Tedd meg életed legjobb befektetéseit.
2 eurótól biztosítható Srí Lanka Kölcsönzési kamatláb
Árfolyam
A Srí Lanka jelenlegi Kölcsönzési kamatláb értéke 9,5 %. A Kölcsönzési kamatláb Srí Lanka csökkent 9,5 % 2024. 03. 01. dátumra, miután 2024. 02. 01. 10 % volt. 1999. 12. 01. és 2024. 04. 01. között az átlagos GDP Srí Lanka 10,28 % volt. A történelmi csúcsot 2001. 01. 01. dátumon érte el 23,00 %, míg a legalacsonyabb értéket 2020. 07. 01. dátumon jegyezték fel 5,50 %.
Kölcsönzési kamatláb ·
Max
Hitelkamatláb | |
---|---|
1999. 12. 01. | 13,48 % |
2000. 01. 01. | 13,48 % |
2000. 02. 01. | 13,48 % |
2000. 03. 01. | 13,48 % |
2000. 04. 01. | 13,48 % |
2000. 05. 01. | 13,48 % |
2000. 06. 01. | 15,00 % |
2000. 07. 01. | 15,00 % |
2000. 08. 01. | 15,00 % |
2000. 09. 01. | 16,00 % |
2000. 10. 01. | 16,00 % |
2000. 11. 01. | 20,00 % |
2000. 12. 01. | 20,00 % |
2001. 01. 01. | 23,00 % |
2001. 02. 01. | 22,00 % |
2001. 03. 01. | 22,00 % |
2001. 04. 01. | 21,50 % |
2001. 05. 01. | 21,50 % |
2001. 06. 01. | 21,50 % |
2001. 07. 01. | 19,50 % |
2001. 08. 01. | 18,50 % |
2001. 09. 01. | 15,00 % |
2001. 10. 01. | 14,00 % |
2001. 11. 01. | 14,00 % |
2001. 12. 01. | 14,00 % |
2002. 01. 01. | 14,00 % |
2002. 02. 01. | 13,60 % |
2002. 03. 01. | 13,65 % |
2002. 04. 01. | 13,85 % |
2002. 05. 01. | 13,85 % |
2002. 06. 01. | 13,75 % |
2002. 07. 01. | 12,75 % |
2002. 08. 01. | 12,75 % |
2002. 09. 01. | 12,75 % |
2002. 10. 01. | 12,75 % |
2002. 11. 01. | 11,75 % |
2002. 12. 01. | 11,75 % |
2003. 01. 01. | 11,00 % |
2003. 02. 01. | 11,00 % |
2003. 03. 01. | 11,00 % |
2003. 04. 01. | 11,00 % |
2003. 05. 01. | 10,25 % |
2003. 06. 01. | 10,25 % |
2003. 07. 01. | 10,25 % |
2003. 08. 01. | 9,50 % |
2003. 09. 01. | 9,50 % |
2003. 10. 01. | 8,50 % |
2003. 11. 01. | 8,50 % |
2003. 12. 01. | 8,50 % |
2004. 01. 01. | 8,50 % |
2004. 02. 01. | 8,50 % |
2004. 03. 01. | 8,50 % |
2004. 04. 01. | 8,50 % |
2004. 05. 01. | 8,50 % |
2004. 06. 01. | 8,50 % |
2004. 07. 01. | 8,50 % |
2004. 08. 01. | 8,50 % |
2004. 09. 01. | 8,50 % |
2004. 10. 01. | 8,50 % |
2004. 11. 01. | 9,00 % |
2004. 12. 01. | 9,00 % |
2005. 01. 01. | 9,00 % |
2005. 02. 01. | 9,00 % |
2005. 03. 01. | 9,00 % |
2005. 04. 01. | 9,00 % |
2005. 05. 01. | 9,25 % |
2005. 06. 01. | 9,75 % |
2005. 07. 01. | 9,75 % |
2005. 08. 01. | 9,75 % |
