Tedd meg életed legjobb befektetéseit.
2 eurótól biztosítható Dánia Kormányzati Bevétel
Árfolyam
A jelenlegi Kormányzati Bevétel Dánia-ban/ben 359,643 milliárd DKK. A Kormányzati Bevétel Dánia-ban/ben 359,643 milliárd DKK-ra nőtt 2024. 03. 01.-n, miután 2023. 12. 01.-n 357,319 milliárd DKK volt. 1999. 03. 01.-tól 2024. 06. 01.-ig az átlagos GDP Dánia-ban/ben 257,50 milliárd DKK volt. A mindenkori csúcsot 2024. 06. 01.-n érték el 369,89 milliárd DKK-val/vel, míg a legalacsonyabb értéket 1999. 09. 01.-n rögzítették 168,43 milliárd DKK-val/vel.
Kormányzati Bevétel ·
Max
Állami bevételek | |
---|---|
1999. 03. 01. | 172,05 milliárd DKK |
1999. 06. 01. | 176,21 milliárd DKK |
1999. 09. 01. | 168,43 milliárd DKK |
1999. 12. 01. | 174,92 milliárd DKK |
2000. 03. 01. | 178,68 milliárd DKK |
2000. 06. 01. | 184,12 milliárd DKK |
2000. 09. 01. | 179,13 milliárd DKK |
2000. 12. 01. | 182,87 milliárd DKK |
2001. 03. 01. | 182,90 milliárd DKK |
2001. 06. 01. | 189,37 milliárd DKK |
2001. 09. 01. | 182,49 milliárd DKK |
2001. 12. 01. | 187,95 milliárd DKK |
2002. 03. 01. | 186,59 milliárd DKK |
2002. 06. 01. | 191,88 milliárd DKK |
2002. 09. 01. | 184,71 milliárd DKK |
2002. 12. 01. | 189,84 milliárd DKK |
2003. 03. 01. | 189,75 milliárd DKK |
2003. 06. 01. | 195,80 milliárd DKK |
2003. 09. 01. | 188,76 milliárd DKK |
2003. 12. 01. | 197,53 milliárd DKK |
2004. 03. 01. | 203,30 milliárd DKK |
2004. 06. 01. | 208,81 milliárd DKK |
2004. 09. 01. | 202,13 milliárd DKK |
2004. 12. 01. | 216,46 milliárd DKK |
2005. 03. 01. | 219,48 milliárd DKK |
2005. 06. 01. | 228,41 milliárd DKK |
2005. 09. 01. | 219,92 milliárd DKK |
2005. 12. 01. | 226,72 milliárd DKK |
2006. 03. 01. | 228,18 milliárd DKK |
2006. 06. 01. | 238,81 milliárd DKK |
2006. 09. 01. | 226,32 milliárd DKK |
2006. 12. 01. | 233,53 milliárd DKK |
2007. 03. 01. | 236,27 milliárd DKK |
2007. 06. 01. | 242,68 milliárd DKK |
2007. 09. 01. | 234,70 milliárd DKK |
2007. 12. 01. | 240,94 milliárd DKK |
2008. 03. 01. | 236,87 milliárd DKK |
2008. 06. 01. | 251,20 milliárd DKK |
2008. 09. 01. | 234,94 milliárd DKK |
2008. 12. 01. | 249,63 milliárd DKK |
2009. 03. 01. | 225,49 milliárd DKK |
2009. 06. 01. | 241,68 milliárd DKK |
2009. 09. 01. | 230,60 milliárd DKK |
2009. 12. 01. | 228,96 milliárd DKK |
2010. 03. 01. | 242,04 milliárd DKK |
2010. 06. 01. | 249,09 milliárd DKK |
2010. 09. 01. | 240,58 milliárd DKK |
2010. 12. 01. | 247,15 milliárd DKK |
2011. 03. 01. | 247,92 milliárd DKK |
2011. 06. 01. | 254,84 milliárd DKK |
2011. 09. 01. | 246,16 milliárd DKK |
2011. 12. 01. | 258,99 milliárd DKK |
2012. 03. 01. | 254,80 milliárd DKK |
2012. 06. 01. | 262,54 milliárd DKK |
2012. 09. 01. | 253,33 milliárd DKK |
2012. 12. 01. | 264,82 milliárd DKK |
2013. 03. 01. | 260,99 milliárd DKK |
2013. 06. 01. | 270,95 milliárd DKK |
2013. 09. 01. | 256,94 milliárd DKK |
2013. 12. 01. | 268,64 milliárd DKK |
2014. 03. 01. | 270,62 milliárd DKK |
2014. 06. 01. | 281,75 milliárd DKK |
2014. 09. 01. | 278,04 milliárd DKK |
