Legendás befektetők az Eulerpoolra tesznek

Analyse
Profil
Monero Részvény

Monero

XMR

Árfolyam

320,53
Ma +/-
+0
Ma %
+0 %

Monero Whitepaper

  • Egyszerű

  • Kibővített

  • Experte

Börse Marktpaar Preis +2% Tiefe -2% Tiefe Volumen (24H) Volumen % Typ Liquiditätsbewertung Aktualität
KuCoinXMR/USDT316,99344 517,96409 178,1944,52 Mió.3,93cex632,002025. 07. 09. 6:23
XXKKXMR/USDT317,18644 926,5136 560,8827,01 Mió.1,84cex230,002025. 07. 09. 6:21
HTXXMR/USDT316,73428 341,71136 767,0116,95 Mió.0,89cex577,002025. 07. 09. 6:23
CryptomusXMR/USDT316,6547 556,26133 755,3013,50 Mió.5,49cex519,002025. 07. 09. 6:18
WhiteBITXMR/USDT316,44564 129,95576 209,8410,12 Mió.0,89cex505,002025. 07. 09. 6:18
BitHashXMR/USDT316,08107 018,4024 152,289,16 Mió.16,56cex215,002025. 07. 09. 6:21
PoloniexXMR/USDT315,7052 169,6847 260,916,47 Mió.1,40cex262,002025. 07. 09. 6:23
MEXCXMR/USDT316,09130 046,6891 808,575,23 Mió.0,20cex523,002025. 07. 09. 6:18
KuCoinXMR/BTC316,9168 815,3464 116,114,98 Mió.0,44cex488,002025. 07. 09. 6:23
XT.COMXMR/USDT316,8486 008,77103 744,984,32 Mió.0,48cex454,002025. 07. 09. 6:21
1
2
3
4
5
...
9

Monero FAQ

Mi az a Monero (XMR)?

A Monero 2014-ben indult, és célja egyszerű: lehetővé tenni a tranzakciók privát és anonim lebonyolítását. Annak ellenére, hogy általánosan úgy gondolják, hogy a BTC elrejtheti egy személy identitását, gyakran könnyű visszakövetni a kifizetéseket az eredeti forrásukhoz, mivel a blokkláncok átlátszóak. Ezzel szemben az XMR-t úgy tervezték, hogy fejlett kriptográfia használatával elrejtse mind a küldők, mind a címzettek kilétét. A Monero mögötti csapat szerint a legfontosabb prioritások a magánélet és a biztonság, amelyeket a használhatóság és hatékonyság követ. Az a céljuk, hogy védelmet nyújtsanak minden felhasználónak — függetlenül a technológiai jártasságuktól. Összességében az XMR célja, hogy a kifizetések gyorsan és olcsón történjenek meg, anélkül, hogy cenzúrától kellene tartani.

Kik a Monero alapítói?

A Monero létrehozásában kezdetben hét fejlesztő vett részt - közülük öten úgy döntöttek, hogy névtelenek maradnak. Pletykák szerint az XMR-t Satoshi Nakamoto, a Bitcoin megalkotója is feltalálhatta. Az XMR eredete a Bytecoinra vezethető vissza, egy adatvédelmet szem előtt tartó és decentralizált kriptovalutára, amelyet 2012-ben indítottak el. Két évvel később a Bitcointalk fórum egyik tagja - akit csak thankful_for_today néven ismertek - fork-olta a BCN kódbázisát, és így született meg a Monero. Ő javasolt „vitatott változtatásokat” a Bytecoinon, amelyekkel a közösség más tagjai nem értettek egyet, ezért úgy döntött, hogy saját kezébe veszi az irányítást. Úgy vélik, hogy az évek folyamán több száz fejlesztő járult hozzá az XMR-hez.

Mi teszi a Monerót priváttá?

A felhasználóknak nem szabad minden privát kriptovalutát felcserélhetőnek vagy egyenértékű szolgáltatásnak tekinteniük, mivel nem mind ugyanúgy valósítják meg a titkosságot. Például az XMR-t olyan technológiának kell tekinteni, amely megfelelő használat esetén eltakarja a felhasználói adatokat a blokkláncon, így nehezebbé teszi a felhasználók azonosítását.