2005. 09. 01. | 10,00 % |
2005. 10. 01. | 10,00 % |
2005. 11. 01. | 10,00 % |
2005. 12. 01. | 10,25 % |
2006. 01. 01. | 10,25 % |
2006. 02. 01. | 10,25 % |
2006. 03. 01. | 10,25 % |
2006. 04. 01. | 10,25 % |
2006. 05. 01. | 10,25 % |
2006. 06. 01. | 10,50 % |
2006. 07. 01. | 10,63 % |
2006. 08. 01. | 10,63 % |
2006. 09. 01. | 11,13 % |
2006. 10. 01. | 11,13 % |
2006. 11. 01. | 11,13 % |
2006. 12. 01. | 11,50 % |
2007. 01. 01. | 11,50 % |
2007. 02. 01. | 12,00 % |
2007. 03. 01. | 12,00 % |
2007. 04. 01. | 12,00 % |
2007. 05. 01. | 12,00 % |
2007. 06. 01. | 12,00 % |
2007. 07. 01. | 12,00 % |
2007. 08. 01. | 12,00 % |
2007. 09. 01. | 12,00 % |
2007. 10. 01. | 12,00 % |
2007. 11. 01. | 12,00 % |
2007. 12. 01. | 12,00 % |
2008. 01. 01. | 12,00 % |
2008. 02. 01. | 12,00 % |
2008. 03. 01. | 12,00 % |
2008. 04. 01. | 12,00 % |
2008. 05. 01. | 12,00 % |
2008. 06. 01. | 12,00 % |
2008. 07. 01. | 12,00 % |
2008. 08. 01. | 12,00 % |
2008. 09. 01. | 12,00 % |
2008. 10. 01. | 12,00 % |
2008. 11. 01. | 12,00 % |
2008. 12. 01. | 12,00 % |
2009. 01. 01. | 12,00 % |
2009. 02. 01. | 11,75 % |
2009. 03. 01. | 11,75 % |
2009. 04. 01. | 11,75 % |
2009. 05. 01. | 11,75 % |
2009. 06. 01. | 11,00 % |
2009. 07. 01. | 11,00 % |
2009. 08. 01. | 11,00 % |
2009. 09. 01. | 10,50 % |
2009. 10. 01. | 10,50 % |
2009. 11. 01. | 9,75 % |
2009. 12. 01. | 9,75 % |
2010. 01. 01. | 9,75 % |
2010. 02. 01. | 9,75 % |
2010. 03. 01. | 9,75 % |
2010. 04. 01. | 9,75 % |
2010. 05. 01. | 9,75 % |
2010. 06. 01. | 9,75 % |
2010. 07. 01. | 9,50 % |
2010. 08. 01. | 9,50 % |
2010. 09. 01. | 9,50 % |
2010. 10. 01. | 9,50 % |
2010. 11. 01. | 9,50 % |
2010. 12. 01. | 9,50 % |
2011. 01. 01. | 8,50 % |
2011. 02. 01. | 8,50 % |
2011. 03. 01. | 8,50 % |
2011. 04. 01. | 8,50 % |
2011. 05. 01. | 8,50 % |
2011. 06. 01. | 8,50 % |
2011. 07. 01. | 8,50 % |
2011. 08. 01. | 8,50 % |
2011. 09. 01. | 8,50 % |
2011. 10. 01. | 8,50 % |
2011. 11. 01. | 8,50 % |
2011. 12. 01. | 8,50 % |
2012. 01. 01. | 8,50 % |
2012. 02. 01. | 9,00 % |
2012. 03. 01. | 9,00 % |
2012. 04. 01. | 9,75 % |
2012. 05. 01. | 9,75 % |
2012. 06. 01. | 9,75 % |
2012. 07. 01. | 9,75 % |
2012. 08. 01. | 9,75 % |
2012. 09. 01. | 9,75 % |
2012. 10. 01. | 9,75 % |
2012. 11. 01. | 9,75 % |
2012. 12. 01. | 9,50 % |
2013. 01. 01. | 9,50 % |
