Tedd meg életed legjobb befektetéseit.
2 eurótól biztosítható Svájc Kapacitáskihasználtság
Árfolyam
A Svájc jelenlegi Kapacitáskihasználtság értéke 79 %. A Svájc Kapacitáskihasználtság értéke 2024. 03. 01.-kor 79 %-ra csökkent, miután 2023. 12. 01.-kor még 79,49 % volt. 1967. 06. 01. és 2024. 03. 01. között a GDP átlaga Svájc esetében 83,41 % volt. Az eddigi legmagasabb értéket 1971. 03. 01.-án érték el 90,00 %-val, míg a legalacsonyabb értéket 1975. 12. 01.-án regisztrálták, 75,04 %-val.
Kapacitáskihasználtság ·
Max
Kapacitáskihasználtság | |
---|---|
1967. 06. 01. | 87,00 % |
1967. 09. 01. | 86,00 % |
1967. 12. 01. | 85,00 % |
1968. 03. 01. | 85,00 % |
1968. 06. 01. | 88,00 % |
1968. 09. 01. | 83,00 % |
1968. 12. 01. | 87,00 % |
1969. 03. 01. | 87,00 % |
1969. 06. 01. | 86,00 % |
1969. 09. 01. | 88,00 % |
1969. 12. 01. | 89,00 % |
1970. 03. 01. | 88,00 % |
1970. 06. 01. | 89,00 % |
1970. 09. 01. | 89,00 % |
1970. 12. 01. | 88,00 % |
1971. 03. 01. | 90,00 % |
1971. 06. 01. | 84,26 % |
1971. 09. 01. | 90,00 % |
1971. 12. 01. | 82,00 % |
1972. 03. 01. | 88,35 % |
1972. 06. 01. | 85,18 % |
1972. 09. 01. | 87,30 % |
1972. 12. 01. | 85,88 % |
1973. 03. 01. | 86,87 % |
1973. 06. 01. | 81,64 % |
1973. 09. 01. | 78,72 % |
1973. 12. 01. | 85,80 % |
1974. 03. 01. | 86,00 % |
1974. 06. 01. | 89,51 % |
1974. 09. 01. | 88,00 % |
1974. 12. 01. | 85,20 % |
1975. 03. 01. | 82,20 % |
1975. 06. 01. | 81,36 % |
1975. 09. 01. | 76,01 % |
1975. 12. 01. | 75,04 % |
1976. 03. 01. | 75,32 % |
1976. 06. 01. | 76,27 % |
1976. 09. 01. | 79,66 % |
1976. 12. 01. | 78,46 % |
1977. 03. 01. | 78,44 % |
1977. 06. 01. | 78,17 % |
1977. 09. 01. | 79,46 % |
1977. 12. 01. | 80,17 % |
1978. 03. 01. | 80,91 % |
1978. 06. 01. | 80,01 % |
1978. 09. 01. | 80,57 % |
1978. 12. 01. | 78,44 % |
1979. 03. 01. | 79,42 % |
1979. 06. 01. | 81,29 % |
1979. 09. 01. | 81,92 % |
1979. 12. 01. | 82,61 % |
1980. 03. 01. | 84,58 % |
1980. 06. 01. | 86,43 % |
1980. 09. 01. | 87,62 % |
1980. 12. 01. | 86,56 % |
1981. 03. 01. | 86,99 % |
1981. 06. 01. | 84,91 % |
1981. 09. 01. | 85,02 % |
1981. 12. 01. | 84,75 % |
1982. 03. 01. | 84,03 % |
1982. 06. 01. | 81,04 % |
1982. 09. 01. | 80,12 % |
1982. 12. 01. | 78,52 % |
1983. 03. 01. | 79,13 % |
1983. 06. 01. | 79,20 % |
1983. 09. 01. | 80,54 % |
1983. 12. 01. | 79,47 % |
1984. 03. 01. | 81,29 % |
1984. 06. 01. | 81,98 % |
1984. 09. 01. | 82,62 % |
1984. 12. 01. | 83,73 % |
1985. 03. 01. | 83,90 % |
1985. 06. 01. | 84,14 % |
1985. 09. 01. | 85,29 % |
1985. 12. 01. | 85,63 % |
1986. 03. 01. | 86,30 % |
1986. 06. 01. | 86,63 % |
1986. 09. 01. | 87,05 % |
1986. 12. 01. | 86,36 % |
1987. 03. 01. | 85,95 % |
1987. 06. 01. | 85,39 % |
1987. 09. 01. | 86,05 % |
1987. 12. 01. | 86,58 % |
