Tedd meg életed legjobb befektetéseit.
2 eurótól biztosítható Japán Gyártási termelés
Árfolyam
A Gyártási termelés jelenlegi értéke Japán-ban 0,09 %. A Gyártási termelés Japán-ban 2023. 06. 01.-en/én 0,09 %-ra csökkent, miután 2023. 05. 01.-en/én 4,31 % volt. 1979. 01. 01.-től 2024. 03. 01.-ig az átlagos GDP Japán-ban 1,09 % volt. A mindenkori csúcsot 2010. 03. 01.-en/én érték el 29,30 % értékkel, míg a legalacsonyabb értéket 2009. 02. 01.-en/én jegyezték fel -37,20 %-val/vel.
Gyártási termelés ·
Max
Gyártási termelés | |
---|---|
1979. 01. 01. | 6,50 % |
1979. 02. 01. | 7,90 % |
1979. 03. 01. | 6,30 % |
1979. 04. 01. | 6,60 % |
1979. 05. 01. | 8,20 % |
1979. 06. 01. | 8,20 % |
1979. 07. 01. | 8,30 % |
1979. 08. 01. | 7,80 % |
1979. 09. 01. | 5,80 % |
1979. 10. 01. | 7,90 % |
1979. 11. 01. | 8,50 % |
1979. 12. 01. | 6,70 % |
1980. 01. 01. | 8,30 % |
1980. 02. 01. | 12,60 % |
1980. 03. 01. | 8,10 % |
1980. 04. 01. | 9,80 % |
1980. 05. 01. | 6,90 % |
1980. 06. 01. | 5,10 % |
1980. 07. 01. | 4,80 % |
1980. 09. 01. | 3,10 % |
1980. 10. 01. | 1,90 % |
1980. 12. 01. | 0,80 % |
1981. 01. 01. | 0,20 % |
1981. 06. 01. | 0,30 % |
1981. 07. 01. | 1,50 % |
1981. 08. 01. | 3,60 % |
1981. 09. 01. | 3,90 % |
1981. 10. 01. | 4,00 % |
1981. 11. 01. | 5,60 % |
1981. 12. 01. | 3,20 % |
1982. 01. 01. | 2,90 % |
1982. 02. 01. | 2,30 % |
1982. 03. 01. | 3,70 % |
1982. 04. 01. | 1,60 % |
1982. 05. 01. | 0,80 % |
1982. 06. 01. | 1,50 % |
1983. 04. 01. | 0,70 % |
1983. 05. 01. | 2,70 % |
1983. 06. 01. | 1,70 % |
1983. 07. 01. | 1,60 % |
1983. 08. 01. | 3,90 % |
1983. 09. 01. | 5,40 % |
1983. 10. 01. | 7,50 % |
1983. 11. 01. | 7,00 % |
1983. 12. 01. | 8,30 % |
1984. 01. 01. | 8,70 % |
1984. 02. 01. | 12,00 % |
1984. 03. 01. | 9,40 % |
1984. 04. 01. | 9,10 % |
1984. 05. 01. | 10,80 % |
1984. 06. 01. | 10,40 % |
1984. 07. 01. | 10,80 % |
1984. 08. 01. | 10,00 % |
1984. 09. 01. | 6,60 % |
1984. 10. 01. | 10,60 % |
1984. 11. 01. | 9,50 % |
1984. 12. 01. | 7,40 % |
1985. 01. 01. | 7,50 % |
1985. 02. 01. | 4,80 % |
1985. 03. 01. | 4,40 % |
1985. 04. 01. | 6,60 % |
1985. 05. 01. | 6,00 % |
1985. 06. 01. | 3,20 % |
1985. 07. 01. | 5,40 % |
1985. 08. 01. | 2,10 % |
1985. 09. 01. | 2,50 % |
1985. 10. 01. | 1,10 % |
1985. 11. 01. | 0,50 % |
1985. 12. 01. | 1,10 % |
1986. 01. 01. | 0,50 % |
1986. 02. 01. | 0,40 % |