2013. 02. 01. | 9,50 % |
2013. 03. 01. | 9,50 % |
2013. 04. 01. | 9,50 % |
2013. 05. 01. | 9,00 % |
2013. 06. 01. | 9,00 % |
2013. 07. 01. | 9,00 % |
2013. 08. 01. | 9,00 % |
2013. 09. 01. | 9,00 % |
2013. 10. 01. | 8,50 % |
2013. 11. 01. | 8,50 % |
2013. 12. 01. | 8,50 % |
2014. 01. 01. | 8,50 % |
2014. 02. 01. | 8,50 % |
2014. 03. 01. | 8,50 % |
2014. 04. 01. | 8,50 % |
2014. 05. 01. | 8,50 % |
2014. 06. 01. | 8,50 % |
2014. 07. 01. | 8,50 % |
2014. 08. 01. | 8,50 % |
2014. 09. 01. | 8,50 % |
2014. 10. 01. | 8,50 % |
2014. 11. 01. | 8,50 % |
2014. 12. 01. | 8,50 % |
2015. 01. 01. | 8,50 % |
2015. 02. 01. | 8,50 % |
2015. 03. 01. | 8,50 % |
2015. 04. 01. | 7,50 % |
2015. 05. 01. | 7,50 % |
2015. 06. 01. | 7,50 % |
2015. 07. 01. | 7,50 % |
2015. 08. 01. | 7,50 % |
2015. 09. 01. | 7,50 % |
2015. 10. 01. | 7,50 % |
2015. 11. 01. | 7,50 % |
2015. 12. 01. | 7,50 % |
2016. 01. 01. | 7,50 % |
2016. 02. 01. | 8,00 % |
2016. 03. 01. | 8,00 % |
2016. 04. 01. | 8,00 % |
2016. 05. 01. | 8,00 % |
2016. 06. 01. | 8,00 % |
2016. 07. 01. | 8,50 % |
2016. 08. 01. | 8,50 % |
2016. 09. 01. | 8,50 % |
2016. 10. 01. | 8,50 % |
2016. 11. 01. | 8,50 % |
2016. 12. 01. | 8,50 % |
2017. 01. 01. | 8,50 % |
2017. 02. 01. | 8,50 % |
2017. 03. 01. | 8,75 % |
2017. 04. 01. | 8,75 % |
2017. 05. 01. | 8,75 % |
2017. 06. 01. | 8,75 % |
2017. 07. 01. | 8,75 % |
2017. 08. 01. | 8,75 % |
2017. 09. 01. | 8,75 % |
2017. 10. 01. | 8,75 % |
2017. 11. 01. | 8,75 % |
2017. 12. 01. | 8,75 % |
2018. 01. 01. | 8,75 % |
2018. 02. 01. | 8,75 % |
2018. 03. 01. | 8,75 % |
2018. 04. 01. | 8,50 % |
2018. 05. 01. | 8,50 % |
2018. 06. 01. | 8,50 % |
2018. 07. 01. | 8,50 % |
2018. 08. 01. | 8,50 % |
2018. 09. 01. | 8,50 % |
2018. 10. 01. | 8,50 % |
2018. 11. 01. | 9,00 % |
2018. 12. 01. | 9,00 % |
2019. 01. 01. | 9,00 % |
2019. 02. 01. | 9,00 % |
2019. 03. 01. | 9,00 % |
2019. 04. 01. | 9,00 % |
2019. 05. 01. | 8,50 % |
2019. 06. 01. | 8,50 % |
2019. 07. 01. | 8,50 % |
2019. 08. 01. | 8,00 % |
2019. 09. 01. | 8,00 % |
2019. 10. 01. | 8,00 % |
2019. 11. 01. | 8,00 % |
2019. 12. 01. | 8,00 % |
2020. 01. 01. | 7,50 % |
2020. 02. 01. | 7,50 % |
2020. 03. 01. | 7,25 % |
2020. 04. 01. | 7,00 % |
2020. 05. 01. | 6,50 % |
2020. 06. 01. | 6,50 % |
2020. 07. 01. | 5,50 % |
2020. 08. 01. | 5,50 % |
2020. 09. 01. | 5,50 % |
