Tedd meg életed legjobb befektetéseit.
2 eurótól biztosítható Svédország Háztartási költségek
Árfolyam
A Svédország jelenlegi Háztartási költségek értéke 0,8 %. A Háztartási költségek Svédország-ban 2024. 02. 01.-án/én 0,8 %-ra/rel növekedett, miután 2024. 01. 01.-án/én 0,1 % volt. 2001. 01. 01. és 2024. 04. 01. között az átlagos GDP Svédország-ban 1,75 % volt. A minden idők legmagasabb értékét 2021. 05. 01.-án/én érték el, 10,70 % értékkel, míg a legalacsonyabb értéket 2020. 04. 01.-án/én rögzítették, -11,10 % értékkel.
Háztartási költségek ·
Max
Háztartási kiadások | |
---|---|
2001. 01. 01. | 2,90 % |
2001. 02. 01. | 2,60 % |
2001. 03. 01. | 1,90 % |
2001. 04. 01. | 1,30 % |
2001. 05. 01. | 0,10 % |
2001. 06. 01. | 0,90 % |
2001. 07. 01. | 1,70 % |
2001. 08. 01. | 1,60 % |
2001. 09. 01. | 1,00 % |
2001. 10. 01. | 1,60 % |
2001. 11. 01. | 1,40 % |
2001. 12. 01. | 0,10 % |
2002. 01. 01. | 1,40 % |
2002. 02. 01. | 1,00 % |
2002. 03. 01. | 1,00 % |
2002. 04. 01. | 1,30 % |
2002. 06. 01. | 3,00 % |
2002. 07. 01. | 1,70 % |
2002. 08. 01. | 1,50 % |
2002. 09. 01. | 2,30 % |
2002. 10. 01. | 4,30 % |
2002. 11. 01. | 0,80 % |
2002. 12. 01. | 1,90 % |
2003. 01. 01. | 2,80 % |
2003. 02. 01. | 2,90 % |
2003. 03. 01. | 1,30 % |
2003. 04. 01. | 2,00 % |
2003. 05. 01. | 3,20 % |
2003. 06. 01. | 2,50 % |
2003. 07. 01. | 2,10 % |
2003. 08. 01. | 1,70 % |
2003. 09. 01. | 1,30 % |
2003. 10. 01. | 1,80 % |
2003. 11. 01. | 1,20 % |
2003. 12. 01. | 0,40 % |
2004. 01. 01. | 1,80 % |
2004. 02. 01. | 1,80 % |
2004. 03. 01. | 2,00 % |
2004. 04. 01. | 1,20 % |
2004. 05. 01. | 0,80 % |
2004. 06. 01. | 3,00 % |
2004. 07. 01. | 0,70 % |
2004. 08. 01. | 1,70 % |
2004. 09. 01. | 2,50 % |
2004. 11. 01. | 2,90 % |
2004. 12. 01. | 2,20 % |
2005. 01. 01. | 1,60 % |
2005. 02. 01. | 2,10 % |
2005. 03. 01. | 2,40 % |
2005. 04. 01. | 3,30 % |
2005. 05. 01. | 3,90 % |
2005. 06. 01. | 3,00 % |
2005. 07. 01. | 4,60 % |
2005. 08. 01. | 3,20 % |
2005. 09. 01. | 3,20 % |
2005. 10. 01. | 4,00 % |
2005. 11. 01. | 4,50 % |
2005. 12. 01. | 5,10 % |
2006. 01. 01. | 4,40 % |
2006. 02. 01. | 2,90 % |
2006. 03. 01. | 3,10 % |
2006. 04. 01. | 3,60 % |
2006. 05. 01. | 4,40 % |
2006. 06. 01. | 3,60 % |
2006. 07. 01. | 3,90 % |
2006. 08. 01. | 4,40 % |
2006. 09. 01. | 3,50 % |
2006. 10. 01. | 3,00 % |
2006. 11. 01. | 3,70 % |
2006. 12. 01. | 4,70 % |
2007. 01. 01. | 2,50 % |
2007. 02. 01. | 4,40 % |
2007. 03. 01. | 5,30 % |
2007. 04. 01. | 2,40 % |
2007. 05. 01. | 3,30 % |
2007. 06. 01. | 3,80 % |
2007. 07. 01. | 4,20 % |
2007. 08. 01. | 3,70 % |
2007. 09. 01. | 4,00 % |
2007. 10. 01. | 5,10 % |
2007. 11. 01. | 4,10 % |
2007. 12. 01. | 1,40 % |
2008. 01. 01. | 2,00 % |
2008. 02. 01. | 0,90 % |
2008. 04. 01. | 3,50 % |
2008. 05. 01. | 2,40 % |
2008. 07. 01. | 0,60 % |
2009. 06. 01. | 0,10 % |
2009. 07. 01. | 1,10 % |
2009. 10. 01. | 1,60 % |
