Tedd meg életed legjobb befektetéseit.
2 eurótól biztosítható Svédország Kormányzati kiadások
Árfolyam
A Svédország jelenlegi Kormányzati kiadások értéke 377,006 milliárd SEK. A Svédország Kormányzati kiadások értéke 2023. 09. 01.-en 377,006 milliárd SEK-ra csökkent, miután 2023. 06. 01.-en 377,166 milliárd SEK volt. 1981. 03. 01.-től 2023. 12. 01.-ig az átlagos GDP Svédország-ban 303,85 milliárd SEK volt. A mindenkori csúcsot 2023. 12. 01.-en 379,03 milliárd SEK-val érték el, míg a legalacsonyabb értéket 1981. 03. 01.-en 233,16 milliárd SEK rögzítették.
Kormányzati kiadások ·
Max
Állami kiadások | |
---|---|
1981. 03. 01. | 233,16 milliárd SEK |
1981. 06. 01. | 233,73 milliárd SEK |
1981. 09. 01. | 234,23 milliárd SEK |
1981. 12. 01. | 233,85 milliárd SEK |
1982. 03. 01. | 235,04 milliárd SEK |
1982. 06. 01. | 235,97 milliárd SEK |
1982. 09. 01. | 236,87 milliárd SEK |
1982. 12. 01. | 237,24 milliárd SEK |
1983. 03. 01. | 237,27 milliárd SEK |
1983. 06. 01. | 237,64 milliárd SEK |
1983. 09. 01. | 237,90 milliárd SEK |
1983. 12. 01. | 239,72 milliárd SEK |
1984. 03. 01. | 240,61 milliárd SEK |
1984. 06. 01. | 241,22 milliárd SEK |
1984. 09. 01. | 243,50 milliárd SEK |
1984. 12. 01. | 244,70 milliárd SEK |
1985. 03. 01. | 244,31 milliárd SEK |
1985. 06. 01. | 246,14 milliárd SEK |
1985. 09. 01. | 246,52 milliárd SEK |
1985. 12. 01. | 247,50 milliárd SEK |
1986. 03. 01. | 249,82 milliárd SEK |
1986. 06. 01. | 250,87 milliárd SEK |
1986. 09. 01. | 251,45 milliárd SEK |
1986. 12. 01. | 250,73 milliárd SEK |
1987. 03. 01. | 251,78 milliárd SEK |
1987. 06. 01. | 252,12 milliárd SEK |
1987. 09. 01. | 253,70 milliárd SEK |
1987. 12. 01. | 255,71 milliárd SEK |
1988. 03. 01. | 254,94 milliárd SEK |
1988. 06. 01. | 255,25 milliárd SEK |
1988. 09. 01. | 254,60 milliárd SEK |
1988. 12. 01. | 256,90 milliárd SEK |
1989. 03. 01. | 258,99 milliárd SEK |
1989. 06. 01. | 259,53 milliárd SEK |
1989. 09. 01. | 260,60 milliárd SEK |
1989. 12. 01. | 260,37 milliárd SEK |
1990. 03. 01. | 263,47 milliárd SEK |
1990. 06. 01. | 266,74 milliárd SEK |
1990. 09. 01. | 268,58 milliárd SEK |
1990. 12. 01. | 270,63 milliárd SEK |
1991. 03. 01. | 272,11 milliárd SEK |
1991. 06. 01. | 275,51 milliárd SEK |
1991. 09. 01. | 282,64 milliárd SEK |
1991. 12. 01. | 286,25 milliárd SEK |
1992. 03. 01. | 287,72 milliárd SEK |
1992. 06. 01. | 289,50 milliárd SEK |
1992. 09. 01. | 288,77 milliárd SEK |
1992. 12. 01. | 277,73 milliárd SEK |
1993. 03. 01. | 286,60 milliárd SEK |
1993. 06. 01. | 285,30 milliárd SEK |
1993. 09. 01. | 284,19 milliárd SEK |
1993. 12. 01. | 283,39 milliárd SEK |
1994. 03. 01. | 281,17 milliárd SEK |
1994. 06. 01. | 282,16 milliárd SEK |
1994. 09. 01. | 281,19 milliárd SEK |
1994. 12. 01. | 280,55 milliárd SEK |
1995. 03. 01. | 282,90 milliárd SEK |
1995. 06. 01. | 282,49 milliárd SEK |
1995. 09. 01. | 283,19 milliárd SEK |
1995. 12. 01. | 282,73 milliárd SEK |
1996. 03. 01. | 282,90 milliárd SEK |
