Tedd meg életed legjobb befektetéseit.
2 eurótól biztosítható India Minimálbér
Árfolyam
A India jelenlegi minimálbér értéke 178 INR/Nap. A India minimálbére 2022. 01. 01.-kor 178 INR/Nap-ra csökkent, miután 2021. 01. 01.-kor 178 INR/Nap volt. 1996. 01. 01.-tól 2023. 01. 01.-ig az átlagos GDP India-ban 105,25 INR/Nap volt. A mindenkori csúcsot 2019. 01. 01.-kor érték el 178,00 INR/Nap-vel, míg a legalacsonyabb értéket 1996. 01. 01.-kor rögzítették 35,00 INR/Nap-vel.
Minimálbér ·
Max
Minimálbérek | |
---|---|
1996. 01. 01. | 35,00 INR/Day |
1997. 01. 01. | 35,00 INR/Day |
1998. 01. 01. | 40,00 INR/Day |
1999. 01. 01. | 45,00 INR/Day |
2000. 01. 01. | 45,00 INR/Day |
2001. 01. 01. | 45,00 INR/Day |
2002. 01. 01. | 50,00 INR/Day |
2003. 01. 01. | 50,00 INR/Day |
2004. 01. 01. | 66,00 INR/Day |
2005. 01. 01. | 66,00 INR/Day |
2006. 01. 01. | 66,00 INR/Day |
2007. 01. 01. | 80,00 INR/Day |
2008. 01. 01. | 80,00 INR/Day |
2009. 01. 01. | 100,00 INR/Day |
2010. 01. 01. | 100,00 INR/Day |
2011. 01. 01. | 115,00 INR/Day |
2012. 01. 01. | 115,00 INR/Day |
2013. 01. 01. | 115,00 INR/Day |
2014. 01. 01. | 137,00 INR/Day |
2015. 01. 01. | 160,00 INR/Day |
2016. 01. 01. | 160,00 INR/Day |
2017. 01. 01. | 176,00 INR/Day |
2018. 01. 01. | 176,00 INR/Day |
2019. 01. 01. | 178,00 INR/Day |
2020. 01. 01. | 178,00 INR/Day |
2021. 01. 01. | 178,00 INR/Day |
2022. 01. 01. | 178,00 INR/Day |
Minimálbér Története
Dátum | Érték |
---|---|
2022. 01. 01. | 178 INR/Nap |
2021. 01. 01. | 178 INR/Nap |
2020. 01. 01. | 178 INR/Nap |
2019. 01. 01. | 178 INR/Nap |
2018. 01. 01. | 176 INR/Nap |
2017. 01. 01. | 176 INR/Nap |
2016. 01. 01. | 160 INR/Nap |
2015. 01. 01. | 160 INR/Nap |
2014. 01. 01. | 137 INR/Nap |
2013. 01. 01. | 115 INR/Nap |
Hasonló makrogazdasági mutatók Minimálbér-hoz
Név | Jelenleg | Előző | Frekvencia |
---|---|---|---|
🇮🇳 Foglalkoztatási ráta | 46,8 % | 46,9 % | Negyedév |
🇮🇳 Munkanélküliségi ráta | 7,64 % | 8,01 % | Havi |
🇮🇳 Munkavállalási arány | 50,8 % | 50,2 % | Negyedév |
🇮🇳 Népesség | 1,386 milliárd | 1,374 milliárd | Évente |
🇮🇳 Női nyugdíjkorhatár | 60 Years | 60 Years | Évente |
🇮🇳 Nyugdíjkorhatár férfiaknak | 60 Years | 60 Years | Évente |
Indiában a Nemzeti Minimum Bérszint (NFLMW) az a minimálbér, amely alá egyetlen állami kormány sem csökkentheti a minimálbért. Ez egy nem törvényi intézkedés, amely biztosítja a minimálbérek felfelé történő felülvizsgálatát különböző államokban. Az NFLMW-t a központi kormány vezette be 1996-ban.
Makrooldalak más országok számára a Ázsia
- 🇨🇳Kína
- 🇮🇩Indonézia
- 🇯🇵Japán
- 🇸🇦Szaúd-Arábia
- 🇸🇬Szingapúr
- 🇰🇷Dél-Korea
- 🇹🇷Törökország
- 🇦🇫Afganisztán
- 🇦🇲Örményország
- 🇦🇿Azerbajdzsán
- 🇧🇭Bahrein
- 🇧🇩Banglades.
- 🇧🇹Bhutan
- 🇧🇳Brunei
- 🇰🇭Kambodzsa
- 🇹🇱Kelet-Timor
- 🇬🇪Grúzia
- 🇭🇰Hongkong
- 🇮🇷Irán
- 🇮🇶Irak
- 🇮🇱Izrael
- 🇯🇴Jordánia
- 🇰🇿Kazahsztán
- 🇰🇼Kuvait
- 🇰🇬Kirgizisztán
- 🇱🇦Laos
- 🇱🇧Libanon.
- 🇲🇴Makaó
- 🇲🇾Malajzia
- 🇲🇻Maldív-szigetek
- 🇲🇳Mongólia
- 🇲🇲Mianmar
- 🇳🇵Nepál
- 🇰🇵Észak-Korea
- 🇴🇲Omán
- 🇵🇰Pakisztán
- 🇵🇸Palesztina
- 🇵🇭Fülöp-szigetek
- 🇶🇦Katar
- 🇱🇰Srí Lanka
- 🇸🇾Szíria
- 🇹🇼Tajvan
- 🇹🇯Tádzsikisztán
- 🇹🇭Thaiföld
- 🇹🇲Türkmenisztán
- 🇦🇪Egyesült Arab Emírségek
- 🇺🇿Üzbegisztán
- 🇻🇳Vietnam
- 🇾🇪Jemen
Mi a(z) Minimálbér?
