Tedd meg életed legjobb befektetéseit.
2 eurótól biztosítható Kirgizisztán Gyártási termelés
Árfolyam
A Kirgizisztán jelenlegi Gyártási termelés értéke 10,5 %. A Kirgizisztán Gyártási termelés növekedett 10,5 %-ra 2023. 12. 01.-án, miután 2023. 11. 01.-án 6,2 % volt. 1999. 01. 01.-tól 2024. 04. 01.-ig a GDP átlaga Kirgizisztán-ban 6,30 % volt. A történelmi csúcsot 2010. 02. 01.-án érték el 152,30 %-val, míg a legalacsonyabb értéket 2011. 12. 01.-án rögzítették -53,00 %-val.
Gyártási termelés ·
Max
Gyártási termelés | |
---|---|
1999. 08. 01. | 11,50 % |
1999. 11. 01. | 12,70 % |
2000. 02. 01. | 9,50 % |
2000. 04. 01. | 5,50 % |
2000. 05. 01. | 12,40 % |
2000. 06. 01. | 21,50 % |
2000. 07. 01. | 14,00 % |
2000. 08. 01. | 1,50 % |
2000. 11. 01. | 1,90 % |
2001. 01. 01. | 14,40 % |
2001. 03. 01. | 17,10 % |
2001. 04. 01. | 20,50 % |
2001. 06. 01. | 3,70 % |
2001. 07. 01. | 3,00 % |
2001. 08. 01. | 15,30 % |
2001. 09. 01. | 21,30 % |
2001. 10. 01. | 37,40 % |
2001. 11. 01. | 2,00 % |
2001. 12. 01. | 10,10 % |
2002. 02. 01. | 16,00 % |
2002. 12. 01. | 30,00 % |
2003. 01. 01. | 6,00 % |
2003. 03. 01. | 13,30 % |
2003. 07. 01. | 110,10 % |
2003. 08. 01. | 65,60 % |
2003. 09. 01. | 47,30 % |
2003. 10. 01. | 46,80 % |
2003. 11. 01. | 48,10 % |
2003. 12. 01. | 14,10 % |
2004. 01. 01. | 9,60 % |
2004. 02. 01. | 18,00 % |
2004. 03. 01. | 9,20 % |
2004. 04. 01. | 25,40 % |
2004. 05. 01. | 32,90 % |
2004. 06. 01. | 15,40 % |
2004. 12. 01. | 8,80 % |
2005. 07. 01. | 7,70 % |
2006. 01. 01. | 1,00 % |
2006. 11. 01. | 0,10 % |
2007. 02. 01. | 1,50 % |
2007. 03. 01. | 8,60 % |
2007. 04. 01. | 10,40 % |
2007. 05. 01. | 6,10 % |
2007. 06. 01. | 5,10 % |
2007. 07. 01. | 11,50 % |
2007. 08. 01. | 17,00 % |
2007. 09. 01. | 18,70 % |
2007. 11. 01. | 3,00 % |
2007. 12. 01. | 23,70 % |
2008. 01. 01. | 10,90 % |
2008. 02. 01. | 6,40 % |
2008. 03. 01. | 0,10 % |
2008. 04. 01. | 6,10 % |
2008. 05. 01. | 16,70 % |
2008. 06. 01. | 16,50 % |
2008. 07. 01. | 12,90 % |
2008. 08. 01. | 11,90 % |
2008. 09. 01. | 45,50 % |
2008. 10. 01. | 72,70 % |
2008. 11. 01. | 57,10 % |
2008. 12. 01. | 24,20 % |
2009. 07. 01. | 14,20 % |
2009. 11. 01. | 4,30 % |
2009. 12. 01. | 36,70 % |
2010. 01. 01. | 93,20 % |
2010. 02. 01. | 152,30 % |
2010. 03. 01. | 87,30 % |
2010. 04. 01. | 3,10 % |
2010. 05. 01. | 42,00 % |
2010. 12. 01. | 11,70 % |
2011. 02. 01. | 3,20 % |
2011. 04. 01. | 35,50 % |
2011. 05. 01. | 23,40 % |
2011. 06. 01. | 48,30 % |
2011. 07. 01. | 21,90 % |
2011. 08. 01. | 58,40 % |
2011. 09. 01. | 97,00 % |
2011. 10. 01. | 61,20 % |
2012. 11. 01. | 42,00 % |
2012. 12. 01. | 32,20 % |
2013. 01. 01. | 18,60 % |
2013. 02. 01. | 42,80 % |
2013. 03. 01. | 18,10 % |
2013. 04. 01. | 16,70 % |
2013. 05. 01. | 39,00 % |
2013. 06. 01. | 10,30 % |
