Az euróövezet inflációs rátája 2021 júliusában több hónapja a legalacsonyabb szintre süllyedt, jelenleg 2,6 százalék. Ezt az Eurostat statisztikai hivatal legfrissebb gyorsbecslése támasztja alá a februári hónapra vonatkozóan, és közelebb viszi az Európai Központi Bankot (EKB) a két százalékos inflációs célhoz. Ennek ellenére az EKB óvatos marad, és egyelőre fenntartja a kamatlábakat. Egy fontos tényező ebben a bérszintemelkedés, amelyre a jegybank jelenleg kiemelt figyelmet fordít.

Az Európai Központi Bank aktuális becslése szerint az euróövezetben a kollektív bérek a 2023-as negyedik negyedévben 4,5 százalékkal nőttek. Habár ez a növekedés kisebb, mint az előző időszakban, továbbra is túl magas ahhoz, hogy hosszú távon árstabilitást garantáljon. Az kamatcsökkentés időpontja ezért elsősorban a folyamatban lévő első negyedéves kollektív bérek további alakulásától függ. Amennyiben a szakszervezetek és a munkaadói szövetségek közötti béregyeztetések mérsékelt eredményre vezetnek, utat nyithatnak egy kamatcsökkentés előtt. Ellenkező esetben előfordulhat, hogy az EKB tagjai még hónapokig várnak egy kamatfordulóra. Mert magas béremelkedések tartósan negatív hatást gyakorolhatnak az inflációra, különösen, ha a termelékenység továbbra is gyenge marad és a vállalatok a magasabb bérköltségeket az ügyfeleikre terhelik.

A bérdinamika korai képének megismeréséhez az EKB egy belső korai figyelmeztető rendszert fejlesztett ki, amelyet "Bérrögzítő" néven is ismernek. Ennek során közvetlenül elemeznek kollektív szerződéses megállapodásokat a 20 euróövezeti ország közül heten, hogy ne kelljen a hivatalos statisztikákra várni, amelyek csak késleltetéssel kerülnek közzétételre. Ezek az előzetes információk arra utalnak, hogy a bérnyomás 2024 első félévében átmenetileg enyhülni fog, azután azonban várhatóan ismét erősebb lesz, és öt százalék körülire nőhet.

Az EKB nagy idegességgel figyeli a kollektív bérek alakulását, mivel a szakszervezetek jelenleg nem hajlandóak kompromisszumra és visszafogottságra. Az előző év magas inflációja nyomot hagyott a foglalkoztatottakon. A Statisztikai Szövetségi Hivatal szerint Németországban 2023-ban a kollektív bérek 3,7 százalékkal nőttek, ami jelentősen alacsonyabb az átlagos 5,9 százalékos inflációs rátánál. Ez érzékelhető vásárlóerő-csökkenést eredményezett a foglalkoztatottak körében. A szakszervezetekhez közel álló WSI Intézet arról is beszámol, hogy a kollektív bérek vásárlóereje a 2016-os szintre süllyedt. Az éppen folyamatban lévő kollektív bértárgyalásokat tehát valószínűleg jelentős reálbérnövekedés fogja jellemezni - mondja Thorsten Schulten, a WSI bértárgyalási szakértője.

Szakszervezetek és munkavállalók megerősödve lépnek a 2024-es bértárgyalási fordulóba, mivel az euróövezet munkaerőpiacai továbbra is jól kihasználtak és szakemberhiány tapasztalható. Azonban annak ellenére, hogy az infláció jelenlegi csökkenése főként az élelmiszerárak csökkenésének köszönhető, az infláció magja - élelmiszerek és energia figyelmen kívül hagyásával - 3,1 százalékkal magas. Sebastian Becker, a Deutsche Bank elemzője szerint a jelentős bérnövelések miatt várhatóan még a következő év nagy részében is két százalék felett marad. Ezért eltarthat egy ideig, mire a maginfláció is megközelíti az EKB két százalékos célkitűzését.

Bár a közgazdászok a múlt néhányc év időszakosan magas inflációja elleni harcban elért előrehaladást bíztatónak találják, néhányan óvatosságra intenek a túlzott optimizmus kapcsán a jelenlegi helyzet fényében. Az EKB ezért óvatos marad és szorosan figyelemmel kíséri a béralakulást.