Legendás befektetők az Eulerpoolra tesznek

Trusted by leading companies and financial institutions

BlackRock logoAllianz logoGoogle logoAnthropic logoBloomberg logoRevolut logoNASDAQ logoCoinbase logo
BlackRock logoAllianz logoGoogle logoAnthropic logoBloomberg logoRevolut logoNASDAQ logoCoinbase logo
Analyse
Profil
Cardano Részvény

Cardano

ADA

Árfolyam

0,44
Ma +/-
+0
Ma %
+0 %

Cardano Whitepaper

  • Egyszerű

  • Kibővített

  • Experte

Börse Marktpaar Preis +2% Tiefe -2% Tiefe Volumen (24H) Volumen % Typ Liquiditätsbewertung Aktualität
SuperExADA/BTC0,5958 409,6864 000,5857,50 milliárd14,43cex1,00
COINSPACEADA/USDT0,585,97 Mió.7,71 Mió.447,07 Mió.6,77cex330,00
AIA ExchangeADA/USDT0,5841 018,9658 807,5680,59 Mió.9,20cex105,00
BinanceADA/USDT0,581,41 Mió.2,06 Mió.39,80 Mió.0,33cex755,00
HTXADA/USDT0,58361 249,28301 957,8829,25 Mió.1,54cex677,00
AscendEXADA/USDT0,59398 558,201,04 Mió.27,88 Mió.2,67cex532,00
BatonexADA/USDT0,58758 047,031,08 Mió.25,21 Mió.1,41cex186,00
FutureX ProADA/USDT0,6124 483,2722 653,4824,77 Mió.0,56cex6,00
DOEXADA/USDT0,63296 330,86209 933,0224,53 Mió.2,91cex90,00
MEXCADA/USDT0,591,46 Mió.1,58 Mió.21,55 Mió.0,81cex671,00
1
2
3
4
5
...
42

Cardano FAQ

Mi az a Cardano (ADA)?

A Cardano egy proof-of-stake blockchain platform, amely azt tűzte ki célul, hogy lehetőséget adjon a „változást hozóknak, innovátoroknak és vízionáriusoknak” a pozitív globális változások megteremtésére. Ha többet szeretne megtudni erről a projektről, tekintse meg a Cardano mélyreható elemzésünket. A nyílt forráskódú projekt célja, hogy „újraossza a hatalmat a felelőtlen struktúrákból az egyének számára” — segítve ezzel egy biztonságosabb, átláthatóbb és igazságosabb társadalom teremtését. A Cardano 2017-ben alakult, nevét a 16. századi olasz polihisztor, Gerolamo Cardano után kapta. A natív ADA token a 19. századi matematikus, Ada Lovelace nevét viseli, akit széles körben az első számítógépprogramozóként tartanak számon. Az ADA token célja, hogy biztosítsa a tulajdonosok részvételét a hálózat működésében. Emiatt azok, akik birtokolják a kriptovalutát, jogosultak szavazni a szoftver bármilyen javasolt módosításáról. A rétegezett blockchain mögött álló csapat szerint már több meggyőző felhasználási eset is létezik technológiájukra, amely a decentralizált alkalmazások és okos szerződések moduláris fejlesztését célozza. 2021 augusztusában Charles Hoskinson bejelentette az Alonzo hard fork elindítását, ami a Cardano árának emelkedését okozta, 116%-os nyereséget hozva a következő hónapban. 2021. szeptember 12-én a Cardano 'Alonzo' hard fork hivatalosan is elindult, okos szerződés funkciót hozva a blockchainra. Az indulás utáni 24 órában több mint 100 okos szerződést helyeztek üzembe. A Cardanót mezőgazdasági cégek használják a friss termények útjának követésére a termőföldtől az asztalig, míg más platformon épült termékek lehetővé teszik az oktatási képesítések manipulálásmentes tárolását, és a kiskereskedők számára a hamisított áruk visszaszorítását.

Kik a Cardano alapítói?

