Tedd meg életed legjobb befektetéseit.
2 eurótól biztosítható Egyesült Államok Foglalkoztatási Költség Index
Árfolyam
A Egyesült Államok-ban a jelenlegi Foglalkoztatási Költség Index értéke 0,9 %. A Egyesült Államok-ban a Foglalkoztatási Költség Index 2023. 12. 01.-én 0,9 %-ra csökkent, miután 2023. 09. 01.-én 1,1 % volt. 1982. 06. 01. és 2024. 03. 01. között a GDP átlaga Egyesült Államok-ban 0,85 % volt. A mindenkori csúcsot 1982. 09. 01.-én érte el 2,00 % értékkel, míg a legalacsonyabb értéket 2015. 06. 01.-én rögzítették 0,20 % értékkel.
Foglalkoztatási Költség Index ·
Max
Foglalkoztatási költségindex | |
---|---|
1982. 06. 01. | 1,50 % |
1982. 09. 01. | 2,00 % |
1982. 12. 01. | 1,50 % |
1983. 03. 01. | 1,20 % |
1983. 06. 01. | 1,70 % |
1983. 09. 01. | 1,20 % |
1983. 12. 01. | 1,40 % |
1984. 03. 01. | 1,60 % |
1984. 06. 01. | 1,10 % |
1984. 09. 01. | 0,90 % |
1984. 12. 01. | 1,30 % |
1985. 03. 01. | 1,30 % |
1985. 06. 01. | 1,10 % |
1985. 09. 01. | 1,10 % |
1985. 12. 01. | 0,80 % |
1986. 03. 01. | 1,00 % |
1986. 06. 01. | 0,60 % |
1986. 09. 01. | 0,60 % |
1986. 12. 01. | 1,00 % |
1987. 03. 01. | 0,80 % |
1987. 06. 01. | 0,80 % |
1987. 09. 01. | 1,00 % |
1987. 12. 01. | 1,00 % |
1988. 03. 01. | 1,40 % |
1988. 06. 01. | 1,10 % |
1988. 09. 01. | 1,10 % |
1988. 12. 01. | 1,10 % |
1989. 03. 01. | 1,10 % |
1989. 06. 01. | 1,30 % |
1989. 09. 01. | 1,40 % |
1989. 12. 01. | 1,20 % |
1990. 03. 01. | 1,20 % |
1990. 06. 01. | 1,40 % |
1990. 09. 01. | 1,20 % |
1990. 12. 01. | 1,00 % |
1991. 03. 01. | 1,00 % |
1991. 06. 01. | 1,30 % |
1991. 09. 01. | 0,80 % |
1991. 12. 01. | 1,00 % |
1992. 03. 01. | 1,00 % |
1992. 06. 01. | 0,60 % |
1992. 09. 01. | 0,80 % |
1992. 12. 01. | 0,90 % |
1993. 03. 01. | 0,90 % |
1993. 06. 01. | 0,90 % |
1993. 09. 01. | 0,80 % |
1993. 12. 01. | 0,80 % |
1994. 03. 01. | 1,10 % |
1994. 06. 01. | 0,90 % |
1994. 09. 01. | 0,70 % |
1994. 12. 01. | 0,60 % |
1995. 03. 01. | 0,70 % |
1995. 06. 01. | 0,70 % |
1995. 09. 01. | 0,60 % |
1995. 12. 01. | 0,60 % |
1996. 03. 01. | 0,80 % |
1996. 06. 01. | 0,70 % |
1996. 09. 01. | 0,70 % |
1996. 12. 01. | 0,70 % |