2013. 07. 01. | 19,70 % |
2013. 08. 01. | 23,60 % |
2013. 09. 01. | 133,50 % |
2013. 10. 01. | 90,30 % |
2013. 11. 01. | 46,40 % |
2013. 12. 01. | 55,10 % |
2014. 01. 01. | 23,80 % |
2014. 03. 01. | 9,30 % |
2014. 04. 01. | 6,80 % |
2014. 06. 01. | 19,30 % |
2014. 07. 01. | 21,20 % |
2014. 08. 01. | 10,10 % |
2015. 01. 01. | 42,70 % |
2015. 02. 01. | 55,40 % |
2015. 03. 01. | 0,20 % |
2015. 04. 01. | 27,50 % |
2015. 05. 01. | 19,40 % |
2015. 06. 01. | 16,60 % |
2015. 07. 01. | 11,30 % |
2015. 08. 01. | 12,10 % |
2016. 06. 01. | 10,50 % |
2016. 07. 01. | 11,30 % |
2016. 08. 01. | 60,30 % |
2016. 09. 01. | 31,40 % |
2016. 10. 01. | 48,20 % |
2016. 11. 01. | 32,80 % |
2016. 12. 01. | 32,00 % |
2017. 01. 01. | 36,90 % |
2017. 02. 01. | 8,80 % |
2017. 03. 01. | 65,20 % |
2017. 04. 01. | 37,10 % |
2017. 05. 01. | 32,50 % |
2017. 06. 01. | 23,20 % |
2017. 07. 01. | 34,40 % |
2017. 11. 01. | 0,80 % |
2017. 12. 01. | 0,10 % |
2018. 01. 01. | 1,32 % |
2018. 02. 01. | 6,15 % |
2018. 04. 01. | 2,31 % |
2018. 09. 01. | 44,32 % |
2018. 10. 01. | 33,95 % |
2018. 11. 01. | 34,81 % |
2018. 12. 01. | 11,31 % |
2019. 01. 01. | 20,50 % |
2019. 02. 01. | 9,70 % |
2019. 03. 01. | 21,10 % |
2019. 04. 01. | 25,88 % |
2019. 05. 01. | 22,92 % |
2019. 06. 01. | 38,95 % |
2019. 07. 01. | 16,11 % |
2019. 08. 01. | 3,70 % |
2019. 09. 01. | 14,73 % |
2020. 02. 01. | 23,90 % |
2020. 05. 01. | 14,85 % |
2020. 06. 01. | 3,45 % |
2020. 08. 01. | 12,28 % |
2021. 04. 01. | 6,64 % |
2021. 08. 01. | 11,77 % |
2021. 09. 01. | 26,55 % |
2021. 10. 01. | 42,76 % |
2021. 11. 01. | 57,86 % |
2021. 12. 01. | 127,68 % |
2022. 01. 01. | 0,36 % |
2022. 02. 01. | 0,89 % |
2022. 03. 01. | 35,01 % |
2022. 04. 01. | 29,13 % |
2022. 05. 01. | 17,95 % |
2022. 06. 01. | 35,78 % |
2022. 07. 01. | 57,98 % |
2022. 08. 01. | 28,53 % |
2022. 10. 01. | 6,39 % |
2022. 11. 01. | 15,01 % |
2023. 01. 01. | 4,30 % |
2023. 02. 01. | 28,10 % |
2023. 03. 01. | 4,90 % |
2023. 06. 01. | 10,40 % |
2023. 08. 01. | 6,90 % |
2023. 09. 01. | 3,78 % |
2023. 10. 01. | 15,60 % |
2023. 11. 01. | 6,20 % |
2023. 12. 01. | 10,50 % |
Gyártási termelés Története
Dátum | Érték |
---|---|
2023. 12. 01. | 10,5 % |
2023. 11. 01. | 6,2 % |
2023. 10. 01. | 15,6 % |
2023. 09. 01. | 3,78 % |
2023. 08. 01. | 6,9 % |
2023. 06. 01. | 10,4 % |
2023. 03. 01. | 4,9 % |
2023. 02. 01. | 28,1 % |
2023. 01. 01. | 4,3 % |
2022. 11. 01. | 15,01 % |
Hasonló makrogazdasági mutatók Gyártási termelés-hoz
Név | Jelenleg | Előző | Frekvencia |
---|---|---|---|
🇰🇬 Bányászati termelés | -3,8 % | -7,4 % | Havi |
🇰🇬 Ipari termelés | 3,5 % | -4,8 % | Havi |
🇰🇬 Készletváltozások | 67,085 milliárd KGS | 162,777 milliárd KGS | Negyedév |
Makrooldalak más országok számára a Ázsia
- 🇨🇳Kína
- 🇮🇳India
- 🇮🇩Indonézia
- 🇯🇵Japán
- 🇸🇦Szaúd-Arábia