2014. 12. 01. | 289,02 milliárd DKK |
2015. 03. 01. | 260,00 milliárd DKK |
2015. 06. 01. | 272,08 milliárd DKK |
2015. 09. 01. | 268,45 milliárd DKK |
2015. 12. 01. | 286,10 milliárd DKK |
2016. 03. 01. | 268,00 milliárd DKK |
2016. 06. 01. | 280,08 milliárd DKK |
2016. 09. 01. | 274,12 milliárd DKK |
2016. 12. 01. | 284,33 milliárd DKK |
2017. 03. 01. | 284,76 milliárd DKK |
2017. 06. 01. | 288,21 milliárd DKK |
2017. 09. 01. | 279,01 milliárd DKK |
2017. 12. 01. | 292,96 milliárd DKK |
2018. 03. 01. | 286,48 milliárd DKK |
2018. 06. 01. | 293,12 milliárd DKK |
2018. 09. 01. | 285,48 milliárd DKK |
2018. 12. 01. | 291,79 milliárd DKK |
2019. 03. 01. | 314,02 milliárd DKK |
2019. 06. 01. | 314,43 milliárd DKK |
2019. 09. 01. | 304,75 milliárd DKK |
2019. 12. 01. | 312,84 milliárd DKK |
2020. 03. 01. | 306,35 milliárd DKK |
2020. 06. 01. | 306,39 milliárd DKK |
2020. 09. 01. | 301,83 milliárd DKK |
2020. 12. 01. | 334,86 milliárd DKK |
2021. 03. 01. | 340,55 milliárd DKK |
2021. 06. 01. | 348,58 milliárd DKK |
2021. 09. 01. | 335,52 milliárd DKK |
2021. 12. 01. | 349,68 milliárd DKK |
2022. 03. 01. | 338,66 milliárd DKK |
2022. 06. 01. | 346,45 milliárd DKK |
2022. 09. 01. | 337,43 milliárd DKK |
2022. 12. 01. | 352,30 milliárd DKK |
2023. 03. 01. | 347,83 milliárd DKK |
2023. 06. 01. | 354,51 milliárd DKK |
2023. 09. 01. | 346,59 milliárd DKK |
2023. 12. 01. | 357,32 milliárd DKK |
2024. 03. 01. | 359,64 milliárd DKK |
Kormányzati Bevétel Története
Dátum | Érték |
---|---|
2024. 03. 01. | 359,643 milliárd DKK |
2023. 12. 01. | 357,319 milliárd DKK |
2023. 09. 01. | 346,589 milliárd DKK |
2023. 06. 01. | 354,513 milliárd DKK |
2023. 03. 01. | 347,832 milliárd DKK |
2022. 12. 01. | 352,295 milliárd DKK |
2022. 09. 01. | 337,434 milliárd DKK |
2022. 06. 01. | 346,447 milliárd DKK |
2022. 03. 01. | 338,662 milliárd DKK |
2021. 12. 01. | 349,679 milliárd DKK |
Hasonló makrogazdasági mutatók Kormányzati Bevétel-hoz
Név | Jelenleg | Előző | Frekvencia |
---|---|---|---|
🇩🇰 Államadósság | 646,433 milliárd DKK | 642,371 milliárd DKK | Havi |
🇩🇰 államháztartás | 3,1 % of GDP | 3,3 % of GDP | Évente |
🇩🇰 Állami kiadások | 349,717 milliárd DKK | 320,395 milliárd DKK | Negyedév |
🇩🇰 Állami kiadások | 148 Mió. DKK | 146,3 Mió. DKK | Negyedév |
🇩🇰 Az államadósság a GDP-hez viszonyítva | 29,3 % of GDP | 29,8 % of GDP | Évente |
🇩🇰 Az államháztartás értéke | 6,655 milliárd DKK | 25,684 milliárd DKK | Negyedév |
🇩🇰 Az államháztartási kiadások a GDP-hez képest | 46,8 % of GDP | 44,9 % of GDP | Évente |
🇩🇰 Katonai kiadások | 8,145 milliárd USD | 5,475 milliárd USD | Évente |
🇩🇰 Korrupciós index | 90 Points | 90 Points | Évente |
🇩🇰 Korrupciós rangsor | 1 | 1 | Évente |
🇩🇰 Menekültügyi kérelmek | 215 persons | 155 persons | Havi |
Az állami bevételek minden olyan jövedelmet jelentenek, amelyet a kormány kap, beleértve az adókat, vámokat, állami tulajdonú vállalatok bevételeit, tőkebevételeket és a külföldi segélyeket. Az állami bevételek részei a költségvetési egyenleg számításának.
