Tedd meg életed legjobb befektetéseit.
2 eurótól biztosítható Ruanda Kölcsönzési kamatláb
Árfolyam
A Ruanda jelenlegi Kölcsönzési kamatlába 16,6 %. A Ruanda Kölcsönzési kamatlába 2024. 03. 01.-én 16,6 %-re növekedett, miután 2024. 02. 01.-én 16,55 % volt. 2002. 01. 01. és 2024. 04. 01. között az átlagos GDP Ruanda esetében 16,54 % volt. A valaha mért legmagasabb értéket 2015. 04. 01.-én érték el 17,85 %, míg a legalacsonyabb értéket 2002. 11. 01.-én rögzítették 14,16 % értékkel.
Kölcsönzési kamatláb ·
Max
Hitelkamatláb | |
---|---|
2002. 01. 01. | 16,10 % |
2002. 02. 01. | 16,54 % |
2002. 03. 01. | 16,75 % |
2002. 04. 01. | 16,92 % |
2002. 05. 01. | 15,94 % |
2002. 06. 01. | 16,67 % |
2002. 07. 01. | 16,52 % |
2002. 08. 01. | 14,96 % |
2002. 09. 01. | 17,25 % |
2002. 10. 01. | 16,40 % |
2002. 11. 01. | 14,16 % |
2002. 12. 01. | 16,37 % |
2003. 01. 01. | 16,56 % |
2003. 02. 01. | 16,37 % |
2003. 03. 01. | 14,87 % |
2003. 04. 01. | 16,73 % |
2003. 05. 01. | 15,16 % |
2003. 06. 01. | 16,85 % |
2003. 07. 01. | 14,42 % |
2003. 08. 01. | 15,69 % |
2003. 09. 01. | 16,35 % |
2003. 10. 01. | 15,88 % |
2003. 11. 01. | 15,98 % |
2003. 12. 01. | 17,05 % |
2004. 01. 01. | 15,52 % |
2004. 02. 01. | 15,92 % |
2004. 03. 01. | 16,26 % |
2004. 04. 01. | 16,88 % |
2004. 05. 01. | 15,81 % |
2004. 06. 01. | 15,12 % |
2004. 07. 01. | 16,10 % |
2004. 08. 01. | 16,32 % |
2004. 09. 01. | 15,29 % |
2004. 10. 01. | 16,09 % |
2004. 11. 01. | 16,06 % |
2004. 12. 01. | 16,48 % |
2005. 01. 01. | 16,51 % |
2005. 02. 01. | 16,02 % |
2005. 03. 01. | 16,41 % |
2005. 04. 01. | 15,43 % |
2005. 05. 01. | 15,37 % |
2005. 06. 01. | 15,29 % |
2005. 07. 01. | 15,44 % |
2005. 08. 01. | 15,85 % |
2005. 09. 01. | 15,33 % |
2005. 10. 01. | 15,42 % |
2005. 11. 01. | 16,19 % |
2005. 12. 01. | 16,07 % |
2006. 01. 01. | 15,82 % |
2006. 02. 01. | 14,84 % |
2006. 03. 01. | 15,70 % |
2006. 04. 01. | 15,44 % |
2006. 05. 01. | 15,05 % |
2006. 06. 01. | 16,26 % |
2006. 07. 01. | 16,31 % |
2006. 08. 01. | 16,03 % |
2006. 09. 01. | 16,35 % |
2006. 10. 01. | 16,46 % |
2006. 11. 01. | 16,06 % |
2006. 12. 01. | 16,07 % |
2007. 01. 01. | 15,76 % |
2007. 02. 01. | 16,22 % |
2007. 03. 01. | 15,98 % |
2007. 04. 01. | 15,32 % |
2007. 05. 01. | 16,35 % |
2007. 06. 01. | 16,03 % |
2007. 07. 01. | 16,56 % |
2007. 08. 01. | 15,76 % |
2007. 09. 01. | 15,84 % |
2007. 10. 01. | 15,57 % |
2007. 11. 01. | 16,10 % |
2007. 12. 01. | 16,19 % |
2008. 01. 01. | 16,23 % |
2008. 02. 01. | 16,31 % |
2008. 03. 01. | 15,63 % |
2008. 04. 01. | 16,43 % |
2008. 05. 01. | 16,09 % |
2008. 06. 01. | 16,20 % |
2008. 07. 01. | 16,47 % |
2008. 08. 01. | 15,93 % |
2008. 09. 01. | 16,55 % |
2008. 10. 01. | 16,15 % |
2008. 11. 01. | 16,52 % |
2008. 12. 01. | 16,51 % |
2009. 01. 01. | 16,33 % |
2009. 02. 01. | 16,18 % |
2009. 03. 01. | 15,74 % |
2009. 04. 01. | 16,81 % |
