Tedd meg életed legjobb befektetéseit.
2 eurótól biztosítható Oroszország Munkaerő-részvételi ráta
Árfolyam
A jelenlegi Munkaerő-részvételi ráta értéke Oroszország-ban 62,5 %. A Munkaerő-részvételi ráta Oroszország-ban 2024. 02. 01.-án/én 62,5 %-ra emelkedett, miután 2024. 01. 01.-án/én 62,3 % volt. 2000. 12. 01. és 2024. 03. 01. között az átlagos GDP Oroszország-ban 65,54 % volt. Minden idők legmagasabb értéke 2016. 08. 01.-án/én volt 70,30 %, míg a legalacsonyabb értéket 2020. 02. 01.-án/én jegyezték fel 61,70 %-vel.
Munkaerő-részvételi ráta ·
Max
Munkavállalási arány | |
---|---|
2000. 12. 01. | 65,50 % |
2001. 12. 01. | 64,20 % |
2002. 12. 01. | 64,90 % |
2003. 12. 01. | 64,70 % |
2004. 12. 01. | 65,40 % |
2005. 12. 01. | 66,00 % |
2006. 12. 01. | 66,30 % |
2007. 12. 01. | 67,10 % |
2008. 12. 01. | 67,40 % |
2009. 12. 01. | 67,60 % |
2010. 01. 01. | 66,90 % |
2010. 02. 01. | 66,80 % |
2010. 03. 01. | 67,00 % |
2010. 04. 01. | 67,30 % |
2010. 05. 01. | 68,00 % |
2010. 06. 01. | 68,40 % |
2010. 07. 01. | 68,40 % |
2010. 08. 01. | 68,70 % |
2010. 09. 01. | 68,30 % |
2010. 10. 01. | 67,90 % |
2010. 11. 01. | 67,60 % |
2010. 12. 01. | 67,30 % |
2011. 01. 01. | 67,60 % |
2011. 02. 01. | 67,80 % |
2011. 03. 01. | 67,60 % |
2011. 04. 01. | 67,70 % |
2011. 05. 01. | 68,40 % |
2011. 06. 01. | 68,60 % |
2011. 07. 01. | 69,10 % |
2011. 08. 01. | 69,20 % |
2011. 09. 01. | 69,10 % |
2011. 10. 01. | 68,30 % |
2011. 11. 01. | 68,30 % |
2011. 12. 01. | 68,20 % |
2012. 01. 01. | 67,90 % |
2012. 02. 01. | 67,80 % |
2012. 03. 01. | 67,80 % |
2012. 04. 01. | 68,20 % |
2012. 05. 01. | 69,30 % |
2012. 06. 01. | 69,30 % |
2012. 07. 01. | 69,40 % |
2012. 08. 01. | 69,50 % |
2012. 09. 01. | 69,20 % |
2012. 10. 01. | 68,60 % |
2012. 11. 01. | 68,60 % |
2012. 12. 01. | 68,40 % |
2013. 01. 01. | 68,20 % |
2013. 02. 01. | 68,40 % |
2013. 03. 01. | 68,20 % |
2013. 04. 01. | 68,30 % |
2013. 05. 01. | 68,50 % |
2013. 06. 01. | 68,50 % |
2013. 07. 01. | 68,80 % |
2013. 08. 01. | 69,30 % |
2013. 09. 01. | 68,70 % |
2013. 10. 01. | 68,70 % |
2013. 11. 01. | 68,50 % |
2013. 12. 01. | 68,10 % |
2014. 01. 01. | 68,10 % |
2014. 02. 01. | 68,70 % |
2014. 03. 01. | 68,60 % |
2014. 04. 01. | 68,50 % |
2014. 05. 01. | 68,80 % |
2014. 06. 01. | 69,00 % |
2014. 07. 01. | 69,30 % |
2014. 08. 01. | 69,40 % |
2014. 09. 01. | 69,10 % |
2014. 10. 01. | 69,30 % |
2014. 11. 01. | 69,00 % |
2014. 12. 01. | 68,90 % |