2009. 11. 01. | 0,10 % |
2009. 12. 01. | 2,10 % |
2010. 01. 01. | 2,60 % |
2010. 02. 01. | 1,80 % |
2010. 03. 01. | 4,10 % |
2010. 05. 01. | 4,10 % |
2010. 06. 01. | 3,20 % |
2010. 07. 01. | 2,50 % |
2010. 08. 01. | 2,90 % |
2010. 09. 01. | 4,50 % |
2010. 10. 01. | 2,70 % |
2010. 11. 01. | 5,10 % |
2010. 12. 01. | 3,40 % |
2011. 01. 01. | 3,20 % |
2011. 02. 01. | 2,50 % |
2011. 03. 01. | 0,90 % |
2011. 04. 01. | 4,20 % |
2011. 05. 01. | 2,40 % |
2011. 06. 01. | 1,20 % |
2011. 07. 01. | 1,50 % |
2011. 08. 01. | 1,30 % |
2011. 09. 01. | 0,80 % |
2011. 10. 01. | 0,80 % |
2011. 12. 01. | 1,30 % |
2012. 01. 01. | 0,40 % |
2012. 02. 01. | 0,60 % |
2012. 03. 01. | 1,60 % |
2012. 04. 01. | 0,90 % |
2012. 05. 01. | 0,70 % |
2012. 06. 01. | 2,40 % |
2012. 07. 01. | 1,00 % |
2012. 08. 01. | 1,30 % |
2012. 09. 01. | 2,60 % |
2012. 10. 01. | 1,10 % |
2012. 11. 01. | 1,70 % |
2012. 12. 01. | 2,00 % |
2013. 01. 01. | 3,40 % |
2013. 02. 01. | 2,70 % |
2013. 03. 01. | 2,20 % |
2013. 04. 01. | 1,30 % |
2013. 05. 01. | 1,60 % |
2013. 06. 01. | 2,70 % |
2013. 07. 01. | 1,40 % |
2013. 08. 01. | 2,00 % |
2013. 09. 01. | 1,00 % |
2013. 10. 01. | 2,40 % |
2013. 11. 01. | 3,00 % |
2013. 12. 01. | 0,10 % |
2014. 01. 01. | 1,00 % |
2014. 02. 01. | 1,90 % |
2014. 03. 01. | 2,90 % |
2014. 04. 01. | 4,50 % |
2014. 05. 01. | 3,30 % |
2014. 06. 01. | 2,40 % |
2014. 07. 01. | 2,10 % |
2014. 08. 01. | 2,60 % |
2014. 09. 01. | 2,10 % |
2014. 10. 01. | 2,40 % |
2014. 11. 01. | 2,70 % |
2014. 12. 01. | 1,20 % |
2015. 01. 01. | 2,90 % |
2015. 02. 01. | 3,00 % |
2015. 03. 01. | 2,90 % |
2015. 04. 01. | 2,60 % |
2015. 05. 01. | 2,40 % |
2015. 06. 01. | 3,40 % |
2015. 07. 01. | 4,00 % |
2015. 08. 01. | 2,50 % |
2015. 09. 01. | 3,60 % |
2015. 10. 01. | 3,80 % |
2015. 11. 01. | 3,10 % |
2015. 12. 01. | 3,40 % |
2016. 01. 01. | 3,10 % |
2016. 02. 01. | 2,00 % |
2016. 03. 01. | 2,30 % |
2016. 04. 01. | 2,90 % |
2016. 05. 01. | 4,40 % |
2016. 06. 01. | 3,50 % |
2016. 07. 01. | 2,40 % |
2016. 08. 01. | 3,00 % |
2016. 09. 01. | 3,00 % |
2016. 10. 01. | 3,30 % |
2016. 11. 01. | 3,70 % |
2016. 12. 01. | 2,70 % |
2017. 01. 01. | 3,90 % |
2017. 02. 01. | 3,60 % |
2017. 03. 01. | 2,60 % |
2017. 04. 01. | 1,90 % |
2017. 05. 01. | 1,30 % |
2017. 06. 01. | 0,90 % |
2017. 07. 01. | 1,80 % |
2017. 08. 01. | 1,70 % |
2017. 09. 01. | 2,00 % |
2017. 10. 01. | 0,60 % |
2017. 11. 01. | 1,60 % |
2017. 12. 01. | 1,30 % |
2018. 01. 01. | 0,70 % |
2018. 02. 01. | 1,60 % |
2018. 03. 01. | 3,00 % |
2018. 04. 01. | 3,60 % |
2018. 05. 01. | 2,60 % |
2018. 06. 01. | 2,10 % |
2018. 11. 01. | 0,30 % |
2019. 01. 01. | 1,20 % |
2019. 02. 01. | 0,40 % |
2019. 03. 01. | 0,20 % |
2019. 04. 01. | 0,10 % |
2019. 07. 01. | 2,40 % |
2019. 08. 01. | 2,30 % |
2019. 09. 01. | 2,90 % |
2019. 10. 01. | 2,20 % |
2019. 11. 01. | 1,60 % |
2019. 12. 01. | 2,70 % |