2020. 10. 01. | 5,50 % |
2020. 11. 01. | 5,50 % |
2020. 12. 01. | 5,50 % |
2021. 01. 01. | 5,50 % |
2021. 02. 01. | 5,50 % |
2021. 03. 01. | 5,50 % |
2021. 04. 01. | 5,50 % |
2021. 05. 01. | 5,50 % |
2021. 06. 01. | 5,50 % |
2021. 07. 01. | 5,50 % |
2021. 08. 01. | 6,00 % |
2021. 09. 01. | 6,00 % |
2021. 10. 01. | 6,00 % |
2021. 11. 01. | 6,00 % |
2021. 12. 01. | 6,00 % |
2022. 01. 01. | 6,50 % |
2022. 02. 01. | 6,50 % |
2022. 03. 01. | 7,50 % |
2022. 04. 01. | 14,50 % |
2022. 05. 01. | 14,50 % |
2022. 06. 01. | 14,50 % |
2022. 07. 01. | 15,50 % |
2022. 08. 01. | 15,50 % |
2022. 09. 01. | 15,50 % |
2022. 10. 01. | 15,50 % |
2022. 11. 01. | 15,50 % |
2022. 12. 01. | 15,50 % |
2023. 01. 01. | 15,50 % |
2023. 02. 01. | 15,50 % |
2023. 03. 01. | 16,50 % |
2023. 04. 01. | 16,50 % |
2023. 05. 01. | 16,50 % |
2023. 06. 01. | 14,00 % |
2023. 07. 01. | 12,00 % |
2023. 08. 01. | 12,00 % |
2023. 09. 01. | 12,00 % |
2023. 10. 01. | 11,00 % |
2023. 11. 01. | 10,00 % |
2023. 12. 01. | 10,00 % |
2024. 01. 01. | 10,00 % |
2024. 02. 01. | 10,00 % |
2024. 03. 01. | 9,50 % |
Kölcsönzési kamatláb Története
Dátum | Érték |
---|---|
2024. 03. 01. | 9,5 % |
2024. 02. 01. | 10 % |
2024. 01. 01. | 10 % |
2023. 12. 01. | 10 % |
2023. 11. 01. | 10 % |
2023. 10. 01. | 11 % |
2023. 09. 01. | 12 % |
2023. 08. 01. | 12 % |
2023. 07. 01. | 12 % |
2023. 06. 01. | 14 % |
Hasonló makrogazdasági mutatók Kölcsönzési kamatláb-hoz
Név | Jelenleg | Előző | Frekvencia |
---|---|---|---|
🇱🇰 Bankok mérlege | 17,385 Bio. LKR | 17,381 Bio. LKR | Havi |
🇱🇰 Befizetési kamatláb | 8,5 % | 8,5 % | Havi |
🇱🇰 Devizatartalékok | 5,42 milliárd USD | 5,389 milliárd USD | Havi |
🇱🇰 Kamatláb | 8,5 % | 8,5 % | frequency_daily |
🇱🇰 Készpénzállomány M0 | 1,262 Bio. LKR | 1,194 Bio. LKR | Havi |
🇱🇰 Készpénzarány | 2 % | 2 % | Havi |
🇱🇰 Központi bank mérlege | 3,959 Bio. LKR | 3,89 Bio. LKR | Havi |
🇱🇰 Pénzmennyiség M1 | 1,607 Bio. LKR | 1,658 Bio. LKR | Havi |
🇱🇰 Pénzmennyiség M2 | 11,45 Bio. LKR | 11,485 Bio. LKR | Havi |
Srí Lankán a hitelkamatráta a jegybank és a kereskedelmi bankok közötti, az éjszakai időszakra vonatkozó visszavásárlási tranzakciók kamatlábát jelenti a Standing Facility keretében, amely a jegybank által a bankrendszerbe történő éjszakai likviditásbefecskendezés felső határát biztosítja.