2009. 05. 01. | 16,64 % |
2009. 06. 01. | 16,89 % |
2009. 07. 01. | 17,28 % |
2009. 08. 01. | 17,41 % |
2009. 09. 01. | 17,56 % |
2009. 10. 01. | 17,63 % |
2009. 11. 01. | 16,44 % |
2009. 12. 01. | 15,77 % |
2010. 01. 01. | 17,28 % |
2010. 02. 01. | 16,08 % |
2010. 03. 01. | 16,94 % |
2010. 04. 01. | 16,96 % |
2010. 05. 01. | 16,65 % |
2010. 06. 01. | 17,38 % |
2010. 07. 01. | 16,91 % |
2010. 08. 01. | 17,20 % |
2010. 09. 01. | 16,82 % |
2010. 10. 01. | 17,34 % |
2010. 11. 01. | 17,51 % |
2010. 12. 01. | 16,94 % |
2011. 01. 01. | 15,63 % |
2011. 02. 01. | 16,90 % |
2011. 03. 01. | 16,59 % |
2011. 04. 01. | 16,21 % |
2011. 05. 01. | 16,89 % |
2011. 06. 01. | 16,97 % |
2011. 07. 01. | 16,58 % |
2011. 08. 01. | 16,98 % |
2011. 09. 01. | 17,01 % |
2011. 10. 01. | 17,04 % |
2011. 11. 01. | 16,48 % |
2011. 12. 01. | 16,73 % |
2012. 01. 01. | 16,95 % |
2012. 02. 01. | 16,27 % |
2012. 03. 01. | 16,30 % |
2012. 04. 01. | 16,87 % |
2012. 05. 01. | 16,72 % |
2012. 06. 01. | 16,82 % |
2012. 07. 01. | 16,52 % |
2012. 08. 01. | 17,08 % |
2012. 09. 01. | 17,14 % |
2012. 10. 01. | 16,61 % |
2012. 11. 01. | 16,65 % |
2012. 12. 01. | 16,49 % |
2013. 01. 01. | 17,09 % |
2013. 02. 01. | 17,14 % |
2013. 03. 01. | 17,17 % |
2013. 04. 01. | 17,27 % |
2013. 05. 01. | 17,56 % |
2013. 06. 01. | 17,65 % |
2013. 07. 01. | 17,19 % |
2013. 08. 01. | 17,47 % |
2013. 09. 01. | 17,82 % |
2013. 10. 01. | 17,35 % |
2013. 11. 01. | 17,19 % |
2013. 12. 01. | 16,93 % |
2014. 01. 01. | 17,45 % |
2014. 02. 01. | 17,09 % |
2014. 03. 01. | 16,83 % |
2014. 04. 01. | 17,42 % |
2014. 05. 01. | 17,24 % |
2014. 06. 01. | 17,52 % |
2014. 07. 01. | 17,23 % |
2014. 08. 01. | 17,39 % |
2014. 09. 01. | 17,11 % |
2014. 10. 01. | 17,47 % |
2014. 11. 01. | 16,71 % |
2014. 12. 01. | 17,66 % |
2015. 01. 01. | 17,45 % |
2015. 02. 01. | 17,49 % |
2015. 03. 01. | 17,37 % |
2015. 04. 01. | 17,85 % |
2015. 05. 01. | 17,35 % |
2015. 06. 01. | 17,26 % |
2015. 07. 01. | 17,35 % |
2015. 08. 01. | 17,42 % |
2015. 09. 01. | 17,17 % |
2015. 10. 01. | 17,19 % |
2015. 11. 01. | 17,07 % |
2015. 12. 01. | 17,03 % |
2016. 01. 01. | 16,69 % |
2016. 02. 01. | 17,59 % |
2016. 03. 01. | 17,09 % |
2016. 04. 01. | 17,21 % |
2016. 05. 01. | 17,34 % |
2016. 06. 01. | 16,95 % |
2016. 07. 01. | 17,50 % |
2016. 08. 01. | 17,72 % |
2016. 09. 01. | 17,36 % |
2016. 10. 01. | 17,27 % |
2016. 11. 01. | 17,57 % |
2016. 12. 01. | 17,21 % |
2017. 01. 01. | 17,45 % |
2017. 02. 01. | 16,78 % |
2017. 03. 01. | 16,89 % |
2017. 04. 01. | 17,33 % |
2017. 05. 01. | 17,24 % |
2017. 06. 01. | 16,76 % |
2017. 07. 01. | 17,60 % |
2017. 08. 01. | 17,30 % |
2017. 09. 01. | 17,33 % |
2017. 10. 01. | 16,98 % |
2017. 11. 01. | 17,20 % |
2017. 12. 01. | 17,19 % |
2018. 01. 01. | 17,23 % |
2018. 02. 01. | 16,84 % |
2018. 03. 01. | 17,08 % |
2018. 04. 01. | 16,81 % |