1986. 03. 01. | 0,90 % |
1986. 06. 01. | 0,30 % |
1986. 09. 01. | 1,70 % |
1986. 12. 01. | 0,70 % |
1987. 01. 01. | 0,30 % |
1987. 03. 01. | 1,80 % |
1987. 04. 01. | 0,30 % |
1987. 06. 01. | 2,70 % |
1987. 07. 01. | 3,60 % |
1987. 08. 01. | 4,70 % |
1987. 09. 01. | 4,70 % |
1987. 10. 01. | 7,90 % |
1987. 11. 01. | 8,90 % |
1987. 12. 01. | 8,30 % |
1988. 01. 01. | 9,50 % |
1988. 02. 01. | 12,80 % |
1988. 03. 01. | 12,00 % |
1988. 04. 01. | 11,20 % |
1988. 05. 01. | 10,80 % |
1988. 06. 01. | 9,80 % |
1988. 07. 01. | 7,90 % |
1988. 08. 01. | 10,50 % |
1988. 09. 01. | 9,30 % |
1988. 10. 01. | 6,00 % |
1988. 11. 01. | 9,00 % |
1988. 12. 01. | 8,20 % |
1989. 01. 01. | 8,40 % |
1989. 02. 01. | 4,40 % |
1989. 03. 01. | 10,10 % |
1989. 04. 01. | 5,50 % |
1989. 05. 01. | 7,10 % |
1989. 06. 01. | 7,80 % |
1989. 07. 01. | 5,40 % |
1989. 08. 01. | 6,20 % |
1989. 09. 01. | 4,20 % |
1989. 10. 01. | 5,30 % |
1989. 11. 01. | 3,80 % |
1989. 12. 01. | 3,50 % |
1990. 01. 01. | 1,30 % |
1990. 02. 01. | 3,20 % |
1990. 03. 01. | 0,80 % |
1990. 04. 01. | 2,90 % |
1990. 05. 01. | 3,70 % |
1990. 06. 01. | 2,40 % |
1990. 07. 01. | 6,50 % |
1990. 08. 01. | 4,40 % |
1990. 09. 01. | 4,40 % |
1990. 10. 01. | 7,70 % |
1990. 11. 01. | 5,70 % |
1990. 12. 01. | 5,40 % |
1991. 01. 01. | 7,10 % |
1991. 02. 01. | 6,30 % |
1991. 03. 01. | 3,30 % |
1991. 04. 01. | 3,40 % |
1991. 05. 01. | 4,20 % |
1991. 06. 01. | 0,50 % |
1991. 07. 01. | 2,50 % |
1991. 09. 01. | 0,60 % |
1994. 06. 01. | 0,80 % |
1994. 08. 01. | 4,10 % |
1994. 09. 01. | 2,10 % |
1994. 10. 01. | 4,70 % |
1994. 11. 01. | 5,40 % |
1994. 12. 01. | 5,90 % |
1995. 01. 01. | 4,20 % |
1995. 02. 01. | 7,60 % |
1995. 03. 01. | 5,80 % |
1995. 04. 01. | 6,20 % |
1995. 05. 01. | 5,40 % |
1995. 06. 01. | 3,00 % |
1995. 07. 01. | 0,90 % |
1995. 08. 01. | 0,90 % |
1995. 09. 01. | 0,90 % |
1995. 10. 01. | 2,10 % |
1995. 11. 01. | 1,10 % |
1995. 12. 01. | 1,70 % |
1996. 01. 01. | 3,90 % |
1996. 02. 01. | 3,40 % |
1996. 05. 01. | 2,50 % |
1996. 07. 01. | 5,80 % |
1996. 08. 01. | 1,60 % |
1996. 09. 01. | 3,50 % |
1996. 10. 01. | 5,30 % |
1996. 11. 01. | 3,60 % |
1996. 12. 01. | 3,20 % |
1997. 01. 01. | 6,90 % |
1997. 02. 01. | 2,90 % |
1997. 03. 01. | 7,40 % |
1997. 04. 01. | 4,30 % |
1997. 05. 01. | 6,60 % |
1997. 06. 01. | 6,80 % |
1997. 07. 01. | 4,20 % |
1997. 08. 01. | 3,30 % |