1988. 03. 01. | 85,84 % |
1988. 06. 01. | 86,83 % |
1988. 09. 01. | 87,51 % |
1988. 12. 01. | 88,14 % |
1989. 03. 01. | 88,69 % |
1989. 06. 01. | 89,26 % |
1989. 09. 01. | 89,24 % |
1989. 12. 01. | 88,71 % |
1990. 03. 01. | 89,65 % |
1990. 06. 01. | 89,50 % |
1990. 09. 01. | 89,64 % |
1990. 12. 01. | 88,79 % |
1991. 03. 01. | 88,54 % |
1991. 06. 01. | 84,76 % |
1991. 09. 01. | 83,24 % |
1991. 12. 01. | 83,34 % |
1992. 03. 01. | 82,83 % |
1992. 06. 01. | 81,66 % |
1992. 09. 01. | 81,70 % |
1992. 12. 01. | 81,10 % |
1993. 03. 01. | 79,98 % |
1993. 06. 01. | 79,11 % |
1993. 09. 01. | 79,54 % |
1993. 12. 01. | 80,50 % |
1994. 03. 01. | 81,61 % |
1994. 06. 01. | 82,07 % |
1994. 09. 01. | 83,73 % |
1994. 12. 01. | 84,16 % |
1995. 03. 01. | 84,65 % |
1995. 06. 01. | 84,68 % |
1995. 09. 01. | 85,48 % |
1995. 12. 01. | 85,43 % |
1996. 03. 01. | 85,09 % |
1996. 06. 01. | 83,54 % |
1996. 09. 01. | 83,05 % |
1996. 12. 01. | 83,00 % |
1997. 03. 01. | 83,26 % |
1997. 06. 01. | 82,99 % |
1997. 09. 01. | 83,81 % |
1997. 12. 01. | 84,74 % |
1998. 03. 01. | 85,68 % |
1998. 06. 01. | 84,65 % |
1998. 09. 01. | 86,05 % |
1998. 12. 01. | 85,35 % |
1999. 03. 01. | 85,06 % |
1999. 06. 01. | 80,53 % |
1999. 09. 01. | 81,37 % |
1999. 12. 01. | 81,96 % |
2000. 03. 01. | 82,35 % |
2000. 06. 01. | 82,13 % |
2000. 09. 01. | 83,18 % |
2000. 12. 01. | 83,48 % |
2001. 03. 01. | 84,37 % |
2001. 06. 01. | 83,42 % |
2001. 09. 01. | 82,63 % |
2001. 12. 01. | 81,42 % |
2002. 03. 01. | 80,03 % |
2002. 06. 01. | 79,37 % |
2002. 09. 01. | 80,62 % |
2002. 12. 01. | 79,74 % |
2003. 03. 01. | 79,87 % |
2003. 06. 01. | 79,46 % |
2003. 09. 01. | 80,64 % |
2003. 12. 01. | 79,81 % |
2004. 03. 01. | 81,68 % |
2004. 06. 01. | 82,68 % |
2004. 09. 01. | 84,78 % |
2004. 12. 01. | 85,09 % |
2005. 03. 01. | 84,75 % |
2005. 06. 01. | 83,41 % |
2005. 09. 01. | 83,91 % |
2005. 12. 01. | 84,25 % |
2006. 03. 01. | 85,06 % |
2006. 06. 01. | 85,52 % |
2006. 09. 01. | 85,99 % |
2006. 12. 01. | 87,13 % |
2007. 03. 01. | 88,01 % |
2007. 06. 01. | 87,81 % |
2007. 09. 01. | 87,63 % |
2007. 12. 01. | 86,56 % |
2008. 03. 01. | 87,65 % |
2008. 06. 01. | 86,80 % |
2008. 09. 01. | 86,72 % |
2008. 12. 01. | 85,31 % |
2009. 03. 01. | 82,61 % |
2009. 06. 01. | 77,29 % |
2009. 09. 01. | 76,12 % |
2009. 12. 01. | 76,52 % |
2010. 03. 01. | 77,24 % |
2010. 06. 01. | 79,74 % |
2010. 09. 01. | 83,32 % |
2010. 12. 01. | 83,89 % |
2011. 03. 01. | 84,85 % |
2011. 06. 01. | 83,98 % |
2011. 09. 01. | 85,16 % |
2011. 12. 01. | 83,51 % |
2012. 03. 01. | 83,44 % |
2012. 06. 01. | 82,85 % |
2012. 09. 01. | 81,88 % |
2012. 12. 01. | 81,03 % |
2013. 03. 01. | 81,18 % |
2013. 06. 01. | 81,63 % |
2013. 09. 01. | 81,56 % |
2013. 12. 01. | 81,52 % |
