Tedd meg életed legjobb befektetéseit.
2 eurótól biztosítható Németország Munkaerő-részvételi ráta
Árfolyam
A jelenlegi Munkaerő-részvételi ráta értéke Németország-ban 80 %. A Munkaerő-részvételi ráta Németország-ban 2023. 12. 01.-án/én 80 %-ra emelkedett, miután 2023. 09. 01.-án/én 79,7 % volt. 1998. 06. 01. és 2024. 03. 01. között az átlagos GDP Németország-ban 76,87 % volt. Minden idők legmagasabb értéke 2023. 12. 01.-án/én volt 80,00 %, míg a legalacsonyabb értéket 1998. 06. 01.-án/én jegyezték fel 70,70 %-vel.
Munkaerő-részvételi ráta ·
Max
Munkavállalási arány | |
---|---|
1998. 06. 01. | 70,70 % |
1999. 06. 01. | 71,20 % |
2000. 06. 01. | 71,00 % |
2001. 06. 01. | 71,30 % |
2002. 06. 01. | 71,50 % |
2003. 06. 01. | 72,10 % |
2004. 06. 01. | 72,10 % |
2005. 03. 01. | 73,40 % |
2005. 06. 01. | 73,70 % |
2005. 09. 01. | 74,00 % |
2005. 12. 01. | 74,00 % |
2006. 03. 01. | 74,60 % |
2006. 06. 01. | 74,70 % |
2006. 09. 01. | 75,20 % |
2006. 12. 01. | 75,40 % |
2007. 03. 01. | 75,30 % |
2007. 06. 01. | 75,20 % |
2007. 09. 01. | 76,00 % |
2007. 12. 01. | 75,90 % |
2008. 03. 01. | 75,70 % |
2008. 06. 01. | 75,70 % |
2008. 09. 01. | 76,20 % |
2008. 12. 01. | 76,10 % |
2009. 03. 01. | 75,90 % |
2009. 06. 01. | 76,20 % |
2009. 09. 01. | 76,40 % |
2009. 12. 01. | 76,70 % |
2010. 03. 01. | 76,50 % |
2010. 06. 01. | 76,50 % |
2010. 09. 01. | 76,80 % |
2010. 12. 01. | 76,90 % |
2011. 03. 01. | 76,90 % |
2011. 06. 01. | 77,10 % |
2011. 09. 01. | 77,50 % |
2011. 12. 01. | 77,70 % |
2012. 03. 01. | 76,90 % |
2012. 06. 01. | 77,00 % |
2012. 09. 01. | 77,50 % |
2012. 12. 01. | 77,50 % |
2013. 03. 01. | 77,40 % |
2013. 06. 01. | 77,60 % |
2013. 09. 01. | 77,80 % |
2013. 12. 01. | 77,80 % |
2014. 03. 01. | 77,50 % |
2014. 06. 01. | 77,50 % |
2014. 09. 01. | 78,00 % |
2014. 12. 01. | 77,90 % |
2015. 03. 01. | 77,60 % |
2015. 06. 01. | 77,30 % |
2015. 09. 01. | 77,60 % |
2015. 12. 01. | 78,00 % |
2016. 03. 01. | 77,60 % |
2016. 06. 01. | 77,50 % |
2016. 09. 01. | 78,30 % |
2016. 12. 01. | 78,30 % |
2017. 03. 01. | 77,90 % |
2017. 06. 01. | 77,90 % |
2017. 09. 01. | 78,50 % |
2017. 12. 01. | 78,80 % |
2018. 03. 01. | 78,30 % |
2018. 06. 01. | 78,20 % |
2018. 09. 01. | 79,00 % |
2018. 12. 01. | 79,10 % |
2019. 03. 01. | 79,00 % |
2019. 06. 01. | 78,90 % |
2019. 09. 01. | 79,50 % |
2019. 12. 01. | 79,50 % |
2021. 03. 01. | 77,70 % |
2021. 06. 01. | 78,10 % |
2021. 09. 01. | 79,10 % |
2021. 12. 01. | 79,20 % |
2022. 03. 01. | 79,10 % |
2022. 06. 01. | 79,30 % |
2022. 09. 01. | 79,40 % |
2022. 12. 01. | 79,50 % |