1997. 09. 01. | 4,30 % |
1997. 10. 01. | 1,50 % |
1999. 08. 01. | 4,90 % |
1999. 09. 01. | 2,70 % |
1999. 10. 01. | 0,90 % |
1999. 11. 01. | 6,30 % |
1999. 12. 01. | 5,10 % |
2000. 01. 01. | 5,20 % |
2000. 02. 01. | 7,40 % |
2000. 03. 01. | 3,70 % |
2000. 04. 01. | 6,20 % |
2000. 05. 01. | 7,20 % |
2000. 06. 01. | 7,30 % |
2000. 07. 01. | 4,40 % |
2000. 08. 01. | 8,60 % |
2000. 09. 01. | 3,70 % |
2000. 10. 01. | 6,50 % |
2000. 11. 01. | 4,30 % |
2000. 12. 01. | 4,70 % |
2001. 01. 01. | 2,30 % |
2002. 07. 01. | 3,30 % |
2002. 08. 01. | 1,20 % |
2002. 09. 01. | 5,20 % |
2002. 10. 01. | 5,40 % |
2002. 11. 01. | 5,50 % |
2002. 12. 01. | 7,00 % |
2003. 01. 01. | 8,50 % |
2003. 02. 01. | 5,50 % |
2003. 03. 01. | 4,40 % |
2003. 04. 01. | 3,70 % |
2003. 05. 01. | 1,10 % |
2003. 06. 01. | 3,00 % |
2003. 07. 01. | 0,10 % |
2003. 09. 01. | 2,90 % |
2003. 10. 01. | 3,20 % |
2003. 11. 01. | 1,80 % |
2003. 12. 01. | 5,30 % |
2004. 01. 01. | 3,80 % |
2004. 02. 01. | 5,10 % |
2004. 03. 01. | 7,20 % |
2004. 04. 01. | 7,20 % |
2004. 05. 01. | 1,90 % |
2004. 06. 01. | 7,90 % |
2004. 07. 01. | 5,70 % |
2004. 08. 01. | 8,70 % |
2004. 09. 01. | 4,50 % |
2004. 11. 01. | 5,40 % |
2004. 12. 01. | 1,80 % |
2005. 01. 01. | 1,80 % |
2005. 02. 01. | 1,90 % |
2005. 03. 01. | 1,40 % |
2005. 04. 01. | 0,40 % |
2005. 05. 01. | 1,90 % |
2005. 06. 01. | 1,00 % |
2005. 08. 01. | 1,50 % |
2005. 09. 01. | 0,70 % |
2005. 10. 01. | 2,10 % |
2005. 11. 01. | 2,90 % |
2005. 12. 01. | 3,40 % |
2006. 01. 01. | 2,40 % |
2006. 02. 01. | 3,30 % |
2006. 03. 01. | 2,40 % |
2006. 04. 01. | 4,10 % |
2006. 05. 01. | 4,20 % |
2006. 06. 01. | 4,30 % |
2006. 07. 01. | 5,20 % |
2006. 08. 01. | 5,70 % |
2006. 09. 01. | 4,60 % |
2006. 10. 01. | 7,40 % |
2006. 11. 01. | 5,00 % |
2006. 12. 01. | 5,30 % |
2007. 01. 01. | 4,50 % |
2007. 02. 01. | 2,80 % |
2007. 03. 01. | 1,90 % |
2007. 04. 01. | 0,90 % |
2007. 05. 01. | 4,80 % |
2007. 06. 01. | 1,40 % |
2007. 07. 01. | 3,10 % |
2007. 08. 01. | 4,60 % |
2007. 09. 01. | 0,30 % |
2007. 10. 01. | 5,30 % |
2007. 11. 01. | 3,20 % |
2007. 12. 01. | 1,60 % |
2008. 01. 01. | 3,00 % |
2008. 02. 01. | 5,80 % |
2008. 04. 01. | 1,50 % |
2008. 05. 01. | 0,50 % |
2008. 07. 01. | 2,10 % |
2009. 12. 01. | 4,30 % |
2010. 01. 01. | 16,20 % |
2010. 02. 01. | 28,90 % |
2010. 03. 01. | 29,30 % |
2010. 04. 01. | 23,90 % |