2018. 05. 01. | 16,91 % |
2018. 06. 01. | 17,03 % |
2018. 07. 01. | 17,54 % |
2018. 08. 01. | 16,71 % |
2018. 09. 01. | 17,23 % |
2018. 10. 01. | 17,15 % |
2018. 11. 01. | 16,79 % |
2018. 12. 01. | 16,14 % |
2019. 01. 01. | 16,95 % |
2019. 02. 01. | 16,73 % |
2019. 03. 01. | 16,59 % |
2019. 04. 01. | 16,80 % |
2019. 05. 01. | 16,23 % |
2019. 06. 01. | 16,54 % |
2019. 07. 01. | 16,03 % |
2019. 08. 01. | 16,02 % |
2019. 09. 01. | 16,35 % |
2019. 10. 01. | 16,25 % |
2019. 11. 01. | 16,92 % |
2019. 12. 01. | 16,47 % |
2020. 01. 01. | 17,32 % |
2020. 02. 01. | 16,64 % |
2020. 03. 01. | 16,23 % |
2020. 04. 01. | 15,54 % |
2020. 05. 01. | 16,06 % |
2020. 06. 01. | 15,70 % |
2020. 07. 01. | 16,91 % |
2020. 08. 01. | 16,10 % |
2020. 09. 01. | 16,39 % |
2020. 10. 01. | 16,65 % |
2020. 11. 01. | 16,13 % |
2020. 12. 01. | 16,52 % |
2021. 01. 01. | 15,54 % |
2021. 02. 01. | 15,92 % |
2021. 03. 01. | 16,01 % |
2021. 04. 01. | 15,66 % |
2021. 05. 01. | 16,53 % |
2021. 06. 01. | 15,82 % |
2021. 07. 01. | 15,44 % |
2021. 08. 01. | 17,05 % |
2021. 09. 01. | 16,55 % |
2021. 10. 01. | 16,42 % |
2021. 11. 01. | 16,41 % |
2021. 12. 01. | 16,76 % |
2022. 01. 01. | 16,60 % |
2022. 02. 01. | 16,25 % |
2022. 03. 01. | 16,72 % |
2022. 04. 01. | 16,18 % |
2022. 05. 01. | 16,21 % |
2022. 06. 01. | 16,53 % |
2022. 07. 01. | 15,80 % |
2022. 08. 01. | 16,12 % |
2022. 09. 01. | 16,59 % |
2022. 10. 01. | 16,64 % |
2022. 11. 01. | 16,57 % |
2022. 12. 01. | 16,41 % |
2023. 01. 01. | 15,61 % |
2023. 02. 01. | 16,03 % |
2023. 03. 01. | 16,28 % |
2023. 04. 01. | 16,75 % |
2023. 05. 01. | 16,50 % |
2023. 06. 01. | 16,37 % |
2023. 07. 01. | 15,59 % |
2023. 08. 01. | 15,86 % |
2023. 09. 01. | 16,35 % |
2023. 10. 01. | 15,77 % |
2023. 11. 01. | 15,78 % |
2023. 12. 01. | 15,80 % |
2024. 01. 01. | 15,89 % |
2024. 02. 01. | 16,55 % |
2024. 03. 01. | 16,60 % |
Kölcsönzési kamatláb Története
Dátum | Érték |
---|---|
2024. 03. 01. | 16,6 % |
2024. 02. 01. | 16,55 % |
2024. 01. 01. | 15,89 % |
2023. 12. 01. | 15,8 % |
2023. 11. 01. | 15,78 % |
2023. 10. 01. | 15,77 % |
2023. 09. 01. | 16,35 % |
2023. 08. 01. | 15,86 % |
2023. 07. 01. | 15,59 % |
2023. 06. 01. | 16,37 % |
Hasonló makrogazdasági mutatók Kölcsönzési kamatláb-hoz
Név | Jelenleg | Előző | Frekvencia |
---|---|---|---|
🇷🇼 Befizetési kamatláb | 9,65 % | 7,66 % | Évente |
🇷🇼 Interbanki kamatláb | 8,289 % | 8,297 % | Havi |
🇷🇼 Kamatláb | 7 % | 7,5 % | frequency_daily |
🇷🇼 Pénzmennyiség M1 | 1,867 Bio. RWF | 1,841 Bio. RWF | Havi |
🇷🇼 Pénzmennyiség M2 | 3,455 Bio. RWF | 3,386 Bio. RWF | Havi |
🇷🇼 Pénzmennyiség M3 | 4,952 Bio. RWF | 4,861 Bio. RWF | Havi |
Makrooldalak más országok számára a Afrika
- 🇩🇿Algéria
- 🇦🇴Angola
- 🇧🇯Benin
- 🇧🇼Botswana
- 🇧🇫Burkina Faso
- 🇧🇮Burundi
- 🇨🇲Kamerun
- 🇨🇻Kap Verde
- 🇨🇫Közép-afrikai Köztársaság
- 🇹🇩Csád
- 🇰🇲Komor-szigetek
- 🇨🇬Kongó
