Tedd meg életed legjobb befektetéseit.
2 eurótól biztosítható Egyesült Államok A fogyasztói kiadások valós értéke
Árfolyam
A A fogyasztói kiadások valós értéke jelenlegi értéke Egyesült Államok-ban 3,3 %. A A fogyasztói kiadások valós értéke Egyesült Államok-ban 2023. 12. 01.-én 3,3 %-ra emelkedett, miután 2023. 09. 01.-én 3,1 % volt. 1950. 03. 01. és 2024. 03. 01. között a GDP átlagértéke Egyesült Államok-ban 3,34 % volt. A minden idők legmagasabb értékét 2020. 09. 01.-án/én érte el 40,50 %-val/vel, míg a legalacsonyabb értéket 2020. 06. 01.-án/én rögzítették -30,20 %-val/vel.
A fogyasztói kiadások valós értéke ·
Max
Valós fogyasztói kiadások | |
---|---|
1950. 03. 01. | 6,90 % |
1950. 06. 01. | 6,70 % |
1950. 09. 01. | 22,20 % |
1951. 03. 01. | 10,00 % |
1951. 09. 01. | 4,70 % |
1951. 12. 01. | 2,30 % |
1952. 03. 01. | 0,90 % |
1952. 06. 01. | 8,10 % |
1952. 09. 01. | 1,90 % |
1952. 12. 01. | 14,90 % |
1953. 03. 01. | 4,80 % |
1953. 06. 01. | 2,40 % |
1954. 03. 01. | 1,50 % |
1954. 06. 01. | 5,30 % |
1954. 09. 01. | 5,50 % |
1954. 12. 01. | 8,60 % |
1955. 03. 01. | 9,30 % |
1955. 06. 01. | 7,90 % |
1955. 09. 01. | 5,00 % |
1955. 12. 01. | 5,10 % |
1956. 03. 01. | 0,70 % |
1956. 06. 01. | 1,40 % |
1956. 09. 01. | 0,90 % |
1956. 12. 01. | 5,60 % |
1957. 03. 01. | 2,80 % |
1957. 06. 01. | 0,70 % |
1957. 09. 01. | 3,20 % |
1957. 12. 01. | 0,20 % |
1958. 06. 01. | 3,40 % |
1958. 09. 01. | 6,80 % |
1958. 12. 01. | 5,50 % |
1959. 03. 01. | 7,50 % |
1959. 06. 01. | 6,30 % |
1959. 09. 01. | 4,20 % |
1959. 12. 01. | 0,50 % |
1960. 03. 01. | 3,90 % |
1960. 06. 01. | 5,10 % |
1960. 12. 01. | 0,50 % |
1961. 06. 01. | 6,10 % |
1961. 09. 01. | 2,00 % |
1961. 12. 01. | 8,30 % |
1962. 03. 01. | 4,30 % |
1962. 06. 01. | 5,00 % |
1962. 09. 01. | 3,30 % |
1962. 12. 01. | 5,80 % |
1963. 03. 01. | 2,80 % |
1963. 06. 01. | 3,80 % |
1963. 09. 01. | 5,50 % |
1963. 12. 01. | 3,40 % |
1964. 03. 01. | 8,10 % |
1964. 06. 01. | 7,30 % |
1964. 09. 01. | 7,60 % |
1964. 12. 01. | 1,20 % |
1965. 03. 01. | 9,20 % |
1965. 06. 01. | 4,50 % |
1965. 09. 01. | 7,10 % |
1965. 12. 01. | 11,70 % |
1966. 03. 01. | 6,00 % |
1966. 06. 01. | 1,00 % |
1966. 09. 01. | 4,70 % |
1966. 12. 01. | 1,70 % |
1967. 03. 01. | 2,30 % |
1967. 06. 01. | 5,60 % |
1967. 09. 01. | 2,10 % |
1967. 12. 01. | 2,50 % |
1968. 03. 01. | 9,90 % |
1968. 06. 01. | 6,20 % |
1968. 09. 01. | 7,70 % |
1968. 12. 01. | 1,80 % |
1969. 03. 01. | 4,50 % |
1969. 06. 01. | 2,60 % |
1969. 09. 01. | 2,00 % |
1969. 12. 01. | 3,20 % |