Mi ad értéket a Monerónak?

A Monero által kínált titkosság és anonimitás az, amit a legtöbb felhasználó értékesnek talál. Lehetővé teszi, hogy az emberek bármikor szabadon végezzenek kriptovaluta tranzakciókat bármilyen célra anélkül, hogy aggódniuk kellene a kormány, hackerek vagy más külső felek általi megfigyelés miatt. Az XMR érmék nem követhetők nyomon, így nem lehet azokat vállalkozások által állítólagos illegális kapcsolatok miatt feketelistára helyezni. Azok a befektetők, akik úgy vélik, hogy a jövőben nőni fog a magánélet iránti igény, és ezáltal emelkedik majd az XMR ára és teljes piaci kapitalizációja, szintén értéket találhatnak a Monero-ban, a csereeszközként való használata mellett.

Mi teszi különlegessé a Monerót?

Számos tényező teszi Monerót egyedivé. A projekt egyik legnagyobb célja a lehető legnagyobb mértékű decentralizáció elérése, ami azt jelenti, hogy a felhasználónak nem kell megbíznia a hálózat más tagjaiban. A magánélet védelmét néhány jellegzetes funkció teszi lehetővé. Míg a forgalomban lévő minden egyes Bitcoin rendelkezik saját sorozatszámmal, ami lehetővé teszi a kriptovaluta használatának követését, addig az XMR teljesen helyettesíthető. Alapértelmezés szerint a küldők, a címzettek és az átutalt kriptovaluta mennyisége el van rejtve — és a Monero hívei szerint ez előnyt biztosít a vetélytárs magánélet-érmékhez képest, mint például a Zcash, amelyek „válogatottan átláthatóak.” Az elhomályosítást gyűrűs aláírások használatával érik el. Itt a korábbi tranzakciók kimeneteleit választják ki a blokkláncból, és ezek figyelemelterelőként működnek, ami azt jelenti, hogy a külső megfigyelők nem tudják megállapítani, ki írta alá. Ha például Ian 200 XMR-t küldene Susannak, akkor ez az összeg véletlenszerű darabokra is osztható, hogy még nehezebbé tegye a követést. Annak érdekében, hogy a tranzakciók ne legyenek összekapcsolhatók egymással, minden egyes tranzakcióhoz lopakodó címeket hoznak létre, amelyek csak egyszer használhatók. Ezek a jellegzetes funkciók vezettek ahhoz, hogy az XMR-t egyre inkább illegális tranzakciókhoz használják a Bitcoin helyett — különösen a sötét webes piacokon. A világ számos kormánya, különösen az Egyesült Államok, több százezer dollárt kínált azoknak, akik képesek feltörni a Monero kódját.

Hány Monero (XMR) érme van forgalomban?

A Monero kicsit szokatlan, mivel nem tartottak token értékesítést az XMR esetében, és nem volt előre kibocsátott token sem. Jelenleg az XMR forgalomban lévő kínálata 18,188,773.23. Ez a kriptovaluta úgy van tervezve, hogy ellenálljon az alkalmazásspecifikus integrált áramköröknek, amelyeket általában új Bitcoin bányászatára használnak. Elméletileg ez azt jelenti, hogy lehetséges hétköznapi számítástechnikai eszközökkel XMR-t bányászni. Összességében végül összesen 18,4 millió XMR lesz forgalomban — és várhatóan ezt a felső határt 2022. május 31-én érik el. Ezt követően a bányászokat „tail emissions” segítségével ösztönzik majd, egy kis mennyiségű XMR kerül a rendszerbe minden 60 másodpercben jutalomként. Úgy vélik, hogy ez a megközelítés hatékonyabb, mint a tranzakciós díjakra támaszkodni.

Hol lehet Monerót (XMR) vásárolni?

