Tedd meg életed legjobb befektetéseit.
2 eurótól biztosítható Egyesült Államok Nem-mezőgazdasági termelékenység negyedévről negyedévre (QoQ)
Árfolyam
Jelenlegi értéke a Nem-mezőgazdasági termelékenység negyedévről negyedévre (QoQ) Egyesült Államok 2,1 %. A Nem-mezőgazdasági termelékenység negyedévről negyedévre (QoQ) Egyesült Államok növekedett 2,1 % 2024. 06. 01.-kor, miután 0,7 % volt 2024. 03. 01.-kor. 1947. 06. 01. és 2024. 09. 01. között az átlagos GDP Egyesült Államok 2,20 % volt. A csúcsértéket 2020. 06. 01.-kor érték el 20,20 %-val, míg a legalacsonyabb értéket 1947. 09. 01.-kor jegyezték fel -11,70 %-val.
Nem-mezőgazdasági termelékenység negyedévről negyedévre (QoQ) ·
Max
Mezőgazdaságon kívüli termelékenység QoQ | |
---|---|
1947. 06. 01. | 9,40 % |
1947. 12. 01. | 17,90 % |
1948. 03. 01. | 1,80 % |
1948. 09. 01. | 0,40 % |
1948. 12. 01. | 1,80 % |
1949. 03. 01. | 4,10 % |
1949. 06. 01. | 4,20 % |
1949. 09. 01. | 9,90 % |
1950. 03. 01. | 14,40 % |
1950. 06. 01. | 5,00 % |
1950. 09. 01. | 9,00 % |
1950. 12. 01. | 0,70 % |
1951. 03. 01. | 0,40 % |
1951. 09. 01. | 9,20 % |
1951. 12. 01. | 1,20 % |
1952. 03. 01. | 2,10 % |
1952. 12. 01. | 8,80 % |
1953. 03. 01. | 3,50 % |
1953. 06. 01. | 1,00 % |
1953. 09. 01. | 1,70 % |
1954. 03. 01. | 0,80 % |
1954. 06. 01. | 2,80 % |
1954. 09. 01. | 7,40 % |
1954. 12. 01. | 4,60 % |
1955. 03. 01. | 8,10 % |
1955. 06. 01. | 1,40 % |
1955. 09. 01. | 1,50 % |
1956. 06. 01. | 2,00 % |
1956. 12. 01. | 4,40 % |
1957. 03. 01. | 4,70 % |
1957. 09. 01. | 5,80 % |
1957. 12. 01. | 1,30 % |
1958. 06. 01. | 7,90 % |
1958. 09. 01. | 7,70 % |
1958. 12. 01. | 7,00 % |
1959. 03. 01. | 0,50 % |
1959. 06. 01. | 3,90 % |
1959. 09. 01. | 0,60 % |
1960. 03. 01. | 9,70 % |
1960. 09. 01. | 2,40 % |
1961. 03. 01. | 5,30 % |
1961. 06. 01. | 10,90 % |
1961. 09. 01. | 7,00 % |
1961. 12. 01. | 3,50 % |
1962. 03. 01. | 6,70 % |
1962. 09. 01. | 6,80 % |
1962. 12. 01. | 3,00 % |
1963. 03. 01. | 1,20 % |
1963. 06. 01. | 3,10 % |
1963. 09. 01. | 10,20 % |
1964. 03. 01. | 2,50 % |
1964. 06. 01. | 2,20 % |
1964. 09. 01. | 4,20 % |
1965. 03. 01. | 5,90 % |
1965. 06. 01. | 1,90 % |
1965. 09. 01. | 8,40 % |
1965. 12. 01. | 7,10 % |
1966. 03. 01. | 5,60 % |
1966. 09. 01. | 1,30 % |
1966. 12. 01. | 2,50 % |
1967. 03. 01. | 3,20 % |
1967. 06. 01. | 1,50 % |
1967. 09. 01. | 2,10 % |
1967. 12. 01. | 1,20 % |
1968. 03. 01. | 9,20 % |
1968. 06. 01. | 3,80 % |
1968. 09. 01. | 0,20 % |
1969. 03. 01. | 3,20 % |
1969. 09. 01. | 0,40 % |