1970. 03. 01. | 2,50 % |
1970. 06. 01. | 1,80 % |
1970. 09. 01. | 3,60 % |
1971. 03. 01. | 7,90 % |
1971. 06. 01. | 3,70 % |
1971. 09. 01. | 3,20 % |
1971. 12. 01. | 6,80 % |
1972. 03. 01. | 5,40 % |
1972. 06. 01. | 7,80 % |
1972. 09. 01. | 6,30 % |
1972. 12. 01. | 9,70 % |
1973. 03. 01. | 7,50 % |
1973. 09. 01. | 1,40 % |
1974. 06. 01. | 1,40 % |
1974. 09. 01. | 1,70 % |
1975. 03. 01. | 3,40 % |
1975. 06. 01. | 6,70 % |
1975. 09. 01. | 5,80 % |
1975. 12. 01. | 4,40 % |
1976. 03. 01. | 8,20 % |
1976. 06. 01. | 3,70 % |
1976. 09. 01. | 4,30 % |
1976. 12. 01. | 5,30 % |
1977. 03. 01. | 4,80 % |
1977. 06. 01. | 2,20 % |
1977. 09. 01. | 3,80 % |
1977. 12. 01. | 6,20 % |
1978. 03. 01. | 2,30 % |
1978. 06. 01. | 8,80 % |
1978. 09. 01. | 1,70 % |
1978. 12. 01. | 3,30 % |
1979. 03. 01. | 2,10 % |
1979. 09. 01. | 4,00 % |
1979. 12. 01. | 1,00 % |
1980. 09. 01. | 4,50 % |
1980. 12. 01. | 5,50 % |
1981. 03. 01. | 1,30 % |
1981. 09. 01. | 1,90 % |
1982. 03. 01. | 3,00 % |
1982. 06. 01. | 1,20 % |
1982. 09. 01. | 2,70 % |
1982. 12. 01. | 7,20 % |
1983. 03. 01. | 4,00 % |
1983. 06. 01. | 8,40 % |
1983. 09. 01. | 7,40 % |
1983. 12. 01. | 6,50 % |
1984. 03. 01. | 3,40 % |
1984. 06. 01. | 5,70 % |
1984. 09. 01. | 3,00 % |
1984. 12. 01. | 5,30 % |
1985. 03. 01. | 7,00 % |
1985. 06. 01. | 3,70 % |
1985. 09. 01. | 7,80 % |
1985. 12. 01. | 0,90 % |
1986. 03. 01. | 3,50 % |
1986. 06. 01. | 4,40 % |
1986. 09. 01. | 7,30 % |
1986. 12. 01. | 2,50 % |
1987. 03. 01. | 0,40 % |
1987. 06. 01. | 5,60 % |
1987. 09. 01. | 4,60 % |
1987. 12. 01. | 0,80 % |
1988. 03. 01. | 7,30 % |
1988. 06. 01. | 3,00 % |
1988. 09. 01. | 3,60 % |
1988. 12. 01. | 4,60 % |
1989. 03. 01. | 1,90 % |
1989. 06. 01. | 1,90 % |
1989. 09. 01. | 3,90 % |
1989. 12. 01. | 1,70 % |
1990. 03. 01. | 3,40 % |
1990. 06. 01. | 1,20 % |
1990. 09. 01. | 1,60 % |
1991. 06. 01. | 3,40 % |
1991. 09. 01. | 2,00 % |
1992. 03. 01. | 7,70 % |
1992. 06. 01. | 2,70 % |
1992. 09. 01. | 4,40 % |
1992. 12. 01. | 4,90 % |
1993. 03. 01. | 1,50 % |
1993. 06. 01. | 3,70 % |
1993. 09. 01. | 4,50 % |
1993. 12. 01. | 3,60 % |
1994. 03. 01. | 4,70 % |
1994. 06. 01. | 3,10 % |
1994. 09. 01. | 3,10 % |
1994. 12. 01. | 4,40 % |
1995. 03. 01. | 1,00 % |
1995. 06. 01. | 3,60 % |
1995. 09. 01. | 3,70 % |
1995. 12. 01. | 2,80 % |
1996. 03. 01. | 3,70 % |
1996. 06. 01. | 4,40 % |
1996. 09. 01. | 2,40 % |
1996. 12. 01. | 3,20 % |
1997. 03. 01. | 4,30 % |
1997. 06. 01. | 1,80 % |
1997. 09. 01. | 7,00 % |
1997. 12. 01. | 4,90 % |
1998. 03. 01. | 4,10 % |
1998. 06. 01. | 7,20 % |
