Tedd meg életed legjobb befektetéseit.
2 eurótól biztosítható Románia Fiatalok munkanélküliségi rátája
Árfolyam
A Románia jelenlegi Fiatalok munkanélküliségi rátája 20,5 %. A Románia Fiatalok munkanélküliségi rátája 2024. 02. 01.-en csökkent 20,5 %-ra, miután 2024. 01. 01.-en 20,5 % volt. 1997. 04. 01. és 2024. 03. 01. között az átlagos GDP Románia-ban 21,92 % volt. A mindenkori csúcsot 2011. 10. 01.-en érték el 31,00 %, míg a legalacsonyabb értéket 1998. 01. 01.-en jegyezték fel 15,30 %-val.
Fiatalok munkanélküliségi rátája ·
Max
Ifiadalmi munkanélküliségi ráta | |
---|---|
1997. 04. 01. | 15,90 % |
1997. 05. 01. | 15,90 % |
1997. 06. 01. | 15,90 % |
1997. 07. 01. | 15,70 % |
1997. 08. 01. | 15,70 % |
1997. 09. 01. | 15,70 % |
1997. 10. 01. | 15,60 % |
1997. 11. 01. | 15,60 % |
1997. 12. 01. | 15,60 % |
1998. 01. 01. | 15,30 % |
1998. 02. 01. | 15,30 % |
1998. 03. 01. | 15,30 % |
1998. 04. 01. | 15,40 % |
1998. 05. 01. | 15,40 % |
1998. 06. 01. | 15,40 % |
1998. 07. 01. | 15,40 % |
1998. 08. 01. | 15,40 % |
1998. 09. 01. | 15,40 % |
1998. 10. 01. | 15,30 % |
1998. 11. 01. | 15,30 % |
1998. 12. 01. | 15,30 % |
1999. 01. 01. | 16,70 % |
1999. 02. 01. | 16,70 % |
1999. 03. 01. | 16,70 % |
1999. 04. 01. | 15,80 % |
1999. 05. 01. | 15,80 % |
1999. 06. 01. | 15,80 % |
1999. 07. 01. | 16,60 % |
1999. 08. 01. | 16,60 % |
1999. 09. 01. | 16,60 % |
1999. 10. 01. | 16,80 % |
1999. 11. 01. | 16,80 % |
1999. 12. 01. | 16,80 % |
2000. 01. 01. | 15,80 % |
2000. 02. 01. | 15,80 % |
2000. 03. 01. | 15,80 % |
2000. 04. 01. | 16,70 % |
2000. 05. 01. | 16,70 % |
2000. 06. 01. | 16,70 % |
2000. 07. 01. | 16,80 % |
2000. 08. 01. | 16,80 % |
2000. 09. 01. | 16,80 % |
2000. 10. 01. | 16,60 % |
2000. 11. 01. | 16,60 % |
2000. 12. 01. | 16,60 % |
2001. 01. 01. | 16,00 % |
2001. 02. 01. | 16,00 % |
2001. 03. 01. | 16,00 % |
2001. 04. 01. | 16,50 % |
2001. 05. 01. | 16,50 % |
2001. 06. 01. | 16,50 % |
2001. 07. 01. | 17,40 % |
2001. 08. 01. | 17,40 % |
2001. 09. 01. | 17,40 % |
2001. 10. 01. | 18,10 % |
2001. 11. 01. | 18,10 % |
2001. 12. 01. | 18,10 % |
2002. 01. 01. | 19,10 % |
2002. 02. 01. | 19,10 % |
2002. 03. 01. | 19,10 % |
2002. 04. 01. | 20,40 % |
2002. 05. 01. | 20,40 % |
2002. 06. 01. | 20,40 % |
2002. 07. 01. | 21,10 % |
2002. 08. 01. | 21,10 % |