1970. 03. 01. | 1,20 % |
1970. 06. 01. | 6,00 % |
1970. 09. 01. | 6,40 % |
1971. 03. 01. | 12,40 % |
1971. 06. 01. | 1,10 % |
1971. 09. 01. | 3,80 % |
1972. 03. 01. | 6,40 % |
1972. 06. 01. | 8,10 % |
1972. 09. 01. | 2,30 % |
1972. 12. 01. | 3,40 % |
1973. 03. 01. | 9,40 % |
1973. 06. 01. | 0,10 % |
1974. 12. 01. | 3,60 % |
1975. 03. 01. | 3,00 % |
1975. 06. 01. | 6,50 % |
1975. 09. 01. | 5,00 % |
1975. 12. 01. | 0,40 % |
1976. 03. 01. | 6,10 % |
1976. 06. 01. | 3,70 % |
1976. 09. 01. | 0,90 % |
1976. 12. 01. | 1,20 % |
1977. 03. 01. | 2,60 % |
1977. 06. 01. | 1,60 % |
1977. 09. 01. | 4,30 % |
1978. 03. 01. | 0,20 % |
1978. 06. 01. | 8,20 % |
1978. 09. 01. | 0,20 % |
1978. 12. 01. | 2,70 % |
1980. 03. 01. | 1,90 % |
1980. 09. 01. | 1,60 % |
1980. 12. 01. | 4,10 % |
1981. 03. 01. | 6,30 % |
1981. 09. 01. | 3,80 % |
1982. 06. 01. | 0,10 % |
1982. 09. 01. | 0,80 % |
1982. 12. 01. | 3,60 % |
1983. 03. 01. | 5,50 % |
1983. 06. 01. | 9,10 % |
1983. 09. 01. | 1,00 % |
1983. 12. 01. | 2,30 % |
1984. 03. 01. | 1,90 % |
1984. 06. 01. | 2,20 % |
1984. 09. 01. | 1,70 % |
1984. 12. 01. | 0,40 % |
1985. 03. 01. | 1,30 % |
1985. 06. 01. | 1,30 % |
1985. 09. 01. | 5,20 % |
1985. 12. 01. | 1,60 % |
1986. 03. 01. | 4,80 % |
1986. 06. 01. | 3,20 % |
1986. 09. 01. | 1,70 % |
1987. 06. 01. | 2,70 % |
1987. 09. 01. | 0,10 % |
1987. 12. 01. | 4,10 % |
1988. 03. 01. | 1,50 % |
1988. 06. 01. | 1,10 % |
1988. 09. 01. | 0,80 % |
1988. 12. 01. | 0,40 % |
1989. 03. 01. | 0,70 % |
1989. 06. 01. | 1,20 % |
1989. 09. 01. | 1,90 % |
1990. 03. 01. | 3,80 % |
1990. 06. 01. | 2,80 % |
1990. 09. 01. | 1,30 % |
1991. 03. 01. | 1,20 % |
1991. 06. 01. | 6,70 % |
1991. 09. 01. | 3,50 % |
1991. 12. 01. | 1,90 % |
1992. 03. 01. | 8,10 % |
1992. 06. 01. | 3,50 % |
1992. 09. 01. | 3,60 % |
1992. 12. 01. | 2,40 % |
1993. 09. 01. | 1,80 % |
1993. 12. 01. | 1,60 % |
1994. 03. 01. | 1,10 % |
1994. 06. 01. | 0,40 % |
1994. 12. 01. | 4,30 % |
1995. 03. 01. | 0,30 % |
1995. 06. 01. | 1,90 % |
1995. 12. 01. | 2,20 % |
1996. 03. 01. | 2,50 % |
1996. 06. 01. | 3,90 % |
1996. 09. 01. | 1,50 % |
1996. 12. 01. | 0,40 % |
1997. 06. 01. | 6,10 % |
1997. 09. 01. | 3,30 % |
1997. 12. 01. | 1,90 % |
1998. 03. 01. | 3,70 % |
1998. 06. 01. | 2,10 % |
1998. 09. 01. | 5,60 % |
1998. 12. 01. | 3,10 % |
1999. 03. 01. | 5,60 % |
1999. 06. 01. | 1,50 % |
1999. 09. 01. | 3,70 % |
1999. 12. 01. | 6,00 % |
2000. 06. 01. | 8,30 % |
2000. 12. 01. | 4,20 % |
2001. 06. 01. | 7,10 % |
2001. 09. 01. | 2,30 % |
