Tedd meg életed legjobb befektetéseit.
Izrael Kormányzati kiadások
Árfolyam
A Izrael jelenlegi Kormányzati kiadások értéke 97,019 milliárd ILS. A Izrael Kormányzati kiadások 2024. 12. 01.-re 97,019 milliárd ILS-ra növekedett, miután 2024. 09. 01. 95,256 milliárd ILS volt. 1995. 03. 01. és 2024. 12. 01. között a GDP átlaga Izrael-ban 58,68 milliárd ILS volt. A valaha mért legmagasabb értéket 2023. 12. 01. érték el, 97,97 milliárd ILS, míg a legalacsonyabb értéket 1995. 09. 01. mérték, 39,52 milliárd ILS.
Kormányzati kiadások ·
Max
Állami kiadások | |
---|---|
1995. 03. 01. | 39,91 milliárd ILS |
1995. 06. 01. | 40,20 milliárd ILS |
1995. 09. 01. | 39,52 milliárd ILS |
1995. 12. 01. | 40,08 milliárd ILS |
1996. 03. 01. | 40,26 milliárd ILS |
1996. 06. 01. | 41,12 milliárd ILS |
1996. 09. 01. | 41,77 milliárd ILS |
1996. 12. 01. | 42,13 milliárd ILS |
1997. 03. 01. | 42,43 milliárd ILS |
1997. 06. 01. | 42,34 milliárd ILS |
1997. 09. 01. | 42,50 milliárd ILS |
1997. 12. 01. | 42,54 milliárd ILS |
1998. 03. 01. | 42,95 milliárd ILS |
1998. 06. 01. | 43,15 milliárd ILS |
1998. 09. 01. | 43,43 milliárd ILS |
1998. 12. 01. | 43,24 milliárd ILS |
1999. 03. 01. | 43,45 milliárd ILS |
1999. 06. 01. | 43,96 milliárd ILS |
1999. 09. 01. | 44,34 milliárd ILS |
1999. 12. 01. | 44,77 milliárd ILS |
2000. 03. 01. | 44,39 milliárd ILS |
2000. 06. 01. | 44,50 milliárd ILS |
2000. 09. 01. | 44,57 milliárd ILS |
2000. 12. 01. | 45,29 milliárd ILS |
2001. 03. 01. | 45,86 milliárd ILS |
2001. 06. 01. | 45,98 milliárd ILS |
2001. 09. 01. | 45,86 milliárd ILS |
2001. 12. 01. | 47,75 milliárd ILS |
2002. 03. 01. | 47,90 milliárd ILS |
2002. 06. 01. | 48,30 milliárd ILS |
2002. 09. 01. | 48,48 milliárd ILS |
2002. 12. 01. | 48,62 milliárd ILS |
2003. 03. 01. | 48,23 milliárd ILS |
2003. 06. 01. | 47,21 milliárd ILS |
2003. 09. 01. | 47,37 milliárd ILS |
2003. 12. 01. | 46,81 milliárd ILS |
2004. 03. 01. | 46,52 milliárd ILS |
2004. 06. 01. | 47,29 milliárd ILS |
2004. 09. 01. | 46,92 milliárd ILS |
2004. 12. 01. | 46,81 milliárd ILS |
2005. 03. 01. | 47,46 milliárd ILS |
2005. 06. 01. | 47,74 milliárd ILS |
2005. 09. 01. | 47,84 milliárd ILS |
2005. 12. 01. | 48,33 milliárd ILS |
2006. 03. 01. | 47,86 milliárd ILS |
2006. 06. 01. | 48,32 milliárd ILS |
2006. 09. 01. | 49,45 milliárd ILS |
2006. 12. 01. | 49,70 milliárd ILS |
2007. 03. 01. | 49,65 milliárd ILS |
2007. 06. 01. | 51,05 milliárd ILS |
2007. 09. 01. | 50,96 milliárd ILS |
2007. 12. 01. | 50,87 milliárd ILS |
2008. 03. 01. | 51,22 milliárd ILS |
2008. 06. 01. | 51,21 milliárd ILS |
2008. 09. 01. | 51,30 milliárd ILS |
2008. 12. 01. | 51,76 milliárd ILS |
2009. 03. 01. | 52,60 milliárd ILS |
2009. 06. 01. | 53,32 milliárd ILS |
2009. 09. 01. | 53,97 milliárd ILS |
2009. 12. 01. | 54,18 milliárd ILS |
2010. 03. 01. | 54,42 milliárd ILS |
2010. 06. 01. | 54,51 milliárd ILS |
2010. 09. 01. | 54,82 milliárd ILS |
2010. 12. 01. | 55,55 milliárd ILS |
2011. 03. 01. | 56,02 milliárd ILS |
2011. 06. 01. | 56,41 milliárd ILS |
2011. 09. 01. | 57,00 milliárd ILS |
2011. 12. 01. | 57,21 milliárd ILS |
2012. 03. 01. | 57,22 milliárd ILS |
2012. 06. 01. | 58,25 milliárd ILS |
2012. 09. 01. | 58,26 milliárd ILS |
2012. 12. 01. | 59,46 milliárd ILS |
2013. 03. 01. | 59,77 milliárd ILS |