2002. 09. 01. | 21,10 % |
2002. 10. 01. | 18,80 % |
2002. 11. 01. | 18,80 % |
2002. 12. 01. | 18,80 % |
2003. 01. 01. | 18,00 % |
2003. 02. 01. | 18,00 % |
2003. 03. 01. | 18,00 % |
2003. 04. 01. | 18,30 % |
2003. 05. 01. | 18,30 % |
2003. 06. 01. | 18,30 % |
2003. 07. 01. | 17,70 % |
2003. 08. 01. | 17,70 % |
2003. 09. 01. | 17,70 % |
2003. 10. 01. | 19,70 % |
2003. 11. 01. | 19,70 % |
2003. 12. 01. | 19,70 % |
2004. 01. 01. | 19,40 % |
2004. 02. 01. | 19,40 % |
2004. 03. 01. | 19,40 % |
2004. 04. 01. | 21,40 % |
2004. 05. 01. | 21,40 % |
2004. 06. 01. | 21,40 % |
2004. 07. 01. | 20,70 % |
2004. 08. 01. | 20,70 % |
2004. 09. 01. | 20,70 % |
2004. 10. 01. | 20,30 % |
2004. 11. 01. | 20,30 % |
2004. 12. 01. | 20,30 % |
2005. 01. 01. | 20,50 % |
2005. 02. 01. | 20,50 % |
2005. 03. 01. | 20,50 % |
2005. 04. 01. | 18,10 % |
2005. 05. 01. | 18,10 % |
2005. 06. 01. | 18,10 % |
2005. 07. 01. | 18,50 % |
2005. 08. 01. | 18,50 % |
2005. 09. 01. | 18,50 % |
2005. 10. 01. | 19,30 % |
2005. 11. 01. | 19,30 % |
2005. 12. 01. | 19,30 % |
2006. 01. 01. | 19,80 % |
2006. 02. 01. | 19,80 % |
2006. 03. 01. | 19,80 % |
2006. 04. 01. | 18,90 % |
2006. 05. 01. | 18,90 % |
2006. 06. 01. | 18,90 % |
2006. 07. 01. | 21,50 % |
2006. 08. 01. | 21,50 % |
2006. 09. 01. | 21,50 % |
2006. 10. 01. | 20,40 % |
2006. 11. 01. | 20,40 % |
2006. 12. 01. | 20,40 % |
2007. 01. 01. | 19,80 % |
2007. 02. 01. | 19,80 % |
2007. 03. 01. | 19,80 % |
2007. 04. 01. | 19,40 % |
2007. 05. 01. | 19,40 % |
2007. 06. 01. | 19,40 % |
2007. 07. 01. | 19,70 % |
2007. 08. 01. | 19,70 % |
2007. 09. 01. | 19,70 % |
2007. 10. 01. | 18,30 % |
2007. 11. 01. | 18,30 % |
2007. 12. 01. | 18,30 % |
2008. 01. 01. | 17,20 % |
2008. 02. 01. | 17,20 % |
2008. 03. 01. | 17,20 % |
2008. 04. 01. | 17,40 % |
2008. 05. 01. | 17,40 % |
2008. 06. 01. | 17,40 % |
2008. 07. 01. | 17,90 % |
2008. 08. 01. | 17,90 % |
2008. 09. 01. | 17,90 % |
2008. 10. 01. | 17,70 % |
2008. 11. 01. | 17,70 % |
2008. 12. 01. | 17,70 % |
2009. 01. 01. | 24,60 % |
2009. 02. 01. | 24,60 % |
2009. 03. 01. | 24,60 % |
2009. 04. 01. | 24,30 % |
2009. 05. 01. | 24,30 % |
2009. 06. 01. | 24,30 % |
2009. 07. 01. | 25,50 % |
2009. 08. 01. | 25,50 % |
2009. 09. 01. | 25,50 % |
2009. 10. 01. | 24,80 % |
2009. 11. 01. | 24,80 % |