A Cardano-t Charles Hoskinson alapította, aki az Ethereum hálózat egyik társalapítója is volt. Ő a vezérigazgatója az IOHK-nak, annak a cégnek, amely a Cardano blokkláncát építette. A CoinMarketCap Crypto Titans sorozatának adott interjújában Hoskinson elmondta, hogy 2011-ben kapcsolódott be a kriptovaluták világába, és foglalkozott bányászattal és kereskedéssel is. Kifejtette, hogy első professzionális részvétele az iparágban 2013-ban történt, amikor létrehozott egy Bitcoinnal kapcsolatos kurzust, amelyet végül 80,000 diák vett fel. Amellett, hogy technológiai vállalkozó, Hoskinson matematikus is. 2020-ban technológiai cége 500,000 dollár értékű ADA-t adományozott a Wyoming Egyetem Blockchain Kutatási és Fejlesztési Laboratóriumának.

Mitől Egyedi a Cardano?

A Cardano az egyik legnagyobb blokklánc, amely sikeresen alkalmazza a proof-of-stake konszenzus mechanizmust, amely kevésbé energiaigényes, mint a Bitcoin által használt proof-of-work algoritmus. Bár a sokkal nagyobb Ethereum is átáll a PoS-ra, ez az átmenet csak fokozatosan fog megtörténni. A projekt büszke arra, hogy minden kifejlesztett technológia egy lektorált kutatási folyamaton megy keresztül, ami lehetővé teszi, hogy a merész ötleteket kihívások elé állítsák, mielőtt azok érvényesítésre kerülnének. A Cardano csapata szerint ez az akadémiai szigor segít abban, hogy a blokklánc tartós és stabil legyen — növelve annak esélyét, hogy a potenciális buktatókat előre észre lehessen venni. 2020-ban a Cardano végrehajtott egy Shelley frissítést, amelynek célja az volt, hogy blokkláncát „50–100-szor decentralizáltabbá” tegye, mint a többi nagy blokkláncot. Abban az időben Hoskinson azt jósolta, hogy ez utat nyit majd a hálózaton futó több száz eszköz számára. A 2021. szeptemberi Alonzo hard fork bevezetése véget vet a Shelley korszaknak, és elhozza a Goguen fázist. A felhasználók fejleszthetnek és telepíthetnek okos szerződéseket a Cardano-ra, lehetővé téve, hogy natív decentralizált alkalmazások (DAppok) épüljenek a blokkláncra. A Cardano ára átlépte a 3 dolláros határt, és 2021. szeptember 2-án, a bevezetés előtt rekordmagasságot, 3.101 dollárt ért el.

Mi a Cardano Vasil Hard Fork?

Az elhunyt bolgár matematikus, Vasil Dabov, aki kiemelkedő hozzájárulást tett a Cardano fejlesztéséhez, nevét viseli a Vasil hard fork, amelyet a Cardano egyik legjobban várt frissítésének tartanak. Ez a hard fork a Cardano harmadik fejlesztési szakasza, amely több fejlesztést ígér a blokklánc okosszerződés-programozási nyelvében, a Plutusban és a hálózat kapacitásában. Az eseményt eredetileg 2022 júniusára tervezték, de többször is elhalasztották. A Vasil öt kritikus mechanizmust vezet be a Cardano skálázhatóságának és használhatóságának javítására: CIP-31, CIP-32, CIP-33, CIP-40 és diffúziós csővezeték. A CIP-31, más néven "referencia bemenetek", egy új típusú bemenetet hoz létre, amely lehetővé teszi a fejlesztők számára egy kimenet eredményének megtekintését anélkül, hogy azt el kellene költeni. Ez optimalizálná a tranzakciós átvitelt és növelné a párhuzamosságot. A CIP-32 javaslat célja az inline datums engedélyezése. Ahelyett, hogy a datums a jelenlegi állapot szerint hash-ekhez lenne csatolva, a CIP-32 lehetővé tenné a fejlesztők számára, hogy a dátumokat közvetlenül kimenetekhez csatolják. E frissítés bevezetésével a fejlesztők olyan szkripteket készíthetnek, amelyek közvetlenül az inputra mutatnak, egyszerűbbé és gyorsabbá téve a dátumértékek felhasználók közötti kommunikációját. A Cardano Fejlesztési Javaslat 33 lehetőséget adna referencia szkriptek kimenetekhez való csatolására. Ennek eredményeként a referencia szkriptek a költési tranzakció helyett a validálási követelmények kielégítésére szolgálnak. Ezek a referencia szkriptek hatékonyabbá teszik a validációs folyamatot és csökkentik a tranzakciók méretét. Eközben a CIP-40 egy vadonatúj típusú tranzakciós kimenetet mutat be, amelyet kiegészítő kimeneteknek neveznek, és a hálózat teljes skálázhatóságának javítására irányulnak. A diffúziós csővezeték a Cardano konszenzusrétegének skálázási megoldása. A fejlesztési javaslat több DApp telepítést eredményez azáltal, hogy átfedést teremt azon lépések között, amelyeken egy blokknak keresztül kell mennie a láncon való mozgatás során: ez lehetővé tenné a párhuzamos tranzakciókat.