- 🇿🇦Dél-Afrika
- 🇩🇯Dzsibuti
- 🇪🇬Egyiptom
- 🇬🇶Egyenlítői-Guinea
- 🇪🇷Eritrea
- 🇪🇹Etiópia
- 🇬🇦Gabon
- 🇬🇲Gambia
- 🇬🇭Ghána
- 🇬🇳Guinea
- 🇬🇼Bissau-Guinea
- 🇨🇮Elefántcsontpart
- 🇰🇪Kenia
- 🇱🇸Lesotho
- 🇱🇷Libéria
- 🇱🇾Líbia
- 🇲🇬Madagaszkár
- 🇲🇼Malawi
- 🇲🇱Mali
- 🇲🇷Mauritánia
- 🇲🇺Mauritius
- 🇲🇦Marokkó
- 🇲🇿Mozambik
- 🇳🇦Namíbia
- 🇳🇪Niger
- 🇳🇬Nigéria
- 🇸🇹São Tomé és Príncipe
- 🇸🇳Senegál
- 🇸🇨Seychelle-szigetek
- 🇸🇱Sierra Leone
- 🇸🇴Szomália
- Dél-Szudán
- 🇸🇩Sudán
- 🇸🇿Szváziföld
- 🇹🇿Tanzánia
- 🇹🇬Togo
- 🇹🇳Tunézia
- 🇺🇬Uganda
- 🇿🇲Zambia
- 🇿🇼Zimbabwe
Mi a(z) Kölcsönzési kamatláb?
A hitelezési kamatláb a makrogazdasági kategóriák fontos eleme, mely alapvető szerepet játszik mind a gazdasági növekedés, mind a gazdasági stabilitás szempontjából. Az Eulerpool weboldalán, amely a makrogazdasági adatok professzionális megjelenítésére specializálódott, különösen nagy hangsúlyt fektetünk a hitelezési kamatlábak átlátható és részletes bemutatására. A hitelezési kamatláb, más néven hitelkamat, az a mérték, amelyen a pénzügyi intézmények hitelt nyújtanak ügyfeleiknek. Ezek közé tartozhatnak magánszemélyek, vállalkozások és kormányzati szervek. A kamatlábak központi szerepet játszanak a gazdasági döntéshozatalban, mivel meghatározzák a hitelfelvétel költségeit, ezáltal befolyásolva a beruházási döntéseket és a fogyasztói kiadásokat. Egy alacsony hitelezési kamatláb ösztönzi a hitelfelvételt, míg a magas kamatlábak visszatarthatják azt. A kamatlábak meghatározása rendkívül komplex folyamat, amelyet több tényező befolyásol. Az elsődleges szereplő a központi bankok által meghatározott alapkamat, amely irányadóként szolgál a kereskedelmi bankok számára. Az alapkamat emelése vagy csökkentése a központi bankok monetáris politikájának részeként történik, célja lehet például az infláció szabályozása vagy a gazdasági növekedés serkentése. Az alapkamat változása közvetlen hatással van a hitelkamatokra, és így kihat a gazdaság egészére. A hitelezési kamatlábak változásait számos makrogazdasági mutató és jelenség is befolyásolja. Az infláció, vagyis az árszínvonal általános emelkedése, egyik ilyen tényező. Magas infláció esetén a központi bank hajlamos növelni az alapkamatot, hogy ellensúlyozza az árszínvonal emelkedését és megőrizze a pénz értékét. Emellett a gazdasági növekedés is fontos szerepet játszik; gyors gazdasági bővülés esetén a kamatlábak emelkedhetnek, míg gazdasági visszaesés idején csökkenés várható. Az Eulerpool weboldalán a hitelezési kamatlábak adatait átfogóan és részletesen bemutatjuk, lehetőséget adva felhasználóinknak arra, hogy mélyebb betekintést nyerjenek a gazdasági folyamatokba. A hitelezési kamatlábak mellett számos más makrogazdasági mutató is rendelkezésre áll, amelyek még átfogóbb képet adnak a gazdaság állapotáról és fejlődési irányáról. Fontos megjegyezni, hogy a hitelezési kamatlábak nemcsak