2009. 12. 01. | 24,80 % |
2010. 01. 01. | 27,30 % |
2010. 02. 01. | 27,30 % |
2010. 03. 01. | 27,30 % |
2010. 04. 01. | 27,80 % |
2010. 05. 01. | 27,80 % |
2010. 06. 01. | 27,80 % |
2010. 07. 01. | 28,30 % |
2010. 08. 01. | 28,30 % |
2010. 09. 01. | 28,30 % |
2010. 10. 01. | 28,30 % |
2010. 11. 01. | 28,30 % |
2010. 12. 01. | 28,30 % |
2011. 01. 01. | 28,50 % |
2011. 02. 01. | 28,50 % |
2011. 03. 01. | 28,50 % |
2011. 04. 01. | 28,30 % |
2011. 05. 01. | 28,30 % |
2011. 06. 01. | 28,30 % |
2011. 07. 01. | 29,30 % |
2011. 08. 01. | 29,30 % |
2011. 09. 01. | 29,30 % |
2011. 10. 01. | 31,00 % |
2011. 11. 01. | 31,00 % |
2011. 12. 01. | 31,00 % |
2012. 01. 01. | 28,30 % |
2012. 02. 01. | 28,30 % |
2012. 03. 01. | 28,30 % |
2012. 04. 01. | 28,30 % |
2012. 05. 01. | 28,30 % |
2012. 06. 01. | 28,30 % |
2012. 07. 01. | 28,50 % |
2012. 08. 01. | 28,50 % |
2012. 09. 01. | 28,50 % |
2012. 10. 01. | 28,00 % |
2012. 11. 01. | 28,00 % |
2012. 12. 01. | 28,00 % |
2013. 01. 01. | 29,00 % |
2013. 02. 01. | 29,00 % |
2013. 03. 01. | 29,00 % |
2013. 04. 01. | 29,80 % |
2013. 05. 01. | 29,80 % |
2013. 06. 01. | 29,80 % |
2013. 07. 01. | 29,30 % |
2013. 08. 01. | 29,30 % |
2013. 09. 01. | 29,30 % |
2013. 10. 01. | 30,50 % |
2013. 11. 01. | 30,50 % |
2013. 12. 01. | 30,50 % |
2014. 01. 01. | 30,70 % |
2014. 02. 01. | 30,70 % |
2014. 03. 01. | 30,70 % |
2014. 04. 01. | 30,60 % |
2014. 05. 01. | 30,60 % |
2014. 06. 01. | 30,60 % |
2014. 07. 01. | 29,10 % |
2014. 08. 01. | 29,10 % |
2014. 09. 01. | 29,10 % |
2014. 10. 01. | 29,50 % |
2014. 11. 01. | 29,50 % |
2014. 12. 01. | 29,50 % |
2015. 01. 01. | 29,40 % |
2015. 02. 01. | 29,40 % |
2015. 03. 01. | 29,40 % |
2015. 04. 01. | 26,90 % |
2015. 05. 01. | 26,90 % |
2015. 06. 01. | 26,90 % |
2015. 07. 01. | 26,10 % |
2015. 08. 01. | 26,10 % |
2015. 09. 01. | 26,10 % |
2015. 10. 01. | 26,70 % |
2015. 11. 01. | 26,70 % |
2015. 12. 01. | 26,70 % |
2016. 01. 01. | 26,60 % |
2016. 02. 01. | 26,60 % |
2016. 03. 01. | 26,60 % |
2016. 04. 01. | 25,80 % |
2016. 05. 01. | 25,80 % |
2016. 06. 01. | 25,80 % |
2016. 07. 01. | 26,30 % |
2016. 08. 01. | 26,30 % |
2016. 09. 01. | 26,30 % |
2016. 10. 01. | 24,70 % |
2016. 11. 01. | 24,70 % |
2016. 12. 01. | 24,70 % |
2017. 01. 01. | 24,40 % |
2017. 02. 01. | 24,40 % |
