Tedd meg életed legjobb befektetéseit.
2 eurótól biztosítható Uruguay Munkaerő-részvételi ráta
Árfolyam
A jelenlegi Munkaerő-részvételi ráta értéke Uruguay-ban 64,5 %. A Munkaerő-részvételi ráta Uruguay-ban 2024. 08. 01.-án/én 64,5 %-ra emelkedett, miután 2024. 07. 01.-án/én 64,2 % volt. 2006. 01. 01. és 2024. 09. 01. között az átlagos GDP Uruguay-ban 62,89 % volt. Minden idők legmagasabb értéke 2014. 02. 01.-án/én volt 65,73 %, míg a legalacsonyabb értéket 2020. 04. 01.-án/én jegyezték fel 57,10 %-vel.
Munkaerő-részvételi ráta ·
Max
Munkavállalási arány | |
---|---|
2006. 01. 01. | 61,72 % |
2006. 02. 01. | 59,92 % |
2006. 03. 01. | 60,13 % |
2006. 04. 01. | 60,26 % |
2006. 05. 01. | 60,86 % |
2006. 06. 01. | 59,55 % |
2006. 07. 01. | 60,14 % |
2006. 08. 01. | 61,20 % |
2006. 09. 01. | 60,80 % |
2006. 10. 01. | 60,47 % |
2006. 11. 01. | 61,40 % |
2006. 12. 01. | 61,49 % |
2007. 01. 01. | 62,14 % |
2007. 02. 01. | 62,32 % |
2007. 03. 01. | 62,97 % |
2007. 04. 01. | 62,41 % |
2007. 05. 01. | 63,53 % |
2007. 06. 01. | 61,50 % |
2007. 07. 01. | 62,12 % |
2007. 08. 01. | 62,80 % |
2007. 09. 01. | 62,21 % |
2007. 10. 01. | 62,43 % |
2007. 11. 01. | 62,79 % |
2007. 12. 01. | 63,42 % |
2008. 01. 01. | 62,30 % |
2008. 02. 01. | 61,60 % |
2008. 03. 01. | 62,26 % |
2008. 04. 01. | 63,04 % |
2008. 05. 01. | 62,81 % |
2008. 06. 01. | 62,12 % |
2008. 07. 01. | 62,12 % |
2008. 08. 01. | 62,25 % |
2008. 09. 01. | 62,07 % |
2008. 10. 01. | 62,90 % |
2008. 11. 01. | 64,12 % |
2008. 12. 01. | 63,98 % |
2009. 01. 01. | 64,17 % |
2009. 02. 01. | 63,73 % |
2009. 03. 01. | 62,32 % |
2009. 04. 01. | 62,75 % |
2009. 05. 01. | 63,32 % |
2009. 06. 01. | 62,29 % |
2009. 07. 01. | 62,62 % |
2009. 08. 01. | 64,18 % |
2009. 09. 01. | 64,06 % |
2009. 10. 01. | 62,97 % |
2009. 11. 01. | 63,91 % |
2009. 12. 01. | 64,32 % |
2010. 01. 01. | 62,90 % |
2010. 02. 01. | 63,14 % |
2010. 03. 01. | 65,18 % |
2010. 04. 01. | 62,80 % |
2010. 05. 01. | 62,38 % |
2010. 06. 01. | 62,95 % |
2010. 07. 01. | 63,34 % |
2010. 08. 01. | 64,12 % |
2010. 09. 01. | 63,54 % |
2010. 10. 01. | 62,38 % |
2010. 11. 01. | 64,59 % |
2010. 12. 01. | 63,71 % |
2011. 01. 01. | 63,70 % |
2011. 02. 01. | 65,03 % |
2011. 03. 01. | 63,74 % |
2011. 04. 01. | 64,77 % |
2011. 05. 01. | 64,32 % |
2011. 06. 01. | 64,79 % |
2011. 07. 01. | 64,24 % |
2011. 08. 01. | 64,23 % |
2011. 09. 01. | 64,45 % |
2011. 10. 01. | 62,64 % |
2011. 11. 01. | 63,79 % |
2011. 12. 01. | 63,84 % |
2012. 01. 01. | 63,60 % |
2012. 02. 01. | 63,20 % |
2012. 03. 01. | 63,10 % |
