Tedd meg életed legjobb befektetéseit.
Venezuela Kamatláb
Árfolyam
A Kamatláb jelenlegi értéke Venezuela-ban 59,39 %. A Kamatláb Venezuela-ban 2025. 02. 01.-án/én 59,39 %-re növekedett, miután 2025. 01. 01.-án/én 59,38 % volt. 1998. 10. 01.-tól 2025. 02. 01.-ig az átlagos GDP Venezuela-ban 24,68 % volt. Az eddigi legmagasabb értéket 2002. 02. 15.-én/án érték el 83,73 %-val/vel, míg a legalacsonyabb értéket 2006. 04. 17.-én/án rögzítették 12,79 %-val/vel.
Kamatláb ·
Max
Kamatláb | |
---|---|
1998. 10. 01. | 52,63 % |
1998. 11. 01. | 46,71 % |
1998. 12. 01. | 47,90 % |
1999. 01. 01. | 41,19 % |
1999. 02. 01. | 42,12 % |
1999. 03. 01. | 37,48 % |
1999. 04. 01. | 31,38 % |
1999. 05. 01. | 31,74 % |
1999. 06. 01. | 32,23 % |
1999. 07. 01. | 30,49 % |
1999. 08. 01. | 29,73 % |
1999. 09. 01. | 28,84 % |
1999. 10. 01. | 28,90 % |
1999. 11. 01. | 27,99 % |
1999. 12. 01. | 27,98 % |
2000. 01. 01. | 28,30 % |
2000. 02. 01. | 28,56 % |
2000. 03. 01. | 25,31 % |
2000. 04. 01. | 25,21 % |
2000. 05. 01. | 22,99 % |
2000. 06. 01. | 25,72 % |
2000. 07. 01. | 23,08 % |
2000. 08. 01. | 23,48 % |
2000. 09. 01. | 22,83 % |
2000. 10. 01. | 20,95 % |
2000. 11. 01. | 20,10 % |
2000. 12. 01. | 21,43 % |
2001. 01. 01. | 20,28 % |
2001. 02. 01. | 18,68 % |
2001. 03. 01. | 18,68 % |
2001. 04. 01. | 18,21 % |
2001. 05. 01. | 20,37 % |
2001. 06. 01. | 22,53 % |
2001. 07. 01. | 22,47 % |
2001. 08. 01. | 24,88 % |
2001. 09. 01. | 34,32 % |
2001. 10. 01. | 33,23 % |
2001. 11. 01. | 26,68 % |
2001. 12. 01. | 28,60 % |
2002. 01. 01. | 38,31 % |
2002. 02. 01. | 59,34 % |
2002. 03. 01. | 60,73 % |
2002. 04. 01. | 51,61 % |
2002. 05. 01. | 39,85 % |
2002. 06. 01. | 36,00 % |
2002. 07. 01. | 33,59 % |
2002. 08. 01. | 31,39 % |
2002. 09. 01. | 31,90 % |
2002. 10. 01. | 33,63 % |
2002. 11. 01. | 34,91 % |
2002. 12. 01. | 34,84 % |
2003. 01. 01. | 37,05 % |
2003. 02. 01. | 35,68 % |
2003. 03. 01. | 32,73 % |
2003. 04. 01. | 28,74 % |
2003. 05. 01. | 25,59 % |
2003. 06. 01. | 24,28 % |
2003. 07. 01. | 23,41 % |
2003. 08. 01. | 24,18 % |
2003. 09. 01. | 23,42 % |
2003. 10. 01. | 22,49 % |
2003. 11. 01. | 21,33 % |
2003. 12. 01. | 19,81 % |
2004. 01. 01. | 19,49 % |
2004. 02. 01. | 18,90 % |
2004. 03. 01. | 18,73 % |
2004. 04. 01. | 19,06 % |
2004. 05. 01. | 18,11 % |
2004. 06. 01. | 18,01 % |
2004. 07. 01. | 18,17 % |
2004. 08. 01. | 18,05 % |
2004. 09. 01. | 17,61 % |
2004. 10. 01. | 17,79 % |
2004. 11. 01. | 17,12 % |
2004. 12. 01. | 17,16 % |
2005. 01. 01. | 17,64 % |
2005. 02. 01. | 16,90 % |
2005. 03. 01. | 17,29 % |
2005. 04. 01. | 16,21 % |
2005. 05. 01. | 17,13 % |
2005. 06. 01. | 16,49 % |