2014. 03. 01. | 82,40 % |
2014. 06. 01. | 82,26 % |
2014. 09. 01. | 82,12 % |
2014. 12. 01. | 82,39 % |
2015. 03. 01. | 82,63 % |
2015. 06. 01. | 81,37 % |
2015. 09. 01. | 81,49 % |
2015. 12. 01. | 81,93 % |
2016. 03. 01. | 81,52 % |
2016. 06. 01. | 81,02 % |
2016. 09. 01. | 81,19 % |
2016. 12. 01. | 81,08 % |
2017. 03. 01. | 80,95 % |
2017. 06. 01. | 81,19 % |
2017. 09. 01. | 81,79 % |
2017. 12. 01. | 83,44 % |
2018. 03. 01. | 84,05 % |
2018. 06. 01. | 83,61 % |
2018. 09. 01. | 83,93 % |
2018. 12. 01. | 83,71 % |
2019. 03. 01. | 84,29 % |
2019. 06. 01. | 81,81 % |
2019. 09. 01. | 79,89 % |
2019. 12. 01. | 80,42 % |
2020. 03. 01. | 81,34 % |
2020. 06. 01. | 80,03 % |
2020. 09. 01. | 76,67 % |
2020. 12. 01. | 78,11 % |
2021. 03. 01. | 80,86 % |
2021. 06. 01. | 82,02 % |
2021. 09. 01. | 83,92 % |
2021. 12. 01. | 84,91 % |
2022. 03. 01. | 84,29 % |
2022. 06. 01. | 85,41 % |
2022. 09. 01. | 85,23 % |
2022. 12. 01. | 84,61 % |
2023. 03. 01. | 82,85 % |
2023. 06. 01. | 81,36 % |
2023. 09. 01. | 80,36 % |
2023. 12. 01. | 79,49 % |
2024. 03. 01. | 79,00 % |
Kapacitáskihasználtság Története
Dátum | Érték |
---|---|
2024. 03. 01. | 79 % |
2023. 12. 01. | 79,49 % |
2023. 09. 01. | 80,36 % |
2023. 06. 01. | 81,36 % |
2023. 03. 01. | 82,85 % |
2022. 12. 01. | 84,61 % |
2022. 09. 01. | 85,23 % |
2022. 06. 01. | 85,41 % |
2022. 03. 01. | 84,29 % |
2021. 12. 01. | 84,91 % |
Hasonló makrogazdasági mutatók Kapacitáskihasználtság-hoz
Név | Jelenleg | Előző | Frekvencia |
---|---|---|---|
🇨🇭 Bányászati termelés | 1,2 % | -1 % | Negyedév |
🇨🇭 Cégek csődjei | 15 447 Companies and Individuals | 15 009 Companies and Individuals | Évente |
🇨🇭 Elektromos autók engedélyezései | 4560 Units | 3421 Units | Havi |
🇨🇭 Feldolgozóipari Beszerzési Menedzser Index (PMI) | 43,9 points | 46,4 points | Havi |
🇨🇭 Gyártási termelés | -3,967 % | -1,783 % | Negyedév |
🇨🇭 Ipari termelés | 7,3 % | -2 % | Negyedév |
🇨🇭 Ipari termelés hónapról hónapra | -1 % | -1,1 % | Negyedév |
🇨🇭 Járműbejegyzések | 20 155 Units | 15 927 Units | Havi |
🇨🇭 Készletváltozások | 923,6 Mió. CHF | 6,887 milliárd CHF | Negyedév |
🇨🇭 Szolgáltatások PMI | 47,55 points | 52,99 points | Havi |
🇨🇭 Üzleti hangulat | 102,7 points | 102,2 points | Havi |
🇨🇭 ZEW konjunktúravárakozási index | 17,5 points | 18,2 points | Havi |
Makrooldalak más országok számára a Európa
- 🇦🇱Albánia
- 🇦🇹Ausztria
- 🇧🇾Fehéroroszország
- 🇧🇪Belgium
- 🇧🇦Bosznia-Hercegovina
- 🇧🇬Bulgária
- 🇭🇷Horvátország
- 🇨🇾Ciprus
- 🇨🇿Cseh Köztársaság
- 🇩🇰Dánia
- 🇪🇪Észtország
- 🇫🇴Feröer-szigetek
- 🇫🇮Finnország
- 🇫🇷Franciaország
- 🇩🇪Németország
- 🇬🇷Görögország
- 🇭🇺Magyarország
- 🇮🇸Izland
- 🇮🇪Írország
- 🇮🇹Olaszország
- 🇽🇰Koszovó
- 🇱🇻Lettország
- 🇱🇮Liechtenstein
- 🇱🇹Litvánia
- 🇱🇺Luxemburg