1996. 06. 01. | 282,82 milliárd SEK |
1996. 09. 01. | 280,88 milliárd SEK |
1996. 12. 01. | 283,82 milliárd SEK |
1997. 03. 01. | 281,92 milliárd SEK |
1997. 06. 01. | 282,20 milliárd SEK |
1997. 09. 01. | 284,22 milliárd SEK |
1997. 12. 01. | 282,72 milliárd SEK |
1998. 03. 01. | 292,47 milliárd SEK |
1998. 06. 01. | 292,73 milliárd SEK |
1998. 09. 01. | 295,25 milliárd SEK |
1998. 12. 01. | 294,96 milliárd SEK |
1999. 03. 01. | 298,41 milliárd SEK |
1999. 06. 01. | 298,12 milliárd SEK |
1999. 09. 01. | 296,26 milliárd SEK |
1999. 12. 01. | 296,77 milliárd SEK |
2000. 03. 01. | 295,25 milliárd SEK |
2000. 06. 01. | 295,35 milliárd SEK |
2000. 09. 01. | 296,35 milliárd SEK |
2000. 12. 01. | 295,02 milliárd SEK |
2001. 03. 01. | 295,38 milliárd SEK |
2001. 06. 01. | 296,06 milliárd SEK |
2001. 09. 01. | 296,82 milliárd SEK |
2001. 12. 01. | 299,39 milliárd SEK |
2002. 03. 01. | 301,42 milliárd SEK |
2002. 06. 01. | 302,65 milliárd SEK |
2002. 09. 01. | 303,40 milliárd SEK |
2002. 12. 01. | 304,71 milliárd SEK |
2003. 03. 01. | 305,16 milliárd SEK |
2003. 06. 01. | 305,31 milliárd SEK |
2003. 09. 01. | 306,11 milliárd SEK |
2003. 12. 01. | 305,20 milliárd SEK |
2004. 03. 01. | 303,28 milliárd SEK |
2004. 06. 01. | 303,14 milliárd SEK |
2004. 09. 01. | 301,88 milliárd SEK |
2004. 12. 01. | 301,38 milliárd SEK |
2005. 03. 01. | 302,67 milliárd SEK |
2005. 06. 01. | 302,47 milliárd SEK |
2005. 09. 01. | 302,20 milliárd SEK |
2005. 12. 01. | 303,10 milliárd SEK |
2006. 03. 01. | 306,09 milliárd SEK |
2006. 06. 01. | 306,67 milliárd SEK |
2006. 09. 01. | 309,61 milliárd SEK |
2006. 12. 01. | 310,22 milliárd SEK |
2007. 03. 01. | 309,21 milliárd SEK |
2007. 06. 01. | 311,52 milliárd SEK |
2007. 09. 01. | 310,67 milliárd SEK |
2007. 12. 01. | 312,90 milliárd SEK |
2008. 03. 01. | 312,78 milliárd SEK |
2008. 06. 01. | 313,91 milliárd SEK |
2008. 09. 01. | 314,94 milliárd SEK |
2008. 12. 01. | 314,26 milliárd SEK |
2009. 03. 01. | 322,80 milliárd SEK |
2009. 06. 01. | 320,06 milliárd SEK |
2009. 09. 01. | 321,35 milliárd SEK |
2009. 12. 01. | 322,13 milliárd SEK |
2010. 03. 01. | 322,82 milliárd SEK |
2010. 06. 01. | 324,53 milliárd SEK |
2010. 09. 01. | 324,11 milliárd SEK |
2010. 12. 01. | 326,25 milliárd SEK |
2011. 03. 01. | 326,13 milliárd SEK |
2011. 06. 01. | 327,16 milliárd SEK |
2011. 09. 01. | 327,95 milliárd SEK |
2011. 12. 01. | 328,25 milliárd SEK |
2012. 03. 01. | 329,96 milliárd SEK |
2012. 06. 01. | 331,81 milliárd SEK |
2012. 09. 01. | 334,48 milliárd SEK |
2012. 12. 01. | 335,24 milliárd SEK |
2013. 03. 01. | 337,44 milliárd SEK |
2013. 06. 01. | 337,71 milliárd SEK |
2013. 09. 01. | 337,93 milliárd SEK |
2013. 12. 01. | 339,48 milliárd SEK |
2014. 03. 01. | 339,86 milliárd SEK |
2014. 06. 01. | 342,51 milliárd SEK |
2014. 09. 01. | 344,14 milliárd SEK |
2014. 12. 01. | 345,58 milliárd SEK |
2015. 03. 01. | 347,16 milliárd SEK |
2015. 06. 01. | 346,77 milliárd SEK |