2015. 01. 01. | 68,50 % |
2015. 02. 01. | 68,40 % |
2015. 03. 01. | 68,70 % |
2015. 04. 01. | 68,60 % |
2015. 05. 01. | 69,50 % |
2015. 06. 01. | 69,00 % |
2015. 07. 01. | 69,70 % |
2015. 08. 01. | 69,90 % |
2015. 09. 01. | 69,50 % |
2015. 10. 01. | 69,30 % |
2015. 11. 01. | 69,10 % |
2015. 12. 01. | 69,30 % |
2016. 01. 01. | 68,70 % |
2016. 02. 01. | 68,90 % |
2016. 03. 01. | 69,10 % |
2016. 04. 01. | 69,20 % |
2016. 05. 01. | 69,40 % |
2016. 06. 01. | 69,70 % |
2016. 07. 01. | 70,10 % |
2016. 08. 01. | 70,30 % |
2016. 09. 01. | 70,00 % |
2016. 10. 01. | 69,50 % |
2016. 11. 01. | 69,60 % |
2016. 12. 01. | 69,70 % |
2017. 01. 01. | 62,60 % |
2017. 02. 01. | 62,20 % |
2017. 03. 01. | 62,50 % |
2017. 04. 01. | 62,40 % |
2017. 05. 01. | 62,50 % |
2017. 06. 01. | 62,70 % |
2017. 07. 01. | 62,90 % |
2017. 08. 01. | 63,20 % |
2017. 09. 01. | 63,20 % |
2017. 10. 01. | 63,00 % |
2017. 11. 01. | 62,80 % |
2017. 12. 01. | 62,90 % |
2018. 01. 01. | 62,60 % |
2018. 02. 01. | 62,50 % |
2018. 03. 01. | 62,70 % |
2018. 04. 01. | 62,70 % |
2018. 05. 01. | 62,80 % |
2018. 06. 01. | 62,70 % |
2018. 07. 01. | 62,90 % |
2018. 08. 01. | 63,40 % |
2018. 09. 01. | 63,20 % |
2018. 10. 01. | 62,80 % |
2018. 11. 01. | 62,90 % |
2018. 12. 01. | 62,90 % |
2019. 01. 01. | 61,90 % |
2019. 02. 01. | 62,10 % |
2019. 03. 01. | 62,00 % |
2019. 04. 01. | 61,90 % |
2019. 05. 01. | 61,90 % |
2019. 06. 01. | 62,20 % |
2019. 07. 01. | 62,40 % |
2019. 08. 01. | 62,60 % |
2019. 09. 01. | 62,40 % |
2019. 10. 01. | 62,40 % |
2019. 11. 01. | 62,90 % |
2019. 12. 01. | 62,70 % |
2020. 01. 01. | 61,90 % |
2020. 02. 01. | 61,70 % |
2020. 03. 01. | 62,00 % |
2020. 04. 01. | 61,70 % |
2020. 05. 01. | 61,70 % |
2020. 06. 01. | 61,80 % |
2020. 07. 01. | 62,00 % |
2020. 08. 01. | 62,30 % |
2020. 09. 01. | 62,30 % |
2020. 10. 01. | 62,10 % |
2020. 11. 01. | 62,30 % |
2020. 12. 01. | 62,20 % |
2021. 01. 01. | 62,10 % |
2021. 02. 01. | 62,10 % |
2021. 03. 01. | 62,10 % |
2021. 04. 01. | 62,20 % |
2021. 05. 01. | 62,30 % |
2021. 06. 01. | 62,30 % |
2021. 07. 01. | 62,50 % |
2021. 08. 01. | 62,60 % |
2021. 09. 01. | 62,60 % |
2021. 10. 01. | 62,50 % |
2021. 11. 01. | 62,40 % |
2021. 12. 01. | 62,70 % |
2022. 01. 01. | 62,20 % |
2022. 02. 01. | 62,20 % |
2022. 03. 01. | 61,90 % |
2022. 04. 01. | 62,20 % |
2022. 05. 01. | 62,30 % |
2022. 06. 01. | 62,30 % |
2022. 07. 01. | 62,40 % |
2022. 08. 01. | 62,70 % |
