US-adósságkezelés: Aktivizmus vagy okos piaci alkalmazkodás?

A vita az amerikai kormány eladósodási politikájával kapcsolatban élesedik. Már júniusban republikánus szenátorok aggodalmuknak adtak hangot Janet Yellen pénzügyminiszternek, hogy a rövid távú adósságokra, mint például a kincstári váltókra (T-Bills) való összpontosítás a gazdaság számára "cukorsokkot" okozhat. A JPMorgan, a Barclays és az Apollo szakértői attól tartanak, hogy a T-Bills erős függősége a hiány finanszírozásában a 2019-es repóválság megismétlődéséhez vezethet. Most Stephen Miran, a Trump kormányzat volt pénzügyminisztere, és Nouriel Roubini közgazdász is megszólalnak egy új tanulmányban. Azt állítják, hogy az amerikai kormány rövid távú adósságok iránti erős hajlama egy "rejtett mennyiségi lazítással" egyenértékű, és korlátozza a Federal Reserve képességeit az infláció elleni küzdelemben. Miran és Roubini fogalmazták meg az „aktivista kincstári váltók” (ATI) kifejezést, hogy leírják a pénzügyminisztérium pénzügyi feltételek dinamikus ellenőrzésének módját, amely a Federal Reserve alapvető funkcióit bitorolja. Ez a módszer az elmúlt évben lényeges piaci hajtóerővé vált, és a következő években is jelentős szerepet játszhat. A költségvetési hiány növekedése, amely Trump elnök alatt kezdődött, és a COVID-19 járvány elleni intézkedésekkel, valamint az Ukrajnának és Izraelnek nyújtott segélyekkel tovább nőtt, a pénzügyminisztériumot rövid távú adósságok igénybevételére késztette. A Congressional Budget Office (CBO) jelentése szerint idén 1,9 billió USD-s hiány várható, ami a közeljövőben további adósságkibocsátásokat eredményezhet. Ajay Rajadhyaksha, a Barclays kutatási igazgatója nagyon jól összefoglalja: "Úgy költünk, mint egy tengerész a szárazföldön." Azonban a biztonságos és likvid T-Bills iránti magas kereslet eddig lehetővé tette, hogy a piacok jól kezeljék ezt a kibővítést. Tavaly augusztusban az amerikai kormány bejelentette, hogy jelentősen növeli a hosszú lejáratú kötvények aukcióit, ami hozamnövekedést eredményezett. Később inkább a rövid lejáratú kötvényekre összpontosítottak, és ez sikeres lépésnek bizonyult. A T-Bills részesedésének növekedése az összes adósság között körülbelül 22 százalékra vitákat vált ki. A Treasury Borrowing Advisory Committee (TBAC) eddig 15-20 százalék közötti tartományt javasolt. Miran és Roubini szerint ez az „aktivista” eladósodási politika akadályozhatja a Federal Reserve inflációs programját, mivel a 10 éves kincstárjegy hozamát 0,25 százalékponttal csökkenti, ami egy teljes százalékpontos kamatcsökkentésnek felel meg. Meg kell várnunk, hogy a pénzügyminisztérium milyen további stratégiát követ a következő negyedéves adósságpolitikai bejelentés során. A szakértők arra számítanak, hogy a T-Bills iránti magas kereslet továbbra is fennmarad, és nem okoz közvetlen feszültségeket a pénzpiacokon. Összességében elmondható, hogy az amerikai eladósodási politika a piaci kapacitásokhoz való stratégiai alkalmazkodás mellett sikeres lehet. Hosszú távú kilátások és részletes megbeszélések a TBAC-val és a piaci szereplőkkel azonban továbbra is elengedhetetlenek a fiskális stabilitás biztosításához.