2001. 12. 01. | 5,10 % |
2002. 03. 01. | 8,70 % |
2002. 06. 01. | 0,60 % |
2002. 09. 01. | 3,20 % |
2003. 03. 01. | 4,00 % |
2003. 06. 01. | 5,40 % |
2003. 09. 01. | 9,20 % |
2003. 12. 01. | 3,80 % |
2004. 06. 01. | 4,20 % |
2004. 09. 01. | 1,90 % |
2004. 12. 01. | 1,70 % |
2005. 03. 01. | 4,40 % |
2005. 09. 01. | 2,80 % |
2006. 03. 01. | 2,80 % |
2006. 12. 01. | 2,60 % |
2007. 03. 01. | 1,40 % |
2007. 06. 01. | 1,20 % |
2007. 09. 01. | 3,50 % |
2007. 12. 01. | 3,10 % |
2008. 06. 01. | 4,80 % |
2008. 09. 01. | 1,00 % |
2009. 03. 01. | 4,70 % |
2009. 06. 01. | 9,50 % |
2009. 09. 01. | 6,50 % |
2009. 12. 01. | 5,50 % |
2010. 03. 01. | 0,40 % |
2010. 06. 01. | 1,30 % |
2010. 09. 01. | 2,60 % |
2010. 12. 01. | 1,30 % |
2011. 06. 01. | 0,30 % |
2011. 12. 01. | 1,90 % |
2012. 03. 01. | 2,00 % |
2012. 06. 01. | 2,00 % |
2013. 03. 01. | 1,90 % |
2013. 09. 01. | 2,90 % |
2013. 12. 01. | 3,90 % |
2014. 06. 01. | 2,70 % |
2014. 09. 01. | 3,40 % |
2015. 03. 01. | 2,30 % |
2015. 06. 01. | 2,00 % |
2015. 09. 01. | 1,10 % |
2016. 03. 01. | 1,70 % |
2016. 06. 01. | 0,20 % |
2016. 09. 01. | 1,40 % |
2016. 12. 01. | 2,70 % |
2017. 03. 01. | 0,70 % |
2017. 06. 01. | 0,20 % |
2017. 09. 01. | 3,20 % |
2017. 12. 01. | 3,00 % |
2018. 03. 01. | 1,50 % |
2018. 09. 01. | 1,20 % |
2019. 03. 01. | 3,40 % |
2019. 06. 01. | 2,40 % |
2019. 09. 01. | 4,60 % |
2019. 12. 01. | 3,80 % |
2020. 06. 01. | 20,20 % |
2020. 09. 01. | 6,20 % |
2021. 03. 01. | 3,20 % |
2021. 06. 01. | 0,20 % |
2021. 12. 01. | 2,80 % |
2022. 12. 01. | 2,90 % |
2023. 03. 01. | 0,30 % |
2023. 06. 01. | 3,70 % |
2023. 09. 01. | 3,80 % |
2023. 12. 01. | 3,10 % |
2024. 03. 01. | 0,70 % |
2024. 06. 01. | 2,10 % |
Nem-mezőgazdasági termelékenység negyedévről negyedévre (QoQ) Története
Dátum | Érték |
---|---|
2024. 06. 01. | 2,1 % |
2024. 03. 01. | 0,7 % |
2023. 12. 01. | 3,1 % |
2023. 09. 01. | 3,8 % |
2023. 06. 01. | 3,7 % |
2023. 03. 01. | 0,3 % |
2022. 12. 01. | 2,9 % |
2021. 12. 01. | 2,8 % |
2021. 06. 01. | 0,2 % |
2021. 03. 01. | 3,2 % |
Hasonló makrogazdasági mutatók Nem-mezőgazdasági termelékenység negyedévről negyedévre (QoQ)-hoz
Az Egyesült Államokban a nem mezőgazdasági dolgozók termelékenységét az óránként előállított áruk és szolgáltatások mennyisége alapján mérik. A munka termelékenységét úgy számítják ki, hogy a reálkibocsátás indexét elosztják az összes személy, beleértve az alkalmazottakat, tulajdonosokat és fizetetlen családi munkásokat, által ledolgozott órák indexével.