2023. 03. 01. | 79,50 % |
2023. 06. 01. | 79,70 % |
2023. 09. 01. | 79,70 % |
2023. 12. 01. | 80,00 % |
Munkaerő-részvételi ráta Története
Dátum | Érték |
---|---|
2023. 12. 01. | 80 % |
2023. 09. 01. | 79,7 % |
2023. 06. 01. | 79,7 % |
2023. 03. 01. | 79,5 % |
2022. 12. 01. | 79,5 % |
2022. 09. 01. | 79,4 % |
2022. 06. 01. | 79,3 % |
2022. 03. 01. | 79,1 % |
2021. 12. 01. | 79,2 % |
2021. 09. 01. | 79,1 % |
Hasonló makrogazdasági mutatók Munkaerő-részvételi ráta-hoz
Név | Jelenleg | Előző | Frekvencia |
---|---|---|---|
🇩🇪 Állásajánlatok | 696 010 | 698 870 | Havi |
🇩🇪 Állásajánlatok aránya | 3,1 % | 3,5 % | Negyedév |
🇩🇪 Bérek | 4100 EUR/Month | 3975 EUR/Month | Évente |
🇩🇪 Bérnövekedés | 3,1 % | 3,8 % | Negyedév |
🇩🇪 Foglalkoztatási ráta | 77,4 % | 77,1 % | Negyedév |
🇩🇪 Foglalkoztatottak | 45,966 Mió. | 45,987 Mió. | Havi |
🇩🇪 Foglalkoztatottsági változás | -0,1 % | 0,1 % | Negyedév |
🇩🇪 Gyártási bérek | 100,44 points | 115,3 points | Havi |
🇩🇪 Harmonizált munkanélküliségi ráta | 3,5 % | 3,5 % | Havi |
🇩🇪 Hosszú távú munkanélküliségi ráta. | 0,9 % | 0,9 % | Negyedév |
🇩🇪 Ifiadalmi munkanélküliségi ráta | 6,8 % | 6,9 % | Havi |
🇩🇪 Minimálbérek | 12,41 EUR/Hour | 12 EUR/Hour | Évente |
🇩🇪 Munkaerőköltségek | 115,54 points | 115,45 points | Negyedév |
🇩🇪 Munkanélküli személyek | 2,856 Mió. | 2,823 Mió. | Havi |
🇩🇪 Munkanélküliség változása | 27 000 | 17 000 | Havi |
🇩🇪 Munkanélküliségi ráta | 6 % | 6 % | Havi |
🇩🇪 Népesség | 84,7 Mió. | 84,4 Mió. | Évente |
🇩🇪 Női nyugdíjkorhatár | 66 Years | 65,92 Years | Évente |
🇩🇪 Nyugdíjkorhatár férfiaknak | 66 Years | 65,92 Years | Évente |
🇩🇪 Részmunkaidő | 12,152 Mió. | 12,074 Mió. | Negyedév |
🇩🇪 Teljes munkaidős foglalkoztatás | 29,224 Mió. | 29,435 Mió. | Negyedév |
🇩🇪 Termelékenység | 94,5 points | 93,1 points | Havi |
Makrooldalak más országok számára a Európa
- 🇦🇱Albánia
- 🇦🇹Ausztria
- 🇧🇾Fehéroroszország
- 🇧🇪Belgium
- 🇧🇦Bosznia-Hercegovina
- 🇧🇬Bulgária
- 🇭🇷Horvátország
- 🇨🇾Ciprus
- 🇨🇿Cseh Köztársaság
- 🇩🇰Dánia
- 🇪🇪Észtország
- 🇫🇴Feröer-szigetek
- 🇫🇮Finnország
- 🇫🇷Franciaország
- 🇬🇷Görögország
- 🇭🇺Magyarország
- 🇮🇸Izland
- 🇮🇪Írország
- 🇮🇹Olaszország
- 🇽🇰Koszovó
- 🇱🇻Lettország
- 🇱🇮Liechtenstein
- 🇱🇹Litvánia
- 🇱🇺Luxemburg
- 🇲🇰Észak-Macedónia
- 🇲🇹Málta
- 🇲🇩Moldva
- 🇲🇨Monaco
- 🇲🇪Montenegró
- 🇳🇱Hollandia
- 🇳🇴Norvégia
- 🇵🇱Lengyelország
- 🇵🇹Portugália
- 🇷🇴Románia
- 🇷🇺Oroszország
- 🇷🇸Szerbia
- 🇸🇰Szlovákia
- 🇸🇮Szlovénia
- 🇪🇸Spanyolország
- 🇸🇪Svédország
- 🇨🇭Svájc
- 🇺🇦Ukrajna
- 🇬🇧Egyesült Királyság
- 🇦🇩Andorra
Mi a(z) Munkaerő-részvételi ráta?