2005. 07. 01. | 17,01 % |
2005. 08. 01. | 17,22 % |
2005. 09. 01. | 16,35 % |
2005. 10. 01. | 16,50 % |
2005. 11. 01. | 16,37 % |
2005. 12. 01. | 15,64 % |
2006. 01. 01. | 16,22 % |
2006. 02. 01. | 15,65 % |
2006. 03. 01. | 15,53 % |
2006. 04. 01. | 15,02 % |
2006. 05. 01. | 15,18 % |
2006. 06. 01. | 15,04 % |
2006. 07. 01. | 15,11 % |
2006. 08. 01. | 15,56 % |
2006. 09. 01. | 15,81 % |
2006. 10. 01. | 15,78 % |
2006. 11. 01. | 15,92 % |
2006. 12. 01. | 16,01 % |
2007. 01. 01. | 16,49 % |
2007. 02. 01. | 16,43 % |
2007. 03. 01. | 15,79 % |
2007. 04. 01. | 16,59 % |
2007. 05. 01. | 16,39 % |
2007. 06. 01. | 16,18 % |
2007. 07. 01. | 16,71 % |
2007. 08. 01. | 17,22 % |
2007. 09. 01. | 17,51 % |
2007. 10. 01. | 18,19 % |
2007. 11. 01. | 20,19 % |
2007. 12. 01. | 21,84 % |
2008. 01. 01. | 23,53 % |
2008. 02. 01. | 23,29 % |
2008. 03. 01. | 23,02 % |
2008. 04. 01. | 23,11 % |
2008. 05. 01. | 24,32 % |
2008. 06. 01. | 23,65 % |
2008. 07. 01. | 23,94 % |
2008. 08. 01. | 23,92 % |
2008. 09. 01. | 23,68 % |
2008. 10. 01. | 23,52 % |
2008. 11. 01. | 23,57 % |
2008. 12. 01. | 22,30 % |
2009. 01. 01. | 22,78 % |
2009. 02. 01. | 23,61 % |
2009. 03. 01. | 23,15 % |
2009. 04. 01. | 21,57 % |
2009. 05. 01. | 21,46 % |
2009. 06. 01. | 19,98 % |
2009. 07. 01. | 19,88 % |
2009. 08. 01. | 19,65 % |
2009. 09. 01. | 19,14 % |
2009. 10. 01. | 19,98 % |
2009. 11. 01. | 19,41 % |
2009. 12. 01. | 19,20 % |
2010. 01. 01. | 19,30 % |
2010. 02. 01. | 19,15 % |
2010. 03. 01. | 18,93 % |
2010. 04. 01. | 18,70 % |
2010. 05. 01. | 18,07 % |
2010. 06. 01. | 18,31 % |
2010. 07. 01. | 18,50 % |
2010. 08. 01. | 18,34 % |
2010. 09. 01. | 17,61 % |
2010. 10. 01. | 17,61 % |
2010. 11. 01. | 17,74 % |
2010. 12. 01. | 17,85 % |
2011. 01. 01. | 17,99 % |
2011. 02. 01. | 17,62 % |
2011. 03. 01. | 17,50 % |
2011. 04. 01. | 17,86 % |
2011. 05. 01. | 17,82 % |
2011. 06. 01. | 17,66 % |
2011. 07. 01. | 18,14 % |
2011. 08. 01. | 17,75 % |
2011. 09. 01. | 17,46 % |
2011. 10. 01. | 18,02 % |
2011. 11. 01. | 16,99 % |
2011. 12. 01. | 15,82 % |
2012. 01. 01. | 16,45 % |
2012. 02. 01. | 16,07 % |
2012. 03. 01. | 15,50 % |
2012. 04. 01. | 16,02 % |
2012. 05. 01. | 16,60 % |
2012. 06. 01. | 16,42 % |
2012. 07. 01. | 16,22 % |
2012. 08. 01. | 16,41 % |
2012. 09. 01. | 16,70 % |
2012. 10. 01. | 16,59 % |
2012. 11. 01. | 16,12 % |
2012. 12. 01. | 15,69 % |
2013. 01. 01. | 15,07 % |
2013. 02. 01. | 15,89 % |
2013. 03. 01. | 15,66 % |
2013. 04. 01. | 15,54 % |
2013. 05. 01. | 15,64 % |
2013. 06. 01. | 15,38 % |
2013. 07. 01. | 15,37 % |
2013. 08. 01. | 16,18 % |
2013. 09. 01. | 16,03 % |
2013. 10. 01. | 15,57 % |