Makrooldalak más országok számára a Európa
- 🇦🇱Albánia
- 🇦🇹Ausztria
- 🇧🇾Fehéroroszország
- 🇧🇪Belgium
- 🇧🇦Bosznia-Hercegovina
- 🇧🇬Bulgária
- 🇭🇷Horvátország
- 🇨🇾Ciprus
- 🇨🇿Cseh Köztársaság
- 🇪🇪Észtország
- 🇫🇴Feröer-szigetek
- 🇫🇮Finnország
- 🇫🇷Franciaország
- 🇩🇪Németország
- 🇬🇷Görögország
- 🇭🇺Magyarország
- 🇮🇸Izland
- 🇮🇪Írország
- 🇮🇹Olaszország
- 🇽🇰Koszovó
- 🇱🇻Lettország
- 🇱🇮Liechtenstein
- 🇱🇹Litvánia
- 🇱🇺Luxemburg
- 🇲🇰Észak-Macedónia
- 🇲🇹Málta
- 🇲🇩Moldva
- 🇲🇨Monaco
- 🇲🇪Montenegró
- 🇳🇱Hollandia
- 🇳🇴Norvégia
- 🇵🇱Lengyelország
- 🇵🇹Portugália
- 🇷🇴Románia
- 🇷🇺Oroszország
- 🇷🇸Szerbia
- 🇸🇰Szlovákia
- 🇸🇮Szlovénia
- 🇪🇸Spanyolország
- 🇸🇪Svédország
- 🇨🇭Svájc
- 🇺🇦Ukrajna
- 🇬🇧Egyesült Királyság
- 🇦🇩Andorra
Mi a(z) Kormányzati Bevétel?
A kormányzati bevételek meghatározó szerepet játszanak egy ország gazdasági politikájának megértésében és elemzésében. Az Eulerpool - makrogazdasági adatokat bemutató professzionális weboldalunk célja, hogy átfogó és részletes képet nyújtson a makrogazdasági mutatók jelentőségéről, különösen a kormányzati bevételek kategóriájában. Ebben az elemzésben kivesézzük, hogy miként határozzák meg a kormányzati bevételek az ország gazdasági stabilitását, növekedését, és jólétét. A kormányzati bevételek forrását több tényező határozza meg, amelyek között kiemelt szerepet játszanak az adók, a társadalombiztosítási járulékok, az állami vállalatok nyereségei és az állami vagyon értékesítése. Az adók a bevételek legnagyobb részét teszik ki, és ezek közé tartoznak a jövedelemadók, a társasági adók, a fogyasztási és földhasználati adók, valamint az egyéb szektorokat érintő adók. Az adórendszer formája és struktúrája jelentős mértékben befolyásolják a bevételek nagyságát és stabilitását. A progresszív adórendszerek, ahol a magasabb jövedelműek nagyobb mértékben adóznak, eltérő hatást gyakorolhatnak egy ország bevételére és gazdasági egyensúlyára, mint a propozíciós adórendszerek. A társadalombiztosítási járulékok az egyik legfontosabb bevételi források közé tartoznak, amelyek a különböző társadalmi programok - mint például a nyugdíjak, egészségügyi szolgáltatások, és szociális támogatások - finanszírozását szolgálják. Az ilyen járulékok mértékének és struktúrájának meghatározása kormányzati döntéshozatal tárgyát képezi, és kulcsfontosságú szerepet játszik a hosszú távú fiskális fenntarthatóság elérésében. Az állami vállalatok nyereségéből származó bevételek szintén jelentős tényező lehetnek, különösen olyan országokban, ahol az állami tulajdonú vállalatok meghatározó iparágakban működnek. Az ilyen bevételek nagysága és fenntarthatósága függ az adott vállalatok piaci teljesítményétől, vezetési hatékonyságától, és a nemzetközi versenyképességtől. Az állami tulajdonú vállalatok hozadékainak menedzselése különleges szakértelmet és stratégiai gondolkodást igényel a kormányzat részéről. Az állami