Tedd meg életed legjobb befektetéseit.
2 eurótól biztosítható Hollandia Minimálbér
Árfolyam
A jelenlegi Minimálbér értéke Hollandia-ban 1995 EUR/Hónap. A Minimálbér Hollandia-ban 1995 EUR/Hónap-ra emelkedett 2023. 07. 01.-án/én, miután 2023. 01. 01.-án 1934,4 EUR/Hónap volt. 1999. 01. 01. és 2024. 01. 01. között az átlagos GDP Hollandia-ban 1444,40 EUR/Hónap volt. A valaha elért legmagasabb értéket 2024. 01. 01.-án/én értük el 2069,96 EUR/Hónap, míg a legalacsonyabb értéket 1999. 01. 01.-án/én rögzítettük 1064,20 EUR/Hónap.
Minimálbér ·
Max
Minimálbérek | |
---|---|
1999. 01. 01. | 1064,20 EUR/Month |
1999. 07. 01. | 1078,40 EUR/Month |
2000. 01. 01. | 1092,00 EUR/Month |
2000. 07. 01. | 1110,80 EUR/Month |
2001. 01. 01. | 1154,50 EUR/Month |
2001. 07. 01. | 1180,40 EUR/Month |
2002. 01. 01. | 1206,60 EUR/Month |
2002. 07. 01. | 1231,80 EUR/Month |
2003. 01. 01. | 1249,20 EUR/Month |
2003. 07. 01. | 1264,80 EUR/Month |
2004. 01. 01. | 1264,80 EUR/Month |
2004. 07. 01. | 1264,80 EUR/Month |
2005. 01. 01. | 1264,80 EUR/Month |
2005. 07. 01. | 1264,80 EUR/Month |
2006. 01. 01. | 1272,60 EUR/Month |
2006. 07. 01. | 1284,60 EUR/Month |
2007. 01. 01. | 1300,80 EUR/Month |
2007. 07. 01. | 1317,00 EUR/Month |
2008. 01. 01. | 1335,00 EUR/Month |
2008. 07. 01. | 1356,60 EUR/Month |
2009. 01. 01. | 1381,20 EUR/Month |
2009. 07. 01. | 1398,60 EUR/Month |
2010. 01. 01. | 1407,60 EUR/Month |
2010. 07. 01. | 1416,00 EUR/Month |
2011. 01. 01. | 1424,40 EUR/Month |
2011. 07. 01. | 1435,20 EUR/Month |
2012. 01. 01. | 1446,60 EUR/Month |
2012. 07. 01. | 1456,20 EUR/Month |
2013. 01. 01. | 1469,40 EUR/Month |
2013. 07. 01. | 1477,80 EUR/Month |
2014. 01. 01. | 1485,60 EUR/Month |
2014. 07. 01. | 1495,20 EUR/Month |
2015. 01. 01. | 1501,80 EUR/Month |
2015. 07. 01. | 1507,80 EUR/Month |
2016. 01. 01. | 1524,60 EUR/Month |
2016. 07. 01. | 1537,20 EUR/Month |
2017. 01. 01. | 1551,60 EUR/Month |
2017. 07. 01. | 1565,40 EUR/Month |
2018. 01. 01. | 1578,00 EUR/Month |
2018. 07. 01. | 1594,20 EUR/Month |
2019. 01. 01. | 1615,80 EUR/Month |
2019. 07. 01. | 1635,60 EUR/Month |
2020. 01. 01. | 1653,60 EUR/Month |
2020. 07. 01. | 1680,00 EUR/Month |
2021. 01. 01. | 1684,80 EUR/Month |
2021. 07. 01. | 1701,00 EUR/Month |
2022. 01. 01. | 1725,00 EUR/Month |
2022. 07. 01. | 1756,20 EUR/Month |
2023. 01. 01. | 1934,40 EUR/Month |
2023. 07. 01. | 1995,00 EUR/Month |