Hány Cardano (ADA) érme van forgalomban?

A maximális kínálat 45 milliárd ADA — azonban a szöveg írásakor körülbelül 31 milliárd volt forgalomban. Öt nyilvános értékesítési kör volt a Cardano tokenek számára 2015 szeptembere és 2017 januárja között. A Cardano árfolyama az előértékesítés során 0,0024 dollár volt, amely több mint 1000-szeres megtérülést jelent a jelenlegi Cardano árfolyamhoz képest. Megközelítőleg 2,5 milliárd ADA-t kapott az IOHK, amikor a hálózat elindult. Eközben további 2,1 milliárd ADA került az Emurgo-hoz, egy globális blokklánc technológiai céghez, amely a Cardano protokoll alapító szervezeteként működött. Végezetül, 648 millió ADA-t kapott a nonprofit Cardano Alapítvány, amelynek célja a platform népszerűsítése és a felhasználás növelése. Összességében az ADA teljes kínálatának körülbelül 16%-a került a projekt alapítóihoz, míg a fennmaradó 84%-ot a befektetők között osztották szét.

Hogyan van biztosítva a Cardano hálózat?

A Cardano az "környezetbarát, igazoltan biztonságos" PoS protokollon keresztül van biztosítva, amelyet Ouroboros néven ismernek. A projekt azt állítja, hogy az Ouroboros javítja a PoW konszenzus mechanizmus által biztosított biztonsági garanciákat, miközben lényegesen kevesebb energiát használ fel - azt állítva, hogy négyszer energiahatékonyabb, mint a Bitcoin. Ez egy egyedi technológia és matematikailag igazolt mechanizmusok kombinációjaként van leírva, amelyhez a viselkedési pszichológia és a közgazdaságtan filozófiája is hozzájárul az összkép teljessé tételéhez. Összességében az Ouroboros célja a fenntartható és etikus növekedés elérése. Egy ösztönző mechanizmus révén a hálózat résztvevői jutalmat kapnak a részvételükért.

Mi az a Cardano Alonzo frissítés?

Szeptember 12-én a Cardano kiadta a nagyon várt Alonzo frissítést. A frissítés után a blokklánc hálózat már képes támogatni a kriptoalkalmazások széles skáláját, beleértve a nem helyettesíthető tokeneket (NFT-ket) és az okos szerződéseket. A projekt alapítója, Charles Hoskinson szerint az Alonzo célja a "programozhatóság" bevezetése a hálózatba. Az upgrade-et ahhoz hasonlította, amikor a JavaScript-t bevezették a webböngészőkbe, és a statikus weboldalakról átálltak az olyanokra, mint a Facebook és a YouTube. Az Alonzo az amerikai matematikusról, Alonzo Churchről kapta a nevét, akit a számítástechnika egyik alapító atyjaként tartanak számon. Az NFT-k és az okos szerződések támogatása mellett a Cardano most már decentralizált tőzsdékhez is használható. Általában véve az Alonzo a Cardanót az Ethereum osztályába helyezi, amely a világ vezető blokklánca, és amely más alkalmazásokat is támogat a natív Ether tokenen kívül. Az okos szerződések például a decentralizált pénzügyi szektor egyik sarokkövét jelentik, és a Cardano most már támogatja az okos szerződéseket. 2022 februárjában a Cardano tárcák száma átlépte a hárommilliós mérföldkövet. 2020 decemberétől 1.200%-kal nőtt, 190.000-ről több mint 3.000.000-ra. Ez egybeesett az okos szerződések számának növekedésével az Alonzo frissítés után, és a Cardano 2022. január 27-én meghaladta az 1.000 okos szerződés mérföldkövet. Az ökoszisztéma robbanásszerű növekedésének másik mutatója a fejlesztői aktivitás: a Cardano büszkélkedhetett a legtöbb fejlesztővel, akik hozzájárultak a Github-jához, túlszárnyalva a fejlettebb blokkláncokat, mint például a Solana. Átlagosan több mint 50 hozzájárulás érkezik a repo-jához naponta. Azonban a hálózat még mindig küzd az okos szerződéseinek megvalósításával, és a felhasználók panaszkodtak a SundaeSwap decentralizált tőzsde 2022 januári lassú bevezetésére.

