Zollstreit és stratégiai iránytű között: Az EU harca a tisztességes kereskedelmi feltételekért

Az Európai Unió úgy döntött, hogy akár 45%-os importvámokat vet ki a Kínából származó elektromos járművekre, amint azt az Európai Bizottság legfrissebb nyilatkozatai is jelzik. A pekingi tisztességtelen támogatások elleni hajthatatlan elkötelezettség ellenére a Bizottság nyitott marad a kínai kormánnyal folytatott tárgyalásokra, hogy alternatív megoldásokat találjanak. A döntés hátterében egy átfogó, egyéves vizsgálat áll, amely javasolta, hogy a következő öt évre hozzák meg ezeket az intézkedéseket. Érdekes, hogy a vámok a gyártótól függően változnak. Például a Teslára alig 8%-os vámot terveznek, míg a nem elég együttműködő vállalatok, mint például a SAIC, akár 35%-os vámmal is számolhatnak. A téma az EU-n belül heves vitát váltott ki, tíz tagállam a vámok mellett, öt ellen szavazott, és 12 tartózkodott. A javaslat elutasításához 15 tagállam minősített többségére lett volna szükség. Különösen figyelemre méltó Németország ellenállása, amely jelentős autógyártóként a tervezett intézkedések ellen szavazott. Vezető német autógyártók, mint például a BMW vezérigazgatója, Oliver Zipse, valamint a Mercedes-Benz és a Volkswagen képviselői is kritikájukat fejezték ki, és a döntést 'végzetes jelzésnek', 'hibának' és 'helytelen megközelítésnek' nevezték. Az EU Kínával szembeni hozzáállása az elmúlt öt évben egyre inkább megkeményedett, Pekinget egyszerre tekinti partnernek és rendszerszintű riválisnak. A Bizottság szerint Kína éves hárommillió elektromos jármű gyártási kapacitása kétszerese az európai piacnak, ami attól való félelmet idézi elő, hogy Európa, az Egyesült Államok és Kanada, amelyek már magas vámokat vetettek ki, mint fő exportpiac háttérbe szorul. Válaszlépésként Kína ebben az évben saját vizsgálatokat indított az európai termékek, például a brandy és a tejtermékek importja ellen.