2015. 09. 01. | 350,78 milliárd SEK |
2015. 12. 01. | 353,97 milliárd SEK |
2016. 03. 01. | 357,73 milliárd SEK |
2016. 06. 01. | 361,76 milliárd SEK |
2016. 09. 01. | 360,65 milliárd SEK |
2016. 12. 01. | 361,73 milliárd SEK |
2017. 03. 01. | 361,26 milliárd SEK |
2017. 06. 01. | 361,51 milliárd SEK |
2017. 09. 01. | 363,84 milliárd SEK |
2017. 12. 01. | 363,97 milliárd SEK |
2018. 03. 01. | 364,07 milliárd SEK |
2018. 06. 01. | 367,30 milliárd SEK |
2018. 09. 01. | 366,56 milliárd SEK |
2018. 12. 01. | 367,80 milliárd SEK |
2019. 03. 01. | 370,01 milliárd SEK |
2019. 06. 01. | 366,39 milliárd SEK |
2019. 09. 01. | 366,56 milliárd SEK |
2019. 12. 01. | 366,90 milliárd SEK |
2020. 03. 01. | 363,36 milliárd SEK |
2020. 06. 01. | 354,14 milliárd SEK |
2020. 09. 01. | 360,18 milliárd SEK |
2020. 12. 01. | 362,59 milliárd SEK |
2021. 03. 01. | 369,39 milliárd SEK |
2021. 06. 01. | 371,22 milliárd SEK |
2021. 09. 01. | 370,46 milliárd SEK |
2021. 12. 01. | 370,91 milliárd SEK |
2022. 03. 01. | 368,39 milliárd SEK |
2022. 06. 01. | 368,95 milliárd SEK |
2022. 09. 01. | 372,03 milliárd SEK |
2022. 12. 01. | 372,85 milliárd SEK |
2023. 03. 01. | 375,71 milliárd SEK |
2023. 06. 01. | 377,17 milliárd SEK |
2023. 09. 01. | 377,01 milliárd SEK |
Kormányzati kiadások Története
Dátum | Érték |
---|---|
2023. 09. 01. | 377,006 milliárd SEK |
2023. 06. 01. | 377,166 milliárd SEK |
2023. 03. 01. | 375,709 milliárd SEK |
2022. 12. 01. | 372,848 milliárd SEK |
2022. 09. 01. | 372,03 milliárd SEK |
2022. 06. 01. | 368,948 milliárd SEK |
2022. 03. 01. | 368,394 milliárd SEK |
2021. 12. 01. | 370,914 milliárd SEK |
2021. 09. 01. | 370,456 milliárd SEK |
2021. 06. 01. | 371,216 milliárd SEK |
Hasonló makrogazdasági mutatók Kormányzati kiadások-hoz
Név | Jelenleg | Előző | Frekvencia |
---|---|---|---|
🇸🇪 Államadósság | 1,058 Bio. SEK | 1,012 Bio. SEK | Havi |
🇸🇪 államháztartás | -0,6 % of GDP | 1,2 % of GDP | Évente |
🇸🇪 Állami bevételek | 143,179 milliárd SEK | 72,835 milliárd SEK | Havi |
🇸🇪 Állami kiadások | 110,087 milliárd SEK | 111,593 milliárd SEK | Havi |
🇸🇪 Az államadósság a GDP-hez viszonyítva | 31,2 % of GDP | 33,2 % of GDP | Évente |
🇸🇪 Az államháztartás értéke | 31,586 milliárd SEK | -30,594 milliárd SEK | Havi |
🇸🇪 Az államháztartási kiadások a GDP-hez képest | 48 % of GDP | 47,6 % of GDP | Évente |
🇸🇪 Katonai kiadások | 8,755 milliárd USD | 7,723 milliárd USD | Évente |
🇸🇪 Korrupciós index | 82 Points | 83 Points | Évente |
🇸🇪 Korrupciós rangsor | 6 | 5 | Évente |
🇸🇪 Menekültügyi kérelmek | 590 persons | 515 persons | Havi |
A kormányzati kiadások az állami javakra és szolgáltatásokra fordított közkiadásokat jelentik, és a GDP jelentős alkotóelemei közé tartoznak. A kormányzati kiadási politikák, mint például a költségvetési célok meghatározása, az adózás módosítása, a közkiadások növelése és a közmunkák, nagyon hatékony eszközök a gazdasági növekedés befolyásolásában.