2013. 11. 01. | 15,40 % |
2013. 12. 01. | 15,50 % |
2014. 01. 01. | 15,68 % |
2014. 02. 01. | 16,09 % |
2014. 03. 01. | 15,82 % |
2014. 04. 01. | 16,12 % |
2014. 05. 01. | 16,51 % |
2014. 06. 01. | 16,56 % |
2014. 07. 01. | 16,95 % |
2014. 08. 01. | 17,68 % |
2014. 09. 01. | 17,82 % |
2014. 10. 01. | 18,18 % |
2014. 11. 01. | 18,98 % |
2014. 12. 01. | 19,20 % |
2015. 01. 01. | 18,86 % |
2015. 02. 01. | 18,74 % |
2015. 03. 01. | 18,83 % |
2015. 04. 01. | 19,30 % |
2015. 05. 01. | 19,48 % |
2015. 06. 01. | 19,61 % |
2015. 07. 01. | 19,78 % |
2015. 08. 01. | 20,19 % |
2015. 09. 01. | 20,72 % |
2015. 10. 01. | 21,20 % |
2015. 11. 01. | 21,34 % |
2015. 12. 01. | 21,13 % |
2016. 01. 01. | 20,75 % |
2016. 02. 01. | 19,90 % |
2016. 03. 01. | 20,57 % |
2016. 04. 01. | 21,08 % |
2016. 05. 01. | 21,26 % |
2016. 06. 01. | 21,59 % |
2016. 07. 01. | 21,59 % |
2016. 08. 01. | 21,84 % |
2016. 09. 01. | 21,82 % |
2016. 10. 01. | 22,16 % |
2016. 11. 01. | 22,44 % |
2016. 12. 01. | 22,49 % |
2017. 01. 01. | 21,34 % |
2017. 02. 01. | 21,44 % |
2017. 03. 01. | 21,93 % |
2017. 04. 01. | 21,64 % |
2017. 05. 01. | 21,53 % |
2017. 06. 01. | 21,80 % |
2017. 07. 01. | 21,51 % |
2017. 08. 01. | 21,41 % |
2017. 09. 01. | 21,51 % |
2017. 10. 01. | 21,53 % |
2017. 11. 01. | 21,34 % |
2017. 12. 01. | 21,60 % |
2018. 01. 01. | 21,38 % |
2018. 02. 01. | 22,12 % |
2018. 03. 01. | 21,99 % |
2018. 04. 01. | 21,85 % |
2018. 05. 01. | 21,30 % |
2018. 06. 01. | 20,87 % |
2018. 07. 01. | 20,64 % |
2018. 08. 01. | 20,94 % |
2018. 09. 01. | 21,64 % |
2018. 10. 01. | 21,19 % |
2018. 11. 01. | 21,24 % |
2018. 12. 01. | 21,71 % |
2019. 01. 01. | 22,21 % |
2019. 02. 01. | 28,99 % |
2019. 03. 01. | 31,53 % |
2019. 04. 01. | 29,26 % |
2019. 05. 01. | 29,85 % |
2019. 06. 01. | 29,42 % |
2019. 07. 01. | 28,19 % |
2019. 08. 01. | 30,51 % |
2019. 09. 01. | 31,06 % |
2019. 10. 01. | 28,86 % |
2019. 11. 01. | 24,32 % |
2019. 12. 01. | 22,01 % |
2020. 01. 01. | 22,69 % |
2020. 02. 01. | 27,18 % |
2020. 03. 01. | 31,85 % |
2020. 04. 01. | 37,61 % |
2020. 05. 01. | 39,79 % |
2020. 06. 01. | 39,55 % |
2020. 07. 01. | 39,13 % |
2020. 08. 01. | 38,67 % |
2020. 09. 01. | 38,68 % |
2020. 10. 01. | 38,87 % |
2020. 11. 01. | 38,41 % |
2020. 12. 01. | 38,28 % |
2021. 01. 01. | 39,18 % |
2021. 02. 01. | 43,42 % |
2021. 03. 01. | 54,23 % |
2021. 04. 01. | 58,70 % |
2021. 05. 01. | 57,78 % |
2021. 06. 01. | 57,41 % |
2021. 07. 01. | 56,66 % |
2021. 08. 01. | 54,79 % |
2021. 09. 01. | 53,33 % |
2021. 10. 01. | 55,56 % |
2021. 11. 01. | 54,09 % |
2021. 12. 01. | 52,87 % |
2022. 01. 01. | 56,55 % |
2022. 02. 01. | 58,11 % |