2010. 05. 01. | 19,10 % |
2010. 06. 01. | 16,30 % |
2010. 07. 01. | 14,70 % |
2010. 08. 01. | 16,40 % |
2010. 09. 01. | 12,90 % |
2010. 10. 01. | 4,80 % |
2010. 11. 01. | 6,80 % |
2010. 12. 01. | 5,40 % |
2011. 01. 01. | 4,20 % |
2011. 02. 01. | 3,90 % |
2011. 08. 01. | 1,00 % |
2011. 10. 01. | 1,50 % |
2012. 01. 01. | 0,20 % |
2012. 02. 01. | 3,10 % |
2012. 03. 01. | 16,50 % |
2012. 04. 01. | 15,10 % |
2012. 05. 01. | 7,60 % |
2012. 07. 01. | 0,10 % |
2013. 05. 01. | 0,10 % |
2013. 07. 01. | 1,40 % |
2013. 09. 01. | 4,80 % |
2013. 10. 01. | 5,80 % |
2013. 11. 01. | 5,40 % |
2013. 12. 01. | 8,20 % |
2014. 01. 01. | 9,90 % |
2014. 02. 01. | 6,70 % |
2014. 03. 01. | 6,70 % |
2014. 04. 01. | 1,80 % |
2014. 05. 01. | 0,50 % |
2014. 06. 01. | 3,60 % |
2014. 09. 01. | 1,40 % |
2015. 06. 01. | 1,70 % |
2015. 11. 01. | 1,60 % |
2016. 03. 01. | 1,10 % |
2016. 05. 01. | 0,20 % |
2016. 08. 01. | 4,60 % |
2016. 09. 01. | 1,10 % |
2016. 11. 01. | 4,10 % |
2016. 12. 01. | 2,10 % |
2017. 01. 01. | 2,60 % |
2017. 02. 01. | 2,90 % |
2017. 03. 01. | 1,70 % |
2017. 04. 01. | 4,00 % |
2017. 05. 01. | 5,30 % |
2017. 06. 01. | 4,20 % |
2017. 07. 01. | 2,60 % |
2017. 08. 01. | 3,60 % |
2017. 09. 01. | 1,20 % |
2017. 10. 01. | 4,00 % |
2017. 11. 01. | 2,20 % |
2017. 12. 01. | 3,20 % |
2018. 01. 01. | 1,40 % |
2018. 02. 01. | 0,90 % |
2018. 03. 01. | 2,50 % |
2018. 04. 01. | 1,90 % |
2018. 05. 01. | 3,50 % |
2018. 07. 01. | 2,40 % |
2018. 08. 01. | 0,60 % |
2018. 10. 01. | 4,20 % |
2018. 11. 01. | 1,90 % |
2019. 01. 01. | 0,40 % |
2019. 07. 01. | 1,10 % |
2019. 09. 01. | 1,90 % |
2021. 03. 01. | 3,20 % |
2021. 04. 01. | 14,30 % |
2021. 05. 01. | 19,30 % |
2021. 06. 01. | 21,90 % |
2021. 07. 01. | 10,90 % |
2021. 08. 01. | 8,50 % |
2021. 11. 01. | 5,10 % |
2021. 12. 01. | 1,90 % |
2022. 08. 01. | 5,66 % |
2022. 09. 01. | 8,83 % |
2022. 10. 01. | 3,13 % |
2023. 05. 01. | 4,31 % |
2023. 06. 01. | 0,09 % |
Gyártási termelés Története
Dátum | Érték |
---|---|
2023. 06. 01. | 0,09 % |
2023. 05. 01. | 4,31 % |
2022. 10. 01. | 3,13 % |
2022. 09. 01. | 8,83 % |
2022. 08. 01. | 5,66 % |
2021. 12. 01. | 1,9 % |
2021. 11. 01. | 5,1 % |
2021. 08. 01. | 8,5 % |
2021. 07. 01. | 10,9 % |
2021. 06. 01. | 21,9 % |
Hasonló makrogazdasági mutatók Gyártási termelés-hoz
Név | Jelenleg | Előző | Frekvencia |
---|---|---|---|
