Tedd meg életed legjobb befektetéseit.
2 eurótól biztosítható Ausztrália Bruttó hazai termék (GDP) külső keresleti hozzájárulás
Árfolyam
A Ausztrália jelenlegi Bruttó hazai termék (GDP) külső keresleti hozzájárulás értéke 0,8 %. A Bruttó hazai termék (GDP) külső keresleti hozzájárulás Ausztrália országban 2023. 06. 01. -én/-án 0,8 % -ra/-re csökkent, miután 2022. 12. 01. -én/-án még 1,7 % volt. 1959. 12. 01. és 2024. 03. 01. között a Ausztrália -ban az átlagos GDP -0,04 % volt. A történelmi csúcsot 1961. 06. 01. -én/-án érték el 4,30 % értékkel, míg a legalacsonyabb értéket 1968. 03. 01. -én/-án regisztrálták -3,10 % értékkel.
Bruttó hazai termék (GDP) külső keresleti hozzájárulás ·
Max
GDP-hozzájárulás a külső kereslettől | |
---|---|
1959. 12. 01. | 1,80 % |
1960. 12. 01. | 0,50 % |
1961. 03. 01. | 1,80 % |
1961. 06. 01. | 4,30 % |
1961. 12. 01. | 2,00 % |
1962. 12. 01. | 1,70 % |
1963. 09. 01. | 0,70 % |
1963. 12. 01. | 1,50 % |
1964. 12. 01. | 0,60 % |
1965. 06. 01. | 0,30 % |
1965. 12. 01. | 0,70 % |
1966. 03. 01. | 0,60 % |
1966. 06. 01. | 1,10 % |
1967. 06. 01. | 1,20 % |
1967. 12. 01. | 0,10 % |
1968. 06. 01. | 1,80 % |
1968. 12. 01. | 1,40 % |
1969. 06. 01. | 0,70 % |
1969. 09. 01. | 0,80 % |
1970. 09. 01. | 0,70 % |
1970. 12. 01. | 0,40 % |
1971. 06. 01. | 1,00 % |
1971. 09. 01. | 0,10 % |
1971. 12. 01. | 1,30 % |
1972. 06. 01. | 0,90 % |
1972. 12. 01. | 0,40 % |
1974. 09. 01. | 0,10 % |
1974. 12. 01. | 1,60 % |
1975. 03. 01. | 1,80 % |
1975. 06. 01. | 1,00 % |
1976. 06. 01. | 0,30 % |
1976. 09. 01. | 0,40 % |
1977. 06. 01. | 0,20 % |
1977. 09. 01. | 0,90 % |
1977. 12. 01. | 1,40 % |
1978. 12. 01. | 0,40 % |
1979. 03. 01. | 1,50 % |
1979. 09. 01. | 0,40 % |
1979. 12. 01. | 0,90 % |
1980. 12. 01. | 0,60 % |
1981. 03. 01. | 0,20 % |
1982. 03. 01. | 0,70 % |
1982. 06. 01. | 0,40 % |
1982. 09. 01. | 0,70 % |
1982. 12. 01. | 0,50 % |
1983. 06. 01. | 0,50 % |
1983. 12. 01. | 0,50 % |
1984. 06. 01. | 0,10 % |
1985. 03. 01. | 0,90 % |
1985. 06. 01. | 0,90 % |
1985. 12. 01. | 0,60 % |
1986. 06. 01. | 0,20 % |
1986. 09. 01. | 1,70 % |
1986. 12. 01. | 0,40 % |
1987. 03. 01. | 0,10 % |
1987. 06. 01. | 0,20 % |
1989. 06. 01. | 0,10 % |
1989. 12. 01. | 0,30 % |
1990. 03. 01. | 0,60 % |
1990. 06. 01. | 1,20 % |
1990. 12. 01. | 1,10 % |
1991. 03. 01. | 0,80 % |
1991. 06. 01. | 0,80 % |
1992. 03. 01. | 0,20 % |
1992. 12. 01. | 0,10 % |
1993. 03. 01. | 0,30 % |
1993. 06. 01. | 0,10 % |
1993. 09. 01. | 0,10 % |
1993. 12. 01. | 0,30 % |
1995. 03. 01. | 0,20 % |
1995. 06. 01. | 0,10 % |
1995. 09. 01. | 0,90 % |
1996. 03. 01. | 0,50 % |
1997. 03. 01. | 0,40 % |
1997. 06. 01. | 1,30 % |
1998. 06. 01. | 0,60 % |
1998. 12. 01. | 0,30 % |
1999. 12. 01. | 0,60 % |
2000. 06. 01. | 0,20 % |
2000. 09. 01. | 1,10 % |
2000. 12. 01. | 0,10 % |
2001. 03. 01. | 1,00 % |