A munkaerő-piaci részvételi ráta a gazdaság egy meghatározó mutatója, amely képes átfogó képet adni az ország munkaerő-piaci helyzetéről. Az Eulerpool weboldalnak célja, hogy részletes és átfogó makrogazdasági adatokat nyújtson, így a munkaerő-piaci részvételi ráta elemzése alapvető fontosságú számunkra. A munkaerő-piaci részvételi ráta azt mutatja meg, hogy az aktív munkaképes korú lakosság mekkora része vesz részt gazdaságilag aktívan, azaz dolgozik vagy aktívan keres munkát. Ez a mutató kifejezetten fontos, mivel számos gazdasági előrejelzés és elemzés alapját képezi. A munkaerő-piaci részvételi ráta számítása során az aktív munkaképes korú lakosság számát viszonyítják a teljes munkaképes korú lakosság számához. Az aktív munkaképes korú lakosság alatt általában a 15 és 64 év közöttieket értjük, de ez országonként változhat a nyugdíjkorhatár és más ország-specifikus tényezők függvényében. A részvételi ráta növekedése azt jelzi, hogy több ember vesz részt a munkaerőpiacon, ami általában a gazdasági növekedés és prosperitás jele. Ezzel szemben a részvételi ráta csökkenése arra utal, hogy kevesebb ember vesz részt aktívan a gazdaságban, ami számos okból eredhet, például demográfiai változások, képzettségi szint változása vagy a munkahelyek számának csökkenése következtében. A munkaerő-piaci részvételi ráta elemzésének jelentőségét több tényező is meghatározza. Elsőként, a magasabb részvételi ráta azt sugallja, hogy több ember rendelkezik munkával vagy keres munkát, ami erősebb gazdaságot és alacsonyabb munkanélküliségi rátát eredményezhet. Ezenkívül, a részvételi ráta segít megérteni a potenciális munkaerőpiaci tartalékokat, azaz azon embereket, akik potenciálisan beléphetnének a munkaerőpiacra, ha kedvezőbb feltételek állnának rendelkezésre. A munkaerő-piaci részvételi ráta nemcsak önmagában értelmezhető adat, hanem más gazdasági adatokkal együtt is jelentős betekintést nyújt a gazdasági helyzetbe. Például, ha a GDP növekszik, de a munkaerő-piaci részvételi ráta csökken, akkor azt jelentheti, hogy a gazdasági növekedés nem eredményezi a munkaerő-piaci lehetőségek bővülését. Ezzel szemben, ha mind a GDP, mind a részvételi ráta növekszik, az erős és fenntartható gazdasági növekedést jelez. A nemek közötti különbségek is fontos szempontot képeznek a munkaerő-piaci részvételi ráták vizsgálatakor. Számos országban a női munkaerő-piaci részvétel alacsonyabb a férfiakénál, ami kulturális, oktatási és társadalmi tényezőkre vezethető vissza. Az ilyen típusú adatok elemzése segíthet abban, hogy a kormányok és policy-makerek speciális intézkedéseket dolgozhassanak ki a női foglalkoztatottság növelése érdekében. Hasonlóan fontos a korcsoportok szerinti vizsgálat is. A fiatalok (15-24 év) munkaerő-piaci részvételi rátája gyakran alacsonyabb, amit gyakran az oktatásban való részvétel magas szintje magyaráz. Ugyanakkor az idősebb korosztály (55-64 év) részvétele is különbözhet, amelyet a nyugdíjazási szabályok, a munkahelyi körülmények vagy az egészségi állapot befolyásolhatnak. Az ilyen típusú korcsoportos bontás révén mélyebb megértést nyerhetünk arról, hogy mely korosztályokat kell különösen támogatni a foglalkoztatási politikák megtervezése során. Nemzetközi összehasonlítások révén is komoly betekintést nyerhetünk. A különböző országok munkaerő-piaci részvételi rátáinak összehasonlítása segít megérteni, hogy hol áll az adott ország a globális munkaerőpiaci spektrumban. Az OECD és az Eurostat által publikált adatok lehetővé teszik az ilyen típusú összehasonlító elemzéseket, amelyek értékesek lehetnek a gazdaságpolitikai döntéshozatalban. Az Eulerpool oldalán található részletes makrogazdasági adatok biztosítják, hogy a felhasználók széles körű és mélyreható elemzéseket végezzenek a munkaerő-piaci részvételi rátával kapcsolatban. Az adatok rendszeres frissítése és a különböző elemző eszközök támogatása révén a platform lehetőséget ad a gazdaság megértésére bármilyen szögből, legyen szó nemzeti, regionális vagy globális szintről. Összefoglalva, a munkaerő-piaci részvételi ráta egy összetett és sokdimenziós mutató, amely alapvető szerepet játszik a gazdasági elemzésekben és előrejelzésekben. A részletekbe menő elemzés révén képesek vagyunk mélyebb betekintést nyerni az ország gazdasági helyzetébe, és azonosítani azokat a területeket, ahol javításokra lehet szükség. Az Eulerpool célkitűzése, hogy ezeket az adatokat elérhetővé és érthetővé tegye mindenki számára, aki érdeklődik a gazdasági folyamatok iránt, ezzel is hozzájárulva egy jobban működő és átlátható munkaerőpiac kialakításához.