1997. 03. 01. | 0,70 % |
1997. 06. 01. | 0,80 % |
1997. 09. 01. | 0,70 % |
1997. 12. 01. | 0,90 % |
1998. 03. 01. | 0,80 % |
1998. 06. 01. | 0,80 % |
1998. 09. 01. | 1,00 % |
1998. 12. 01. | 0,60 % |
1999. 03. 01. | 0,40 % |
1999. 06. 01. | 1,00 % |
1999. 09. 01. | 1,00 % |
1999. 12. 01. | 1,00 % |
2000. 03. 01. | 1,20 % |
2000. 06. 01. | 1,10 % |
2000. 09. 01. | 1,00 % |
2000. 12. 01. | 0,80 % |
2001. 03. 01. | 1,10 % |
2001. 06. 01. | 1,00 % |
2001. 09. 01. | 1,10 % |
2001. 12. 01. | 0,90 % |
2002. 03. 01. | 0,80 % |
2002. 06. 01. | 1,00 % |
2002. 09. 01. | 0,80 % |
2002. 12. 01. | 0,70 % |
2003. 03. 01. | 1,20 % |
2003. 06. 01. | 0,90 % |
2003. 09. 01. | 1,00 % |
2003. 12. 01. | 0,80 % |
2004. 03. 01. | 1,10 % |
2004. 06. 01. | 1,00 % |
2004. 09. 01. | 0,90 % |
2004. 12. 01. | 0,70 % |
2005. 03. 01. | 0,90 % |
2005. 06. 01. | 0,60 % |
2005. 09. 01. | 0,70 % |
2005. 12. 01. | 0,80 % |
2006. 03. 01. | 0,60 % |
2006. 06. 01. | 0,90 % |
2006. 09. 01. | 1,00 % |
2006. 12. 01. | 0,80 % |
2007. 03. 01. | 0,80 % |
2007. 06. 01. | 0,90 % |
2007. 09. 01. | 0,80 % |
2007. 12. 01. | 0,80 % |
2008. 03. 01. | 0,70 % |
2008. 06. 01. | 0,70 % |
2008. 09. 01. | 0,70 % |
2008. 12. 01. | 0,50 % |
2009. 03. 01. | 0,30 % |
2009. 06. 01. | 0,30 % |
2009. 09. 01. | 0,50 % |
2009. 12. 01. | 0,40 % |
2010. 03. 01. | 0,60 % |
2010. 06. 01. | 0,40 % |
2010. 09. 01. | 0,40 % |
2010. 12. 01. | 0,50 % |
2011. 03. 01. | 0,50 % |
2011. 06. 01. | 0,60 % |
2011. 09. 01. | 0,30 % |
2011. 12. 01. | 0,50 % |
2012. 03. 01. | 0,40 % |
2012. 06. 01. | 0,50 % |
2012. 09. 01. | 0,40 % |
2012. 12. 01. | 0,40 % |
2013. 03. 01. | 0,50 % |
2013. 06. 01. | 0,40 % |
2013. 09. 01. | 0,50 % |
2013. 12. 01. | 0,50 % |
2014. 03. 01. | 0,30 % |
2014. 06. 01. | 0,70 % |
2014. 09. 01. | 0,70 % |
2014. 12. 01. | 0,50 % |
2015. 03. 01. | 0,70 % |
2015. 06. 01. | 0,20 % |
2015. 09. 01. | 0,60 % |
2015. 12. 01. | 0,60 % |
2016. 03. 01. | 0,60 % |
2016. 06. 01. | 0,60 % |
2016. 09. 01. | 0,60 % |
2016. 12. 01. | 0,50 % |
2017. 03. 01. | 0,60 % |
2017. 06. 01. | 0,60 % |
2017. 09. 01. | 0,70 % |
2017. 12. 01. | 0,60 % |
2018. 03. 01. | 0,80 % |