Természetéből adódóan, mint egy privátszférára összpontosító kriptovaluta, az XMR nincs felsorolva néhány nagyobb tőzsdén. Például, bár a Binance platformján vásárolhat XMR-t, a Coinbase nem támogatja ezt. Ennek következtében előfordulhat, hogy először a fiat valutát Bitcoinra kell váltania, és egy kisebb kereskedési platformot kell használnia. Ez az útmutató segít abban, hogy könnyedén átválthassa a fiat valutákat kriptovalutára. Ahogy a használata növekszik, fokozódott az érdeklődés az XMR/AUD és XMR/EUR árfolyampárok iránt.

Monero bányászat

Monero egy Proof-of-Work algoritmust, a RandomX-et használja a tranzakciók érvényesítésére. Ezt a módszert 2019 novemberében vezették be, hogy felváltsa a korábbi CryptoNightR algoritmust. Mindkettőt úgy tervezték, hogy ellenálljon az ASIC bányagépeknek. Monerót viszonylag hatékonyan lehet bányászni felhasználói szintű hardvereken, mint például x86, x86-64, ARM és GPU-kon. Ez egy olyan tervezési döntés, amely Monero ellenezéséből fakad a bányászat központosításával szemben, amit az ASIC bányászat idéz elő. Azonban ez a döntés Monero népszerűségét is növelte a rosszindulatú, beleegyezést nem nyert bányászok körében. 2021 októberében a Monero projekt bemutatta a P2Pool-t, egy oldalláncon futó bányász-poolt, amely a résztvevőknek teljes irányítást biztosít a node-juk felett, hasonlóan a szóló bányászati konfigurációkhoz.

Monero befektetők szintén érdeklődnek ezek iránt a kriptovaluták iránt.

Ez a lista gondosan válogatott kriptovalutákat mutat be, amelyek érdekesek lehetnek a befektetők számára. A befektetők, akik Monero befektettek, a következő kriptovalutákba is fektettek be. Az Eulerpoolon minden listázott kripto esetében saját kriptoanalíziseket készítettünk.

Kriptovaluták kezdetei és felemelkedése

A kriptovaluták története 2008-ban kezdődik, amikor egy személy vagy csoport Satoshi Nakamoto álnéven közzétette a "Bitcoin: Egy Peer-to-Peer Elektronikus Pénzforgalmi Rendszer" című fehér könyvet. Ez a dokumentum képezte az alapját az első kriptovalutának, a Bitcoin-nak. A Bitcoin egy decentralizált technológiát, ismert mint Blockchain, használt fel tranzakciók lebonyolításához anélkül, hogy szükség lett volna központi hatóságra.

2009 januárjában indult el a Bitcoin-hálózat a Genesis-blok bányászásával. Kezdetben a Bitcoin egy kísérleti projekt volt egy kis csoport számára lelkes híveknek. Az első ismert kereskedelmi vásárlás Bitcoinnal 2010-ben történt, amikor valaki 10000 Bitcoint adott ki két pizzaért. Akkoriban egy Bitcoin értéke csak centek töredéke volt.

A további kriptovaluták fejlesztése

A Bitcoin sikerét követően hamarosan további kriptovaluták jelentek meg. Ezeket az új digitális valutákat, gyakran "Altcoins"-ként emlegetik, különböző módon próbálták felhasználni és fejleszteni a blockchain technológiát. A korai Altcoins legismertebb képviselői közé tartozik a Litecoin (LTC), Ripple (XRP) és az Ethereum (ETH). Az Ethereum, amit Vitalik Buterin alapított, különösen eltért a Bitcointól, mivel lehetővé tette intelligens szerződések és decentralizált alkalmazások (DApps) létrehozását.

Piaci növekedés és volatilitás

A kriptovaluták piaca gyorsan nőtt, és ezzel együtt a közfigyelem is. A Bitcoin és más kriptovaluták értéke extrém ingadozásokon ment keresztül. Olyan csúcspontok, mint a 2017-es év vége, amikor a Bitcoin ára majdnem elérte a 20.000 amerikai dollárt, erős piaci összeomlásokkal váltakoztak. Ez a volatilitás vonzotta a befektetőket és a spekulánsokat egyaránt.