Minimálbér Története
Dátum | Érték |
---|---|
2023. 07. 01. | 1995 EUR/Hónap |
2023. 01. 01. | 1934,4 EUR/Hónap |
2022. 07. 01. | 1756,2 EUR/Hónap |
2022. 01. 01. | 1725 EUR/Hónap |
2021. 07. 01. | 1701 EUR/Hónap |
2021. 01. 01. | 1684,8 EUR/Hónap |
2020. 07. 01. | 1680 EUR/Hónap |
2020. 01. 01. | 1653,6 EUR/Hónap |
2019. 07. 01. | 1635,6 EUR/Hónap |
2019. 01. 01. | 1615,8 EUR/Hónap |
Hasonló makrogazdasági mutatók Minimálbér-hoz
Név | Jelenleg | Előző | Frekvencia |
---|---|---|---|
🇳🇱 Állásajánlatok | 413 000 | 389 200 | Negyedév |
🇳🇱 Állásajánlatok aránya | 4,4 % | 4,2 % | Negyedév |
🇳🇱 Bérek | 3458,33 EUR/Month | 3250 EUR/Month | Évente |
🇳🇱 Bérnövekedés | 6,6 % | 6,9 % | Havi |
🇳🇱 Foglalkoztatási ráta | 82,1 % | 82,5 % | Negyedév |
🇳🇱 Foglalkoztatottak | 9,821 Mió. | 9,81 Mió. | Havi |
🇳🇱 Foglalkoztatottsági változás | 0,2 % | 0,4 % | Negyedév |
🇳🇱 Gyártási bérek | 119,4 points | 119,5 points | Havi |
🇳🇱 Hosszú távú munkanélküliségi ráta. | 0,5 % | 0,5 % | Negyedév |
🇳🇱 Ifiadalmi munkanélküliségi ráta | 8,6 % | 8,4 % | Havi |
🇳🇱 Munkaerőköltségek | 129,8 points | 121,3 points | Negyedév |
🇳🇱 Munkanélküli személyek | 377 000 | 374 000 | Havi |
🇳🇱 Munkanélküliségi ráta | 3,7 % | 3,7 % | Havi |
🇳🇱 Munkavállalási arány | 76,2 % | 76,2 % | Havi |
🇳🇱 Népesség | 17,81 Mió. | 17,59 Mió. | Évente |
🇳🇱 Női nyugdíjkorhatár | 67 Years | 66,83 Years | Évente |
🇳🇱 Nyugdíjkorhatár férfiaknak | 67 Years | 66,83 Years | Évente |
🇳🇱 Részmunkaidő | 4 Mió. | 3,96 Mió. | Negyedév |
🇳🇱 Teljes munkaidős foglalkoztatás | 5,312 Mió. | 5,312 Mió. | Negyedév |
🇳🇱 Termelékenység | 102,79 points | 103,11 points | Negyedév |
Makrooldalak más országok számára a Európa
- 🇦🇱Albánia
- 🇦🇹Ausztria
- 🇧🇾Fehéroroszország
- 🇧🇪Belgium
- 🇧🇦Bosznia-Hercegovina
- 🇧🇬Bulgária
- 🇭🇷Horvátország
- 🇨🇾Ciprus
- 🇨🇿Cseh Köztársaság
- 🇩🇰Dánia
- 🇪🇪Észtország
- 🇫🇴Feröer-szigetek
- 🇫🇮Finnország
- 🇫🇷Franciaország
- 🇩🇪Németország
- 🇬🇷Görögország
- 🇭🇺Magyarország
- 🇮🇸Izland
- 🇮🇪Írország
- 🇮🇹Olaszország
- 🇽🇰Koszovó
- 🇱🇻Lettország
- 🇱🇮Liechtenstein
- 🇱🇹Litvánia
- 🇱🇺Luxemburg
- 🇲🇰Észak-Macedónia
- 🇲🇹Málta
- 🇲🇩Moldva
- 🇲🇨Monaco
- 🇲🇪Montenegró
- 🇳🇴Norvégia
- 🇵🇱Lengyelország
- 🇵🇹Portugália
- 🇷🇴Románia
- 🇷🇺Oroszország
- 🇷🇸Szerbia
- 🇸🇰Szlovákia
- 🇸🇮Szlovénia
- 🇪🇸Spanyolország
- 🇸🇪Svédország
- 🇨🇭Svájc
- 🇺🇦Ukrajna
- 🇬🇧Egyesült Királyság
- 🇦🇩Andorra
Mi a(z) Minimálbér?