Makrooldalak más országok számára a Európa
- 🇦🇱Albánia
- 🇦🇹Ausztria
- 🇧🇾Fehéroroszország
- 🇧🇪Belgium
- 🇧🇦Bosznia-Hercegovina
- 🇧🇬Bulgária
- 🇭🇷Horvátország
- 🇨🇾Ciprus
- 🇨🇿Cseh Köztársaság
- 🇩🇰Dánia
- 🇪🇪Észtország
- 🇫🇴Feröer-szigetek
- 🇫🇮Finnország
- 🇫🇷Franciaország
- 🇩🇪Németország
- 🇬🇷Görögország
- 🇭🇺Magyarország
- 🇮🇸Izland
- 🇮🇪Írország
- 🇮🇹Olaszország
- 🇽🇰Koszovó
- 🇱🇻Lettország
- 🇱🇮Liechtenstein
- 🇱🇹Litvánia
- 🇱🇺Luxemburg
- 🇲🇰Észak-Macedónia
- 🇲🇹Málta
- 🇲🇩Moldva
- 🇲🇨Monaco
- 🇲🇪Montenegró
- 🇳🇱Hollandia
- 🇳🇴Norvégia
- 🇵🇱Lengyelország
- 🇵🇹Portugália
- 🇷🇴Románia
- 🇷🇺Oroszország
- 🇷🇸Szerbia
- 🇸🇰Szlovákia
- 🇸🇮Szlovénia
- 🇪🇸Spanyolország
- 🇨🇭Svájc
- 🇺🇦Ukrajna
- 🇬🇧Egyesült Királyság
- 🇦🇩Andorra
Mi a(z) Kormányzati kiadások?
A kormányzati kiadások kulcstényező minden ország gazdasági életében, és azok részletes elemzése nélkülözhetetlen a makrogazdasági folyamatok mélyebb megértéséhez. A Eulerpool egy professzionális adatmegjelenítő weboldal, amely exkluzív fókuszban tartja a kormányzati kiadásokat, kiterjedt adatelemzéssel és ismeretterjesztéssel szolgál mindazon felhasználók számára, akik mélyebben szeretnék megérteni a makrogazdasági dinamikát. Ebben az írásban részletesen bemutatjuk a kormányzati kiadások fogalmát, típusait, hatásait és azok elemzésének fontosságát. A kormányzati kiadások a központi költségvetésből, valamint az állami és önkormányzati szervek pénzügyi kereteiből finanszírozott kiadások összességét jelentik. Ezek a kiadások számos formát ölthetnek, beleértve a közszolgáltatásokra, mint az egészségügy, oktatás és közbiztonság, valamint az infrastrukturális fejlesztésekre, szociális juttatásokra és védelmi kiadásokra fordított pénzeket is. A kormányzati kiadások megértése érdekében célszerű külön vizsgálni a működési és beruházási kiadásokat, mivel mindkét típus különböző makrogazdasági hatásokat gyakorol. A működési kiadások magukban foglalják a kormány mindennapi működéséhez szükséges kiadásokat, mint a közszolgáltatások fenntartása, a kormánytisztviselők bérezése és az aktuális programok finanszírozása. Ezek a kiadások közvetlen hatással vannak a közszférában dolgozó személyek foglalkoztatási szintjére és a szolgáltatások minőségére. A magas szintű működési kiadások lehetővé teszik a kormány számára, hogy magas színvonalú szolgáltatásokat kínáljon állampolgárainak, de egyúttal növelik az államháztartási hiány kockázatát, amennyiben a bevételek nem fedezik a kiadásokat. A beruházási kiadások ezzel szemben hosszú távú fejlesztési célokat szolgálnak, mint például az infrastruktúra fejlesztése, ami magában foglalja az úthálózatok, iskolák, kórházak és egyéb közintézmények építését és karbantartását. Ezek a kiadások jelentős befektetéseket igényelnek, amelyek hosszú távon hozzájárulhatnak a gazdasági növekedéshez, mivel javítják az általános életkörülményeket és növelik a termelékenységet. Ennek azonban van egy hátránya is, hogy a magas beruházási kiadások rövid távon növelhetik az államháztartási hiányt, amelyet adósságfinanszírozással kell kezelni. A kormányzati kiadások szintjét és összetételét jelentős mértékben befolyásolja a gazdasági