a gazdaság egészére vannak hatással, hanem közvetlenül érintik az egyén pénzügyi helyzetét is. Az egyéni hitelkamatok mértéke befolyásolja a lakáshitelek, autóhitelek és más fogyasztási hitelek költségeit. Alacsony kamatlábak esetén az egyének és a vállalkozások könnyebben és olcsóbban juthatnak hitelhez, ami növeli a fogyasztást és a beruházásokat. Ugyanakkor a magasabb kamatlábak csökkenthetik a hitelfelvételt, visszafogva a gazdasági aktivitást. A hitelezési kamatlábak hatása a vállalkozásokra szintén jelentős. Az alacsony kamatok lehetővé teszik a vállalkozások számára, hogy olcsóbban finanszírozzák beruházásaikat, míg a magas kamatok visszafoghatják a beruházási kedvet. A vállalkozások számára a hitelköltségek alakulása meghatározó lehet a stratégiai döntéshozatalban, különösen a hosszú távú beruházások terén. Az Eulerpool weboldalán a hitelezési kamatlábak aktuális adatai mellett történelmi adatokat és trendeket is bemutatunk, amelyek segítenek a felhasználóknak a hitelpiac változásainak jobb megértésében. Egy másik fontos szempont a hitelezési kamatlábak nemzetközi viszonylatban történő vizsgálata. Az országok közötti kamatkülönbségek jelentős hatással lehetnek a tőkebeáramlásra és a tőkekivitelre. Például, ha az egyik ország magasabb kamatokat kínál más országokhoz képest, akkor vonzóbbá válhat a külföldi befektetők számára. Ez a tőkeáramlás növelheti az érintett ország gazdaságának tőkeerősségét, míg a kamatlábak emelkedése más országokban visszafoghatja a befektetéseket. Az Eulerpool célja, hogy átlátható és megbízható adatokat nyújtson felhasználóinak a hitelezési kamatlábakról és más makrogazdasági mutatókról. Weboldalunkon rendszeresen frissítjük az adatokat, így felhasználóink mindig naprakész információkhoz juthatnak. A különböző makrogazdasági mutatók összekapcsolt elemzése lehetőséget ad arra, hogy a felhasználók mélyrehatóan tanulmányozzák a gazdasági folyamatokat és objektív döntéseket hozzanak. Végül, de nem utolsósorban fontos kiemelni, hogy a hitelezési kamatlábak hosszú távon is befolyásolják a gazdasági stabilitást. A fenntartható gazdasági növekedés érdekében a kamatlábaknak olyan szinten kell mozogniuk, amely ösztönzi a beruházásokat és a fogyasztást, ugyanakkor megakadályozza az infláció elszabadulását. A központi bankok és a pénzügyi szabályozók felelőssége, hogy megfelelően kiegyensúlyozzák ezeket a célokat, biztosítva ezzel a gazdasági stabilitást és a hosszú távú prosperitást. Az Eulerpool weboldala mindazok számára hasznos információforrás, akik mélyebben szeretnék megérteni a hitelezési kamatlábak működését és azok gazdasági következményeit. Szolgáltatásunk segítségével a felhasználók alapos képet kaphatnak mind a hazai, mind a nemzetközi hitelpiac állapotáról és trendjeiről, ezzel támogatva a stratégiai pénzügyi döntések meghozatalát.