- 🇲🇰Észak-Macedónia
- 🇲🇹Málta
- 🇲🇩Moldva
- 🇲🇨Monaco
- 🇲🇪Montenegró
- 🇳🇱Hollandia
- 🇳🇴Norvégia
- 🇵🇱Lengyelország
- 🇵🇹Portugália
- 🇷🇴Románia
- 🇷🇺Oroszország
- 🇷🇸Szerbia
- 🇸🇰Szlovákia
- 🇸🇮Szlovénia
- 🇪🇸Spanyolország
- 🇸🇪Svédország
- 🇺🇦Ukrajna
- 🇬🇧Egyesült Királyság
- 🇦🇩Andorra
Mi a(z) Kapacitáskihasználtság?
Kapacitáskihasználtság: Mélyreható Elemzés és Fontossága a Makrogazdaságban Üdvözlünk az Eulerpool weboldalán, ahol professzionálisan gyűjtött és elemzett makrogazdasági adatokat találhatsz. Ma a kapacitáskihasználtság témakörét fogjuk részletesen bemutatni, amely a makrogazdasági elemzés egyik kulcsfontosságú mutatója. A kapacitáskihasználtság jelentése és a gazdasági teljesítményre gyakorolt hatása mélyebb megértést igényel, hogy megfelelően értelmezhessük. Nézzük meg, mi is valójában a kapacitáskihasználtság, hogyan mérjük, milyen tényezők befolyásolják, és miért fontos mind a gazdasági döntéshozatal, mind a vállalati stratégia szempontjából. A kapacitáskihasználtság, más néven kapacitáskihasználási ráta, azt méri, hogy egy gazdaság mennyire hatékonyan használja ki a rendelkezésre álló termelő kapacitását. Az ipari termelésre koncentrálva határozza meg a tényleges termelés arányát az elméletileg lehetséges termeléssel szemben. Egy példával illusztrálva: Ha egy gyár évente 100 000 egység terméket tudna előállítani, de ténylegesen csak 80 000 egységet állít elő, a kapacitáskihasználtsága 80%. Ez az arány megmutatja, hogy a vállalat vagy az iparág mennyire hatékonyan használja ki a rendelkezésére álló erőforrásokat. A kapacitáskihasználtságot általában százalékban fejezik ki, és számos módszer létezik a számítására. A leggyakrabban alkalmazott módszer a tényleges termelési szint és a maximális lehetséges termelési szint hányadosa. Ezt az arányt az iparági adatok, a gyártási jelentések, a munkaerő- és berendezéskihasználtság figyelembevételével számítják ki. Fontos megjegyezni, hogy a kapacitáskihasználtság nem állandó; változhat szezonálisan, gazdasági ciklusok függvényében vagy technológiai innovációk hatására. Az egyik legfontosabb tényező, amely befolyásolja a kapacitáskihasználtságot, a kereslet és kínálat közötti egyensúly. Ha a kereslet meghaladja a kínálatot, a kapacitáskihasználtság növekedhet, mert a vállalatok megpróbálnak minél többet termelni a lehetőségeikhez képest. Ezzel szemben, ha a kereslet alacsony, a vállalatok kénytelenek csökkenteni a termelési szintet, ami alacsonyabb kapacitáskihasználtságot eredményez. Egy másik jelentős tényező a technológiai fejlődés és az innováció. A technológiai fejlesztések növelhetik a gyártási hatékonyságot és lehetővé tehetik a magasabb kapacitáskihasználtságot. Például, ha egy gyár új automatizált rendszereket