2013. 06. 01. | 60,50 milliárd ILS |
2013. 09. 01. | 61,10 milliárd ILS |
2013. 12. 01. | 61,12 milliárd ILS |
2014. 03. 01. | 61,86 milliárd ILS |
2014. 06. 01. | 61,64 milliárd ILS |
2014. 09. 01. | 64,03 milliárd ILS |
2014. 12. 01. | 64,08 milliárd ILS |
2015. 03. 01. | 64,25 milliárd ILS |
2015. 06. 01. | 63,93 milliárd ILS |
2015. 09. 01. | 64,64 milliárd ILS |
2015. 12. 01. | 65,73 milliárd ILS |
2016. 03. 01. | 66,20 milliárd ILS |
2016. 06. 01. | 67,58 milliárd ILS |
2016. 09. 01. | 67,88 milliárd ILS |
2016. 12. 01. | 68,39 milliárd ILS |
2017. 03. 01. | 69,15 milliárd ILS |
2017. 06. 01. | 69,74 milliárd ILS |
2017. 09. 01. | 69,50 milliárd ILS |
2017. 12. 01. | 71,51 milliárd ILS |
2018. 03. 01. | 72,57 milliárd ILS |
2018. 06. 01. | 71,63 milliárd ILS |
2018. 09. 01. | 73,01 milliárd ILS |
2018. 12. 01. | 73,38 milliárd ILS |
2019. 03. 01. | 73,74 milliárd ILS |
2019. 06. 01. | 74,75 milliárd ILS |
2019. 09. 01. | 75,27 milliárd ILS |
2019. 12. 01. | 75,19 milliárd ILS |
2020. 03. 01. | 73,16 milliárd ILS |
2020. 06. 01. | 75,13 milliárd ILS |
2020. 09. 01. | 77,55 milliárd ILS |
2020. 12. 01. | 79,34 milliárd ILS |
2021. 03. 01. | 77,91 milliárd ILS |
2021. 06. 01. | 79,92 milliárd ILS |
2021. 09. 01. | 80,41 milliárd ILS |
2021. 12. 01. | 83,12 milliárd ILS |
2022. 03. 01. | 80,57 milliárd ILS |
2022. 06. 01. | 80,66 milliárd ILS |
2022. 09. 01. | 81,40 milliárd ILS |
2022. 12. 01. | 81,08 milliárd ILS |
2023. 03. 01. | 82,04 milliárd ILS |
2023. 06. 01. | 82,86 milliárd ILS |
2023. 09. 01. | 84,12 milliárd ILS |
2023. 12. 01. | 97,97 milliárd ILS |
2024. 03. 01. | 96,92 milliárd ILS |
2024. 06. 01. | 96,06 milliárd ILS |
2024. 09. 01. | 95,26 milliárd ILS |
2024. 12. 01. | 97,02 milliárd ILS |
Kormányzati kiadások Története
Dátum | Érték |
---|---|
2024. 12. 01. | 97,019 milliárd ILS |
2024. 09. 01. | 95,256 milliárd ILS |
2024. 06. 01. | 96,064 milliárd ILS |
2024. 03. 01. | 96,921 milliárd ILS |
2023. 12. 01. | 97,974 milliárd ILS |
2023. 09. 01. | 84,117 milliárd ILS |
2023. 06. 01. | 82,863 milliárd ILS |
2023. 03. 01. | 82,04 milliárd ILS |
2022. 12. 01. | 81,08 milliárd ILS |
2022. 09. 01. | 81,398 milliárd ILS |
Hasonló makrogazdasági mutatók Kormányzati kiadások-hoz
Név | Jelenleg | Előző | Frekvencia |
---|---|---|---|
🇮🇱 államháztartás | -6,8 % of GDP | -4,2 % of GDP | Évente |
🇮🇱 Állami bevételek | 39,577 milliárd ILS | 63,096 milliárd ILS | Havi |
🇮🇱 Állami kiadások | 45,716 milliárd ILS | 40,245 milliárd ILS | Havi |
🇮🇱 Az államadósság a GDP-hez viszonyítva | 69 % of GDP | 61,3 % of GDP | Évente |
🇮🇱 Az államháztartás értéke | -6,139 milliárd ILS | 22,851 milliárd ILS | Havi |
🇮🇱 Az államháztartási kiadások a GDP-hez képest | 41,5 % of GDP | 39,1 % of GDP | Évente |
🇮🇱 Katonai kiadások | 27,499 milliárd USD | 23,406 milliárd USD | Évente |
🇮🇱 Korrupciós index | 64 Points | 62 Points | Évente |
🇮🇱 Korrupciós rangsor | 30 | 33 | Évente |
A Kormányzati Kiadások olyan közkiadásokat jelentenek, amelyek árukra és szolgáltatásokra irányulnak, és jelentős komponensét képezik a GDP-nek. A kormányzati kiadási politikák, mint például a költségvetési célok meghatározása, az adózás módosítása, a közkiadások növelése és a közmunkák, igen hatékony eszközök a gazdasági növekedés befolyásolásában.