2017. 03. 01. | 24,40 % |
2017. 04. 01. | 21,30 % |
2017. 05. 01. | 21,30 % |
2017. 06. 01. | 21,30 % |
2017. 07. 01. | 21,50 % |
2017. 08. 01. | 21,50 % |
2017. 09. 01. | 21,50 % |
2017. 10. 01. | 25,00 % |
2017. 11. 01. | 25,00 % |
2017. 12. 01. | 25,00 % |
2018. 01. 01. | 20,80 % |
2018. 02. 01. | 20,80 % |
2018. 03. 01. | 20,80 % |
2018. 04. 01. | 20,70 % |
2018. 05. 01. | 20,70 % |
2018. 06. 01. | 20,70 % |
2018. 07. 01. | 20,30 % |
2018. 08. 01. | 20,30 % |
2018. 09. 01. | 20,30 % |
2018. 10. 01. | 20,40 % |
2018. 11. 01. | 20,40 % |
2018. 12. 01. | 20,40 % |
2019. 01. 01. | 19,70 % |
2019. 02. 01. | 19,70 % |
2019. 03. 01. | 19,70 % |
2019. 04. 01. | 20,10 % |
2019. 05. 01. | 20,10 % |
2019. 06. 01. | 20,10 % |
2019. 07. 01. | 21,70 % |
2019. 08. 01. | 21,70 % |
2019. 09. 01. | 21,70 % |
2019. 10. 01. | 22,20 % |
2019. 11. 01. | 22,20 % |
2019. 12. 01. | 22,20 % |
2020. 01. 01. | 21,30 % |
2020. 02. 01. | 21,30 % |
2020. 03. 01. | 21,30 % |
2020. 04. 01. | 20,30 % |
2020. 05. 01. | 20,30 % |
2020. 06. 01. | 20,30 % |
2020. 07. 01. | 23,40 % |
2020. 08. 01. | 23,40 % |
2020. 09. 01. | 23,40 % |
2020. 10. 01. | 21,40 % |
2020. 11. 01. | 21,40 % |
2020. 12. 01. | 21,40 % |
2021. 01. 01. | 21,90 % |
2021. 02. 01. | 21,90 % |
2021. 03. 01. | 21,90 % |
2021. 04. 01. | 18,40 % |
2021. 05. 01. | 18,40 % |
2021. 06. 01. | 18,40 % |
2021. 07. 01. | 20,60 % |
2021. 08. 01. | 20,60 % |
2021. 09. 01. | 20,60 % |
2021. 10. 01. | 23,30 % |
2021. 11. 01. | 23,30 % |
2021. 12. 01. | 23,30 % |
2022. 01. 01. | 23,50 % |
2022. 02. 01. | 23,50 % |
2022. 03. 01. | 23,50 % |
2022. 04. 01. | 22,00 % |
2022. 05. 01. | 22,00 % |
2022. 06. 01. | 22,00 % |
2022. 07. 01. | 23,00 % |
2022. 08. 01. | 23,00 % |
2022. 09. 01. | 23,00 % |
2022. 10. 01. | 22,60 % |
2022. 11. 01. | 22,60 % |
2022. 12. 01. | 22,60 % |
2023. 01. 01. | 22,00 % |
2023. 02. 01. | 22,00 % |
2023. 03. 01. | 22,00 % |
2023. 04. 01. | 21,80 % |
2023. 05. 01. | 21,80 % |
2023. 06. 01. | 21,80 % |
2023. 07. 01. | 21,30 % |
2023. 08. 01. | 21,30 % |
2023. 09. 01. | 21,30 % |
2023. 10. 01. | 22,10 % |
2023. 11. 01. | 22,10 % |
2023. 12. 01. | 22,10 % |
2024. 01. 01. | 20,50 % |
2024. 02. 01. | 20,50 % |
Fiatalok munkanélküliségi rátája Története
Dátum | Érték |
---|---|
