Tedd meg életed legjobb befektetéseit.
2 eurótól biztosítható Svájc Kamatláb
Árfolyam
A jelenlegi Kamatláb értéke Svájc országban 1,375 %. A Kamatláb Svájc országban 1,375 %-re csökkent 2024. 06. 01. napján, miután 2024. 05. 01. napján 1,5 % volt. 2000. 01. 03. és 2024. 06. 20. között az átlagos GDP Svájc országban 0,61 % volt. A csúcsértéket 2000. 06. 15. napon érték el 3,50 %-val, míg a legalacsonyabb értéket 2015. 01. 15. napon rögzítették -0,75 %-val.
Kamatláb ·
Max
Kamatláb | |
---|---|
2000. 02. 01. | 2,00 % |
2000. 03. 01. | 2,50 % |
2000. 04. 01. | 3,00 % |
2000. 05. 01. | 3,00 % |
2000. 06. 01. | 3,13 % |
2000. 07. 01. | 3,50 % |
2000. 08. 01. | 3,50 % |
2000. 09. 01. | 3,50 % |
2000. 10. 01. | 3,50 % |
2000. 11. 01. | 3,50 % |
2000. 12. 01. | 3,50 % |
2001. 01. 01. | 3,50 % |
2001. 02. 01. | 3,50 % |
2001. 03. 01. | 3,42 % |
2001. 04. 01. | 3,25 % |
2001. 05. 01. | 3,25 % |
2001. 06. 01. | 3,25 % |
2001. 07. 01. | 3,25 % |
2001. 08. 01. | 3,25 % |
2001. 09. 01. | 2,82 % |
2001. 10. 01. | 2,25 % |
2001. 11. 01. | 2,25 % |
2001. 12. 01. | 2,13 % |
2002. 01. 01. | 1,75 % |
2002. 02. 01. | 1,75 % |
2002. 03. 01. | 1,75 % |
2002. 04. 01. | 1,75 % |
2002. 05. 01. | 1,50 % |
2002. 06. 01. | 1,25 % |
2002. 07. 01. | 1,08 % |
2002. 08. 01. | 0,75 % |
2002. 09. 01. | 0,75 % |
2002. 10. 01. | 0,75 % |
2002. 11. 01. | 0,75 % |
2002. 12. 01. | 0,75 % |
2003. 01. 01. | 0,75 % |
2003. 02. 01. | 0,75 % |
2003. 03. 01. | 0,55 % |
2003. 04. 01. | 0,25 % |
2003. 05. 01. | 0,25 % |
2003. 06. 01. | 0,25 % |
2003. 07. 01. | 0,25 % |
2003. 08. 01. | 0,25 % |
2003. 09. 01. | 0,25 % |
2003. 10. 01. | 0,25 % |
2003. 11. 01. | 0,25 % |
2003. 12. 01. | 0,25 % |
2004. 01. 01. | 0,25 % |
2004. 02. 01. | 0,25 % |
2004. 03. 01. | 0,25 % |
2004. 04. 01. | 0,25 % |
2004. 05. 01. | 0,25 % |
2004. 06. 01. | 0,38 % |
2004. 07. 01. | 0,50 % |
2004. 08. 01. | 0,50 % |
2004. 09. 01. | 0,63 % |
2004. 10. 01. | 0,75 % |
2004. 11. 01. | 0,75 % |
2004. 12. 01. | 0,75 % |
2005. 01. 01. | 0,75 % |
2005. 02. 01. | 0,75 % |
2005. 03. 01. | 0,75 % |
2005. 04. 01. | 0,75 % |
2005. 05. 01. | 0,75 % |
2005. 06. 01. | 0,75 % |
2005. 07. 01. | 0,75 % |
2005. 08. 01. | 0,75 % |
2005. 09. 01. | 0,75 % |
2005. 10. 01. | 0,75 % |
2005. 11. 01. | 0,75 % |
2005. 12. 01. | 0,83 % |
2006. 01. 01. | 1,00 % |
2006. 02. 01. | 1,00 % |
2006. 03. 01. | 1,08 % |
2006. 04. 01. | 1,25 % |
2006. 05. 01. | 1,25 % |
2006. 06. 01. | 1,33 % |
2006. 07. 01. | 1,50 % |
2006. 08. 01. | 1,50 % |
2006. 09. 01. | 1,58 % |
2006. 10. 01. | 1,75 % |
2006. 11. 01. | 1,75 % |
2006. 12. 01. | 1,83 % |
