Tedd meg életed legjobb befektetéseit.
2 eurótól biztosítható Brazília Fegyverkereskedelem
Árfolyam
A Fegyverkereskedelem jelenlegi értéke Brazília országban 8 Mió. SIPRI TIV. A Fegyverkereskedelem Brazília országban 8 Mió. SIPRI TIV értékre csökkent 2022. 01. 01.-án/én, miután 2021. 01. 01.-án/én 86 Mió. SIPRI TIV volt. 1960. 01. 01. és 2023. 01. 01. között az átlagos GDP Brazília országban 79,46 Mió. SIPRI TIV volt. A történelmi csúcsot 1984. 01. 01.-án/én érték el 269,00 Mió. SIPRI TIV értékkel, míg a legalacsonyabb értéket 1971. 01. 01.-án/én jegyezték 0 SIPRI TIV értékkel.
Fegyverkereskedelem ·
Max
fegyvereladások | |
---|---|
1960. 01. 01. | 2,00 Mió. SIPRI TIV |
1961. 01. 01. | 12,00 Mió. SIPRI TIV |
1969. 01. 01. | 3,00 Mió. SIPRI TIV |
1974. 01. 01. | 32,00 Mió. SIPRI TIV |
1975. 01. 01. | 58,00 Mió. SIPRI TIV |
1976. 01. 01. | 103,00 Mió. SIPRI TIV |
1977. 01. 01. | 144,00 Mió. SIPRI TIV |
1978. 01. 01. | 180,00 Mió. SIPRI TIV |
1979. 01. 01. | 71,00 Mió. SIPRI TIV |
1980. 01. 01. | 156,00 Mió. SIPRI TIV |
1981. 01. 01. | 64,00 Mió. SIPRI TIV |
1982. 01. 01. | 117,00 Mió. SIPRI TIV |
1983. 01. 01. | 196,00 Mió. SIPRI TIV |
1984. 01. 01. | 269,00 Mió. SIPRI TIV |
1985. 01. 01. | 203,00 Mió. SIPRI TIV |
1986. 01. 01. | 138,00 Mió. SIPRI TIV |
1987. 01. 01. | 215,00 Mió. SIPRI TIV |
1988. 01. 01. | 204,00 Mió. SIPRI TIV |
1989. 01. 01. | 53,00 Mió. SIPRI TIV |
1990. 01. 01. | 106,00 Mió. SIPRI TIV |
1991. 01. 01. | 127,00 Mió. SIPRI TIV |
1992. 01. 01. | 98,00 Mió. SIPRI TIV |
1993. 01. 01. | 40,00 Mió. SIPRI TIV |
1994. 01. 01. | 54,00 Mió. SIPRI TIV |
1995. 01. 01. | 38,00 Mió. SIPRI TIV |
1996. 01. 01. | 27,00 Mió. SIPRI TIV |
1997. 01. 01. | 27,00 Mió. SIPRI TIV |
1998. 01. 01. | 18,00 Mió. SIPRI TIV |
2002. 01. 01. | 19,00 Mió. SIPRI TIV |
2004. 01. 01. | 46,00 Mió. SIPRI TIV |
2005. 01. 01. | 1,00 Mió. SIPRI TIV |
2006. 01. 01. | 44,00 Mió. SIPRI TIV |
2007. 01. 01. | 54,00 Mió. SIPRI TIV |
2008. 01. 01. | 93,00 Mió. SIPRI TIV |
2009. 01. 01. | 44,00 Mió. SIPRI TIV |
2010. 01. 01. | 146,00 Mió. SIPRI TIV |
2011. 01. 01. | 32,00 Mió. SIPRI TIV |
2012. 01. 01. | 33,00 Mió. SIPRI TIV |
2013. 01. 01. | 31,00 Mió. SIPRI TIV |
2014. 01. 01. | 30,00 Mió. SIPRI TIV |
2015. 01. 01. | 52,00 Mió. SIPRI TIV |
2016. 01. 01. | 123,00 Mió. SIPRI TIV |
2017. 01. 01. | 36,00 Mió. SIPRI TIV |
2018. 01. 01. | 102,00 Mió. SIPRI TIV |
2019. 01. 01. | 21,00 Mió. SIPRI TIV |
2020. 01. 01. | 163,00 Mió. SIPRI TIV |
2021. 01. 01. | 86,00 Mió. SIPRI TIV |
2022. 01. 01. | 8,00 Mió. SIPRI TIV |