🇯🇵 Acélgyártás | 6,9 Mió. Tonnes | 6,6 Mió. Tonnes | Havi |
🇯🇵 Autógyártás | 656 576 Units | 462 349 Units | Havi |
🇯🇵 Bányászati termelés | -0,9 % | -4,7 % | Havi |
🇯🇵 Cégek csődjei | 841 Companies | 909 Companies | Havi |
🇯🇵 Cementgyártás | 4,088 Mió. Tonnes | 3,835 Mió. Tonnes | Havi |
🇯🇵 Egyezési index | 115,2 points | 114,2 points | Havi |
🇯🇵 Feldolgozóipari Beszerzési Menedzser Index (PMI) | 50 points | 50,4 points | Havi |
🇯🇵 Gazdasági megfigyelők felmérése | 45,7 points | 47,4 points | Havi |
🇯🇵 Gazdasági megfigyelők felmérésének kilátásai | 46,3 points | 48,5 points | Havi |
🇯🇵 Gépipari megrendelések | 119,336 milliárd JPY | 122,419 milliárd JPY | Havi |
🇯🇵 Géprendelések | -3,2 % | -2,9 % | Havi |
🇯🇵 Harmadlagos ipari index | 101,9 points | 100 points | Havi |
🇯🇵 Ipari termelés | 0,3 % | -1,8 % | Havi |
🇯🇵 Ipari termelés hónapról hónapra | 2,8 % | -0,9 % | Havi |
🇯🇵 Járműbejegyzések | 229 683 Units | 211 131 Units | Havi |
🇯🇵 Kapacitáskihasználtság | 99,7 points | 99,4 points | Havi |
🇯🇵 Készletváltozások | 1,877 Bio. JPY | 502,5 milliárd JPY | Negyedév |
🇯🇵 Kisvállalkozások hangulatindexe | -1 points | -1 points | Negyedév |
🇯🇵 Korai jelző | 110,9 points | 111,7 points | Havi |
🇯🇵 Magánbefektetések | 6,8 % | 16,4 % | Negyedév |
🇯🇵 Nagyméretű feldolgozóipari vállalatok üzleti felmérési indexe | -1 % | -6,7 % | Negyedév |
🇯🇵 Összetett beszerzési menedzser index (Composite PMI) | 49,7 points | 52,6 points | Havi |
🇯🇵 Összetett korai jelző | 99,958 points | 99,932 points | Havi |
🇯🇵 PMI Nem Feldolgozóipar | 33 points | 34 points | Negyedév |
🇯🇵 Reuters Tankan-index | 6 points | 9 points | Havi |
🇯🇵 Szolgáltatások PMI | 49,4 points | 53,8 points | Havi |
🇯🇵 Tankan Capex minden iparágra | 11,3 % | 10,6 % | Negyedév |
🇯🇵 Tankan kilátás a nagy gyártóvállalatok számára | 14 points | 10 points | Negyedév |
🇯🇵 Tankan-kilátás a nem-feldolgozóipari ágazat számára | 28 points | 28 points | Negyedév |
🇯🇵 Új rendelések | 1,097 Bio. JPY | 1,019 Bio. JPY | Havi |
🇯🇵 Üzleti hangulat | 13 points | 11 points | Negyedév |
🇯🇵 Vállalati nyereségek | 25,275 Bio. JPY | 23,797 Bio. JPY | Negyedév |
Makrooldalak más országok számára a Ázsia
- 🇨🇳Kína
- 🇮🇳India
- 🇮🇩Indonézia
- 🇸🇦Szaúd-Arábia
- 🇸🇬Szingapúr
- 🇰🇷Dél-Korea
- 🇹🇷Törökország
- 🇦🇫Afganisztán
- 🇦🇲Örményország
- 🇦🇿Azerbajdzsán
- 🇧🇭Bahrein
- 🇧🇩Banglades.