2022. 03. 01. | 56,78 % |
2022. 04. 01. | 56,03 % |
2022. 05. 01. | 57,40 % |
2022. 06. 01. | 57,62 % |
2022. 07. 01. | 57,41 % |
2022. 08. 01. | 57,56 % |
2022. 09. 01. | 57,20 % |
2022. 10. 01. | 57,45 % |
2022. 11. 01. | 57,53 % |
2022. 12. 01. | 57,80 % |
2023. 01. 01. | 58,86 % |
2023. 02. 01. | 57,75 % |
2023. 03. 01. | 57,14 % |
2023. 04. 01. | 57,46 % |
2023. 05. 01. | 54,94 % |
2023. 06. 01. | 54,70 % |
2023. 07. 01. | 55,60 % |
2023. 08. 01. | 55,75 % |
2023. 09. 01. | 55,42 % |
2023. 10. 01. | 55,85 % |
2023. 11. 01. | 56,23 % |
2023. 12. 01. | 56,55 % |
2024. 01. 01. | 57,46 % |
2024. 02. 01. | 58,34 % |
2024. 03. 01. | 58,85 % |
2024. 04. 01. | 58,98 % |
2024. 05. 01. | 59,20 % |
2024. 06. 01. | 59,25 % |
2024. 07. 01. | 59,21 % |
2024. 08. 01. | 59,26 % |
2024. 09. 01. | 59,23 % |
2024. 10. 01. | 59,30 % |
2024. 11. 01. | 59,29 % |
2024. 12. 01. | 59,12 % |
2025. 01. 01. | 59,38 % |
2025. 02. 01. | 59,39 % |
Kamatláb Története
Dátum | Érték |
---|---|
2025. 02. 01. | 59,39 % |
2025. 01. 01. | 59,38 % |
2024. 12. 01. | 59,12 % |
2024. 11. 01. | 59,29 % |
2024. 10. 01. | 59,3 % |
2024. 09. 01. | 59,23 % |
2024. 08. 01. | 59,26 % |
2024. 07. 01. | 59,205 % |
2024. 06. 01. | 59,25 % |
2024. 05. 01. | 59,2 % |
Hasonló makrogazdasági mutatók Kamatláb-hoz
Név | Jelenleg | Előző | Frekvencia |
---|---|---|---|
🇻🇪 Bankok mérlege | 720,625 milliárd VES | 649,319 milliárd VES | Havi |
🇻🇪 Befizetési kamatláb | 36 % | 36 % | frequency_daily |
🇻🇪 Devizatartalékok | 10,481 milliárd USD | 10,397 milliárd USD | Havi |
🇻🇪 Interbanki kamatláb | 59,39 % | 59,38 % | Havi |
🇻🇪 Készpénzállomány M0 | 125,07 Mió. VES | 117,26 Mió. VES | Havi |
🇻🇪 Központi bank mérlege | 1,683 Bio. VES | 1,557 Bio. VES | Havi |
🇻🇪 Pénzmennyiség M1 | 198,595 milliárd VES | 188,647 milliárd VES | Havi |
🇻🇪 Pénzmennyiség M2 | 198,812 milliárd VES | 188,828 milliárd VES | Havi |
🇻🇪 Pénzmennyiség M3 | 198,812 milliárd VES | 188,828 milliárd VES | Havi |
A Venezuela Központi Bank (Banco Central de Venezuela, BCV) nem felelős a kamatlábak megállapításáért.
Makrooldalak más országok számára a Amerika
- 🇦🇷Argentína
- 🇦🇼Aruba
- 🇧🇸Bahamák
- 🇧🇧Barbados
- 🇧🇿Belize
- 🇧🇲Bermuda
- 🇧🇴Bolívia
- 🇧🇷Brazília
- 🇨🇦Kanada
- 🇰🇾Kajmán-szigetek
- 🇨🇱Chile
- 🇨🇴Kolumbia
- 🇨🇷Costa Rica
- 🇨🇺Kuba
- 🇩🇴Dominikai Köztársaság
- 🇪🇨Ecuador
- 🇸🇻El Salvador
- 🇬🇹Guatemala
- 🇬🇾Guyana
- 🇭🇹Haiti
- 🇭🇳Honduras
- 🇯🇲Jamaika
- 🇲🇽Mexikó
- 🇳🇮Nicaragua
- 🇵🇦Panama
- 🇵🇾Paraguay
- 🇵🇪Peru
- 🇵🇷Puerto Rico
- 🇸🇷Suriname
- 🇹🇹Trinidad és Tobago
- 🇺🇸Egyesült Államok
- 🇺🇾Uruguay
- 🇦🇬Antigua és Barbuda
- 🇩🇲Dominika
- 🇬🇩Grenada
Mi a(z) Kamatláb?