Makrooldalak más országok számára a Ázsia
- 🇨🇳Kína
- 🇮🇳India
- 🇮🇩Indonézia
- 🇯🇵Japán
- 🇸🇦Szaúd-Arábia
- 🇸🇬Szingapúr
- 🇰🇷Dél-Korea
- 🇹🇷Törökország
- 🇦🇫Afganisztán
- 🇦🇲Örményország
- 🇦🇿Azerbajdzsán
- 🇧🇭Bahrein
- 🇧🇩Banglades.
- 🇧🇹Bhutan
- 🇧🇳Brunei
- 🇰🇭Kambodzsa
- 🇹🇱Kelet-Timor
- 🇬🇪Grúzia
- 🇭🇰Hongkong
- 🇮🇷Irán
- 🇮🇶Irak
- 🇮🇱Izrael
- 🇯🇴Jordánia
- 🇰🇿Kazahsztán
- 🇰🇼Kuvait
- 🇰🇬Kirgizisztán
- 🇱🇦Laos
- 🇱🇧Libanon.
- 🇲🇴Makaó
- 🇲🇾Malajzia
- 🇲🇻Maldív-szigetek
- 🇲🇳Mongólia
- 🇲🇲Mianmar
- 🇳🇵Nepál
- 🇰🇵Észak-Korea
- 🇴🇲Omán
- 🇵🇰Pakisztán
- 🇵🇸Palesztina
- 🇵🇭Fülöp-szigetek
- 🇶🇦Katar
- 🇸🇾Szíria
- 🇹🇼Tajvan
- 🇹🇯Tádzsikisztán
- 🇹🇭Thaiföld
- 🇹🇲Türkmenisztán
- 🇦🇪Egyesült Arab Emírségek
- 🇺🇿Üzbegisztán
- 🇻🇳Vietnam
- 🇾🇪Jemen
Mi a(z) Kölcsönzési kamatláb?
A hitelezési kamatláb a makrogazdasági kategóriák fontos eleme, mely alapvető szerepet játszik mind a gazdasági növekedés, mind a gazdasági stabilitás szempontjából. Az Eulerpool weboldalán, amely a makrogazdasági adatok professzionális megjelenítésére specializálódott, különösen nagy hangsúlyt fektetünk a hitelezési kamatlábak átlátható és részletes bemutatására. A hitelezési kamatláb, más néven hitelkamat, az a mérték, amelyen a pénzügyi intézmények hitelt nyújtanak ügyfeleiknek. Ezek közé tartozhatnak magánszemélyek, vállalkozások és kormányzati szervek. A kamatlábak központi szerepet játszanak a gazdasági döntéshozatalban, mivel meghatározzák a hitelfelvétel költségeit, ezáltal befolyásolva a beruházási döntéseket és a fogyasztói kiadásokat. Egy alacsony hitelezési kamatláb ösztönzi a hitelfelvételt, míg a magas kamatlábak visszatarthatják azt. A kamatlábak meghatározása rendkívül komplex folyamat, amelyet több tényező befolyásol. Az elsődleges szereplő a központi bankok által meghatározott alapkamat, amely irányadóként szolgál a kereskedelmi bankok számára. Az alapkamat emelése vagy csökkentése a központi bankok monetáris politikájának részeként történik, célja lehet például az infláció szabályozása vagy a gazdasági növekedés serkentése. Az alapkamat változása közvetlen hatással van a hitelkamatokra, és így kihat a gazdaság egészére. A hitelezési kamatlábak változásait számos makrogazdasági mutató és jelenség is befolyásolja. Az infláció, vagyis az árszínvonal általános emelkedése, egyik ilyen tényező. Magas infláció esetén a központi bank hajlamos növelni az alapkamatot, hogy ellensúlyozza az árszínvonal emelkedését és megőrizze a pénz értékét. Emellett a gazdasági növekedés is fontos szerepet játszik; gyors gazdasági bővülés esetén a kamatlábak emelkedhetnek, míg gazdasági visszaesés idején csökkenés várható. Az Eulerpool weboldalán a hitelezési kamatlábak adatait átfogóan és részletesen bemutatjuk, lehetőséget adva felhasználóinknak arra, hogy mélyebb betekintést nyerjenek a gazdasági folyamatokba. A hitelezési kamatlábak mellett számos más makrogazdasági mutató is rendelkezésre áll, amelyek még átfogóbb képet adnak a gazdaság