A minimálbér egy fontos makrogazdasági mutató, amely jelentős hatással van a gazdaság egészére, beleértve a munkavállalók életszínvonalát, a foglalkoztatottságot, valamint a vállalati költségeket és az árakat. A minimálbér fogalma alatt az a legkisebb havi vagy órabér értendő, amelyet a munkáltatóknak jogilag kötelező megfizetniük dolgozóiknak. A minimálbér meghatározása és felülvizsgálata gyakran kormányzati döntés, amely figyelembe veszi gazdasági, szociális és politikai szempontokat is. A minimálbérek meghatározása mögött általában az a cél áll, hogy biztosítsák a dolgozók számára a megélhetéshez szükséges minimális jövedelmet, csökkentsék a szegénységet, és hozzájáruljanak a társadalmi egyenlőtlenségek mérsékléséhez. Ebben az összefüggésben azonban a szakértők gyakran megvitatják a minimálbér különféle gazdasági hatásait. Egyes nézetek szerint a magasabb minimálbér segíthet a vásárlóerő növelésében, csökkenti a szociális támogatások iránti szükségletet, és javítja a munkavállalók morálját és termelékenységét. Mások viszont attól tartanak, hogy a túl magas minimálbér növelheti a munkanélküliséget, különösen a fiatalok és alacsony képzettségű dolgozók körében, mivel a munkáltatók nem tudnak vagy nem kívánnak ilyen bérszinteken munkásokat foglalkoztatni. A minimálbér gazdasági hatásainak vizsgálata során nem csak a munkanélküliség és a szegénység mutatóira kell figyelni, hanem a szélesebb makrogazdasági hatásokra is. Például, ha a minimálbér emelése terheli a vállalkozásokat, ez áremelkedésekhez vezethet, mivel a vállalatok próbálnak kompenzálni a magasabb munkaerőköltségeket. Ez pedig inflációt generálhat, ami végül is csökkenti a munkavállalók vásárlóerejét. Ezen túlmenően, ha egy ország minimálbére jelentősen meghaladja a termelékenységi növekedést, az nemzetközi versenyképességi gondokat okozhat, mivel a magasabb bérek növelik az export termékek árát. Magyarországon a minimálbér története és aktuális alakulása több tényező függvénye. Az ország gazdasági helyzete, a munkaerőpiaci folyamatok, és az inflációs környezet mind befolyásolják, hogy mikor és milyen mértékben kerül sor a minimálbér emelésére. Az elmúlt években a kormányzat többször is jelentős minimálbér-növeléseket hajtott végre, amelyek célja elsősorban a dolgozói életszínvonal javítása és a szociális igazságosság előmozdítása volt. Az emelések hatásait azonban folyamatosan elemzik, hiszen ahogy korábban említettük, ezek széleskörű gazdasági hatásokkal járhatnak. Fontos megemlíteni a regionális különbségeket is, amelyek a minimálbér meghatározása során felmerülnek. Egyes gazdaságilag fejlettebb régiókban a minimálbér magasabb lehet, míg a hátrányosabb helyzetű területeken alacsonyabb. Ennek oka lehet, hogy a jóléti szint és a megélhetési költségek is eltérőek az egyes régiókban. Az országos minimálbér szintjeinek meghatározása ezért érzékeny kérdés, amely megköveteli a különböző régiók gazdasági helyzetének és munkaerőpiaci adottságainak figyelembe vételét. A munkaadói és munkavállalói érdekképviseleteknek is nagy szerepe van a minimálbér kialakításában. A bértárgyalások során a szakszervezetek a dolgozók érdekeit képviselik, és magasabb béremelést próbálnak elérni, míg a munkaadói szervezetek általában az alacsonyabb bértartományok mellett érvelnek a versenyképesség megőrzése érdekében. Az eredmény általában egy kompromisszum, ahol mindkét félnek engednie kell valamennyit. Az Európai Unió tagországaiban, így Magyarországon is fontos a minimálbér harmonizáció kérdése. Az EU több irányelvet is kiadott, amelyek célja a tagállamok közötti béregyenlőtlenségek csökkentése és az egységes piacon belüli szociális dömping elkerülése. Az uniós szabályozás keretein belül Magyarország saját maga határozza meg minimálbér-politikáját, de mindig igazodnia kell a közösségi irányelvekhez is. Az Eulerpool weboldalon a minimálbérek alakulását bemutató makrogazdasági adatokat kívánjuk közérthető és részletes formában bemutatni. A különböző országok adatait összehasonlító grafikonok és elemzések segítségével kiemeljük a globális gazdasági folyamatokat, és lehetőséget biztosítunk a felhasználóknak, hogy mélyebb betekintést nyerjenek a minimálbér változásainak okainak és következményeinek összefüggéseibe. Célunk, hogy látogatóink megbízható és naprakész információkhoz jussanak, amelyeket felhasználhatnak gazdasági döntéseik során. Összegzésképpen elmondható, hogy a minimálbér meghatározása és alakulása több tényező kölcsönhatásának eredménye, és folyamatos politikai, gazdasági és szociális viták tárgya. A minimálbér szintjének optimalizálása komplex feladat, amely hatással van a munkavállalók életszínvonalára, a gazdasági fejlődésre és a nemzetközi versenyképességre egyaránt. Az Eulerpoolon kifejezetten nagy hangsúlyt fektetünk ezen adatok bemutatására, hogy felhasználóink a legjobb döntéseket hozhassák meg.