2007. 01. 01. | 2,00 % |
2007. 02. 01. | 2,00 % |
2007. 03. 01. | 2,08 % |
2007. 04. 01. | 2,25 % |
2007. 05. 01. | 2,25 % |
2007. 06. 01. | 2,33 % |
2007. 07. 01. | 2,50 % |
2007. 08. 01. | 2,50 % |
2007. 09. 01. | 2,60 % |
2007. 10. 01. | 2,75 % |
2007. 11. 01. | 2,75 % |
2007. 12. 01. | 2,75 % |
2008. 01. 01. | 2,75 % |
2008. 02. 01. | 2,75 % |
2008. 03. 01. | 2,75 % |
2008. 04. 01. | 2,75 % |
2008. 05. 01. | 2,75 % |
2008. 06. 01. | 2,75 % |
2008. 07. 01. | 2,75 % |
2008. 08. 01. | 2,75 % |
2008. 09. 01. | 2,75 % |
2008. 10. 01. | 2,67 % |
2008. 11. 01. | 1,93 % |
2008. 12. 01. | 0,83 % |
2009. 01. 01. | 0,50 % |
2009. 02. 01. | 0,50 % |
2009. 03. 01. | 0,40 % |
2009. 04. 01. | 0,25 % |
2009. 05. 01. | 0,25 % |
2009. 06. 01. | 0,25 % |
2009. 07. 01. | 0,25 % |
2009. 08. 01. | 0,25 % |
2009. 09. 01. | 0,25 % |
2009. 10. 01. | 0,25 % |
2009. 11. 01. | 0,25 % |
2009. 12. 01. | 0,25 % |
2010. 01. 01. | 0,25 % |
2010. 02. 01. | 0,25 % |
2010. 03. 01. | 0,25 % |
2010. 04. 01. | 0,25 % |
2010. 05. 01. | 0,25 % |
2010. 06. 01. | 0,25 % |
2010. 07. 01. | 0,25 % |
2010. 08. 01. | 0,25 % |
2010. 09. 01. | 0,25 % |
2010. 10. 01. | 0,25 % |
2010. 11. 01. | 0,25 % |
2010. 12. 01. | 0,25 % |
2011. 01. 01. | 0,25 % |
2011. 02. 01. | 0,25 % |
2011. 03. 01. | 0,25 % |
2011. 04. 01. | 0,25 % |
2011. 05. 01. | 0,25 % |
2011. 06. 01. | 0,25 % |
2011. 07. 01. | 0,25 % |
2011. 08. 01. | 0,25 % |
2022. 09. 01. | 0,50 % |
2022. 10. 01. | 0,50 % |
2022. 11. 01. | 0,50 % |
2022. 12. 01. | 0,75 % |
2023. 01. 01. | 1,00 % |
2023. 02. 01. | 1,00 % |
2023. 03. 01. | 1,25 % |
2023. 04. 01. | 1,50 % |
2023. 05. 01. | 1,50 % |
2023. 06. 01. | 1,63 % |
2023. 07. 01. | 1,75 % |
2023. 08. 01. | 1,75 % |
2023. 09. 01. | 1,75 % |
2023. 10. 01. | 1,75 % |
2023. 11. 01. | 1,75 % |
2023. 12. 01. | 1,75 % |
2024. 01. 01. | 1,75 % |
2024. 02. 01. | 1,75 % |
2024. 03. 01. | 1,63 % |
2024. 04. 01. | 1,50 % |
2024. 05. 01. | 1,50 % |
2024. 06. 01. | 1,38 % |
Kamatláb Története
Dátum | Érték |
---|---|
2024. 06. 01. | 1,375 % |
2024. 05. 01. | 1,5 % |
2024. 04. 01. | 1,5 % |
2024. 03. 01. | 1,625 % |
2024. 02. 01. | 1,75 % |
2024. 01. 01. | 1,75 % |
2023. 12. 01. | 1,75 % |
2023. 11. 01. | 1,75 % |
2023. 10. 01. | 1,75 % |
2023. 09. 01. | 1,75 % |
Hasonló makrogazdasági mutatók Kamatláb-hoz
Név | Jelenleg | Előző | Frekvencia |
---|---|---|---|
🇨🇭 A magánszektor felé nyújtott hitelek | 1,746 Bio. CHF | 1,746 Bio. CHF | Havi |
🇨🇭 Bankok mérlege | 2,326 Bio. CHF | 2,32 Bio. CHF | Havi |
🇨🇭 Befizetési kamatláb | 1,02 % | 1,05 % | Havi |