- 🇸🇬Szingapúr
- 🇰🇷Dél-Korea
- 🇹🇷Törökország
- 🇦🇫Afganisztán
- 🇦🇲Örményország
- 🇦🇿Azerbajdzsán
- 🇧🇭Bahrein
- 🇧🇩Banglades.
- 🇧🇹Bhutan
- 🇧🇳Brunei
- 🇰🇭Kambodzsa
- 🇹🇱Kelet-Timor
- 🇬🇪Grúzia
- 🇭🇰Hongkong
- 🇮🇷Irán
- 🇮🇶Irak
- 🇮🇱Izrael
- 🇯🇴Jordánia
- 🇰🇿Kazahsztán
- 🇰🇼Kuvait
- 🇱🇦Laos
- 🇱🇧Libanon.
- 🇲🇴Makaó
- 🇲🇾Malajzia
- 🇲🇻Maldív-szigetek
- 🇲🇳Mongólia
- 🇲🇲Mianmar
- 🇳🇵Nepál
- 🇰🇵Észak-Korea
- 🇴🇲Omán
- 🇵🇰Pakisztán
- 🇵🇸Palesztina
- 🇵🇭Fülöp-szigetek
- 🇶🇦Katar
- 🇱🇰Srí Lanka
- 🇸🇾Szíria
- 🇹🇼Tajvan
- 🇹🇯Tádzsikisztán
- 🇹🇭Thaiföld
- 🇹🇲Türkmenisztán
- 🇦🇪Egyesült Arab Emírségek
- 🇺🇿Üzbegisztán
- 🇻🇳Vietnam
- 🇾🇪Jemen
Mi a(z) Gyártási termelés?
Gyártási termelés a makrogazdaságban: Egy részletes áttekintés A gyártási termelés kulcsfontosságú szerepet játszik a makrogazdaságban, valamint egyes országok gazdasági növekedésének és fejlődésének hajtóereje. A gyártási szektor teljesítménye határozza meg egy nemzet gazdaságának egészségi állapotát, és jelentős hatást gyakorol az export, a foglalkoztatás és a GDP alakulására. Ebben a cikkben részletes áttekintést nyújtunk a gyártási termelés makrogazdasági szempontjairól, különös hangsúlyt fektetve a magyar gazdaságra és az aktuális kontextusra. Először is, érdemes megérteni, hogy mit jelent a gyártási termelés a gazdasági elmélet és a gyakorlat szempontjából. A gyártási termelés az áruk előállításának folyamata, amely magában foglalja a nyersanyagoktól kezdve a végtermék előállításáig sok lépést. Ez a folyamat ipari létesítményekben, üzemekben és gyárakban zajlik, ahol a munkaerő és a technológia kombinációja révén értéket teremtenek. A gyártási szektor különféle iparágakat ölel fel, többek között a gépipart, az autóipart, az élelmiszeripart, valamint a gyógyszergyártást. A gyártási termelés gazdasági jelentőségét nehéz túlbecsülni. Először is, ez a szektor jelentős mértékben hozzájárul a bruttó hazai termékhez (GDP) sok országban. A GDP növekedése pedig alapvető fontosságú a gazdasági jólét és a társadalmi fejlődés szempontjából. A magyar gazdaságban a gyártási termelés jelentős szerepet játszik, különösen az autóipari és elektronikai szektorokban. Az autóipar például Magyarország egyik legnagyobb exportőre, és jelentős mértékben hozzájárul az ország gazdasági teljesítményéhez. Továbbá, a gyártási szektor rendkívül fontos szerepet játszik a foglalkoztatásban. A gyártási termelési tevékenység jelentős munkaerőt igényel, és számos közvetlen és közvetett munkahelyet teremt. Magyarországon a gyártási szektorban foglalkoztatottak aránya jelentős, különösen az ipari gócokban, mint például Győr, Kecskemét és Székesfehérvár. Ezekben a régiókban a gyártási üzemek nemcsak közvetlenül foglalkoztatnak munkaerőt, hanem beszállítókat, logisztikai szolgáltatókat és egyéb hozzájuk kapcsolódó iparágakat