Makrooldalak más országok számára a Amerika
- 🇦🇷Argentína
- 🇦🇼Aruba
- 🇧🇸Bahamák
- 🇧🇧Barbados
- 🇧🇿Belize
- 🇧🇲Bermuda
- 🇧🇴Bolívia
- 🇧🇷Brazília
- 🇨🇦Kanada
- 🇰🇾Kajmán-szigetek
- 🇨🇱Chile
- 🇨🇴Kolumbia
- 🇨🇷Costa Rica
- 🇨🇺Kuba
- 🇩🇴Dominikai Köztársaság
- 🇪🇨Ecuador
- 🇸🇻El Salvador
- 🇬🇹Guatemala
- 🇬🇾Guyana
- 🇭🇹Haiti
- 🇭🇳Honduras
- 🇯🇲Jamaika
- 🇲🇽Mexikó
- 🇳🇮Nicaragua
- 🇵🇦Panama
- 🇵🇾Paraguay
- 🇵🇪Peru
- 🇵🇷Puerto Rico
- 🇸🇷Suriname
- 🇹🇹Trinidad és Tobago
- 🇺🇾Uruguay
- 🇻🇪Venezuela
- 🇦🇬Antigua és Barbuda
- 🇩🇲Dominika
- 🇬🇩Grenada
Mi a(z) Nem-mezőgazdasági termelékenység negyedévről negyedévre (QoQ)?
A "Nonfarm Productivity QoQ" makrogazdasági kategória az egyik legfontosabb mutató, amely az Egyesült Államok gazdasági teljesítményének szintjét és trendjeit méri. Az Eulerpool weboldalán keresztül számos kulcsfontosságú gazdasági adatot érhet el, amelyek közül a negyedéves nem-mezőgazdasági termelékenységi mutató külön kiemelkedő jelentőséggel bír. Ez az adat a munkaerő termelékenységének alakulását tükrözi azokban a szektorokban, amelyek nem tartoznak a mezőgazdasági ágazatba. Az adatközlés negyedévente történik, és kritikus szerepet játszik a gazdasági elemzések, előrejelzések és döntéshozatal folyamataiban. A termelékenységi mutatók alapvető fontosságúak a makrogazdasági teljesítmény megértéséhez, mivel jelzik hogyan változik az egy főre eső kibocsátás egy adott időszak alatt. A nem-mezőgazdasági termelékenységi adatok különösen informatívak, mivel kizárják a mezőgazdasági ágazat általános volatilitását. Ez lehetővé teszi a pontosabb képalkotást a gazdasági trendekről és a piacok egészségi állapotáról. Elsősorban érdemes megérteni, hogy mit jelent a "Nonfarm Productivity QoQ". A "Nonfarm" kifejezés azt jelenti, hogy az értékek számításánál figyelmen kívül hagyják a mezőgazdasági tevékenységeket. A "Productivity" termelékenységet jelent, ami itt egy adott munkavállalóra vagy munkaórára eső kibocsátást jelöli. A "QoQ" (Quarter over Quarter) pedig azt mutatja, hogy az adatokat egyik negyedévről a másikra vizsgálják, azaz hogyan változott a termelékenység az előző negyedévhez képest. A nem-mezőgazdasági termelékenységi adatok változása több tényezőtől függ. Ezek közé tartozik a technológiai fejlődés, a munkavállalók képzettsége, a munkahelyi környezet és a gazdasági feltételek általános javulása. A magasabb termelékenység általában a munkaerő hatékonyságának javulását jelenti, ami növeli a vállalatok profitját és hozzájárul a GDP növekedéséhez. A nem-mezőgazdasági termelékenységi adatokat gyakran használják a közgazdászok, befektetők és politikai döntéshozók, hogy megértsék a gazdasági növekedés dinamikáját és hozzák meg a megfelelő intézkedéseket. Például egy növekedő termelékenységi ráta általában pozitív jele a gazdasági egészségnek, mivel azt sugallja, hogy a vállalatok képesek egyre több