- 🇧🇹Bhutan
- 🇧🇳Brunei
- 🇰🇭Kambodzsa
- 🇹🇱Kelet-Timor
- 🇬🇪Grúzia
- 🇭🇰Hongkong
- 🇮🇷Irán
- 🇮🇶Irak
- 🇮🇱Izrael
- 🇯🇴Jordánia
- 🇰🇿Kazahsztán
- 🇰🇼Kuvait
- 🇰🇬Kirgizisztán
- 🇱🇦Laos
- 🇱🇧Libanon.
- 🇲🇴Makaó
- 🇲🇾Malajzia
- 🇲🇻Maldív-szigetek
- 🇲🇳Mongólia
- 🇲🇲Mianmar
- 🇳🇵Nepál
- 🇰🇵Észak-Korea
- 🇴🇲Omán
- 🇵🇰Pakisztán
- 🇵🇸Palesztina
- 🇵🇭Fülöp-szigetek
- 🇶🇦Katar
- 🇱🇰Srí Lanka
- 🇸🇾Szíria
- 🇹🇼Tajvan
- 🇹🇯Tádzsikisztán
- 🇹🇭Thaiföld
- 🇹🇲Türkmenisztán
- 🇦🇪Egyesült Arab Emírségek
- 🇺🇿Üzbegisztán
- 🇻🇳Vietnam
- 🇾🇪Jemen
Mi a(z) Gyártási termelés?
Gyártási termelés a makrogazdaságban: Egy részletes áttekintés A gyártási termelés kulcsfontosságú szerepet játszik a makrogazdaságban, valamint egyes országok gazdasági növekedésének és fejlődésének hajtóereje. A gyártási szektor teljesítménye határozza meg egy nemzet gazdaságának egészségi állapotát, és jelentős hatást gyakorol az export, a foglalkoztatás és a GDP alakulására. Ebben a cikkben részletes áttekintést nyújtunk a gyártási termelés makrogazdasági szempontjairól, különös hangsúlyt fektetve a magyar gazdaságra és az aktuális kontextusra. Először is, érdemes megérteni, hogy mit jelent a gyártási termelés a gazdasági elmélet és a gyakorlat szempontjából. A gyártási termelés az áruk előállításának folyamata, amely magában foglalja a nyersanyagoktól kezdve a végtermék előállításáig sok lépést. Ez a folyamat ipari létesítményekben, üzemekben és gyárakban zajlik, ahol a munkaerő és a technológia kombinációja révén értéket teremtenek. A gyártási szektor különféle iparágakat ölel fel, többek között a gépipart, az autóipart, az élelmiszeripart, valamint a gyógyszergyártást. A gyártási termelés gazdasági jelentőségét nehéz túlbecsülni. Először is, ez a szektor jelentős mértékben hozzájárul a bruttó hazai termékhez (GDP) sok országban. A GDP növekedése pedig alapvető fontosságú a gazdasági jólét és a társadalmi fejlődés szempontjából. A magyar gazdaságban a gyártási termelés jelentős szerepet játszik, különösen az autóipari és elektronikai szektorokban. Az autóipar például Magyarország egyik legnagyobb exportőre, és jelentős mértékben hozzájárul az ország gazdasági teljesítményéhez. Továbbá, a gyártási szektor rendkívül fontos szerepet játszik a foglalkoztatásban. A gyártási termelési tevékenység jelentős munkaerőt igényel, és számos közvetlen és közvetett munkahelyet teremt. Magyarországon a gyártási szektorban foglalkoztatottak aránya jelentős, különösen az ipari gócokban, mint például Győr, Kecskemét és Székesfehérvár. Ezekben a régiókban a gyártási üzemek nemcsak közvetlenül foglalkoztatnak munkaerőt, hanem beszállítókat, logisztikai szolgáltatókat és egyéb hozzájuk kapcsolódó iparágakat is bevonnak. Egy másik lényeges aspektus a gyártási