állapotáról és fejlődési irányáról. Fontos megjegyezni, hogy a hitelezési kamatlábak nemcsak a gazdaság egészére vannak hatással, hanem közvetlenül érintik az egyén pénzügyi helyzetét is. Az egyéni hitelkamatok mértéke befolyásolja a lakáshitelek, autóhitelek és más fogyasztási hitelek költségeit. Alacsony kamatlábak esetén az egyének és a vállalkozások könnyebben és olcsóbban juthatnak hitelhez, ami növeli a fogyasztást és a beruházásokat. Ugyanakkor a magasabb kamatlábak csökkenthetik a hitelfelvételt, visszafogva a gazdasági aktivitást. A hitelezési kamatlábak hatása a vállalkozásokra szintén jelentős. Az alacsony kamatok lehetővé teszik a vállalkozások számára, hogy olcsóbban finanszírozzák beruházásaikat, míg a magas kamatok visszafoghatják a beruházási kedvet. A vállalkozások számára a hitelköltségek alakulása meghatározó lehet a stratégiai döntéshozatalban, különösen a hosszú távú beruházások terén. Az Eulerpool weboldalán a hitelezési kamatlábak aktuális adatai mellett történelmi adatokat és trendeket is bemutatunk, amelyek segítenek a felhasználóknak a hitelpiac változásainak jobb megértésében. Egy másik fontos szempont a hitelezési kamatlábak nemzetközi viszonylatban történő vizsgálata. Az országok közötti kamatkülönbségek jelentős hatással lehetnek a tőkebeáramlásra és a tőkekivitelre. Például, ha az egyik ország magasabb kamatokat kínál más országokhoz képest, akkor vonzóbbá válhat a külföldi befektetők számára. Ez a tőkeáramlás növelheti az érintett ország gazdaságának tőkeerősségét, míg a kamatlábak emelkedése más országokban visszafoghatja a befektetéseket. Az Eulerpool célja, hogy átlátható és megbízható adatokat nyújtson felhasználóinak a hitelezési kamatlábakról és más makrogazdasági mutatókról. Weboldalunkon rendszeresen frissítjük az adatokat, így felhasználóink mindig naprakész információkhoz juthatnak. A különböző makrogazdasági mutatók összekapcsolt elemzése lehetőséget ad arra, hogy a felhasználók mélyrehatóan tanulmányozzák a gazdasági folyamatokat és objektív döntéseket hozzanak. Végül, de nem utolsósorban fontos kiemelni, hogy a hitelezési kamatlábak hosszú távon is befolyásolják a gazdasági stabilitást. A fenntartható gazdasági növekedés érdekében a kamatlábaknak olyan szinten kell mozogniuk, amely ösztönzi a beruházásokat és a fogyasztást, ugyanakkor megakadályozza az infláció elszabadulását. A központi bankok és a pénzügyi szabályozók felelőssége, hogy megfelelően kiegyensúlyozzák ezeket a célokat, biztosítva ezzel a gazdasági stabilitást és a hosszú távú prosperitást. Az Eulerpool weboldala mindazok számára hasznos információforrás, akik mélyebben szeretnék megérteni a hitelezési kamatlábak működését és azok gazdasági következményeit. Szolgáltatásunk segítségével a felhasználók alapos képet kaphatnak mind a hazai, mind a nemzetközi hitelpiac állapotáról és trendjeiről, ezzel támogatva a stratégiai pénzügyi döntések meghozatalát.