1998. 09. 01. | 5,30 % |
1998. 12. 01. | 5,90 % |
1999. 03. 01. | 4,20 % |
1999. 06. 01. | 6,30 % |
1999. 09. 01. | 4,60 % |
1999. 12. 01. | 6,00 % |
2000. 03. 01. | 6,20 % |
2000. 06. 01. | 3,80 % |
2000. 09. 01. | 3,90 % |
2000. 12. 01. | 3,50 % |
2001. 03. 01. | 1,50 % |
2001. 06. 01. | 0,80 % |
2001. 09. 01. | 1,40 % |
2001. 12. 01. | 6,60 % |
2002. 03. 01. | 0,90 % |
2002. 06. 01. | 2,00 % |
2002. 09. 01. | 2,80 % |
2002. 12. 01. | 2,20 % |
2003. 03. 01. | 2,00 % |
2003. 06. 01. | 4,70 % |
2003. 09. 01. | 5,80 % |
2003. 12. 01. | 2,80 % |
2004. 03. 01. | 3,80 % |
2004. 06. 01. | 2,20 % |
2004. 09. 01. | 4,80 % |
2004. 12. 01. | 4,60 % |
2005. 03. 01. | 2,60 % |
2005. 06. 01. | 4,50 % |
2005. 09. 01. | 3,40 % |
2005. 12. 01. | 0,70 % |
2006. 03. 01. | 4,40 % |
2006. 06. 01. | 2,10 % |
2006. 09. 01. | 2,60 % |
2006. 12. 01. | 3,90 % |
2007. 03. 01. | 2,50 % |
2007. 06. 01. | 1,10 % |
2007. 09. 01. | 2,70 % |
2007. 12. 01. | 1,60 % |
2008. 06. 01. | 1,10 % |
2009. 09. 01. | 2,70 % |
2010. 03. 01. | 2,30 % |
2010. 06. 01. | 3,60 % |
2010. 09. 01. | 2,90 % |
2010. 12. 01. | 2,50 % |
2011. 03. 01. | 1,50 % |
2011. 06. 01. | 0,40 % |
2011. 09. 01. | 1,20 % |
2011. 12. 01. | 0,70 % |
2012. 03. 01. | 2,90 % |
2012. 06. 01. | 0,70 % |
2012. 09. 01. | 0,80 % |
2012. 12. 01. | 1,60 % |
2013. 03. 01. | 2,60 % |
2013. 06. 01. | 1,10 % |
2013. 09. 01. | 1,60 % |
2013. 12. 01. | 3,60 % |
2014. 03. 01. | 1,40 % |
2014. 06. 01. | 3,90 % |
2014. 09. 01. | 4,00 % |
2014. 12. 01. | 4,70 % |
2015. 03. 01. | 3,10 % |
2015. 06. 01. | 2,80 % |
2015. 09. 01. | 2,80 % |
2015. 12. 01. | 1,60 % |
2016. 03. 01. | 3,10 % |
2016. 06. 01. | 2,00 % |
2016. 09. 01. | 2,80 % |
2016. 12. 01. | 2,10 % |
2017. 03. 01. | 3,10 % |
2017. 06. 01. | 2,00 % |
2017. 09. 01. | 2,70 % |
2017. 12. 01. | 4,40 % |
2018. 03. 01. | 2,90 % |
2018. 06. 01. | 2,20 % |
2018. 09. 01. | 1,90 % |
2018. 12. 01. | 1,30 % |
2019. 03. 01. | 0,50 % |
2019. 06. 01. | 3,20 % |
2019. 09. 01. | 4,10 % |
2019. 12. 01. | 2,60 % |
2020. 09. 01. | 40,50 % |
2020. 12. 01. | 5,60 % |
2021. 03. 01. | 8,90 % |
2021. 06. 01. | 13,60 % |
2021. 09. 01. | 2,80 % |
2021. 12. 01. | 4,00 % |
2022. 06. 01. | 2,00 % |
2022. 09. 01. | 1,60 % |
2022. 12. 01. | 1,20 % |
2023. 03. 01. | 3,80 % |
2023. 06. 01. | 0,80 % |
2023. 09. 01. | 3,10 % |
2023. 12. 01. | 3,30 % |
A fogyasztói kiadások valós értéke Története
Dátum | Érték |
---|---|
2023. 12. 01. | 3,3 % |
2023. 09. 01. | 3,1 % |
2023. 06. 01. | 0,8 % |
2023. 03. 01. | 3,8 % |