2001. 06. 01. | 0,60 % |
2006. 09. 01. | 0,50 % |
2008. 12. 01. | 1,70 % |
2009. 03. 01. | 2,30 % |
2011. 12. 01. | 0,40 % |
2012. 06. 01. | 0,80 % |
2012. 09. 01. | 0,20 % |
2012. 12. 01. | 0,10 % |
2013. 03. 01. | 0,80 % |
2013. 06. 01. | 0,30 % |
2013. 09. 01. | 0,40 % |
2013. 12. 01. | 0,60 % |
2014. 03. 01. | 1,00 % |
2014. 09. 01. | 0,30 % |
2014. 12. 01. | 0,70 % |
2015. 03. 01. | 0,30 % |
2015. 09. 01. | 1,00 % |
2015. 12. 01. | 0,20 % |
2016. 03. 01. | 0,90 % |
2016. 12. 01. | 0,20 % |
2017. 06. 01. | 0,50 % |
2018. 03. 01. | 0,20 % |
2018. 06. 01. | 0,10 % |
2018. 09. 01. | 0,50 % |
2019. 03. 01. | 0,10 % |
2019. 06. 01. | 0,60 % |
2019. 09. 01. | 0,10 % |
2020. 03. 01. | 0,10 % |
2020. 06. 01. | 1,20 % |
2021. 09. 01. | 0,70 % |
2022. 06. 01. | 0,60 % |
2022. 12. 01. | 1,70 % |
2023. 06. 01. | 0,80 % |
Bruttó hazai termék (GDP) külső keresleti hozzájárulás Története
Dátum | Érték |
---|---|
2023. 06. 01. | 0,8 % |
2022. 12. 01. | 1,7 % |
2022. 06. 01. | 0,6 % |
2021. 09. 01. | 0,7 % |
2020. 06. 01. | 1,2 % |
2020. 03. 01. | 0,1 % |
2019. 09. 01. | 0,1 % |
2019. 06. 01. | 0,6 % |
2019. 03. 01. | 0,1 % |
2018. 09. 01. | 0,5 % |
Hasonló makrogazdasági mutatók Bruttó hazai termék (GDP) külső keresleti hozzájárulás-hoz
Név | Jelenleg | Előző | Frekvencia |
---|---|---|---|
🇦🇺 Állandó árakon számított GDP | 612,18 milliárd AUD | 610,808 milliárd AUD | Negyedév |
🇦🇺 Bányászati GDP | 80,318 milliárd AUD | 80,555 milliárd AUD | Negyedév |
🇦🇺 BIP | 1,724 Bio. USD | 1,693 Bio. USD | Évente |
🇦🇺 Bruttó nemzeti jövedelem | 577,955 milliárd AUD | 581,697 milliárd AUD | Negyedév |
🇦🇺 Bruttoberuházások | 142,919 milliárd AUD | 144,148 milliárd AUD | Negyedév |
🇦🇺 Egy főre jutó GDP | 61 340,71 USD | 60 972,87 USD | Évente |
🇦🇺 Építőipari BIP | 40,178 milliárd AUD | 39,997 milliárd AUD | Negyedév |
🇦🇺 Éves GDP-növekedés | 3,1 % | 4,3 % | Évente |
🇦🇺 Éves GDP-növekedési ráta | 1,1 % | 1,6 % | Negyedév |
🇦🇺 GDP-növekedési ráta | 0,1 % | 0,3 % | Negyedév |
🇦🇺 Gyártási BIP | 31,293 milliárd AUD | 31,073 milliárd AUD | Negyedév |
🇦🇺 Közszférából származó BIP | 31,481 milliárd AUD | 31,303 milliárd AUD | Negyedév |
🇦🇺 Mezőgazdasági GDP | 16,062 milliárd AUD | 16,1 milliárd AUD | Negyedév |
🇦🇺 Vállalatok által termelt bruttó hozzáadott érték (BIP) a közműszektorbán | 11,671 milliárd AUD | 11,523 milliárd AUD | Negyedév |
🇦🇺 Vásárlóerő-paritáson számított egy főre jutó GDP | 59 456,39 USD | 59 099,85 USD | Évente |
Ausztráliában a GDP külső keresleti hozzájárulása méri a javak és szolgáltatások nettó exportjának GDP-hez való hozzájárulását. A hozzájárulást az exportok hozzájárulásának és az importok hozzájárulásának különbségeként számítják ki.
Makrooldalak más országok számára a Ausztrália
Mi a(z) Bruttó hazai termék (GDP) külső keresleti hozzájárulás?