2012. 04. 01. | 64,30 % |
2012. 05. 01. | 64,40 % |
2012. 06. 01. | 64,30 % |
2012. 07. 01. | 64,20 % |
2012. 08. 01. | 64,00 % |
2012. 09. 01. | 63,70 % |
2012. 10. 01. | 64,60 % |
2012. 11. 01. | 64,20 % |
2012. 12. 01. | 64,30 % |
2013. 01. 01. | 62,59 % |
2013. 02. 01. | 63,39 % |
2013. 03. 01. | 64,19 % |
2013. 04. 01. | 64,05 % |
2013. 05. 01. | 63,59 % |
2013. 06. 01. | 63,81 % |
2013. 07. 01. | 62,54 % |
2013. 08. 01. | 63,19 % |
2013. 09. 01. | 63,30 % |
2013. 10. 01. | 63,82 % |
2013. 11. 01. | 63,85 % |
2013. 12. 01. | 64,44 % |
2014. 01. 01. | 64,90 % |
2014. 02. 01. | 65,73 % |
2014. 03. 01. | 64,21 % |
2014. 04. 01. | 64,82 % |
2014. 05. 01. | 64,87 % |
2014. 06. 01. | 63,95 % |
2014. 07. 01. | 63,58 % |
2014. 08. 01. | 64,23 % |
2014. 09. 01. | 64,72 % |
2014. 10. 01. | 65,12 % |
2014. 11. 01. | 65,29 % |
2014. 12. 01. | 64,93 % |
2015. 01. 01. | 63,71 % |
2015. 02. 01. | 63,30 % |
2015. 03. 01. | 64,63 % |
2015. 04. 01. | 64,20 % |
2015. 05. 01. | 63,39 % |
2015. 06. 01. | 64,24 % |
2015. 07. 01. | 63,49 % |
2015. 08. 01. | 63,19 % |
2015. 09. 01. | 62,74 % |
2015. 10. 01. | 63,51 % |
2015. 11. 01. | 64,75 % |
2015. 12. 01. | 64,55 % |
2016. 01. 01. | 63,77 % |
2016. 02. 01. | 63,33 % |
2016. 03. 01. | 64,56 % |
2016. 04. 01. | 63,21 % |
2016. 05. 01. | 63,21 % |
2016. 06. 01. | 63,23 % |
2016. 07. 01. | 63,20 % |
2016. 08. 01. | 62,73 % |
2016. 09. 01. | 63,93 % |
2016. 10. 01. | 63,61 % |
2016. 11. 01. | 62,86 % |
2016. 12. 01. | 63,54 % |
2017. 01. 01. | 62,42 % |
2017. 02. 01. | 63,35 % |
2017. 03. 01. | 63,71 % |
2017. 04. 01. | 63,76 % |
2017. 05. 01. | 62,89 % |
2017. 06. 01. | 62,22 % |
2017. 07. 01. | 63,09 % |
2017. 08. 01. | 61,63 % |
2017. 09. 01. | 62,75 % |
2017. 10. 01. | 63,05 % |
2017. 11. 01. | 62,97 % |
2017. 12. 01. | 62,51 % |
2018. 01. 01. | 62,61 % |
2018. 02. 01. | 63,19 % |
2018. 03. 01. | 61,90 % |
2018. 04. 01. | 62,13 % |
2018. 05. 01. | 62,23 % |
2018. 06. 01. | 61,87 % |
2018. 07. 01. | 61,31 % |
2018. 08. 01. | 62,69 % |
2018. 09. 01. | 61,76 % |
2018. 10. 01. | 62,79 % |
2018. 11. 01. | 63,27 % |
2018. 12. 01. | 63,83 % |
2019. 01. 01. | 62,85 % |
2019. 02. 01. | 62,34 % |
2019. 03. 01. | 62,03 % |
2019. 04. 01. | 61,51 % |
2019. 05. 01. | 62,28 % |
2019. 06. 01. | 61,29 % |
2019. 07. 01. | 61,39 % |
2019. 08. 01. | 62,24 % |
2019. 09. 01. | 62,04 % |
2019. 10. 01. | 61,99 % |
2019. 11. 01. | 62,95 % |
2019. 12. 01. | 63,09 % |
2020. 01. 01. | 62,80 % |
2020. 02. 01. | 62,96 % |
2020. 03. 01. | 59,00 % |
2020. 04. 01. | 57,10 % |
