míg a munkaadói szervezetek általában az alacsonyabb bértartományok mellett érvelnek a versenyképesség megőrzése érdekében. Az eredmény általában egy kompromisszum, ahol mindkét félnek engednie kell valamennyit. Az Európai Unió tagországaiban, így Magyarországon is fontos a minimálbér harmonizáció kérdése. Az EU több irányelvet is kiadott, amelyek célja a tagállamok közötti béregyenlőtlenségek csökkentése és az egységes piacon belüli szociális dömping elkerülése. Az uniós szabályozás keretein belül Magyarország saját maga határozza meg minimálbér-politikáját, de mindig igazodnia kell a közösségi irányelvekhez is. Az Eulerpool weboldalon a minimálbérek alakulását bemutató makrogazdasági adatokat kívánjuk közérthető és részletes formában bemutatni. A különböző országok adatait összehasonlító grafikonok és elemzések segítségével kiemeljük a globális gazdasági folyamatokat, és lehetőséget biztosítunk a felhasználóknak, hogy mélyebb betekintést nyerjenek a minimálbér változásainak okainak és következményeinek összefüggéseibe. Célunk, hogy látogatóink megbízható és naprakész információkhoz jussanak, amelyeket felhasználhatnak gazdasági döntéseik során. Összegzésképpen elmondható, hogy a minimálbér meghatározása és alakulása több tényező kölcsönhatásának eredménye, és folyamatos politikai, gazdasági és szociális viták tárgya. A minimálbér szintjének optimalizálása komplex feladat, amely hatással van a munkavállalók életszínvonalára, a gazdasági fejlődésre és a nemzetközi versenyképességre egyaránt. Az Eulerpoolon kifejezetten nagy hangsúlyt fektetünk ezen adatok bemutatására, hogy felhasználóink a legjobb döntéseket hozhassák meg.