Tedd meg életed legjobb befektetéseit.
2 eurótól biztosítható Venezuela Kamatláb
Árfolyam
A Kamatláb jelenlegi értéke Venezuela-ban 59,26 %. A Kamatláb Venezuela-ban 2024. 08. 01.-án/én 59,26 %-re növekedett, miután 2024. 07. 01.-án/én 59,2 % volt. 1998. 10. 01.-tól 2024. 08. 31.-ig az átlagos GDP Venezuela-ban 24,39 % volt. Az eddigi legmagasabb értéket 2002. 02. 15.-én/án érték el 83,73 %-val/vel, míg a legalacsonyabb értéket 2006. 04. 17.-én/án rögzítették 12,79 %-val/vel.
Kamatláb ·
Max
Kamatláb | |
---|---|
1998. 10. 01. | 52,63 % |
1998. 11. 01. | 46,87 % |
1998. 12. 01. | 47,90 % |
1999. 01. 01. | 41,08 % |
1999. 02. 01. | 42,12 % |
1999. 03. 01. | 37,48 % |
1999. 04. 01. | 31,51 % |
1999. 05. 01. | 31,66 % |
1999. 06. 01. | 32,23 % |
1999. 07. 01. | 30,49 % |
1999. 08. 01. | 29,68 % |
1999. 09. 01. | 28,84 % |
1999. 10. 01. | 28,90 % |
1999. 11. 01. | 28,06 % |
1999. 12. 01. | 27,98 % |
2000. 01. 01. | 28,23 % |
2000. 02. 01. | 28,56 % |
2000. 03. 01. | 25,31 % |
2000. 04. 01. | 25,21 % |
2000. 05. 01. | 23,11 % |
2000. 06. 01. | 25,72 % |
2000. 07. 01. | 23,11 % |
2000. 08. 01. | 23,48 % |
2000. 09. 01. | 22,83 % |
2000. 10. 01. | 21,09 % |
2000. 11. 01. | 20,10 % |
2000. 12. 01. | 21,43 % |
2001. 01. 01. | 20,40 % |
2001. 02. 01. | 18,68 % |
2001. 03. 01. | 18,68 % |
2001. 04. 01. | 18,34 % |
2001. 05. 01. | 20,47 % |
2001. 06. 01. | 22,53 % |
2001. 07. 01. | 22,49 % |
2001. 08. 01. | 24,88 % |
2001. 09. 01. | 34,64 % |
2001. 10. 01. | 33,23 % |
2001. 11. 01. | 26,68 % |
2001. 12. 01. | 28,81 % |
2002. 01. 01. | 38,17 % |
2002. 02. 01. | 59,34 % |
2002. 03. 01. | 60,73 % |
2002. 04. 01. | 51,61 % |
2002. 05. 01. | 39,78 % |
2002. 06. 01. | 36,06 % |
2002. 07. 01. | 33,59 % |
2002. 08. 01. | 31,39 % |
2002. 09. 01. | 31,98 % |
2002. 10. 01. | 33,63 % |
2002. 11. 01. | 34,91 % |
2002. 12. 01. | 34,66 % |
2003. 01. 01. | 37,57 % |
2003. 02. 01. | 35,79 % |
2003. 03. 01. | 32,58 % |
2003. 04. 01. | 28,74 % |
2003. 05. 01. | 25,64 % |
2003. 06. 01. | 24,34 % |
2003. 07. 01. | 23,41 % |
2003. 08. 01. | 24,18 % |
2003. 09. 01. | 23,42 % |
2003. 10. 01. | 22,49 % |
2003. 11. 01. | 21,38 % |
2003. 12. 01. | 19,81 % |
2004. 01. 01. | 19,40 % |
2004. 02. 01. | 19,03 % |
2004. 03. 01. | 18,73 % |
2004. 04. 01. | 19,06 % |
2004. 05. 01. | 18,09 % |
2004. 06. 01. | 18,01 % |
2004. 07. 01. | 18,17 % |
2004. 08. 01. | 18,18 % |
2004. 09. 01. | 17,61 % |
2004. 10. 01. | 17,79 % |
2004. 11. 01. | 17,24 % |
2004. 12. 01. | 17,16 % |
2005. 01. 01. | 17,69 % |
2005. 02. 01. | 16,90 % |
2005. 03. 01. | 17,29 % |
2005. 04. 01. | 16,21 % |