2020. 05. 01. | 58,60 % |
2020. 06. 01. | 60,00 % |
2020. 07. 01. | 60,10 % |
2020. 08. 01. | 60,10 % |
2020. 09. 01. | 60,80 % |
2020. 10. 01. | 61,40 % |
2020. 11. 01. | 61,70 % |
2020. 12. 01. | 61,30 % |
2021. 01. 01. | 61,90 % |
2021. 02. 01. | 61,70 % |
2021. 03. 01. | 60,80 % |
2021. 04. 01. | 60,90 % |
2021. 05. 01. | 60,70 % |
2021. 06. 01. | 61,20 % |
2021. 07. 01. | 61,10 % |
2021. 08. 01. | 61,80 % |
2021. 09. 01. | 61,60 % |
2021. 10. 01. | 61,80 % |
2021. 11. 01. | 61,80 % |
2021. 12. 01. | 62,00 % |
2022. 01. 01. | 61,70 % |
2022. 02. 01. | 61,70 % |
2022. 03. 01. | 61,90 % |
2022. 04. 01. | 61,70 % |
2022. 05. 01. | 61,70 % |
2022. 06. 01. | 61,80 % |
2022. 07. 01. | 61,80 % |
2022. 08. 01. | 61,50 % |
2022. 09. 01. | 61,90 % |
2022. 10. 01. | 62,10 % |
2022. 11. 01. | 62,40 % |
2022. 12. 01. | 62,70 % |
2023. 01. 01. | 62,90 % |
2023. 02. 01. | 62,60 % |
2023. 03. 01. | 62,70 % |
2023. 04. 01. | 63,00 % |
2023. 05. 01. | 63,30 % |
2023. 06. 01. | 63,40 % |
2023. 07. 01. | 63,50 % |
2023. 08. 01. | 63,50 % |
2023. 09. 01. | 63,80 % |
2023. 10. 01. | 64,10 % |
2023. 11. 01. | 63,70 % |
2023. 12. 01. | 63,80 % |
2024. 01. 01. | 64,30 % |
2024. 02. 01. | 64,20 % |
2024. 03. 01. | 64,20 % |
2024. 04. 01. | 64,10 % |
2024. 05. 01. | 63,90 % |
2024. 06. 01. | 63,80 % |
2024. 07. 01. | 64,20 % |
2024. 08. 01. | 64,50 % |
Munkaerő-részvételi ráta Története
Dátum | Érték |
---|---|
2024. 08. 01. | 64,5 % |
2024. 07. 01. | 64,2 % |
2024. 06. 01. | 63,8 % |
2024. 05. 01. | 63,9 % |
2024. 04. 01. | 64,1 % |
2024. 03. 01. | 64,2 % |
2024. 02. 01. | 64,2 % |
2024. 01. 01. | 64,3 % |
2023. 12. 01. | 63,8 % |
2023. 11. 01. | 63,7 % |
Hasonló makrogazdasági mutatók Munkaerő-részvételi ráta-hoz
Név | Jelenleg | Előző | Frekvencia |
---|---|---|---|
🇺🇾 Foglalkoztatási ráta | 59,5 % | 59,1 % | Havi |
🇺🇾 Gyártási bérek | 467,95 points | 467,81 points | Havi |
🇺🇾 Munkanélküliségi ráta | 8,5 % | 9 % | Havi |
🇺🇾 Népesség | 3,44 Mió. | 3,55 Mió. | Évente |
Makrooldalak más országok számára a Amerika
- 🇦🇷Argentína
- 🇦🇼Aruba
- 🇧🇸Bahamák
- 🇧🇧Barbados
- 🇧🇿Belize
- 🇧🇲Bermuda
- 🇧🇴Bolívia
- 🇧🇷Brazília
- 🇨🇦Kanada
- 🇰🇾Kajmán-szigetek
- 🇨🇱Chile
- 🇨🇴Kolumbia
- 🇨🇷Costa Rica
- 🇨🇺Kuba
- 🇩🇴Dominikai Köztársaság
- 🇪🇨Ecuador
- 🇸🇻El Salvador
- 🇬🇹Guatemala
- 🇬🇾Guyana
- 🇭🇹Haiti
- 🇭🇳Honduras
- 🇯🇲Jamaika
- 🇲🇽Mexikó
- 🇳🇮Nicaragua
- 🇵🇦Panama
- 🇵🇾Paraguay
- 🇵🇪Peru
- 🇵🇷Puerto Rico
- 🇸🇷Suriname
- 🇹🇹Trinidad és Tobago
- 🇺🇸Egyesült Államok
- 🇻🇪Venezuela
- 🇦🇬Antigua és Barbuda
- 🇩🇲Dominika
- 🇬🇩Grenada
Mi a(z) Munkaerő-részvételi ráta?