termelés technológiai fejlődése, ami elősegíti a termelékenység növekedését és a versenyképesség javulását. Az ipar 4.0 és a digitalizáció korában a gyártási szektor transzformáció alatt áll, ahol az automatizálás, a mesterséges intelligencia és az IoT (Internet of Things) integrálása révén jelentős hatékonyságnövekedés érhető el. Magyarországon is több vállalat alkalmazza ezeket az előremutató technológiákat, hogy versenyképesek maradhassanak a globális piacon. A gyártási termelés teljesítménye kihatással van az ország külkereskedelmi mérlegére is. A hatékony és versenyképes gyártási szektor lehetővé teszi az ország számára, hogy exportáljon termékeket, ezzel devizabevételeket generálva és növelve a nemzetközi kitettséget. A gyártási termelés és az export közötti kapcsolat különösen fontos olyan országokban, mint Magyarország, ahol az exportorientált szektorok, például az autóipar, a gazdaság motorjai. A magyar gyártási termelés jelentős hányadát exportálják az EU-s és a globális piacokra, ami elősegíti az ország gazdasági integrációját és növekedését. Ezen kívül a gyártási termelés jelentős befolyással bír az állami bevételekre és a költségvetési politikára. A gyártási vállalatok által befizetett adók és járulékok hozzájárulnak az állami költségvetéshez, lehetővé téve az állami beruházásokat és a közszolgáltatások finanszírozását. Az erős és prosperáló gyártási szektor így közvetlenül hozzájárul az államháztartás stabilitásához és a közösségi jóléthez. Fontos megemlíteni a fenntarthatóság és a környezettudatosság kérdését is a gyártási termelés kapcsán. Az intenzív gyártási tevékenység gyakran jelentős környezeti terhelést jelent, ezért a fenntartható fejlődés és az ökológiai lábnyom csökkentése kulcsfontosságú. Magyarországon egyre több vállalat fektet nagy hangsúlyt a környezetbarát technológiák bevezetésére és az energiahatékonyság növelésére, hogy csökkentsék ökológiai lábnyomukat és megfeleljenek a szigorodó környezetvédelmi előírásoknak. Összefoglalva, a gyártási termelés jelentős és összetett szerepet tölt be a makrogazdasági környezetben. Hatásai átszövik az összes nagyobb gazdasági területet, beleértve a GDP-t, a foglalkoztatást, az exportot és az államháztartást. Magyarország esetében a gyártási szektor kiemelten fontos, hozzájárulva az ország gazdasági növekedéséhez és nemzetközi versenyképességéhez. Ahogy a technológiai fejlődés és a fenntarthatóság egyre nagyobb szerepet kap, a gyártási termelés is folyamatosan alkalmazkodik és fejlődik, hogy megfeleljen az új kihívásoknak és lehetőségeknek. Az ilyen átfogó makrogazdasági elemzések révén jobban megérthetjük a gyártási termelés dinamikáját és jelentőségét mind helyi, mind globális szinten.