2022. 12. 01. | 1,2 % |
2022. 09. 01. | 1,6 % |
2022. 06. 01. | 2 % |
2021. 12. 01. | 4 % |
2021. 09. 01. | 2,8 % |
2021. 06. 01. | 13,6 % |
Hasonló makrogazdasági mutatók A fogyasztói kiadások valós értéke-hoz
Név | Jelenleg | Előző | Frekvencia |
---|---|---|---|
🇺🇸 Állandó árakon számított GDP | 22,919 Bio. USD | 22,759 Bio. USD | Negyedév |
🇺🇸 Bányászati GDP | 336,6 milliárd USD | 340,8 milliárd USD | Negyedév |
🇺🇸 BIP | 27,361 Bio. USD | 25,744 Bio. USD | Évente |
🇺🇸 Bruttó nemzeti jövedelem | 23,416 Bio. USD | 23,289 Bio. USD | Negyedév |
🇺🇸 Bruttoberuházások | 4,084 Bio. USD | 4,016 Bio. USD | Negyedév |
🇺🇸 Egy főre jutó GDP | 65 020,35 USD | 63 720,76 USD | Évente |
🇺🇸 Építőipari BIP | 878,2 milliárd USD | 863,4 milliárd USD | Negyedév |
🇺🇸 Éves GDP-növekedés | 2,5 % | 1,9 % | Évente |
🇺🇸 Éves GDP-növekedési ráta | 2,9 % | 3,1 % | Negyedév |
🇺🇸 GDP-értékesítés NoN | 1,8 % | 3,9 % | Negyedév |
🇺🇸 GDP-növekedési ráta | 1,4 % | 3,4 % | Negyedév |
🇺🇸 Gyártási BIP | 2,384 Bio. USD | 2,337 Bio. USD | Negyedév |
🇺🇸 Heti Gazdasági Index | 1,74 % | 1,63 % | frequency_weekly |
🇺🇸 Közlekedési ágazat GDP-je | 714 milliárd USD | 713,3 milliárd USD | Negyedév |
🇺🇸 Közszférából származó BIP | 2,622 Bio. USD | 2,617 Bio. USD | Negyedév |
🇺🇸 Mezőgazdasági GDP | 177,8 milliárd USD | 178,5 milliárd USD | Negyedév |
🇺🇸 SZGYF a szolgáltatásokból | 16,801 Bio. USD | 16,7 Bio. USD | Negyedév |
🇺🇸 Vállalatok által termelt bruttó hozzáadott érték (BIP) a közműszektorbán | 342,2 milliárd USD | 337,6 milliárd USD | Negyedév |
🇺🇸 Vásárlóerő-paritáson számított egy főre jutó GDP | 73 637,3 USD | 72 165,48 USD | Évente |
Az Egyesült Államokban a személyes fogyasztási kiadás (PCE) az elsődleges mutató, amely az amerikai gazdaság fogyasztói kiadásait méri. Ez a Nemzeti Jövedelem és Termék Számlák (NIPA) végső keresleti komponense, amely méri az Egyesült Államokban élő személyek vagy az ő nevükben vásárolt áruk és szolgáltatások értékét.
Makrooldalak más országok számára a Amerika
- 🇦🇷Argentína
- 🇦🇼Aruba
- 🇧🇸Bahamák
- 🇧🇧Barbados
- 🇧🇿Belize
- 🇧🇲Bermuda
- 🇧🇴Bolívia
- 🇧🇷Brazília
- 🇨🇦Kanada
- 🇰🇾Kajmán-szigetek
- 🇨🇱Chile
- 🇨🇴Kolumbia
- 🇨🇷Costa Rica
- 🇨🇺Kuba
- 🇩🇴Dominikai Köztársaság
- 🇪🇨Ecuador
- 🇸🇻El Salvador
- 🇬🇹Guatemala
- 🇬🇾Guyana
- 🇭🇹Haiti
- 🇭🇳Honduras
- 🇯🇲Jamaika
- 🇲🇽Mexikó
- 🇳🇮Nicaragua
- 🇵🇦Panama
- 🇵🇾Paraguay
- 🇵🇪Peru
- 🇵🇷Puerto Rico
- 🇸🇷Suriname
- 🇹🇹Trinidad és Tobago
- 🇺🇾Uruguay
- 🇻🇪Venezuela
- 🇦🇬Antigua és Barbuda
- 🇩🇲Dominika
- 🇬🇩Grenada
Mi a(z) A fogyasztói kiadások valós értéke?