vagyon értékesítése, mint például állami ingatlanok, természetes erőforrások, vagy egyéb vagyontárgyak eladása egy másik forrása lehet a kormányzati bevételeknek. Az ilyen alkalmi bevételek rendszerint ad hoc jellegűek és nem tekinthetők fenntartható forrásnak hosszú távon. Az ilyen tranzakciók során fontos szerepet játszanak a transzparencia, a megfelelő piaci értékelés, és a stratégiai tervezés annak érdekében, hogy az eladások ne rövid távú költségvetési szükségleteket szolgáljanak, hanem hozzájáruljanak a hosszú távú gazdasági növekedéshez. A kormányzati bevételek elemzése és menedzselése kulcsfontosságú a közgazdasági politikák alakításában, különösen a költségvetési politika és a monetáris politika összehangolásánál. Például, az adóbevétel csökkenése gyakran kényszeríti a kormányzatokat arra, hogy költségvetési hiányokat találjanak egyensúlyba, ami gyakran államadósság növekedésével jár. Az államadósság szintje pedig hatással lehet a nemzetközi pénzügyi piacok általi megítélésére, kockázati prémiumaira, valamint a hitelfelvételi költségekre. Egy másik fontos szempont a kormányzati bevételek szerkezetének és stabilitásának értékelésénél a gazdasági ciklusokhoz való alkalmazkodási képesség. Az olyan források, amelyek a gazdasági ciklusok csúcs- és mélypontjain kevésbé ingadoznak, stabilabb bevételi alapot nyújtanak, míg az érzékenyebb bevételi források, mint például a fogyasztási adók, nagyobb volatilitást mutathatnak. Ez különösen fontos lehet gazdasági válságok idején, amikor a kormányzatoknak különleges kihívásokkal kell szembenézniük költségvetési deficitek kezelése terén. Az inflációs számok és a nominál GDP növekedése szintén befolyásolják a kormányzati bevételeket. Az infláció közvetlen hatással lehet az adóbevételekre, mert növeli az adóalap névleges értékét, fokozva ezzel a bevételek összegét. Ugyanakkor figyelembe kell venni az infláció által okozott valós értékcsökkenést is, ami az állami kiadások növekedéséhez vezethet. Az e-fizetési rendszerek és digitális adófizetés növekvő szerepvállalása az egyik legújabb fejlemény a kormányzati bevételek beszedésének hatékonyságában és átláthatóságában. Az ilyen technológiák lehetővé teszik a kormányzatok számára, hogy pontosabb és gyorsabb módon vizsgálják felül adóbevételeiket, valamint csökkentik az adóelkerülés és adócsalás lehetőségeit. Összességében a kormányzati bevételek monitorozása és elemzése elengedhetetlen a makrogazdasági stabilitás fenntartásában, a gazdasági politikák előrejelzésében és hatékony alkalmazásában. Az Eulerpool weboldalán rendelkezésre álló adataink segítségével felhasználóink részletes betekintést nyerhetnek a kormányzati bevételek különböző forrásaiba, változóiba és trendjeibe, ezáltal segítve őket a makrogazdasági környezet pontosabb megértésében és a megalapozott gazdaságpolitikai döntések meghozatalában.