A nyugdíjtervezés varázslatos életkora: Miért a 36 a fordulópont?

A nyugdíjas korra való pénzügyi felkészülés sokak számára, akik még évtizedekre vannak ezektől a évektől, elvont témának tűnhet. A Standard Life legújabb elemzése azonban egy döntő életkort emel ki: 36 év. Aki legkésőbb eddig nem kezdi el komolyan átgondolni a nyugdíjazását, azt kockáztatja, hogy nem éri el pénzügyi céljait. A Standard Life a 36. életévet fordulópontként írja le. Életük ezen szakaszában sokan stabilabbnak érzik magukat, és aktívan kezdenek eltervezni jövőjüket, miután befejezik a munkát. Több mint egy évtizednyi munkaviszony után sokak számára kérdés, hogyan fog kinézni az élet a munkavállalás után. Sok múlik azon, hogy eddig mennyit sikerült megtakarítani, és milyen terveket követnek a jövőre nézve. Különösen döntő a váltás a meghatározott juttatású vállalati nyugdíjaktól a hozzájárulás-alapú tervek felé. Ez a fejlődés a fiatalabb munkavállalókat arra kényszeríti, hogy nagyobb felelősséget vállaljanak saját nyugdíjterveikért. Sangita Chawla, a Standard Life képviseletében hangsúlyozza, hogy a munkáltatói nyugdíjak csökkenésével a következő generációknak kell aktívan lépniük. A magas lakhatási költségek, a növekvő megélhetési költségek és az olyan kihívások, mint a tandíjak miatt sokaknak meg kell találniuk az egyensúlyt a jelenlegi kiadások és a jövőbeli gondoskodás között. Érdekes módon a 36. életév előtt kevesebb mint egynegyede fizet be az embereknek többet, mint a minimális 8%-os hozzájárulást a nyugdíjalapjukba, míg 36 éves korukra ez az arány 35%-ra emelkedik. Helen Morrissey, a Hargreaves Lansdown-tól, dicséri a vállalati nyugdíjrendszerek automatikus bevonását, amely lehetővé teszi a korai megtakarítást, és a hosszú távú növekedés révén jelentős nyugdíjpárnát építhet fel. Ugyanakkor önreflexióra is ösztönöz: a nyugdíjjal kapcsolatos elvárások rendkívül egyéniek, és így a megtakarítási szükséglet is változó. Ahogy az Pensions and Lifetime Savings Association iparági szövetsége megfogalmazza, a „kényelmes” nyugdíj azt jelenti, hogy évente három hetet külföldön tölthetünk, autót birtokolhatunk, és élvezhetjük a szabadidős tevékenységeket, mint a színházlátogatások.