🇨🇭 Devizatartalékok | 717,575 milliárd CHF | 720,307 milliárd CHF | Havi |
🇨🇭 Készpénzállomány M0 | 529,13 milliárd CHF | 526,02 milliárd CHF | Havi |
🇨🇭 Központi bank mérlege | 858,817 milliárd CHF | 848,603 milliárd CHF | Havi |
🇨🇭 Magánadósság GDP-hez | 269,6 % | 275,6 % | Évente |
🇨🇭 Pénzmennyiség M1 | 602,273 milliárd CHF | 600,163 milliárd CHF | Havi |
🇨🇭 Pénzmennyiség M2 | 938,286 milliárd CHF | 928,545 milliárd CHF | Havi |
🇨🇭 Pénzmennyiség M3 | 1,15 Bio. CHF | 1,145 Bio. CHF | Havi |
Svájcban a kamatdöntéseket a Svájci Nemzeti Bank hozza meg. A hivatalos kamatláb az SNB irányadó kamatlába. Az SNB célja, hogy a biztonságos rövid távú svájci frank pénzpiaci kamatlábak közel maradjanak az SNB irányadó kamatlábához. Ma a SARON a legreprezentatívabb ezek közül. 2019. június 13-tól az SNB irányadó kamatlába felváltotta a három hónapos svájci frank Libor (London Interbank Offered Rate) célérték-tartományát, amelyet korábban az SNB monetáris politikai stratégiájában használt. Ennek az intézkedésnek az oka az volt, hogy a Libor egyre kevésbé volt releváns a legfontosabb referencia kamatlábként, mivel az alapjául szolgáló pénzpiaci tranzakciók hiányoztak. 2011. szeptember 6-tól 2015. január 15-ig a megvalósítás fő fókusza az 1.20 CHF/euró minimális árfolyamra helyeződött, amelyet az SNB ezen időszak alatt érvényesített. 2014. december 18-án az SNB úgy döntött, hogy -0,25% kamatot vet ki a látra szóló betétszámla egyenlegeire. A negatív kamatláb bejelentésével a Libor célérték-tartomány először került negatív tartományba, és a szokásos 1 százalékpontos szélességre lett kiterjesztve. 2015. január 15-én az SNB a látra szóló betétekre vonatkozó kamatot -0,75%-ra csökkentette, és a célérték-tartományt lefelé mozgatta -1,25% és -0,25% közötti sávba. A negatív kamat 2015. január 22. óta érvényes és jelenleg megegyezik az SNB irányadó kamatlábával.
Makrooldalak más országok számára a Európa
- 🇦🇱Albánia
- 🇦🇹Ausztria
- 🇧🇾Fehéroroszország
- 🇧🇪Belgium
- 🇧🇦Bosznia-Hercegovina
- 🇧🇬Bulgária
- 🇭🇷Horvátország
- 🇨🇾Ciprus
- 🇨🇿Cseh Köztársaság
- 🇩🇰Dánia
- 🇪🇪Észtország
- 🇫🇴Feröer-szigetek
- 🇫🇮Finnország
- 🇫🇷Franciaország
- 🇩🇪Németország
- 🇬🇷Görögország
- 🇭🇺Magyarország
- 🇮🇸Izland
- 🇮🇪Írország
- 🇮🇹Olaszország
- 🇽🇰Koszovó
- 🇱🇻Lettország
- 🇱🇮Liechtenstein
- 🇱🇹Litvánia
- 🇱🇺Luxemburg
- 🇲🇰Észak-Macedónia
- 🇲🇹Málta
- 🇲🇩Moldva
- 🇲🇨Monaco
- 🇲🇪Montenegró
- 🇳🇱Hollandia
- 🇳🇴Norvégia
- 🇵🇱Lengyelország
- 🇵🇹Portugália
- 🇷🇴Románia
- 🇷🇺Oroszország
- 🇷🇸Szerbia
- 🇸🇰Szlovákia
- 🇸🇮Szlovénia
- 🇪🇸Spanyolország
- 🇸🇪Svédország
- 🇺🇦Ukrajna
- 🇬🇧Egyesült Királyság
- 🇦🇩Andorra
Mi a(z) Kamatláb?