Makrooldalak más országok számára a Ázsia
- 🇨🇳Kína
- 🇮🇳India
- 🇮🇩Indonézia
- 🇯🇵Japán
- 🇸🇦Szaúd-Arábia
- 🇸🇬Szingapúr
- 🇰🇷Dél-Korea
- 🇹🇷Törökország
- 🇦🇫Afganisztán
- 🇦🇲Örményország
- 🇦🇿Azerbajdzsán
- 🇧🇭Bahrein
- 🇧🇩Banglades.
- 🇧🇹Bhutan
- 🇧🇳Brunei
- 🇰🇭Kambodzsa
- 🇹🇱Kelet-Timor
- 🇬🇪Grúzia
- 🇭🇰Hongkong
- 🇮🇷Irán
- 🇮🇶Irak
- 🇯🇴Jordánia
- 🇰🇿Kazahsztán
- 🇰🇼Kuvait
- 🇰🇬Kirgizisztán
- 🇱🇦Laos
- 🇱🇧Libanon.
- 🇲🇴Makaó
- 🇲🇾Malajzia
- 🇲🇻Maldív-szigetek
- 🇲🇳Mongólia
- 🇲🇲Mianmar
- 🇳🇵Nepál
- 🇰🇵Észak-Korea
- 🇴🇲Omán
- 🇵🇰Pakisztán
- 🇵🇸Palesztina
- 🇵🇭Fülöp-szigetek
- 🇶🇦Katar
- 🇱🇰Srí Lanka
- 🇸🇾Szíria
- 🇹🇼Tajvan
- 🇹🇯Tádzsikisztán
- 🇹🇭Thaiföld
- 🇹🇲Türkmenisztán
- 🇦🇪Egyesült Arab Emírségek
- 🇺🇿Üzbegisztán
- 🇻🇳Vietnam
- 🇾🇪Jemen
Mi a(z) Kormányzati kiadások?
A kormányzati kiadások kulcstényező minden ország gazdasági életében, és azok részletes elemzése nélkülözhetetlen a makrogazdasági folyamatok mélyebb megértéséhez. A Eulerpool egy professzionális adatmegjelenítő weboldal, amely exkluzív fókuszban tartja a kormányzati kiadásokat, kiterjedt adatelemzéssel és ismeretterjesztéssel szolgál mindazon felhasználók számára, akik mélyebben szeretnék megérteni a makrogazdasági dinamikát. Ebben az írásban részletesen bemutatjuk a kormányzati kiadások fogalmát, típusait, hatásait és azok elemzésének fontosságát. A kormányzati kiadások a központi költségvetésből, valamint az állami és önkormányzati szervek pénzügyi kereteiből finanszírozott kiadások összességét jelentik. Ezek a kiadások számos formát ölthetnek, beleértve a közszolgáltatásokra, mint az egészségügy, oktatás és közbiztonság, valamint az infrastrukturális fejlesztésekre, szociális juttatásokra és védelmi kiadásokra fordított pénzeket is. A kormányzati kiadások megértése érdekében célszerű külön vizsgálni a működési és beruházási kiadásokat, mivel mindkét típus különböző makrogazdasági hatásokat gyakorol. A működési kiadások magukban foglalják a kormány mindennapi működéséhez szükséges kiadásokat, mint a közszolgáltatások fenntartása, a kormánytisztviselők bérezése és az aktuális programok finanszírozása. Ezek a kiadások közvetlen hatással vannak a közszférában dolgozó személyek foglalkoztatási szintjére és a szolgáltatások minőségére. A magas szintű működési kiadások lehetővé teszik a kormány számára, hogy magas színvonalú szolgáltatásokat kínáljon állampolgárainak, de egyúttal növelik az államháztartási hiány kockázatát, amennyiben a bevételek nem fedezik a kiadásokat. A beruházási kiadások ezzel szemben hosszú távú fejlesztési célokat szolgálnak, mint például az infrastruktúra fejlesztése, ami magában foglalja az úthálózatok, iskolák, kórházak és egyéb közintézmények építését és karbantartását. Ezek a kiadások jelentős befektetéseket igényelnek, amelyek hosszú távon hozzájárulhatnak a gazdasági növekedéshez, mivel javítják az általános életkörülményeket és növelik a termelékenységet. Ennek azonban van egy hátránya is, hogy a magas beruházási kiadások rövid távon növelhetik az államháztartási hiányt, amelyet adósságfinanszírozással kell kezelni. A kormányzati kiadások szintjét és összetételét jelentős mértékben befolyásolja a