2005. 05. 01. | 17,11 % |
2005. 06. 01. | 16,49 % |
2005. 07. 01. | 17,01 % |
2005. 08. 01. | 17,22 % |
2005. 09. 01. | 16,35 % |
2005. 10. 01. | 16,47 % |
2005. 11. 01. | 16,37 % |
2005. 12. 01. | 15,64 % |
2006. 01. 01. | 16,19 % |
2006. 02. 01. | 15,65 % |
2006. 03. 01. | 15,53 % |
2006. 04. 01. | 15,06 % |
2006. 05. 01. | 15,17 % |
2006. 06. 01. | 15,04 % |
2006. 07. 01. | 15,18 % |
2006. 08. 01. | 15,56 % |
2006. 09. 01. | 15,81 % |
2006. 10. 01. | 15,66 % |
2006. 11. 01. | 15,92 % |
2006. 12. 01. | 16,01 % |
2007. 01. 01. | 16,36 % |
2007. 02. 01. | 16,43 % |
2007. 03. 01. | 15,79 % |
2007. 04. 01. | 16,55 % |
2007. 05. 01. | 16,36 % |
2007. 06. 01. | 16,18 % |
2007. 07. 01. | 16,72 % |
2007. 08. 01. | 17,22 % |
2007. 09. 01. | 17,46 % |
2007. 10. 01. | 18,19 % |
2007. 11. 01. | 20,19 % |
2007. 12. 01. | 21,90 % |
2008. 01. 01. | 23,54 % |
2008. 02. 01. | 23,29 % |
2008. 03. 01. | 23,03 % |
2008. 04. 01. | 23,11 % |
2008. 05. 01. | 24,24 % |
2008. 06. 01. | 23,59 % |
2008. 07. 01. | 23,94 % |
2008. 08. 01. | 23,92 % |
2008. 09. 01. | 23,68 % |
2008. 10. 01. | 23,52 % |
2008. 11. 01. | 23,47 % |
2008. 12. 01. | 22,30 % |
2009. 01. 01. | 22,68 % |
2009. 02. 01. | 23,57 % |
2009. 03. 01. | 22,99 % |
2009. 04. 01. | 21,57 % |
2009. 05. 01. | 21,46 % |
2009. 06. 01. | 19,98 % |
2009. 07. 01. | 19,88 % |
2009. 08. 01. | 19,69 % |
2009. 09. 01. | 19,14 % |
2009. 10. 01. | 19,98 % |
2009. 11. 01. | 19,49 % |
2009. 12. 01. | 19,20 % |
2010. 01. 01. | 19,29 % |
2010. 02. 01. | 19,15 % |
2010. 03. 01. | 18,93 % |
2010. 04. 01. | 18,61 % |
2010. 05. 01. | 18,07 % |
2010. 06. 01. | 18,31 % |
2010. 07. 01. | 18,50 % |
2010. 08. 01. | 18,20 % |
2010. 09. 01. | 17,70 % |
2010. 10. 01. | 17,57 % |
2010. 11. 01. | 17,73 % |
2010. 12. 01. | 17,83 % |
2011. 01. 01. | 17,95 % |
2011. 02. 01. | 17,67 % |
2011. 03. 01. | 17,69 % |
2011. 04. 01. | 17,96 % |
2011. 05. 01. | 17,65 % |
2011. 06. 01. | 17,79 % |
2011. 07. 01. | 17,96 % |
2011. 08. 01. | 17,94 % |
2011. 09. 01. | 17,44 % |
2011. 10. 01. | 17,89 % |
2011. 11. 01. | 17,32 % |
2011. 12. 01. | 15,95 % |
2012. 01. 01. | 16,23 % |
2012. 02. 01. | 16,28 % |
2012. 03. 01. | 15,54 % |
2012. 04. 01. | 15,87 % |
2012. 05. 01. | 16,53 % |
2012. 06. 01. | 16,50 % |
2012. 07. 01. | 16,23 % |
2012. 08. 01. | 16,36 % |
2012. 09. 01. | 16,66 % |
2012. 10. 01. | 16,65 % |
2012. 11. 01. | 16,22 % |
2012. 12. 01. | 15,76 % |
2013. 01. 01. | 15,20 % |
2013. 02. 01. | 15,63 % |
2013. 03. 01. | 15,85 % |
2013. 04. 01. | 15,47 % |
2013. 05. 01. | 15,65 % |
2013. 06. 01. | 15,45 % |
2013. 07. 01. | 15,35 % |