Hol lehet Cardano-t (ADA) vásárolni?

A piaci kapitalizáció alapján a világ egyik legnagyobb kriptovalutájaként nem jelenthet nagy nehézséget a Cardano vásárlása olyan jelentős tőzsdéken, mint a Binance, Bittrex, eToro és HitBTC. Ha nehézségekbe ütközik annak kapcsán, hogy találjon olyan kereskedési párt, amely egyesíti az ADA-t a helyi valutájával, nézze meg ezt az útmutatót arról, hogyan lehet a fiat pénzt Bitcoinra váltani — ez utat nyit az altcoinok vásárlása felé. Ahhoz, hogy élőben ellenőrizhesse a Cardano árát az Ön által választott fiat valutában, használhatja az Eulerpool átváltó funkcióját közvetlenül a Cardano valutájának oldalán, vagy a dedikált árfolyam átváltó oldalon. Népszerű Cardano árfolyampárok közé tartoznak: ADA/USD, ADA/JPY, ADA/KRW, ADA/CNY, ADA/GBP és ADA/AUD.

Cardano befektetők szintén érdeklődnek ezek iránt a kriptovaluták iránt.

Ez a lista gondosan válogatott kriptovalutákat mutat be, amelyek érdekesek lehetnek a befektetők számára. A befektetők, akik Cardano befektettek, a következő kriptovalutákba is fektettek be. Az Eulerpoolon minden listázott kripto esetében saját kriptoanalíziseket készítettünk.

Kriptovaluták kezdetei és felemelkedése

A kriptovaluták története 2008-ban kezdődik, amikor egy személy vagy csoport Satoshi Nakamoto álnéven közzétette a "Bitcoin: Egy Peer-to-Peer Elektronikus Pénzforgalmi Rendszer" című fehér könyvet. Ez a dokumentum képezte az alapját az első kriptovalutának, a Bitcoin-nak. A Bitcoin egy decentralizált technológiát, ismert mint Blockchain, használt fel tranzakciók lebonyolításához anélkül, hogy szükség lett volna központi hatóságra.

2009 januárjában indult el a Bitcoin-hálózat a Genesis-blok bányászásával. Kezdetben a Bitcoin egy kísérleti projekt volt egy kis csoport számára lelkes híveknek. Az első ismert kereskedelmi vásárlás Bitcoinnal 2010-ben történt, amikor valaki 10000 Bitcoint adott ki két pizzaért. Akkoriban egy Bitcoin értéke csak centek töredéke volt.

A további kriptovaluták fejlesztése

A Bitcoin sikerét követően hamarosan további kriptovaluták jelentek meg. Ezeket az új digitális valutákat, gyakran "Altcoins"-ként emlegetik, különböző módon próbálták felhasználni és fejleszteni a blockchain technológiát. A korai Altcoins legismertebb képviselői közé tartozik a Litecoin (LTC), Ripple (XRP) és az Ethereum (ETH). Az Ethereum, amit Vitalik Buterin alapított, különösen eltért a Bitcointól, mivel lehetővé tette intelligens szerződések és decentralizált alkalmazások (DApps) létrehozását.

Piaci növekedés és volatilitás

A kriptovaluták piaca gyorsan nőtt, és ezzel együtt a közfigyelem is. A Bitcoin és más kriptovaluták értéke extrém ingadozásokon ment keresztül. Olyan csúcspontok, mint a 2017-es év vége, amikor a Bitcoin ára majdnem elérte a 20.000 amerikai dollárt, erős piaci összeomlásokkal váltakoztak. Ez a volatilitás vonzotta a befektetőket és a spekulánsokat egyaránt.