gazdasági ciklus, a gazdaságpolitikai irányvonal és a társadalmi prioritások. Gazdasági visszaesés idején a kormányzatok gyakran növelik kiadásaikat a gazdaság ösztönzése érdekében, míg gazdasági fellendülés idején törekednek a kiadások csökkentésére és az államháztartási egyensúly megteremtésére. Ezenkívül a különböző gazdaságpolitikai megközelítések is eltérő hangsúlyt helyeznek a kormányzati kiadások alakulására, amely különösen jól megfigyelhető a különböző közgazdasági iskolák által képviselt álláspontokban. A kormányzati kiadások hatásai sokrétűek és kiterjedtek, hatással vannak a gazdasági növekedésre, az inflációra, a foglalkoztatottságra és a nemzetközi versenyképességre. Például a jelentősebb közszolgáltatásokba és infrastruktúrába történő beruházások pozitívan befolyásolhatják a hosszú távú gazdasági teljesítményt, mivel növelik a munkavállalók képzettségi szintjét és az ország általános produktivitását. Ugyanakkor ezen kiadások finanszírozása gyakran adósságból történik, ami hosszú távú adósságszolgálati kötelezettségeket von maga után. A kormányzati kiadások inflációs hatásai szintén jelentősek lehetnek. Ha a kormányzat jelentős összegeket költ a gazdaságba, az keresleti oldali inflációhoz vezethet, különösen akkor, ha a gazdasági kapacitások közel vannak a teljes kihasználtsághoz. Ebben az esetben a túlzott kiadások áru- és szolgáltatásár-emelkedést eredményezhetnek, amely elérheti a pénzügyi piacokat is. Ennek kontrollálására a központi bankok gyakran monetáris politikai eszközökkel reagálnak, mint a kamatlábak emelésével. Az államháztartási hiány és az államadósság szintén szoros összefüggésben áll a kormányzati kiadásokkal. Azok az országok, amelyek tartósan magas kiadási szinteket tartanak fenn, gyakran szembesülnek fokozódó adósságfinanszírozási igényekkel. A magas szintű államadósság hosszú távon növelheti az ország hitelfelvételi költségeit és korlátozhatja a jövőbeli költségvetési mozgásteret. Emellett a nemzetközi befektetők bizalmának megingása is előfordulhat, ami negatív hatással lehet az ország fizetőképességére és külső pénzügyi pozícióira. Ezek tükrében a kormányzati kiadások elemzése és monitorozása kulcsfontosságú, amelyben nagy segítséget nyújt a Eulerpool, az adatmegjelenítés és gazdasági elemzés szakértő weboldala. Felhasználóink részletesen tanulmányozhatják a kormányzati kiadások alakulását és összehasonlíthatják azokat más gazdasági indikátorokkal, így mélyebb megértést kapnak az összefüggésekről és a gazdasági trendekről. Összességében, a kormányzati kiadásoknak gazdasági növekedést, stabilitást és jólétet kell szolgálniuk, azonban a túlzott kiadások és az azokból eredő adósságterhek hosszú távon káros hatással lehetnek. A megfelelő egyensúly megtalálása kihívást jelent a kormányok számára, és ennek megvalósításához elengedhetetlen a precíziós adatmegjelenítés, amelyben a Eulerpool alapvető szerepet játszik. A kormányzati kiadások mélyreható megértése lehetővé teszi a döntéshozók, befektetők és a lakosság számára, hogy megalapozott gazdasági döntéseket hozzanak és fenntartható fejlődést biztosítsanak országuk számára.