Fegyverkereskedelem Története
Dátum | Érték |
---|---|
2022. 01. 01. | 8 Mió. SIPRI TIV |
2021. 01. 01. | 86 Mió. SIPRI TIV |
2020. 01. 01. | 163 Mió. SIPRI TIV |
2019. 01. 01. | 21 Mió. SIPRI TIV |
2018. 01. 01. | 102 Mió. SIPRI TIV |
2017. 01. 01. | 36 Mió. SIPRI TIV |
2016. 01. 01. | 123 Mió. SIPRI TIV |
2015. 01. 01. | 52 Mió. SIPRI TIV |
2014. 01. 01. | 30 Mió. SIPRI TIV |
2013. 01. 01. | 31 Mió. SIPRI TIV |
Hasonló makrogazdasági mutatók Fegyverkereskedelem-hoz
Név | Jelenleg | Előző | Frekvencia |
---|---|---|---|
🇧🇷 Aranytartalékok | 129,65 Tonnes | 129,65 Tonnes | Negyedév |
🇧🇷 Átutalások | 355,8 Mió. USD | 396,8 Mió. USD | Havi |
🇧🇷 Exportok | 28,789 milliárd USD | 29,079 milliárd USD | Havi |
🇧🇷 Fizetési mérleg | -6,526 milliárd USD | -6,899 milliárd USD | Havi |
🇧🇷 Folyó fizetési mérleg a GDP-hez képest | -1,42 % of GDP | -2,5 % of GDP | Évente |
🇧🇷 Importok | 23,426 milliárd USD | 24,251 milliárd USD | Havi |
🇧🇷 Kereskedelmi feltételek | 129 points | 128 points | Havi |
🇧🇷 Kereskedelmi mérleg | 8,53 milliárd USD | 9,04 milliárd USD | Havi |
🇧🇷 Külföldi adósság | 741,135 milliárd USD | 738,588 milliárd USD | Negyedév |
🇧🇷 Külföldi adósság a GDP-hez | 2,9 % of GDP | 3,2 % of GDP | Évente |
🇧🇷 Külföldi közvetlen befektetések. | 6,1 milliárd USD | 7,3 milliárd USD | Havi |
🇧🇷 Nyersolaj-termelés
| 3194 BBL/D/1K | 3356 BBL/D/1K | Havi |
🇧🇷 Terrorizmusindex | 1,988 Points | 0,599 Points | Évente |
🇧🇷 Tőkeáramlások | -3,128 milliárd USD | -4,996 milliárd USD | Havi |
🇧🇷 Turisták érkezése | 3,63 Mió. | 746 000 | Évente |
A fegyvereladások trendmutató értékként kerülnek bemutatásra, alapul véve a fegyverek egy alapvető készletének ismert gyártási egységköltségeit, például repülőgépek, légvédelmi rendszerek, tengeralattjáró-elhárító fegyverek, páncélozott járművek, tüzérség, hajtóművek, rakéták, érzékelők, műholdak, hajók és mások. A mutató célja, hogy a katonai erőforrások átvételi értékét képviselje, nem pedig az átadás pénzügyi értékét.
Makrooldalak más országok számára a Amerika
- 🇦🇷Argentína
- 🇦🇼Aruba
- 🇧🇸Bahamák
- 🇧🇧Barbados
- 🇧🇿Belize
- 🇧🇲Bermuda
- 🇧🇴Bolívia
- 🇨🇦Kanada
- 🇰🇾Kajmán-szigetek
- 🇨🇱Chile
- 🇨🇴Kolumbia
- 🇨🇷Costa Rica
- 🇨🇺Kuba
- 🇩🇴Dominikai Köztársaság
- 🇪🇨Ecuador
- 🇸🇻El Salvador
- 🇬🇹Guatemala
- 🇬🇾Guyana
- 🇭🇹Haiti
- 🇭🇳Honduras
- 🇯🇲Jamaika
- 🇲🇽Mexikó
- 🇳🇮Nicaragua
- 🇵🇦Panama
- 🇵🇾Paraguay
- 🇵🇪Peru
- 🇵🇷Puerto Rico
- 🇸🇷Suriname
- 🇹🇹Trinidad és Tobago
- 🇺🇸Egyesült Államok
- 🇺🇾Uruguay
- 🇻🇪Venezuela
- 🇦🇬Antigua és Barbuda
- 🇩🇲Dominika
- 🇬🇩Grenada
Mi a(z) Fegyverkereskedelem?