A GDP Külső Keresleti Hozzájárulása magyarul A világgazdaság összetettsége és egymással összefüggő természetű részei mind hatással vannak egymásra, és minden egyes makrogazdasági mutatónak meghatározó szerepe van egy ország gazdasági egészségének felmérésében. Az Eulerpool, mint professzionális platform, részletes makrogazdasági adatokat szolgáltat, hogy segítsen megérteni a különböző gazdasági tényezők hatását. Az egyik ilyen alapvető mutató a GDP Külső Keresleti Hozzájárulása (más néven nettó export vagy kereskedelmi egyenleg), amely lényegesen fontos minden olyan gazdasági elemzésben, amely a nemzetközi gazdasági kapcsolatokra és a kereskedelmi tevékenységekre fókuszál. A GDP, vagyis a bruttó hazai termék, egy adott időszak alatt egy országban előállított összes árut és szolgáltatást méri. A GDP különböző összetevőkből áll össze: fogyasztási kiadások, beruházások (befektetések), kormányzati kiadások és a nettó export, amely az export és az import különbsége. A GDP Külső Keresleti Hozzájárulása tehát az áruk és szolgáltatások exportjának és importjának különbsége, ami jelzi, hogy egy ország gazdasága milyen mértékben függ külföldi kereslettől. Az export a hazai termékek és szolgáltatások külföldi értékesítését jelenti, míg az import a külföldi termékek és szolgáltatások hazai beszerzését. Amikor egy ország exportja meghaladja az importját, a nettó export pozitív, más néven kereskedelmi többlet jön létre. Ha viszont az import nagyobb, mint az export, a nettó export negatív, ami kereskedelmi hiányt jelent. Ez a mutató kulcsfontosságú azért, mert az exportált javak és szolgáltatások növelik az ország GDP-jét, míg az importált termékek és szolgáltatások csökkentik azt, mivel ezen javak azokat az idegen gazdaságokat növelik, ahonnan származnak. Továbbá, a GDP Külső Keresleti Hozzájárulása segítségével megérthetjük, hogy egy ország gazdasága milyen mértékben függ a nemzetközi piacoktól. Az olyan gazdaságok, amelyek erősen export- és importorientáltak, sokkal jobban ki vannak téve a globális kereslet és kínálat ingadozásainak. Egy ország erős exportkapacitása javíthatja annak kereskedelmi egyenlegét, növelheti a külső tőkebeáramlást és előnyösebb helyzetbe hozhatja a nemzetközi kereskedelmi tárgyalások során. Ugyanakkor a tartós kereskedelmi hiány hosszabb távon külső adósságot és gazdasági sérülékenységet okozhat. Ugyanígy jelentős szerepe van a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok változásainak és a globális gazdasági trendeknek is az adott ország GDP-jére gyakorolt hatásainak elemzésében. Például egy világszintű gazdasági válság vagy bizonyos kereskedelmi partnerek gazdasági problémái jelentős hatást gyakorolhatnak egy olyan gazdaságra, amely nagymértékben függ az exporttól. Az export csökkenése csökkentheti az ország GDP-jét, ami befolyásolhatja a munkahelyek számát és az egyének jövedelmét is. Az import és export dinamikája továbbá befolyásolja az árfolyamokat is. Egy ország valutája emelkedhet vagy csökkenhet attól függően, hogy mennyire keresett az adott országban előállított termék vagy szolgáltatás. Az erős export gyakran erősítheti az adott ország valutáját, míg a magas import csökkentheti annak értékét. Az árfolyamok változásai további visszacsatolási hurkot képeznek a külkereskedelmi tevékenységek és a GDP Külső Keresleti Hozzájárulása közötti kapcsolatban. A GDP Külső Keresleti Hozzájárulása tehát nem csupán egy egyszerű statisztikai adat, hanem összetett és sokrétű mutató is, amely számtalan tényező hatását integrálja. Ezt a mutatót elemezve meg lehet érteni, hogy hogyan hatnak a külkereskedelmi egyenleg változásai az ország gazdasági növekedésére, és hogyan befolyásolja a nemzetközi gazdasági környezet az adott ország gazdasági stabilitását. Hol találhatók meg ezek az adatok? Az Eulerpool professzionális weboldala naprakész és részletes makrogazdasági adatokat kínál, így feltárja a GDP Külső Keresleti Hozzájárulásának változásait és trendjeit is. Az adatok elemzése révén a gazdasági elemzők, befektetők és döntéshozók informáltabb döntéseket hozhatnak, értelmezhetik a gazdasági folyamatokat és előrejelezhetik a potenciális gazdasági változásokat. Összegzésül elmondhatjuk, hogy a GDP Külső Keresleti Hozzájárulása jelentős mutatója egy ország gazdasági teljesítményének, amelyből következtetni lehet az ország nemzetközi gazdasági kapcsolataira és az ezekből eredő gazdasági hatásokra. Az Eulerpool kínálta részletes makrogazdasági adatokat használva alaposan megérthetők ezek az összefüggések, és célzott gazdasági stratégiák alakíthatók ki a fenntartható gazdasági növekedés érdekében.