is bevonnak. Egy másik lényeges aspektus a gyártási termelés technológiai fejlődése, ami elősegíti a termelékenység növekedését és a versenyképesség javulását. Az ipar 4.0 és a digitalizáció korában a gyártási szektor transzformáció alatt áll, ahol az automatizálás, a mesterséges intelligencia és az IoT (Internet of Things) integrálása révén jelentős hatékonyságnövekedés érhető el. Magyarországon is több vállalat alkalmazza ezeket az előremutató technológiákat, hogy versenyképesek maradhassanak a globális piacon. A gyártási termelés teljesítménye kihatással van az ország külkereskedelmi mérlegére is. A hatékony és versenyképes gyártási szektor lehetővé teszi az ország számára, hogy exportáljon termékeket, ezzel devizabevételeket generálva és növelve a nemzetközi kitettséget. A gyártási termelés és az export közötti kapcsolat különösen fontos olyan országokban, mint Magyarország, ahol az exportorientált szektorok, például az autóipar, a gazdaság motorjai. A magyar gyártási termelés jelentős hányadát exportálják az EU-s és a globális piacokra, ami elősegíti az ország gazdasági integrációját és növekedését. Ezen kívül a gyártási termelés jelentős befolyással bír az állami bevételekre és a költségvetési politikára. A gyártási vállalatok által befizetett adók és járulékok hozzájárulnak az állami költségvetéshez, lehetővé téve az állami beruházásokat és a közszolgáltatások finanszírozását. Az erős és prosperáló gyártási szektor így közvetlenül hozzájárul az államháztartás stabilitásához és a közösségi jóléthez. Fontos megemlíteni a fenntarthatóság és a környezettudatosság kérdését is a gyártási termelés kapcsán. Az intenzív gyártási tevékenység gyakran jelentős környezeti terhelést jelent, ezért a fenntartható fejlődés és az ökológiai lábnyom csökkentése kulcsfontosságú. Magyarországon egyre több vállalat fektet nagy hangsúlyt a környezetbarát technológiák bevezetésére és az energiahatékonyság növelésére, hogy csökkentsék ökológiai lábnyomukat és megfeleljenek a szigorodó környezetvédelmi előírásoknak. Összefoglalva, a gyártási termelés jelentős és összetett szerepet tölt be a makrogazdasági környezetben. Hatásai átszövik az összes nagyobb gazdasági területet, beleértve a GDP-t, a foglalkoztatást, az exportot és az államháztartást. Magyarország esetében a gyártási szektor kiemelten fontos, hozzájárulva az ország gazdasági növekedéséhez és nemzetközi versenyképességéhez. Ahogy a technológiai fejlődés és a fenntarthatóság egyre nagyobb szerepet kap, a gyártási termelés is folyamatosan alkalmazkodik és fejlődik, hogy megfeleljen az új kihívásoknak és lehetőségeknek. Az ilyen átfogó makrogazdasági elemzések révén jobban megérthetjük a gyártási termelés dinamikáját és jelentőségét mind helyi, mind globális szinten.