telepít, akkor ugyanannyi munkaerővel több terméket állíthat elő, ezáltal növelve a kapacitáskihasználtságát. Az innovációk továbbá lehetővé tehetik a termelési folyamatok optimalizálását, ami szintén hozzájárulhat a hatékonyabb kapacitáskihasználáshoz. A munkapiaci feltételek szintén befolyásolják a kapacitáskihasználtságot. Magas foglalkoztatottsági szint esetén a vállalatok könnyebben találnak megfelelő munkaerőt, így növelhetik a termelést és a kapacitáskihasználtságot. Viszont munkaerőhiány esetén a vállalatok küzdelemmel nézhetnek szembe a munkaerő megszerzésében és megtartásában, ami korlátozhatja a termelési szintjüket. A kapacitáskihasználtság elemzése különösen fontos a gazdaságpolitikai döntéshozatal során. Magas kapacitáskihasználtság például arra utalhat, hogy a gazdaság közel van a teljes kapacitásához, ami inflációs nyomást eredményezhet, mivel a kereslet meghaladja a kínálatot. Ilyen esetekben a monetáris politikai döntéshozók esetleg szigorító intézkedéseket vezethetnek be, például kamatlábemelést, hogy csökkentsék az inflációs nyomást. Ezzel szemben az alacsony kapacitáskihasználtság deflációs kockázatokra utalhat, mivel a kínálati oldalon felesleges kapacitás van, de a kereslet nem elegendő annak kihasználására. Ilyen helyzetben a kormányok és a központi bankok ösztönző politikákat alkalmazhatnak a kereslet növelése érdekében, például adócsökkentéseket, beruházási támogatásokat vagy kamatcsökkentéseket. A kapacitáskihasználtság fontos szerepet játszik a vállalati stratégia kidolgozásában is. Azok a vállalatok, amelyek képesek hatékonyan kihasználni kapacitásukat, versenyképesebbek lehetnek a piacon, mivel alacsonyabb költséggel tudnak termelni. Az optimális kapacitáskihasználtság elérése érdekében a vállalatoknak rendszeresen értékelniük kell termelési folyamataikat, befektetéseket kell végezniük új technológiákba és innovációkba, valamint megfelelően kell kezelniük munkaerőforrásaikat. Összességében a kapacitáskihasználtság egy átfogó gazdasági mutató, amely lehetőséget ad a gazdaság működésének mélyebb értékelésére. Segítségével azonosíthatók az iparági trendek, a gazdasági ciklusok állapotai, és előrejelzések készíthetők a jövőbeli gazdasági teljesítményről. Az Eulerpool célja, hogy professzionális és részletes adatokat nyújtson a kapacitáskihasználtságról, hogy elősegítse a tudatos és megalapozott gazdasági döntéshozatalt mind a kormányok, mind a vállalatok részéről. Köszönjük, hogy ellátogatott az Eulerpool oldalára, és reméljük, hogy hasznosnak találta ezt a bejegyzést a kapacitáskihasználtság témájában. Tájékozódjon további makrogazdasági adatokról és elemzésekről weboldalunkon, hogy naprakész információk alapján hozhassa meg döntéseit.