2013. 08. 01. | 16,00 % |
2013. 09. 01. | 16,16 % |
2013. 10. 01. | 15,62 % |
2013. 11. 01. | 15,42 % |
2013. 12. 01. | 15,47 % |
2014. 01. 01. | 15,65 % |
2014. 02. 01. | 16,00 % |
2014. 03. 01. | 15,93 % |
2014. 04. 01. | 15,99 % |
2014. 05. 01. | 16,48 % |
2014. 06. 01. | 16,57 % |
2014. 07. 01. | 16,85 % |
2014. 08. 01. | 17,54 % |
2014. 09. 01. | 17,85 % |
2014. 10. 01. | 18,08 % |
2014. 11. 01. | 18,83 % |
2014. 12. 01. | 19,22 % |
2015. 01. 01. | 18,94 % |
2015. 02. 01. | 18,73 % |
2015. 03. 01. | 18,82 % |
2015. 04. 01. | 19,19 % |
2015. 05. 01. | 19,49 % |
2015. 06. 01. | 19,57 % |
2015. 07. 01. | 19,76 % |
2015. 08. 01. | 20,10 % |
2015. 09. 01. | 20,63 % |
2015. 10. 01. | 21,12 % |
2015. 11. 01. | 21,34 % |
2015. 12. 01. | 21,18 % |
2016. 01. 01. | 20,82 % |
2016. 02. 01. | 20,08 % |
2016. 03. 01. | 20,32 % |
2016. 04. 01. | 21,08 % |
2016. 05. 01. | 21,22 % |
2016. 06. 01. | 21,53 % |
2016. 07. 01. | 21,62 % |
2016. 08. 01. | 21,76 % |
2016. 09. 01. | 21,86 % |
2016. 10. 01. | 22,05 % |
2016. 11. 01. | 22,43 % |
2016. 12. 01. | 22,49 % |
2017. 01. 01. | 21,63 % |
2017. 02. 01. | 21,27 % |
2017. 03. 01. | 21,90 % |
2017. 04. 01. | 21,74 % |
2017. 05. 01. | 21,51 % |
2017. 06. 01. | 21,74 % |
2017. 07. 01. | 21,61 % |
2017. 08. 01. | 21,38 % |
2017. 09. 01. | 21,50 % |
2017. 10. 01. | 21,53 % |
2017. 11. 01. | 21,39 % |
2017. 12. 01. | 21,51 % |
2018. 01. 01. | 21,48 % |
2018. 02. 01. | 21,89 % |
2018. 03. 01. | 22,14 % |
2018. 04. 01. | 21,81 % |
2018. 05. 01. | 21,46 % |
2018. 06. 01. | 20,90 % |
2018. 07. 01. | 20,69 % |
2018. 08. 01. | 20,85 % |
2018. 09. 01. | 21,52 % |
2018. 10. 01. | 21,37 % |
2018. 11. 01. | 21,14 % |
2018. 12. 01. | 21,64 % |
2019. 01. 01. | 22,12 % |
2019. 02. 01. | 27,34 % |
2019. 03. 01. | 31,72 % |
2019. 04. 01. | 29,73 % |
2019. 05. 01. | 29,47 % |
2019. 06. 01. | 29,72 % |
2019. 07. 01. | 28,35 % |
2019. 08. 01. | 29,85 % |
2019. 09. 01. | 31,25 % |
2019. 10. 01. | 29,31 % |
2019. 11. 01. | 25,23 % |
2019. 12. 01. | 22,13 % |
2020. 01. 01. | 22,46 % |
2020. 02. 01. | 26,18 % |
2020. 03. 01. | 31,19 % |
2020. 04. 01. | 36,50 % |
2020. 05. 01. | 39,80 % |
2020. 06. 01. | 39,61 % |
2020. 07. 01. | 39,21 % |
2020. 08. 01. | 38,75 % |
2020. 09. 01. | 38,64 % |
2020. 10. 01. | 38,84 % |
2020. 11. 01. | 38,54 % |
2020. 12. 01. | 38,25 % |
2021. 01. 01. | 38,97 % |
2021. 02. 01. | 42,47 % |
2021. 03. 01. | 52,01 % |
2021. 04. 01. | 58,69 % |
2021. 05. 01. | 58,02 % |
2021. 06. 01. | 57,39 % |
2021. 07. 01. | 56,86 % |
2021. 08. 01. | 55,16 % |
2021. 09. 01. | 53,51 % |
2021. 10. 01. | 54,91 % |