2024. 02. 01. | 20,5 % |
2024. 01. 01. | 20,5 % |
2023. 12. 01. | 22,1 % |
2023. 11. 01. | 22,1 % |
2023. 10. 01. | 22,1 % |
2023. 09. 01. | 21,3 % |
2023. 08. 01. | 21,3 % |
2023. 07. 01. | 21,3 % |
2023. 06. 01. | 21,8 % |
2023. 05. 01. | 21,8 % |
Hasonló makrogazdasági mutatók Fiatalok munkanélküliségi rátája-hoz
Név | Jelenleg | Előző | Frekvencia |
---|---|---|---|
🇷🇴 Állásajánlatok | 33 277 | 40 009 | Negyedév |
🇷🇴 Állásajánlatok aránya | 0,65 % | 0,78 % | Negyedév |
🇷🇴 Bérek | 8553 RON/Month | 8443 RON/Month | Havi |
🇷🇴 Bérnövekedés | 15,6 % | 16,7 % | Havi |
🇷🇴 Foglalkoztatási ráta | 63 % | 63,3 % | Negyedév |
🇷🇴 Foglalkoztatottak | 5,158 Mió. | 5,147 Mió. | Havi |
🇷🇴 Foglalkoztatottsági változás | 2,4 % | 1,5 % | Negyedév |
🇷🇴 Gyártási bérek | 7489 RON/Month | 7256 RON/Month | Havi |
🇷🇴 Hosszú távú munkanélküliségi ráta. | 1,9 % | 2,1 % | Negyedév |
🇷🇴 Minimálbérek | 663,24 EUR/Month | 604,41 EUR/Month | Negyedév |
🇷🇴 Munkaerőköltségek | 259,934 points | 161,832 points | Negyedév |
🇷🇴 Munkanélküli személyek | 246 700 | 239 800 | Havi |
🇷🇴 Munkanélküliségi ráta | 5,5 % | 5,4 % | Havi |
🇷🇴 Munkavállalási arány | 67,8 % | 66,9 % | Negyedév |
🇷🇴 Népesség | 19,05 Mió. | 19,04 Mió. | Évente |
🇷🇴 Női nyugdíjkorhatár | 62 Years | 62 Years | Évente |
🇷🇴 Nyugdíjkorhatár férfiaknak | 65 Years | 65 Years | Évente |
🇷🇴 Részmunkaidő | 223 900 | 259 700 | Negyedév |
🇷🇴 Teljes munkaidős foglalkoztatás | 7,661 Mió. | 7,35 Mió. | Negyedév |
🇷🇴 Termelékenység | 127,049 points | 129,364 points | Negyedév |
Makrooldalak más országok számára a Európa
- 🇦🇱Albánia
- 🇦🇹Ausztria
- 🇧🇾Fehéroroszország
- 🇧🇪Belgium
- 🇧🇦Bosznia-Hercegovina
- 🇧🇬Bulgária
- 🇭🇷Horvátország
- 🇨🇾Ciprus
- 🇨🇿Cseh Köztársaság
- 🇩🇰Dánia
- 🇪🇪Észtország
- 🇫🇴Feröer-szigetek
- 🇫🇮Finnország
- 🇫🇷Franciaország
- 🇩🇪Németország
- 🇬🇷Görögország
- 🇭🇺Magyarország
- 🇮🇸Izland
- 🇮🇪Írország
- 🇮🇹Olaszország
- 🇽🇰Koszovó
- 🇱🇻Lettország
- 🇱🇮Liechtenstein
- 🇱🇹Litvánia
- 🇱🇺Luxemburg
- 🇲🇰Észak-Macedónia
- 🇲🇹Málta
- 🇲🇩Moldva
- 🇲🇨Monaco
- 🇲🇪Montenegró
- 🇳🇱Hollandia
- 🇳🇴Norvégia
- 🇵🇱Lengyelország
- 🇵🇹Portugália
- 🇷🇺Oroszország
- 🇷🇸Szerbia
- 🇸🇰Szlovákia
- 🇸🇮Szlovénia
- 🇪🇸Spanyolország
- 🇸🇪Svédország
- 🇨🇭Svájc
- 🇺🇦Ukrajna
- 🇬🇧Egyesült Királyság
- 🇦🇩Andorra
Mi a(z) Fiatalok munkanélküliségi rátája?