2022. 09. 01. | 62,20 % |
2022. 10. 01. | 62,40 % |
2022. 11. 01. | 62,50 % |
2022. 12. 01. | 62,20 % |
2023. 01. 01. | 62,40 % |
2023. 02. 01. | 62,30 % |
2023. 03. 01. | 62,40 % |
2023. 04. 01. | 62,60 % |
2023. 05. 01. | 62,60 % |
2023. 06. 01. | 62,70 % |
2023. 07. 01. | 63,00 % |
2023. 08. 01. | 63,10 % |
2023. 09. 01. | 63,00 % |
2023. 10. 01. | 63,00 % |
2023. 11. 01. | 63,00 % |
2023. 12. 01. | 63,20 % |
2024. 01. 01. | 62,30 % |
2024. 02. 01. | 62,50 % |
Munkaerő-részvételi ráta Története
Dátum | Érték |
---|---|
2024. 02. 01. | 62,5 % |
2024. 01. 01. | 62,3 % |
2023. 12. 01. | 63,2 % |
2023. 11. 01. | 63 % |
2023. 10. 01. | 63 % |
2023. 09. 01. | 63 % |
2023. 08. 01. | 63,1 % |
2023. 07. 01. | 63 % |
2023. 06. 01. | 62,7 % |
2023. 05. 01. | 62,6 % |
Hasonló makrogazdasági mutatók Munkaerő-részvételi ráta-hoz
Név | Jelenleg | Előző | Frekvencia |
---|---|---|---|
🇷🇺 Bérek | 82 218 RUB/Month | 85 017 RUB/Month | Havi |
🇷🇺 Bérnövekedés | 12,9 % | 10,8 % | Havi |
🇷🇺 Foglalkoztatási ráta | 61,6 % | 61,6 % | Havi |
🇷🇺 Foglalkoztatottak | 73,7 Mió. | 73,4 Mió. | Havi |
🇷🇺 Gyártási bérek | 88 637 RUB/Month | 85 084 RUB/Month | Havi |
🇷🇺 Minimálbérek | 19 242 RUB/Month | 16 242 RUB/Month | Évente |
🇷🇺 Munkanélküli személyek | 2 Mió. | 2 Mió. | Havi |
🇷🇺 Munkanélküliségi ráta | 2,6 % | 2,7 % | Havi |
🇷🇺 Népesség | 146,4 Mió. | 147 Mió. | Évente |
🇷🇺 Női nyugdíjkorhatár | 58 Years | 56,5 Years | Évente |
🇷🇺 Nyugdíjkorhatár férfiaknak | 63 Years | 61,5 Years | Évente |
🇷🇺 Termelékenység | -2,8 % | 3,9 % | Évente |
A munkaerő-részvételi ráta az alkalmazottak és a munkát kereső munkanélküliek számának aránya a munkaképes korú népesség teljes létszámához viszonyítva.
Makrooldalak más országok számára a Európa
- 🇦🇱Albánia
- 🇦🇹Ausztria
- 🇧🇾Fehéroroszország
- 🇧🇪Belgium
- 🇧🇦Bosznia-Hercegovina
- 🇧🇬Bulgária
- 🇭🇷Horvátország
- 🇨🇾Ciprus
- 🇨🇿Cseh Köztársaság
- 🇩🇰Dánia
- 🇪🇪Észtország
- 🇫🇴Feröer-szigetek
- 🇫🇮Finnország
- 🇫🇷Franciaország
- 🇩🇪Németország
- 🇬🇷Görögország
- 🇭🇺Magyarország
- 🇮🇸Izland
- 🇮🇪Írország
- 🇮🇹Olaszország
- 🇽🇰Koszovó
- 🇱🇻Lettország
- 🇱🇮Liechtenstein
- 🇱🇹Litvánia
- 🇱🇺Luxemburg
- 🇲🇰Észak-Macedónia
- 🇲🇹Málta
- 🇲🇩Moldva
- 🇲🇨Monaco
- 🇲🇪Montenegró
- 🇳🇱Hollandia
- 🇳🇴Norvégia
- 🇵🇱Lengyelország
- 🇵🇹Portugália
- 🇷🇴Románia
- 🇷🇸Szerbia
- 🇸🇰Szlovákia
- 🇸🇮Szlovénia
- 🇪🇸Spanyolország
- 🇸🇪Svédország
- 🇨🇭Svájc
- 🇺🇦Ukrajna
- 🇬🇧Egyesült Királyság
- 🇦🇩Andorra
Mi a(z) Munkaerő-részvételi ráta?