2021. 11. 01. | 54,78 % |
2021. 12. 01. | 52,83 % |
2022. 01. 01. | 55,66 % |
2022. 02. 01. | 58,17 % |
2022. 03. 01. | 57,09 % |
2022. 04. 01. | 56,07 % |
2022. 05. 01. | 57,04 % |
2022. 06. 01. | 57,75 % |
2022. 07. 01. | 57,40 % |
2022. 08. 01. | 57,53 % |
2022. 09. 01. | 57,31 % |
2022. 10. 01. | 57,34 % |
2022. 11. 01. | 57,57 % |
2022. 12. 01. | 57,71 % |
2023. 01. 01. | 58,64 % |
2023. 02. 01. | 58,14 % |
2023. 03. 01. | 57,10 % |
2023. 04. 01. | 57,40 % |
2023. 05. 01. | 55,60 % |
2023. 06. 01. | 54,43 % |
2023. 07. 01. | 55,51 % |
2023. 08. 01. | 55,75 % |
2023. 09. 01. | 55,50 % |
2023. 10. 01. | 55,71 % |
2023. 11. 01. | 56,21 % |
2023. 12. 01. | 56,48 % |
2024. 01. 01. | 57,27 % |
2024. 02. 01. | 58,22 % |
2024. 03. 01. | 58,79 % |
2024. 04. 01. | 58,98 % |
2024. 05. 01. | 59,20 % |
2024. 06. 01. | 59,25 % |
2024. 07. 01. | 59,20 % |
2024. 08. 01. | 59,26 % |
Kamatláb Története
Dátum | Érték |
---|---|
2024. 08. 01. | 59,26 % |
2024. 07. 01. | 59,2 % |
2024. 06. 01. | 59,25 % |
2024. 05. 01. | 59,2 % |
2024. 04. 01. | 58,98 % |
2024. 03. 01. | 58,785 % |
2024. 02. 01. | 58,215 % |
2024. 01. 01. | 57,265 % |
2023. 12. 01. | 56,48 % |
2023. 11. 01. | 56,205 % |
Hasonló makrogazdasági mutatók Kamatláb-hoz
Név | Jelenleg | Előző | Frekvencia |
---|---|---|---|
🇻🇪 Bankok mérlege | 417,457 milliárd VES | 401,285 milliárd VES | Havi |
🇻🇪 Befizetési kamatláb | 36 % | 36 % | frequency_daily |
🇻🇪 Devizatartalékok | 9,803 milliárd USD | 9,79 milliárd USD | Havi |
🇻🇪 Interbanki kamatláb | 59,23 % | 59,26 % | Havi |
🇻🇪 Készpénzállomány M0 | 57,776 Mió. VES | 53,009 Mió. VES | Havi |
🇻🇪 Központi bank mérlege | 963,174 milliárd VES | 947,424 milliárd VES | Havi |
🇻🇪 Pénzmennyiség M1 | 134,473 milliárd VES | 129,056 milliárd VES | Havi |
🇻🇪 Pénzmennyiség M2 | 134,617 milliárd VES | 129,192 milliárd VES | Havi |
🇻🇪 Pénzmennyiség M3 | 107,992 milliárd VES | 96,068 milliárd VES | Havi |
A Venezuela Központi Bank (Banco Central de Venezuela, BCV) nem felelős a kamatlábak megállapításáért.
Makrooldalak más országok számára a Amerika
- 🇦🇷Argentína
- 🇦🇼Aruba
- 🇧🇸Bahamák
- 🇧🇧Barbados
- 🇧🇿Belize
- 🇧🇲Bermuda
- 🇧🇴Bolívia
- 🇧🇷Brazília
- 🇨🇦Kanada
- 🇰🇾Kajmán-szigetek
- 🇨🇱Chile
- 🇨🇴Kolumbia
- 🇨🇷Costa Rica
- 🇨🇺Kuba
- 🇩🇴Dominikai Köztársaság
- 🇪🇨Ecuador
- 🇸🇻El Salvador
- 🇬🇹Guatemala
- 🇬🇾Guyana
- 🇭🇹Haiti
- 🇭🇳Honduras
- 🇯🇲Jamaika
- 🇲🇽Mexikó
- 🇳🇮Nicaragua
- 🇵🇦Panama
- 🇵🇾Paraguay
- 🇵🇪Peru
- 🇵🇷Puerto Rico
- 🇸🇷Suriname
- 🇹🇹Trinidad és Tobago
- 🇺🇸Egyesült Államok
- 🇺🇾Uruguay
- 🇦🇬Antigua és Barbuda
- 🇩🇲Dominika
- 🇬🇩Grenada
Mi a(z) Kamatláb?