Szabályozási kihívások és elfogadás

Ahogy a kriptovaluták népszerűsége nőtt, a világ kormányai elkezdtek foglalkozni ezeknek az új eszközosztálynak a szabályozásával. Egyes országok barátságos álláspontot foglaltak el, és ösztönözték a kriptotechnológiák fejlődését, míg mások szigorú szabályozást vezettek be vagy teljesen betiltották a kriptovalutákat. Ennek ellenére a kriptovaluták elfogadása a főáramban folyamatosan növekedett, ahogy a vállalatok és pénzügyi intézmények is elkezdték adoptálni őket.

Legutóbbi fejlemények és a jövő

Az elmúlt években, úgy mint a DeFi (Decentralized Finance) és az NFT-k (Non-Fungible Tokens) megjelenése kiszélesítették a lehetőségek tárházát, amelyeket a blokklánc technológia kínál. A DeFi lehetővé teszi bonyolult pénzügyi tranzakciók végrehajtását hagyományos pénzintézetek nélkül, míg az NFT-k a műalkotások és más egyedi tárgyak tokenizálását teszik lehetővé.

A kriptovaluták jövője továbbra is izgalmas és bizonytalan marad. Nyitott kérdések maradnak a skálázhatósággal, szabályozással és piaci átjárhatósággal kapcsolatban. Ennek ellenére a kriptovaluták iránti érdeklődés, valamint a mögöttük álló blokklánc-technológia iránti érdeklődés erősebb, mint valaha, és szerepük a globális gazdaságban várhatóan tovább növekedni fog.

Kriptovalutákba történő befektetések előnyei

1. Magas hozampotenciál

A kriptovaluták magas hozampotenciáljukról ismertek. Azok a befektetők, akik korán belevágtak olyan projektekbe, mint a Bitcoin vagy az Ethereum, jelentős nyereséget értek el. Ezek a magas hozamok teszik a kriptovalutákat vonzó befektetési lehetőséggé a kockázatvállaló befektetők számára.

2. Függetlenség a hagyományos pénzügyi rendszerektől

A kriptovaluták alternatívát kínálnak a hagyományos pénzügyi rendszerhez képest. Nem függnek egy központi bank politikájától, ami vonzóvá teszi őket az inflációval és a gazdasági instabilitással szembeni fedezetként.

3. Innováció és technológiai fejlesztés

A kriptovalutákba való befektetés egyben az új technológiákba való befektetést is jelenti. A Blockchain, számos kriptovaluta mögött álló technológia, potenciálisan forradalmasíthat számos iparágat, a pénzügyi szolgáltatásoktól kezdve a ellátási lánc menedzsmentjéig.

4. Liquiditás

A kriptopiacok folyamatosan, azaz 24 órán keresztül működnek, ami magas likviditást jelent. A befektetők bármikor megvásárolhatják vagy eladhatják eszközeiket, ami egyértelmű előny a hagyományos piacokkal szemben, amelyek nyitvatartási időhöz kötöttek.

Kriptovalutákba történő befektetések hátrányai

1. Magas volatilitás

A kriptovaluták az extrém volatilitásukról ismertek. A kriptovaluták értéke gyorsan és kiszámíthatatlanul emelkedhet vagy csökkenhet, ami nagy kockázatot jelent a befektetők számára.

2. Szabályozási bizonytalanság

A kriptovaluták szabályozási környezete még mindig kialakulóban van és országonként jelentősen változik. Ez a bizonytalanság kockázatokhoz vezethet, különösen, ha új törvényeket és szabályzatokat vezetnek be.

3. Biztonsági kockázatok

Miközben a blokklánc-technológia nagyon biztonságosnak számít, vannak kockázatok a kriptovaluták tárolásával és cseréjével kapcsolatban. A hackek és csalások nem ritkák a kriptovilágban, ami további óvintézkedéseket igényel.

4. Megértés és elfogadás hiánya

Sok ember nem érti teljes mértékben a kriptovalutákat és az alapjaikat képező technológiát. Ez a megértés hiánya rossz befektetésekhez vezethet. Emellett a kriptovaluták elfogadása, mint fizetőeszköz, még mindig korlátozott.