Fegyvereladások – makrogazdasági kategória A fegyvereladások kiemelkedő jelentőségű témakört képviselnek a makrogazdasági elemzések világában. Az Eulerpool célja, hogy átfogó és precíz információkat nyújtson az érdeklődők számára a fegyvereladások gazdasági hatásairól és trendjeiről. A következő elemzés részleteiben vizsgálja e piac működését, a releváns gazdasági mutatókat és az ebből adódó következményeket. A fegyvereladások globálisan nagy hatást gyakorolnak a gazdasági folyamatokra. A világ számos országában jelentős mértékű bevételt hoz a fegyverek és katonai felszerelések értékesítése. Az Egyesült Államok, Oroszország és Kína a legnagyobb fegyverexportáló országok közé tartoznak. E három ország többnyire uralja a globális piacot, jelentős gazdasági előnyt biztosítva számukra e téren. A fegyvereladások makrogazdasági szempontból több oldalról is megközelíthetők. Az egyik fontos tényező az államközi kapcsolatokra gyakorolt hatás. A fegyverek eladása és vásárlása jelentős befolyással bír az országok közötti diplomáciai kapcsolatokra. Egy ország, amely rendszeresen fegyvereket vásárol egy másik országtól, politikai és katonai szövetségeket is erősíthet ezáltal. Továbbá, a fegyvereladások körüli geopolitikai tényezők is fontos szerepet játszanak a nemzetközi viszonyok alakításában. A fegyvereladások gazdasági hatása számos tényezőt magában foglal. A munkahelyteremtés szempontjából, a fegyveripar jelentős szerepet játszik a foglalkoztatásban. Számos országban a fegyvergyártás és a kapcsolódó iparágak közvetlenül és közvetve is több ezer munkahelyet biztosítanak. Az iparban dolgozók számára a magasabb fizetések és a speciális szakértelem iránti kereslet további gazdasági előnyöket hoznak. A fegyvereladásokból származó bevételek az adott nemzet GDP-jére is hatással vannak. Az exporttevékenység erősítése, különösen ha nagy mennyiségben történik, jelentős mértékben növelheti az ország gazdasági teljesítményét. Ezen bevételek gyakran reinvesztálásra kerülnek más iparágakba, vagy a védelmi szektor további fejlesztéseibe. Fontos szempont a makrogazdasági stabilitás kérdése is. A fegyveripar stabil, hosszú távú beruházásokat igényel, és a megfelelő politikai és gazdasági környezet megléte elengedhetetlen ezen beruházások megvalósulásához. Az Eulerpool elemzései alapján megállapítható, hogy azok az országok, amelyek stabil belpolitikai helyzettel és erős gazdasági háttérrel rendelkeznek, előnyösebb helyzetben vannak a fegyvereladásokból származó gazdasági előnyök kihasználásában. A fegyvereladások és az innováció közötti kapcsolat is hangsúlyozandó. A fegyveriparban folyamatosan új technológiák és fejlesztések jelennek meg, amelyek nemcsak a katonai, hanem a civil szektorban is hasznosíthatók. A kutatás-fejlesztési beruházások növelik az ország technológiai versenyképességét és hozzájárulnak az általános gazdasági fejlődéshez. Nem elhanyagolható a fegyvereladások környezeti és társadalmi hatásainak vizsgálata sem. Bár a fegyvereladások az adott ország gazdasági növekedéséhez jelentősen hozzájárulhatnak, ugyanakkor társadalmi és etikai kérdéseket is felvetnek. A fegyverrel kapcsolatos konfliktusok és erőszak globális szinten komoly problémákat okoznak, amelyek közvetett módon hatnak a gazdaságra is. A fegyvereladások szabályozása és az ezzel kapcsolatos nemzetközi egyezmények betartása is kiemelt jelentőségű. Az Egyesült Nemzetek Szervezete és más nemzetközi szervezetek különféle egyezményeket és irányelveket dolgoztak ki a fegyverkereskedelem szabályozására, amelyek célja a felelős és átlátható kereskedelem elősegítése. Az Eulerpool adatai alapján jól látható, milyen hatással vannak ezen szabályozások a globális fegyverpiacra és az egyes országokra. Az Eulerpool célja, hogy részletes és naprakész adatokat biztosítson a fegyvereladások makrogazdasági hatásairól, lehetőséget adva a gazdasági szakértőknek és az érdeklődőknek a megalapozott döntéshozatalra. Elemzéseink révén a fegyvereladások komplex gazdasági, társadalmi, és politikai összefüggéseinek megértésében kívánunk segítséget nyújtani, elősegítve egy átláthatóbb és szakmailag szélesebb látókörű megközelítést e kényes témában. Összefoglalva, a fegyvereladások létfontosságú szerepet játszanak a globális gazdasági folyamatokban. Az exporttevékenység, munkahelyteremtés, technológiai innováció, és nemzetközi kapcsolatok mind szorosan összekapcsolódnak e piac működésével. Az Eulerpool elkötelezett amellett, hogy részletes adatokat és értékes gazdasági elemzéseket nyújtson a fegyvereladásokkal kapcsolatban, elősegítve ezzel a gazdasági folyamatok átfogó megértését és a tudományos közösség támogatását.