A minimálbér egy fontos makrogazdasági mutató, amely jelentős hatással van a gazdaság egészére, beleértve a munkavállalók életszínvonalát, a foglalkoztatottságot, valamint a vállalati költségeket és az árakat. A minimálbér fogalma alatt az a legkisebb havi vagy órabér értendő, amelyet a munkáltatóknak jogilag kötelező megfizetniük dolgozóiknak. A minimálbér meghatározása és felülvizsgálata gyakran kormányzati döntés, amely figyelembe veszi gazdasági, szociális és politikai szempontokat is. A minimálbérek meghatározása mögött általában az a cél áll, hogy biztosítsák a dolgozók számára a megélhetéshez szükséges minimális jövedelmet, csökkentsék a szegénységet, és hozzájáruljanak a társadalmi egyenlőtlenségek mérsékléséhez. Ebben az összefüggésben azonban a szakértők gyakran megvitatják a minimálbér különféle gazdasági hatásait. Egyes nézetek szerint a magasabb minimálbér segíthet a vásárlóerő növelésében, csökkenti a szociális támogatások iránti szükségletet, és javítja a munkavállalók morálját és termelékenységét. Mások viszont attól tartanak, hogy a túl magas minimálbér növelheti a munkanélküliséget, különösen a fiatalok és alacsony képzettségű dolgozók körében, mivel a munkáltatók nem tudnak vagy nem kívánnak ilyen bérszinteken munkásokat foglalkoztatni. A minimálbér gazdasági hatásainak vizsgálata során nem csak a munkanélküliség és a szegénység mutatóira kell figyelni, hanem a szélesebb makrogazdasági hatásokra is. Például, ha a minimálbér emelése terheli a vállalkozásokat, ez áremelkedésekhez vezethet, mivel a vállalatok próbálnak kompenzálni a magasabb munkaerőköltségeket. Ez pedig inflációt generálhat, ami végül is csökkenti a munkavállalók vásárlóerejét. Ezen túlmenően, ha egy ország minimálbére jelentősen meghaladja a termelékenységi növekedést, az nemzetközi versenyképességi gondokat okozhat, mivel a magasabb bérek növelik az export termékek árát. Magyarországon a minimálbér története és aktuális alakulása több tényező függvénye. Az ország gazdasági helyzete, a munkaerőpiaci folyamatok, és az inflációs környezet mind befolyásolják, hogy mikor és milyen mértékben kerül sor a minimálbér emelésére. Az elmúlt években a kormányzat többször is jelentős minimálbér-növeléseket hajtott végre, amelyek célja elsősorban a dolgozói életszínvonal javítása és a szociális igazságosság előmozdítása volt. Az emelések hatásait azonban folyamatosan elemzik, hiszen ahogy korábban említettük, ezek széleskörű gazdasági hatásokkal járhatnak. Fontos megemlíteni a regionális különbségeket is, amelyek a minimálbér meghatározása során felmerülnek. Egyes gazdaságilag fejlettebb régiókban a minimálbér magasabb lehet, míg a hátrányosabb helyzetű területeken alacsonyabb. Ennek oka lehet, hogy a jóléti szint és a megélhetési költségek is eltérőek az egyes régiókban. Az országos minimálbér szintjeinek meghatározása ezért érzékeny kérdés, amely megköveteli a különböző régiók gazdasági helyzetének és munkaerőpiaci adottságainak figyelembe vételét. A munkaadói és munkavállalói érdekképviseleteknek is nagy szerepe van a minimálbér kialakításában. A bértárgyalások során a szakszervezetek a dolgozók érdekeit képviselik, és magasabb béremelést próbálnak elérni, míg a munkaadói szervezetek általában az alacsonyabb bértartományok mellett érvelnek a versenyképesség megőrzése érdekében. Az eredmény általában egy kompromisszum, ahol mindkét félnek engednie kell valamennyit. Az Európai Unió tagországaiban, így Magyarországon is fontos a minimálbér harmonizáció kérdése. Az EU több irányelvet is kiadott, amelyek célja a tagállamok közötti béregyenlőtlenségek csökkentése és az egységes piacon belüli szociális dömping elkerülése. Az uniós szabályozás keretein belül Magyarország saját maga határozza meg minimálbér-politikáját, de mindig igazodnia kell a közösségi irányelvekhez is. Az Eulerpool weboldalon a minimálbérek alakulását bemutató makrogazdasági adatokat kívánjuk közérthető és részletes formában bemutatni. A különböző országok adatait összehasonlító grafikonok és elemzések segítségével kiemeljük a globális gazdasági folyamatokat, és lehetőséget biztosítunk a felhasználóknak, hogy mélyebb betekintést nyerjenek a minimálbér változásainak okainak és következményeinek összefüggéseibe. Célunk, hogy látogatóink megbízható és naprakész információkhoz jussanak, amelyeket felhasználhatnak gazdasági döntéseik során. Összegzésképpen elmondható, hogy a minimálbér meghatározása és alakulása több tényező kölcsönhatásának eredménye, és folyamatos politikai, gazdasági és szociális viták tárgya. A minimálbér szintjének optimalizálása komplex feladat, amely hatással van a munkavállalók életszínvonalára, a gazdasági fejlődésre és a nemzetközi versenyképességre egyaránt. Az Eulerpoolon kifejezetten nagy hangsúlyt fektetünk ezen adatok bemutatására, hogy felhasználóink a legjobb döntéseket hozhassák meg.