Szabályozási kihívások és elfogadás

Ahogy a kriptovaluták népszerűsége nőtt, a világ kormányai elkezdtek foglalkozni ezeknek az új eszközosztálynak a szabályozásával. Egyes országok barátságos álláspontot foglaltak el, és ösztönözték a kriptotechnológiák fejlődését, míg mások szigorú szabályozást vezettek be vagy teljesen betiltották a kriptovalutákat. Ennek ellenére a kriptovaluták elfogadása a főáramban folyamatosan növekedett, ahogy a vállalatok és pénzügyi intézmények is elkezdték adoptálni őket.

Legutóbbi fejlemények és a jövő

Az elmúlt években, úgy mint a DeFi (Decentralized Finance) és az NFT-k (Non-Fungible Tokens) megjelenése kiszélesítették a lehetőségek tárházát, amelyeket a blokklánc technológia kínál. A DeFi lehetővé teszi bonyolult pénzügyi tranzakciók végrehajtását hagyományos pénzintézetek nélkül, míg az NFT-k a műalkotások és más egyedi tárgyak tokenizálását teszik lehetővé.

A kriptovaluták jövője továbbra is izgalmas és bizonytalan marad. Nyitott kérdések maradnak a skálázhatósággal, szabályozással és piaci átjárhatósággal kapcsolatban. Ennek ellenére a kriptovaluták iránti érdeklődés, valamint a mögöttük álló blokklánc-technológia iránti érdeklődés erősebb, mint valaha, és szerepük a globális gazdaságban várhatóan tovább növekedni fog.

Kriptovalutákba történő befektetések előnyei

1. Magas hozampotenciál

A kriptovaluták magas hozampotenciáljukról ismertek. Azok a befektetők, akik korán belevágtak olyan projektekbe, mint a Bitcoin vagy az Ethereum, jelentős nyereséget értek el. Ezek a magas hozamok teszik a kriptovalutákat vonzó befektetési lehetőséggé a kockázatvállaló befektetők számára.

2. Függetlenség a hagyományos pénzügyi rendszerektől

A kriptovaluták alternatívát kínálnak a hagyományos pénzügyi rendszerhez képest. Nem függnek egy központi bank politikájától, ami vonzóvá teszi őket az inflációval és a gazdasági instabilitással szembeni fedezetként.

3. Innováció és technológiai fejlesztés

A kriptovalutákba való befektetés egyben az új technológiákba való befektetést is jelenti. A Blockchain, számos kriptovaluta mögött álló technológia, potenciálisan forradalmasíthat számos iparágat, a pénzügyi szolgáltatásoktól kezdve a ellátási lánc menedzsmentjéig.

4. Liquiditás

A kriptopiacok folyamatosan, azaz 24 órán keresztül működnek, ami magas likviditást jelent. A befektetők bármikor megvásárolhatják vagy eladhatják eszközeiket, ami egyértelmű előny a hagyományos piacokkal szemben, amelyek nyitvatartási időhöz kötöttek.

Kriptovalutákba történő befektetések hátrányai

1. Magas volatilitás

A kriptovaluták az extrém volatilitásukról ismertek. A kriptovaluták értéke gyorsan és kiszámíthatatlanul emelkedhet vagy csökkenhet, ami nagy kockázatot jelent a befektetők számára.

2. Szabályozási bizonytalanság

A kriptovaluták szabályozási környezete még mindig kialakulóban van és országonként jelentősen változik. Ez a bizonytalanság kockázatokhoz vezethet, különösen, ha új törvényeket és szabályzatokat vezetnek be.

3. Biztonsági kockázatok

Miközben a blokklánc-technológia nagyon biztonságosnak számít, vannak kockázatok a kriptovaluták tárolásával és cseréjével kapcsolatban. A hackek és csalások nem ritkák a kriptovilágban, ami további óvintézkedéseket igényel.

4. Megértés és elfogadás hiánya

Sok ember nem érti teljes mértékben a kriptovalutákat és az alapjaikat képező technológiát. Ez a megértés hiánya rossz befektetésekhez vezethet. Emellett a kriptovaluták elfogadása, mint fizetőeszköz, még mindig korlátozott.