A munkaerő-piaci részvételi ráta a gazdaság egy meghatározó mutatója, amely képes átfogó képet adni az ország munkaerő-piaci helyzetéről. Az Eulerpool weboldalnak célja, hogy részletes és átfogó makrogazdasági adatokat nyújtson, így a munkaerő-piaci részvételi ráta elemzése alapvető fontosságú számunkra. A munkaerő-piaci részvételi ráta azt mutatja meg, hogy az aktív munkaképes korú lakosság mekkora része vesz részt gazdaságilag aktívan, azaz dolgozik vagy aktívan keres munkát. Ez a mutató kifejezetten fontos, mivel számos gazdasági előrejelzés és elemzés alapját képezi. A munkaerő-piaci részvételi ráta számítása során az aktív munkaképes korú lakosság számát viszonyítják a teljes munkaképes korú lakosság számához. Az aktív munkaképes korú lakosság alatt általában a 15 és 64 év közöttieket értjük, de ez országonként változhat a nyugdíjkorhatár és más ország-specifikus tényezők függvényében. A részvételi ráta növekedése azt jelzi, hogy több ember vesz részt a munkaerőpiacon, ami általában a gazdasági növekedés és prosperitás jele. Ezzel szemben a részvételi ráta csökkenése arra utal, hogy kevesebb ember vesz részt aktívan a gazdaságban, ami számos okból eredhet, például demográfiai változások, képzettségi szint változása vagy a munkahelyek számának csökkenése következtében. A munkaerő-piaci részvételi ráta elemzésének jelentőségét több tényező is meghatározza. Elsőként, a magasabb részvételi ráta azt sugallja, hogy több ember rendelkezik munkával vagy keres munkát, ami erősebb gazdaságot és alacsonyabb munkanélküliségi rátát eredményezhet. Ezenkívül, a részvételi ráta segít megérteni a potenciális munkaerőpiaci tartalékokat, azaz azon embereket, akik potenciálisan beléphetnének a munkaerőpiacra, ha kedvezőbb feltételek állnának rendelkezésre. A munkaerő-piaci részvételi ráta nemcsak önmagában értelmezhető adat, hanem más gazdasági adatokkal együtt is jelentős betekintést nyújt a gazdasági helyzetbe. Például, ha a GDP növekszik, de a munkaerő-piaci részvételi ráta csökken, akkor azt jelentheti, hogy a gazdasági növekedés nem eredményezi a munkaerő-piaci lehetőségek bővülését. Ezzel szemben, ha mind a GDP, mind a részvételi ráta növekszik, az erős és fenntartható gazdasági növekedést jelez. A nemek közötti különbségek is fontos szempontot képeznek a munkaerő-piaci részvételi ráták vizsgálatakor. Számos országban a női munkaerő-piaci részvétel alacsonyabb a férfiakénál, ami kulturális, oktatási és társadalmi tényezőkre vezethető vissza. Az ilyen típusú adatok elemzése segíthet abban, hogy a kormányok és policy-makerek speciális intézkedéseket dolgozhassanak ki a női foglalkoztatottság növelése érdekében. Hasonlóan fontos a korcsoportok szerinti vizsgálat is. A fiatalok (15-24 év) munkaerő-piaci részvételi rátája gyakran alacsonyabb, amit gyakran az oktatásban való részvétel magas szintje magyaráz. Ugyanakkor az idősebb korosztály (55-64 év) részvétele is különbözhet, amelyet a nyugdíjazási szabályok, a munkahelyi körülmények vagy az egészségi állapot befolyásolhatnak. Az ilyen típusú korcsoportos bontás révén mélyebb megértést nyerhetünk arról, hogy mely korosztályokat kell különösen támogatni a foglalkoztatási politikák megtervezése során. Nemzetközi összehasonlítások révén is komoly betekintést nyerhetünk. A különböző országok munkaerő-piaci részvételi rátáinak összehasonlítása segít megérteni, hogy hol áll az adott ország a globális munkaerőpiaci spektrumban. Az OECD és az Eurostat által publikált adatok lehetővé teszik az ilyen típusú összehasonlító elemzéseket, amelyek értékesek lehetnek a gazdaságpolitikai döntéshozatalban. Az Eulerpool oldalán található részletes makrogazdasági adatok biztosítják, hogy a felhasználók széles körű és mélyreható elemzéseket végezzenek a munkaerő-piaci részvételi rátával kapcsolatban. Az adatok rendszeres frissítése és a különböző elemző eszközök támogatása révén a platform lehetőséget ad a gazdaság megértésére bármilyen szögből, legyen szó nemzeti, regionális vagy globális szintről. Összefoglalva, a munkaerő-piaci részvételi ráta egy összetett és sokdimenziós mutató, amely alapvető szerepet játszik a gazdasági elemzésekben és előrejelzésekben. A részletekbe menő elemzés révén képesek vagyunk mélyebb betekintést nyerni az ország gazdasági helyzetébe, és azonosítani azokat a területeket, ahol javításokra lehet szükség. Az Eulerpool célkitűzése, hogy ezeket az adatokat elérhetővé és érthetővé tegye mindenki számára, aki érdeklődik a gazdasági folyamatok iránt, ezzel is hozzájárulva egy jobban működő és átlátható munkaerőpiac kialakításához.