Hatalmas készpénztartalékok ellenére a legnagyobb technológiai vállalatok növekvő kihívásokkal szembesülnek eszközeik elhelyezése során, mivel a szabályozói vizsgálatok és a lehetséges átvételekkel kapcsolatos késedelmek egyre szaporodnak. Az Apple, az Amazon, a Microsoft, valamint a Google és a Facebook anyavállalatai együtt rendelkeznek 570 milliárd amerikai dollárnál is több készpénzzel és befektetésekkel, egy olyan összeggel, amely több mint kétszerese az S&P 500 index öt leggazdagabb nem pénzügyi vállalatának.

Ez elsősorban olyan üzleti modellekre vezethető vissza, amelyek széles körben elterjedt termékeket és szolgáltatásokat értékesítenek, más ágazatok magas fixköltségei nélkül. Csak az elmúlt évben az Apple, a Microsoft és az Alphabet mindegyike több mint 100 milliárd dolláros operatív bevételt realizált.

Az elmúlt években az amerikai és a nemzetközi szabályozó hatóságok a nagy technológiai vállalatokra helyezték a hangsúlyt, hogy korlátozzák további terjeszkedésüket. Ez ahhoz vezetett, hogy olyan cégek, mint az Amazon, az Adobe és az Intel, fel kellett adják tervezett felvásárlásaikat a globális szabályozó hatóságok ellenállása miatt. A Microsoft által tervezett Activision Blizzard felvásárlása majdnem két évig tartott, jelentősen tovább, mint a vállalat korábbi nagy felvásárlásai.

A Google állítólag fontolgatja, hogy ajánlatot tegyen a HubSpotra, egy felhőalapú email-marketing és kapcsolódó reklámfunkciókat kínáló szoftverszolgáltatóra, amelynek értéke meghaladhatja a 40 milliárd amerikai dollárt. Ez a lépés megháromszorozná a Google eddigi legnagyobb felvásárlását, és a Google hirdetési piaci dominanciája miatt erős versenyhivatali ellenállásba ütközhet.

A Google rendelkezik a legnagyobb készpénzállománnyal más technológiai vállalatokhoz képest, és a Microsoft sikere az Activision felvásárlásában bátoríthatja őket merész lépések megtételére.

A nagy technológiai vállalatok jelentős összegeket költenek részvényvisszavásárlásra is, ami szintén egyre több vitát vált ki. A versenyjogi kereset keretében az Igazságügyi Minisztérium rámutatott, hogy az Apple által tavaly részvényvisszavásárlásra költött 77 milliárd dollár – amely több mint kétszerese a kutatás-fejlesztésre fordított összegnek – bizonyíték arra, hogy az Apple magának kevesebb innovációs ösztönzőt lát, mivel védi magát a versenytől.

Az Apple évente körülbelül 15 milliárd dollárt fordít osztalékra, de hosszú ideig ellenállt a nagyobb felvásárlásoknak. A szabályozási és stratégiai kihívások tükrében a technológiai óriás hatalmas készpénztartalékainak értelmes befektetési lehetőségek utáni kutatása egyre nehezebbé válhat.