terméket és szolgáltatást előállítani változatlan munkaerő-állománnyal. Ez lehetőséget nyújt az inflációs nyomások mérséklésére, hiszen a termelékenységi növekedés gyakran egyensúlyban tarthatja a bérek és az árak emelkedését. Az Eulerpool célja, hogy megbízható és naprakész információkat szolgáltasson a felhasználók számára a nem-mezőgazdasági termelékenységi mutatókról. Az adatokat olyan forrásokból szerezzük be, mint például az Egyesült Államok Munkaügyi Statisztikai Hivatala (Bureau of Labor Statistics, BLS), amelyek rendszeresen frissítik az információkat negyedéves bontásban. A nem-mezőgazdasági termelékenységi adatok elemzése során fontos figyelemmel lenni a kontextusra is. Nem csupán az abszolút értékek, hanem a trendek, valamint az adatok mögötti okok és következmények is kulcsfontosságúak. Például, ha egy negyedévben jelentős növekedést tapasztalunk a termelékenységben, érdemes megvizsgálni, hogy ez egy új technológia bevezetésének, egy sikeres vállalati stratégiának, vagy esetleg ideiglenes tényezőknek köszönhető. A gazdasági szakemberek a nem-mezőgazdasági termelékenységi adatokat összevetik más makrogazdasági mutatókkal is, mint például a foglalkoztatottsági rátákkal, a bérnövekedéssel és a GDP alakulásával. Ezáltal átfogó képet kapnak a gazdaság állapotáról és belső dinamizmusáról. Az Eulerpool platform ezt az integrált megközelítést támogatja, lehetőséget biztosítva a felhasználók számára, hogy egy helyen érhessék el és elemezhessék a legfontosabb gazdasági indikátorokat. Ezen kívül a nem-mezőgazdasági termelékenységi adatoknak van előrejelző szerepe is a tőzsdei és pénzügyi piacokon. A befektetők gyakran ezek alapján hoznak döntéseket, hiszen a termelékenység alakulása közvetlen hatással van a vállalati nyereségességre és ezáltal a részvényárfolyamokra is. Egy pozitív termelékenységi jelentés általában növeli a befektetői bizalmat, ami emelkedő árfolyamokat eredményezhet. A gazdasági és társadalmi trendek az elmúlt évtizedekben jelentős metamorfózison mentek keresztül, és a termelékenységi mutatók folyamatos figyelése és elemzése elengedhetetlen a jövőbeni gazdasági kilátások megértéséhez és irányításához. Az Eulerpool elkötelezett amellett, hogy felhasználóinak a leghitelesebb, legátfogóbb és legfrissebb adatokat nyújtsa ezen a kritikus területen. Összefoglalva, a "Nonfarm Productivity QoQ" kategória egy nélkülözhetetlen eszköz a gazdasági teljesítmény és a piaci dinamika mélyebb megértéséhez. Az Eulerpool az átláthatóságot, a megbízhatóságot és az adatpontosítás legmagasabb szintjét képviseli ezen az izgalmas és komplex területen. Az adatok szakszerű elemzése és a kapcsolódó trendek figyelemmel kísérése révén a felhasználók képesek lesznek megalapozott döntéseket hozni, amelyek hozzájárulhatnak a gazdasági sikereikhez és a piacokban való jobb eligazodáshoz.