2018. 06. 01. | 0,70 % |
2018. 09. 01. | 0,80 % |
2018. 12. 01. | 0,70 % |
2019. 03. 01. | 0,60 % |
2019. 06. 01. | 0,70 % |
2019. 09. 01. | 0,70 % |
2019. 12. 01. | 0,70 % |
2020. 03. 01. | 0,80 % |
2020. 06. 01. | 0,40 % |
2020. 09. 01. | 0,60 % |
2020. 12. 01. | 0,70 % |
2021. 03. 01. | 0,90 % |
2021. 06. 01. | 0,70 % |
2021. 09. 01. | 1,20 % |
2021. 12. 01. | 1,10 % |
2022. 03. 01. | 1,40 % |
2022. 06. 01. | 1,30 % |
2022. 09. 01. | 1,20 % |
2022. 12. 01. | 1,10 % |
2023. 03. 01. | 1,20 % |
2023. 06. 01. | 1,00 % |
2023. 09. 01. | 1,10 % |
2023. 12. 01. | 0,90 % |
Foglalkoztatási Költség Index Története
Dátum | Érték |
---|---|
2023. 12. 01. | 0,9 % |
2023. 09. 01. | 1,1 % |
2023. 06. 01. | 1 % |
2023. 03. 01. | 1,2 % |
2022. 12. 01. | 1,1 % |
2022. 09. 01. | 1,2 % |
2022. 06. 01. | 1,3 % |
2022. 03. 01. | 1,4 % |
2021. 12. 01. | 1,1 % |
2021. 09. 01. | 1,2 % |
Hasonló makrogazdasági mutatók Foglalkoztatási Költség Index-hoz
A Foglalkoztatási Költség Index (ECI) a munkaerőköltség változását méri, függetlenül a foglalkoztatási eltolódások hatásaitól a különböző foglalkozások és iparági kategóriák között. A teljes kompenzációs sorozat magában foglalja a bérek és fizetések, valamint a munkáltatói költségek változásait a munkavállalói juttatások tekintetében. Az ECI külön mérőszámokat számol a teljes kompenzációra, a bérekre és fizetésekre, valamint a juttatásokra vonatkozóan az Egyesült Államok összes polgári munkavállalója, a magánszektor munkavállalói, illetve az állami és helyi kormányzati munkavállalók számára.
Makrooldalak más országok számára a Amerika
- 🇦🇷Argentína
- 🇦🇼Aruba
- 🇧🇸Bahamák
- 🇧🇧Barbados
- 🇧🇿Belize
- 🇧🇲Bermuda
- 🇧🇴Bolívia
- 🇧🇷Brazília
- 🇨🇦Kanada
- 🇰🇾Kajmán-szigetek
- 🇨🇱Chile
- 🇨🇴Kolumbia
- 🇨🇷Costa Rica
- 🇨🇺Kuba
- 🇩🇴Dominikai Köztársaság
- 🇪🇨Ecuador
- 🇸🇻El Salvador
- 🇬🇹Guatemala
- 🇬🇾Guyana
- 🇭🇹Haiti
- 🇭🇳Honduras
- 🇯🇲Jamaika
- 🇲🇽Mexikó
- 🇳🇮Nicaragua
- 🇵🇦Panama
- 🇵🇾Paraguay
- 🇵🇪Peru
- 🇵🇷Puerto Rico
- 🇸🇷Suriname
- 🇹🇹Trinidad és Tobago
- 🇺🇾Uruguay
- 🇻🇪Venezuela
- 🇦🇬Antigua és Barbuda
- 🇩🇲Dominika
- 🇬🇩Grenada
Mi a(z) Foglalkoztatási Költség Index?