Az Eulerpool, egy professzionális makrogazdasági adatokat bemutató weboldal, kiemelt figyelmet fordít a gazdasági folyamatok mély elemzésére. Az egyik legfontosabb makrogazdasági mutató, amelyet részletesen elemzünk, a kamatláb, amely meghatározó szerepet játszik a gazdaság stabilitása és növekedése szempontjából. A kamatláb az a százalékos arány, amelyet egy hitelfelvevő fizet a hiteladónak az adott időszak alatt kölcsönzött összegek után. Ezen felül, a kamatláb nemcsak a hitelfelvevő és a hiteladó közötti költségek és hozamok meghatározásában játszik kulcsszerepet, hanem mélyreható hatással van a gazdaság számos más aspektusára is, beleértve a beruházásokat, a fogyasztói kiadásokat, az inflációt és a munkanélküliséget. Az alapkamat, amelyet gyakran a jegybank határoz meg, irányadó szerepet tölt be a gazdaságban. A jegybanki alapkamat hatására változhatnak az egyes kereskedelmi bankok által kínált hitel- és betéti kamatok, amelyek továbbgyűrűzve befolyásolják a gazdasági szereplők viselkedését. Amikor a jegybank csökkenti az alapkamatszintet, az általában a gazdasági növekedést kívánja ösztönözni azáltal, hogy olcsóbbá teszi a hitelfelvételt, és így növeli a fogyasztói és vállalati kiadásokat. Ezzel szemben az alapkamatszint emelése általában az infláció megfékezésére irányul, mivel a magasabb kamatok visszafogják a hitelfelvételt és a kiadásokat. Az infláció és a kamatláb közötti kapcsolat különösen fontos a gazdasági egyensúly szempontjából. Az infláció akkor következik be, amikor az általános árszínvonal emelkedik, ami csökkenti a fizetőeszköz vásárlóerejét. A jegybankok gyakran emelik a kamatokat, hogy megfékezzék az inflációt, mivel a magasabb kamatok visszafogják a hitelfelvételt és a kiadásokat. Ezzel szemben, alacsony inflációs környezetben, a kamatlábak csökkentése a gazdasági aktivitás növelését célozza. A kamatlábak emellett jelentős hatással vannak a valuták értékére is. Magasabb kamatlábak vonzóbbá teszik az adott ország valutáját a külföldi befektetők számára, mivel magasabb hozamot kínálnak a befektetéseik után. Ennek eredményeként, a magasabb kamatlábak gyakran erősítik a helyi valutát, míg az alacsonyabb kamatlábak általában gyengítik azt. Ez a valutaárfolyamok mozgása hatással lehet a nemzetközi kereskedelem egyensúlyára, mivel az erős valuta drágítja az exportot, míg az olcsó valuta ösztönzi azt. A háztartások és vállalatok szempontjából a kamatlábak fontos szerepet játszanak a finanszírozási döntések meghozatalában. Az alacsony kamatlábak kedvezőbbé teszik a lakásvásárlást, az autóvásárlást és a vállalati beruházásokat, mivel csökkentik a hitelfelvétel költségeit. Ezzel szemben a magas kamatok gyakran visszafogják ezeket a kiadásokat, mivel növelik a hitelek költségeit. Ezért a kamatlábak szintjének változása közvetlenül befolyásolja a fogyasztói és vállalati döntéseket, amelyek végső soron a gazdasági növekedést és a munkanélküliséget is érintik. Az Eulerpool weboldalán részletes adatok és elemzések érhetők el a kamatlábak alakulásáról és azok gazdasági hatásairól. A hitelpiactól kezdve a beruházásokig, a fogyasztói kiadásoktól a valutaárfolyamokig, weboldalunk segít a felhasználóknak mélyebb betekintést nyerni a kamatlábak dinamikájába és azok gazdasági következményeibe. Felhasználóink számára olyan eszközöket és információkat biztosítunk, amelyek segítenek a makrogazdasági folyamatok teljesebb megértésében. Összefoglalva, a kamatlábak központi szerepet játszanak a gazdasági folyamatok alakításában. Az alapkamat szintjének változtatása a jegybank által közvetlen hatással van a gazdasági növekedésre, az inflációra, a valutaárfolyamokra, valamint a fogyasztói és vállalati döntésekre. Az Eulerpool weboldalán elérhető részletes adatok és elemzések lehetőséget biztosítanak a felhasználók számára, hogy naprakész információk alapján hozzanak megalapozott döntéseket a kamatlábak és azok gazdasági hatásai terén. Weboldalunk célja, hogy átfogó és közérthető módon bemutassa a makrogazdasági mutatókat, és támogassa a felhasználók gazdasági ismereteinek bővítését.