ciklus, a gazdaságpolitikai irányvonal és a társadalmi prioritások. Gazdasági visszaesés idején a kormányzatok gyakran növelik kiadásaikat a gazdaság ösztönzése érdekében, míg gazdasági fellendülés idején törekednek a kiadások csökkentésére és az államháztartási egyensúly megteremtésére. Ezenkívül a különböző gazdaságpolitikai megközelítések is eltérő hangsúlyt helyeznek a kormányzati kiadások alakulására, amely különösen jól megfigyelhető a különböző közgazdasági iskolák által képviselt álláspontokban. A kormányzati kiadások hatásai sokrétűek és kiterjedtek, hatással vannak a gazdasági növekedésre, az inflációra, a foglalkoztatottságra és a nemzetközi versenyképességre. Például a jelentősebb közszolgáltatásokba és infrastruktúrába történő beruházások pozitívan befolyásolhatják a hosszú távú gazdasági teljesítményt, mivel növelik a munkavállalók képzettségi szintjét és az ország általános produktivitását. Ugyanakkor ezen kiadások finanszírozása gyakran adósságból történik, ami hosszú távú adósságszolgálati kötelezettségeket von maga után. A kormányzati kiadások inflációs hatásai szintén jelentősek lehetnek. Ha a kormányzat jelentős összegeket költ a gazdaságba, az keresleti oldali inflációhoz vezethet, különösen akkor, ha a gazdasági kapacitások közel vannak a teljes kihasználtsághoz. Ebben az esetben a túlzott kiadások áru- és szolgáltatásár-emelkedést eredményezhetnek, amely elérheti a pénzügyi piacokat is. Ennek kontrollálására a központi bankok gyakran monetáris politikai eszközökkel reagálnak, mint a kamatlábak emelésével. Az államháztartási hiány és az államadósság szintén szoros összefüggésben áll a kormányzati kiadásokkal. Azok az országok, amelyek tartósan magas kiadási szinteket tartanak fenn, gyakran szembesülnek fokozódó adósságfinanszírozási igényekkel. A magas szintű államadósság hosszú távon növelheti az ország hitelfelvételi költségeit és korlátozhatja a jövőbeli költségvetési mozgásteret. Emellett a nemzetközi befektetők bizalmának megingása is előfordulhat, ami negatív hatással lehet az ország fizetőképességére és külső pénzügyi pozícióira. Ezek tükrében a kormányzati kiadások elemzése és monitorozása kulcsfontosságú, amelyben nagy segítséget nyújt a Eulerpool, az adatmegjelenítés és gazdasági elemzés szakértő weboldala. Felhasználóink részletesen tanulmányozhatják a kormányzati kiadások alakulását és összehasonlíthatják azokat más gazdasági indikátorokkal, így mélyebb megértést kapnak az összefüggésekről és a gazdasági trendekről. Összességében, a kormányzati kiadásoknak gazdasági növekedést, stabilitást és jólétet kell szolgálniuk, azonban a túlzott kiadások és az azokból eredő adósságterhek hosszú távon káros hatással lehetnek. A megfelelő egyensúly megtalálása kihívást jelent a kormányok számára, és ennek megvalósításához elengedhetetlen a precíziós adatmegjelenítés, amelyben a Eulerpool alapvető szerepet játszik. A kormányzati kiadások mélyreható megértése lehetővé teszi a döntéshozók, befektetők és a lakosság számára, hogy megalapozott gazdasági döntéseket hozzanak és fenntartható fejlődést biztosítsanak országuk számára.