A munkaerő-piaci részvételi ráta a gazdaság egy meghatározó mutatója, amely képes átfogó képet adni az ország munkaerő-piaci helyzetéről. Az Eulerpool weboldalnak célja, hogy részletes és átfogó makrogazdasági adatokat nyújtson, így a munkaerő-piaci részvételi ráta elemzése alapvető fontosságú számunkra. A munkaerő-piaci részvételi ráta azt mutatja meg, hogy az aktív munkaképes korú lakosság mekkora része vesz részt gazdaságilag aktívan, azaz dolgozik vagy aktívan keres munkát. Ez a mutató kifejezetten fontos, mivel számos gazdasági előrejelzés és elemzés alapját képezi. A munkaerő-piaci részvételi ráta számítása során az aktív munkaképes korú lakosság számát viszonyítják a teljes munkaképes korú lakosság számához. Az aktív munkaképes korú lakosság alatt általában a 15 és 64 év közöttieket értjük, de ez országonként változhat a nyugdíjkorhatár és más ország-specifikus tényezők függvényében. A részvételi ráta növekedése azt jelzi, hogy több ember vesz részt a munkaerőpiacon, ami általában a gazdasági növekedés és prosperitás jele. Ezzel szemben a részvételi ráta csökkenése arra utal, hogy kevesebb ember vesz részt aktívan a gazdaságban, ami számos okból eredhet, például demográfiai változások, képzettségi szint változása vagy a munkahelyek számának csökkenése következtében. A munkaerő-piaci részvételi ráta elemzésének jelentőségét több tényező is meghatározza. Elsőként, a magasabb részvételi ráta azt sugallja, hogy több ember rendelkezik munkával vagy keres munkát, ami erősebb gazdaságot és alacsonyabb munkanélküliségi rátát eredményezhet. Ezenkívül, a részvételi ráta segít megérteni a potenciális munkaerőpiaci tartalékokat, azaz azon embereket, akik potenciálisan beléphetnének a munkaerőpiacra, ha kedvezőbb feltételek állnának rendelkezésre. A munkaerő-piaci részvételi ráta nemcsak önmagában értelmezhető adat, hanem más gazdasági adatokkal együtt is jelentős betekintést nyújt a gazdasági helyzetbe. Például, ha a GDP növekszik, de a munkaerő-piaci részvételi ráta csökken, akkor azt jelentheti, hogy a gazdasági növekedés nem eredményezi a munkaerő-piaci lehetőségek bővülését. Ezzel szemben, ha mind a GDP, mind a részvételi ráta növekszik, az erős és fenntartható gazdasági növekedést jelez. A nemek közötti különbségek is fontos szempontot képeznek a munkaerő-piaci részvételi ráták vizsgálatakor. Számos országban a női munkaerő-piaci részvétel alacsonyabb a férfiakénál, ami kulturális, oktatási és társadalmi tényezőkre vezethető vissza. Az ilyen típusú adatok elemzése segíthet abban, hogy a kormányok és policy-makerek speciális intézkedéseket dolgozhassanak ki a női foglalkoztatottság növelése érdekében. Hasonlóan fontos a korcsoportok szerinti vizsgálat is. A fiatalok (15-24 év) munkaerő-piaci részvételi rátája gyakran alacsonyabb, amit gyakran az oktatásban való részvétel magas szintje magyaráz. Ugyanakkor az idősebb korosztály (55-64 év) részvétele is különbözhet, amelyet a nyugdíjazási szabályok, a munkahelyi körülmények vagy az egészségi állapot befolyásolhatnak. Az ilyen típusú korcsoportos bontás révén mélyebb megértést nyerhetünk arról, hogy mely korosztályokat kell különösen támogatni a foglalkoztatási politikák megtervezése során. Nemzetközi összehasonlítások révén is komoly betekintést nyerhetünk. A különböző országok munkaerő-piaci részvételi rátáinak összehasonlítása segít megérteni, hogy hol áll az adott ország a globális munkaerőpiaci spektrumban. Az OECD és az Eurostat által publikált adatok lehetővé teszik az ilyen típusú összehasonlító elemzéseket, amelyek értékesek lehetnek a gazdaságpolitikai döntéshozatalban. Az Eulerpool oldalán található részletes makrogazdasági adatok biztosítják, hogy a felhasználók széles körű és mélyreható elemzéseket végezzenek a munkaerő-piaci részvételi rátával kapcsolatban. Az adatok rendszeres frissítése és a különböző elemző eszközök támogatása révén a platform lehetőséget ad a gazdaság megértésére bármilyen szögből, legyen szó nemzeti, regionális vagy globális szintről. Összefoglalva, a munkaerő-piaci részvételi ráta egy összetett és sokdimenziós mutató, amely alapvető szerepet játszik a gazdasági elemzésekben és előrejelzésekben. A részletekbe menő elemzés révén képesek vagyunk mélyebb betekintést nyerni az ország gazdasági helyzetébe, és azonosítani azokat a területeket, ahol javításokra lehet szükség. Az Eulerpool célkitűzése, hogy ezeket az adatokat elérhetővé és érthetővé tegye mindenki számára, aki érdeklődik a gazdasági folyamatok iránt, ezzel is hozzájárulva egy jobban működő és átlátható munkaerőpiac kialakításához.