A "Reálfogyasztási Költekezés" egy kulcsfontosságú mutató a makrogazdasági elemzésben, amely meghatározó szerepet játszik egy nemzet gazdasági egészségének és növekedésének értékelésében. Az Eulerpool weboldal célja az, hogy pontos és naprakész adatokat biztosítson a gazdasági kutatók, elemzők és döntéshozók számára, ezáltal elősegítve a megalapozott gazdasági döntéshozatalt. Ennek a cikknek az a célja, hogy részletesen bemutassa a reálfogyasztási költekezés jelentőségét, mérését és hatásait a gazdaságra. A reálfogyasztási költekezés a háztartások által vásárolt és felhasznált áruk és szolgáltatások összértékét jelenti, inflációval korrigált formában. Ez azt jelenti, hogy a mutató figyelembe veszi az árak változását, és ezáltal valós képet nyújt a fogyasztói kereslet tényleges növekedéséről vagy csökkenéséről. A reálfogyasztási költekezés magában foglalja az alapvető fogyasztási cikkeket, mint például az élelmiszerek, ruházati termékek, lakhatás és egészségügyi szolgáltatások, valamint a nem alapvető javakat és szolgáltatásokat, mint például a szórakozás és a luxuscikkek. A reálfogyasztási költekezés mérése több fontos lépésből áll. Először is, az aktuális időszak összesített fogyasztói kiadásait kell meghatározni, amelyeket aztán inflációval korrigálunk. Az inflációval korrigált adatok használata elengedhetetlen ahhoz, hogy a fogyasztói költekezés valódi változásait megértsük, mivel az árak növekedése félrevezető lehet a gazdasági növekedés valódi értékelésében. Az inflációt általában a fogyasztói árindex (CPI) vagy a személyi fogyasztási kiadások árindexe (PCE) segítségével mérik. A reálfogyasztási költekezés szoros összefüggésben áll a háztartások jövedelmével, megtakarításaival és fogyasztási szokásaival. A jövedelem növekedése általában a fogyasztói költekezés növekedéséhez vezet, mivel a háztartások több pénzt tudnak költeni különböző javakra és szolgáltatásokra. Azonban a megtakarítási hajlandóság és a fogyasztói bizalom is jelentős szerepet játszik. Magasabb megtakarítási arányok esetén a háztartások kevesebbet költenek, ami a reálfogyasztási költekezés csökkenéséhez vezethet. Ezzel szemben, magas fogyasztói bizalom esetén a háztartások hajlandóbbak költeni, ami növeli a reálfogyasztási költekezést. A reálfogyasztási költekezés jelentős hatást gyakorol a gazdasági növekedésre. Mivel a fogyasztói költekezés a bruttó hazai termék (GDP) egyik legfontosabb összetevője, a reálfogyasztási költekezés változásai közvetlenül befolyásolják a gazdasági teljesítményt. A növekvő reálfogyasztási költekezés általában gazdasági növekedést eredményez, mivel a növekvő kereslet ösztönzi a termelést és a foglalkoztatást. Azonban túlzott reálfogyasztási költekezés inflációhoz vezethet, mivel a növekvő kereslet áremelkedést eredményezhet. A reálfogyasztási költekezés elemzése segíthet a makrogazdasági politikák kialakításában is. A kormányok és a jegybankok széles körben használják ezt a mutatót a gazdaság irányítására és a stabilitás fenntartására. Például, ha a reálfogyasztási költekezés csökken, a kormányok fiskális politikai intézkedésekkel, például adócsökkentésekkel vagy kiadásnöveléssel ösztönözhetik a keresletet. Hasonlóképpen, a jegybankok monetáris politikai eszközökkel, például kamatlábcsökkentéssel ösztönözhetik a hitelezést és a fogyasztói kiadásokat. Az Eulerpool folyamatosan figyelemmel kíséri a reálfogyasztási költekezés alakulását, és naprakész adatokat biztosít a felhasználók számára. Az adatok elemzése és értelmezése révén részletes betekintést nyújtunk a fogyasztói szokások változásaiba és azok gazdasági hatásaiba. Célunk az, hogy a gazdasági döntéshozók, elemzők és kutatók számára hasznos eszközöket biztosítsunk a gazdasági folyamatok megértéséhez és előrejelzéséhez. Összefoglalva, a reálfogyasztási költekezés egy kritikus mutató a makrogazdasági elemzésben, amely mélyreható betekintést nyújt egy nemzet gazdasági egészségébe és fejlődésébe. Az Eulerpool elkötelezett amellett, hogy pontos és naprakész adatokat biztosítson a reálfogyasztási költekezésről, ezáltal elősegítve a megalapozott gazdasági döntéshozatalt és a gazdasági stabilitás fenntartását. A reálfogyasztási költekezés alakulásának folyamatos figyelemmel kísérése elengedhetetlen ahhoz, hogy megértsük a gazdasági folyamatokat és megfelelő válaszlépéseket dolgozzunk ki a gazdasági kihívások kezelése érdekében.