Az Eulerpool, egy professzionális makrogazdasági adatokat bemutató weboldal, kiemelt figyelmet fordít a gazdasági folyamatok mély elemzésére. Az egyik legfontosabb makrogazdasági mutató, amelyet részletesen elemzünk, a kamatláb, amely meghatározó szerepet játszik a gazdaság stabilitása és növekedése szempontjából. A kamatláb az a százalékos arány, amelyet egy hitelfelvevő fizet a hiteladónak az adott időszak alatt kölcsönzött összegek után. Ezen felül, a kamatláb nemcsak a hitelfelvevő és a hiteladó közötti költségek és hozamok meghatározásában játszik kulcsszerepet, hanem mélyreható hatással van a gazdaság számos más aspektusára is, beleértve a beruházásokat, a fogyasztói kiadásokat, az inflációt és a munkanélküliséget. Az alapkamat, amelyet gyakran a jegybank határoz meg, irányadó szerepet tölt be a gazdaságban. A jegybanki alapkamat hatására változhatnak az egyes kereskedelmi bankok által kínált hitel- és betéti kamatok, amelyek továbbgyűrűzve befolyásolják a gazdasági szereplők viselkedését. Amikor a jegybank csökkenti az alapkamatszintet, az általában a gazdasági növekedést kívánja ösztönözni azáltal, hogy olcsóbbá teszi a hitelfelvételt, és így növeli a fogyasztói és vállalati kiadásokat. Ezzel szemben az alapkamatszint emelése általában az infláció megfékezésére irányul, mivel a magasabb kamatok visszafogják a hitelfelvételt és a kiadásokat. Az infláció és a kamatláb közötti kapcsolat különösen fontos a gazdasági egyensúly szempontjából. Az infláció akkor következik be, amikor az általános árszínvonal emelkedik, ami csökkenti a fizetőeszköz vásárlóerejét. A jegybankok gyakran emelik a kamatokat, hogy megfékezzék az inflációt, mivel a magasabb kamatok visszafogják a hitelfelvételt és a kiadásokat. Ezzel szemben, alacsony inflációs környezetben, a kamatlábak csökkentése a gazdasági aktivitás növelését célozza. A kamatlábak emellett jelentős hatással vannak a valuták értékére is. Magasabb kamatlábak vonzóbbá teszik az adott ország valutáját a külföldi befektetők számára, mivel magasabb hozamot kínálnak a befektetéseik után. Ennek eredményeként, a magasabb kamatlábak gyakran erősítik a helyi valutát, míg az alacsonyabb kamatlábak általában gyengítik azt. Ez a valutaárfolyamok mozgása hatással lehet a nemzetközi kereskedelem egyensúlyára, mivel az erős valuta drágítja az exportot, míg az olcsó valuta ösztönzi azt. A háztartások és vállalatok szempontjából a kamatlábak fontos szerepet játszanak a finanszírozási döntések meghozatalában. Az alacsony kamatlábak kedvezőbbé teszik a lakásvásárlást, az autóvásárlást és a vállalati beruházásokat, mivel csökkentik a hitelfelvétel költségeit. Ezzel szemben a magas kamatok gyakran visszafogják ezeket a kiadásokat, mivel növelik a hitelek költségeit. Ezért a kamatlábak szintjének változása közvetlenül befolyásolja a fogyasztói és vállalati döntéseket, amelyek végső soron a gazdasági növekedést és a munkanélküliséget is érintik. Az Eulerpool weboldalán részletes adatok és elemzések érhetők el a kamatlábak alakulásáról és azok gazdasági hatásairól. A hitelpiactól kezdve a beruházásokig, a fogyasztói kiadásoktól a valutaárfolyamokig, weboldalunk segít a felhasználóknak mélyebb betekintést nyerni a kamatlábak dinamikájába és azok gazdasági következményeibe. Felhasználóink számára olyan eszközöket és információkat biztosítunk, amelyek segítenek a makrogazdasági folyamatok teljesebb megértésében. Összefoglalva, a kamatlábak központi szerepet játszanak a gazdasági folyamatok alakításában. Az alapkamat szintjének változtatása a jegybank által közvetlen hatással van a gazdasági növekedésre, az inflációra, a valutaárfolyamokra, valamint a fogyasztói és vállalati döntésekre. Az Eulerpool weboldalán elérhető részletes adatok és elemzések lehetőséget biztosítanak a felhasználók számára, hogy naprakész információk alapján hozzanak megalapozott döntéseket a kamatlábak és azok gazdasági hatásai terén. Weboldalunk célja, hogy átfogó és közérthető módon bemutassa a makrogazdasági mutatókat, és támogassa a felhasználók gazdasági ismereteinek bővítését.