Az ifjúsági munkanélküliségi ráta különös figyelmet érdemel a makrogazdasági elemzések során, hiszen alapvető jelentőséggel bír a gazdaság egészségi állapotának és jövőbeli fejlődési lehetőségeinek vizsgálata szempontjából. Az Eulerpool oldalán nagy hangsúlyt fektetünk a makrogazdasági adatok pontos és átfogó megjelenítésére, és különösen fontosnak tartjuk, hogy a fiatalok munkanélküliségi helyzetéről részletes képet adjunk. Az ifjúsági munkanélküliségi ráta a 15 és 24 év közötti korosztály munkanélküliségi arányát mutatja, és széleskörűen alkalmazzák a gazdasági kutatók, politikai döntéshozók és munkaerő-piaci elemzők egyaránt. Ez az indikátor rendkívül fontos, mivel a fiatalok munkanélkülisége nem csupán gazdasági, de társadalmi és politikai hatásokkal is jár. Amikor a fiatalok nem tudják megkezdeni vagy folytatni a munkájukat, az elmaradt gazdasági növekedésen túl súlyos társadalmi problémák is felszínre kerülhetnek, mint például a szociális kirekesztettség, a bűnözés növekedése, vagy az elvándorlás fokozódása. A makrogazdasági adatok tanulmányozása során kulcsfontosságú megérteni az ifjúsági munkanélküliség okait és következményeit. Az ifjúsági munkanélküliség szoros összefüggésben állhat az oktatási rendszer hiányosságaival, a gazdasági válságok hatásaival, a munkaerőpiac rugalmasságával, valamint a munkaadók keresleti és kínálati tényezőivel. Például egy ország gazdasági válsága gyakran súlyos csapást mér a fiatal munkaerőre, mivel az új belépők kevésbé rendelkeznek munkatapasztalattal és szakmai kapcsolatrendszerekkel. Az oktatási rendszerben meglévő hiányosságok – mint például a gyakorlati tudás hiánya vagy a piaci igényeknek nem megfelelő képzési kínálat – szintén jelentősen hozzájárulhatnak a fiatalok munkanélküliségéhez. Az ifjúsági munkanélküliségi ráta mint makrogazdasági mutató értelmezésénél figyelembe kell venni a regionális eltéréseket is. Nemcsak országos szinten, hanem regionális bontásban is jelentős különbségek tapasztalhatók, amelyek többnyire az adott régió gazdasági fejlettségét tükrözik. Az Eulerpool oldalon részletesen nyomon követhetők ezek az eltérések is, ami különösen hasznos lehet a helyi döntéshozók és gazdasági szereplők számára. A fiatalok munkanélküliségének kezelésére különböző gazdaságpolitikai eszközök állnak rendelkezésre. Az egyik leghatékonyabb módszer az oktatási rendszer és a munkaerőpiac közötti átmenetet segítő programok bevezetése és támogatása. Ezek a programok lehetőséget biztosítanak a fiatalok számára a gyakornoki pozíciók, szakmai gyakorlatok, illetve olyan képzések elérésére, amelyek konkrét munkahelyi képességeket és készségeket nyújtanak. Ezen kívül a fiatal vállalkozók támogatása, az innovatív start-up cégek ösztönzése, valamint a kkv-k (kis- és középvállalkozások) fejlesztése is hatékony eszközként szolgálhat az ifjúsági munkanélküliség csökkentése érdekében. Az ifjúsági munkanélküliségi ráta csökkentése hosszú távon pozitív hatással lehet a gazdasági növekedésre és a társadalmi jólétre. Amikor a fiatalok sikeresen integrálódnak a munkaerőpiacon, képességeik és tehetségük teljes mértékben kihasználhatóvá válik, ami növeli az általános termelékenységet és innovációt. Emellett csökken a szociális támogatások iránti igény, amely további megtakarításokat és források átcsoportosítását teszi lehetővé a gazdasági fejlődés szempontjából fontos területekre. Az Eulerpool oldalán részletes adatokat és elemzéseket találhat az ifjúsági munkanélküliségi rátáról, amelyek segítik a gazdasági szereplőket és döntéshozókat a megalapozottabb és hatékonyabb stratégiák kidolgozásában. Adatbázisunkban megtalálhatók nemcsak az aktuális mutatók, hanem történelmi adatok és trendek is, amelyek hozzájárulnak a globális és regionális gazdasági folyamatok mélyebb megértéséhez. Összegzésképpen elmondható, hogy az ifjúsági munkanélküliségi ráta a makrogazdasági elemzések egyik alapvető és kulcsfontosságú mutatója. A fiatalok munkanélkülisége nemcsak az egyéni életekre gyakorol döntő befolyást, hanem jelentős gazdasági és társadalmi hatásai is vannak. A megfelelő adatgyűjtés és elemzés alapvető feltétele a hatékony gazdaságpolitikai beavatkozások kidolgozásának, amelyek támogatják a fiatalokat a munkaerőpiacon való sikeres elhelyezkedésben. Az Eulerpool weboldala ebben a tekintetben megbízható információforrás és elemző eszköz, amely segít a döntéshozóknak a makrogazdasági trendek felismerésében és az optimális stratégiák meghatározásában.