Az Eulerpool, egy professzionális makrogazdasági adatokat bemutató weboldal, kiemelt figyelmet fordít a gazdasági folyamatok mély elemzésére. Az egyik legfontosabb makrogazdasági mutató, amelyet részletesen elemzünk, a kamatláb, amely meghatározó szerepet játszik a gazdaság stabilitása és növekedése szempontjából. A kamatláb az a százalékos arány, amelyet egy hitelfelvevő fizet a hiteladónak az adott időszak alatt kölcsönzött összegek után. Ezen felül, a kamatláb nemcsak a hitelfelvevő és a hiteladó közötti költségek és hozamok meghatározásában játszik kulcsszerepet, hanem mélyreható hatással van a gazdaság számos más aspektusára is, beleértve a beruházásokat, a fogyasztói kiadásokat, az inflációt és a munkanélküliséget. Az alapkamat, amelyet gyakran a jegybank határoz meg, irányadó szerepet tölt be a gazdaságban. A jegybanki alapkamat hatására változhatnak az egyes kereskedelmi bankok által kínált hitel- és betéti kamatok, amelyek továbbgyűrűzve befolyásolják a gazdasági szereplők viselkedését. Amikor a jegybank csökkenti az alapkamatszintet, az általában a gazdasági növekedést kívánja ösztönözni azáltal, hogy olcsóbbá teszi a hitelfelvételt, és így növeli a fogyasztói és vállalati kiadásokat. Ezzel szemben az alapkamatszint emelése általában az infláció megfékezésére irányul, mivel a magasabb kamatok visszafogják a hitelfelvételt és a kiadásokat. Az infláció és a kamatláb közötti kapcsolat különösen fontos a gazdasági egyensúly szempontjából. Az infláció akkor következik be, amikor az általános árszínvonal emelkedik, ami csökkenti a fizetőeszköz vásárlóerejét. A jegybankok gyakran emelik a kamatokat, hogy megfékezzék az inflációt, mivel a magasabb kamatok visszafogják a hitelfelvételt és a kiadásokat. Ezzel szemben, alacsony inflációs környezetben, a kamatlábak csökkentése a gazdasági aktivitás növelését célozza. A kamatlábak emellett jelentős hatással vannak a valuták értékére is. Magasabb kamatlábak vonzóbbá teszik az adott ország valutáját a külföldi befektetők számára, mivel magasabb hozamot kínálnak a befektetéseik után. Ennek eredményeként, a magasabb kamatlábak gyakran erősítik a helyi valutát, míg az alacsonyabb kamatlábak általában gyengítik azt. Ez a valutaárfolyamok mozgása hatással lehet a nemzetközi kereskedelem egyensúlyára, mivel az erős valuta drágítja az exportot, míg az olcsó valuta ösztönzi azt. A háztartások és vállalatok szempontjából a kamatlábak fontos szerepet játszanak a finanszírozási döntések meghozatalában. Az alacsony kamatlábak kedvezőbbé teszik a lakásvásárlást, az autóvásárlást és a vállalati beruházásokat, mivel csökkentik a hitelfelvétel költségeit. Ezzel szemben a magas kamatok gyakran visszafogják ezeket a kiadásokat, mivel növelik a hitelek költségeit. Ezért a kamatlábak szintjének változása közvetlenül befolyásolja a fogyasztói és vállalati döntéseket, amelyek végső soron a gazdasági növekedést és a munkanélküliséget is érintik. Az Eulerpool weboldalán részletes adatok és elemzések érhetők el a kamatlábak alakulásáról és azok gazdasági hatásairól. A hitelpiactól kezdve a beruházásokig, a fogyasztói kiadásoktól a valutaárfolyamokig, weboldalunk segít a felhasználóknak mélyebb betekintést nyerni a kamatlábak dinamikájába és azok gazdasági következményeibe. Felhasználóink számára olyan eszközöket és információkat biztosítunk, amelyek segítenek a makrogazdasági folyamatok teljesebb megértésében. Összefoglalva, a kamatlábak központi szerepet játszanak a gazdasági folyamatok alakításában. Az alapkamat szintjének változtatása a jegybank által közvetlen hatással van a gazdasági növekedésre, az inflációra, a valutaárfolyamokra, valamint a fogyasztói és vállalati döntésekre. Az Eulerpool weboldalán elérhető részletes adatok és elemzések lehetőséget biztosítanak a felhasználók számára, hogy naprakész információk alapján hozzanak megalapozott döntéseket a kamatlábak és azok gazdasági hatásai terén. Weboldalunk célja, hogy átfogó és közérthető módon bemutassa a makrogazdasági mutatókat, és támogassa a felhasználók gazdasági ismereteinek bővítését.