Az "Employment Cost Index" (ECI) egy kiemelkedő jelentőségű mutató a munkaerőköltségek változásának mérésére a makrogazdasági elemzésekben. Az ECI relevanciája és jelentősége rendkívül magas, különösen a gazdasági elemzések és előrejelzések készítésében. Az ECI megmutatja, hogy a munkáltatók mennyit költenek a dolgozók béreire, juttatásaira és más kapcsolódó költségekre. Ez az adat segíti a gazdasági szakértőket, vállalatokat és politikai döntéshozókat abban, hogy pontosabb képet alkossanak a munkaerőpiaci trendekről és a gazdasági inflációs nyomásokról. Az ECI jelentősége abban rejlik, hogy széleskörű áttekintést nyújt a munkaerőköltségek alakulásáról, beleértve a bérek és juttatások részletes bontását is. Az indexet negyedévenként publikálja az Egyesült Államok Munkaügyi Statisztikai Hivatala (Bureau of Labor Statistics - BLS), amelyet azután számos ország gazdasági elemzői és statisztikai hivatalai is figyelnek és használnak összehasonlító elemzéseikhez. Az ECI a javadalmazási struktúrák széles spektrumát fedi le, emiatt rendkívül precíz képet ad a munkaerőköltségek globális és regionális trendjeiről. Az ECI adatainak elemzése során fontos megérteni a bérköltségek és juttatások közötti különbségeket. A bérek a munkavállalók alapfizetését és túlórákat is magukban foglalják, míg a juttatások közé tartozhatnak a nyugdíjhozzájárulások, egészségbiztosítás, fizetett szabadságok és egyéb pénzbeli és természetbeni juttatások. Az ECI egyes összetevőinek részletes elemzése segíti a döntéshozókat abban, hogy megértsék, mely tényezők okozzák a változásokat a munkaerőköltségekben. A munkaerőköltségek alakulása közvetlen hatást gyakorol az inflációra, mivel a növekvő bérköltségek gyakran magasabb fogyasztói árakat eredményeznek. Ennélfogva, az ECI jelentős szerepet játszik a monetáris politika meghatározásában is. A központi bankok és más pénzügyi intézmények szorosan figyelemmel kísérik az ECI alakulását, hogy lehetséges inflációs nyomásokat és a gazdaság túlmelegedésének jeleit észleljék. Az ECI-ben bekövetkező változások árulkodóak lehetnek a munkaerőpiac feszességéről és a gazdasági ciklus egyéb jelzéseiről is. Az ECI adatok további elemzési szempontjai közé tartozik az iparágak és ágazatok közötti különbségek megértése. Egyes szektorokban magasabbak lehetnek a munkaerőköltségek növekedési ütemei, ami külön lehetőségeket és kihívásokat jelenthet a gazdasági szereplők számára. A technológiai ágazat például gyakran szembesül gyorsabb béremelkedéssel a magas szintű szaktudással rendelkező munkavállalók iránti erős kereslet miatt. Ezzel szemben, a hagyományos feldolgozóiparban a bérek növekedése sokkal kevésbé dinamikus lehet. A vállalatok számára az ECI adatok stratégiai jelentőséggel bírnak, mivel segítenek a költségtervezésben és a versenyképesség fenntartásában. A vállalatoknak folyamatosan figyelemmel kell kísérniük a munkaerőköltségek változásait, hogy megfelelően alakíthassák kompenzációs struktúráikat és megtartsák tehetséges munkavállalóikat. Az ECI adatok részletes elemzése segíti a vállalatokat abban, hogy versenyképes bér- és juttatási csomagokat kínáljanak, amelyek vonzóak a munkaerőpiacon. Az ECI továbbá fontos szerepet játszik a társadalmi egyenlőtlenségek vizsgálatában is. Az ECI változásai révén nyomon követhető, hogy a különböző jövedelemszintek hogyan alakulnak, és mely csoportok részesülnek nagyobb vagy kisebb arányban a gazdasági növekedés előnyeiből. Az ECI adatokat felhasználva a politikai döntéshozók kidolgozhatják azokat az intézkedéseket, amelyek célja a bérkülönbségek és jövedelmi egyenlőtlenségek csökkentése. Az olyan professzionális weboldalak, mint az eulerpool, kiemelt figyelmet fordítanak az ECI és más makrogazdasági mutatók pontos és naprakész közlésére. Az eulerpool weboldalon az ECI részletes és átlátható bemutatása lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy mélyebb betekintést nyerjenek a munkaerőköltségek változásaiba és azok gazdasági hatásaiba. Az elemzők és gazdasági szakértők számára elengedhetetlenül fontos az ilyen típusú adatok könnyen elérhető és érthető bemutatása. Összefoglalva, az "Employment Cost Index" egy alapvető eszköz a gazdasági elemzések és előrejelzések készítésében. Az ECI részletes elemzése révén megérthetjük a munkaerőköltségek változásait, azok gazdasági és társadalmi hatásait, és pontosabban előre jelezhetjük a gazdasági trendeket. Az olyan weboldalak, mint az eulerpool, fontos szerepet játszanak abban, hogy ezen mutatók széles közönség számára hozzáférhetőek és érthetőek legyenek, elősegítve így az informált gazdasági döntéshozatalt.