2020. 01. 01. | 1,00 % |
2020. 02. 01. | 2,00 % |
2021. 03. 01. | 5,60 % |
2021. 04. 01. | 8,70 % |
2021. 05. 01. | 10,70 % |
2021. 06. 01. | 8,50 % |
2021. 07. 01. | 6,50 % |
2021. 08. 01. | 4,70 % |
2021. 09. 01. | 4,70 % |
2021. 10. 01. | 5,70 % |
2021. 11. 01. | 9,90 % |
2021. 12. 01. | 8,20 % |
2022. 01. 01. | 4,50 % |
2022. 02. 01. | 4,10 % |
2022. 03. 01. | 4,50 % |
2022. 04. 01. | 7,30 % |
2022. 05. 01. | 5,80 % |
2022. 06. 01. | 3,70 % |
2022. 07. 01. | 0,50 % |
2022. 08. 01. | 1,80 % |
2022. 09. 01. | 1,40 % |
2022. 10. 01. | 0,10 % |
2023. 01. 01. | 1,10 % |
2023. 07. 01. | 1,10 % |
2023. 08. 01. | 0,10 % |
2023. 10. 01. | 0,70 % |
2023. 12. 01. | 1,10 % |
2024. 01. 01. | 0,10 % |
2024. 02. 01. | 0,80 % |
Háztartási költségek Története
Dátum | Érték |
---|---|
2024. 02. 01. | 0,8 % |
2024. 01. 01. | 0,1 % |
2023. 12. 01. | 1,1 % |
2023. 10. 01. | 0,7 % |
2023. 08. 01. | 0,1 % |
2023. 07. 01. | 1,1 % |
2023. 01. 01. | 1,1 % |
2022. 10. 01. | 0,1 % |
2022. 09. 01. | 1,4 % |
2022. 08. 01. | 1,8 % |
Hasonló makrogazdasági mutatók Háztartási költségek-hoz
Név | Jelenleg | Előző | Frekvencia |
---|---|---|---|
🇸🇪 Benzinárak | 1,69 USD/Liter | 1,74 USD/Liter | Havi |
🇸🇪 Fogyasztói bizalom | 93,3 points | 91,3 points | Havi |
🇸🇪 Fogyasztói kiadások | 697,348 milliárd SEK | 699,38 milliárd SEK | Negyedév |
🇸🇪 Háztartási kiadások MoM | -0,6 % | 0 % | Havi |
🇸🇪 Háztartások adósságának aránya a GDP-hez | 83,9 % of GDP | 84,8 % of GDP | Negyedév |
🇸🇪 Háztartások eladósodottsága a jövedelemhez képest | 168,45 % | 171,92 % | Évente |
🇸🇪 Kiskereskedelmi forgalom éves összehasonlításban | 0,8 % | 0,7 % | Havi |
🇸🇪 Kiskereskedelmi forgalom Hónap-Hónapra | -0,3 % | 0,3 % | Havi |
🇸🇪 Magánszektor hitelösszege | 0,461 % | 0,422 % | Havi |
🇸🇪 Rendelkezésre álló személyes jövedelem. | 686,084 milliárd SEK | 667,702 milliárd SEK | Negyedév |
🇸🇪 Személyes megtakarítások | 20,61 % | 11,92 % | Negyedév |
2013-tól kezdődően a Statistika Sverige havonta új statisztikákat készít a háztartások fogyasztásáról. Ezek a statisztikák fontos mutatók az üzleti ciklus szempontjából, mivel a háztartások fogyasztása a teljes bruttó hazai termék (GDP) 47 százalékát teszi ki.
Makrooldalak más országok számára a Európa
- 🇦🇱Albánia
- 🇦🇹Ausztria
- 🇧🇾Fehéroroszország
- 🇧🇪Belgium
- 🇧🇦Bosznia-Hercegovina
- 🇧🇬Bulgária
- 🇭🇷Horvátország
- 🇨🇾Ciprus
- 🇨🇿Cseh Köztársaság
- 🇩🇰Dánia
- 🇪🇪Észtország
- 🇫🇴Feröer-szigetek
- 🇫🇮Finnország
- 🇫🇷Franciaország
- 🇩🇪Németország
- 🇬🇷Görögország
- 🇭🇺Magyarország
- 🇮🇸Izland
- 🇮🇪Írország
- 🇮🇹Olaszország
- 🇽🇰Koszovó
- 🇱🇻Lettország
- 🇱🇮Liechtenstein
- 🇱🇹Litvánia
- 🇱🇺Luxemburg
- 🇲🇰Észak-Macedónia
- 🇲🇹Málta
- 🇲🇩Moldva
- 🇲🇨Monaco
- 🇲🇪Montenegró
- 🇳🇱Hollandia
- 🇳🇴Norvégia
- 🇵🇱Lengyelország
- 🇵🇹Portugália
- 🇷🇴Románia
- 🇷🇺Oroszország
- 🇷🇸Szerbia
- 🇸🇰Szlovákia
- 🇸🇮Szlovénia
- 🇪🇸Spanyolország
- 🇨🇭Svájc
- 🇺🇦Ukrajna
- 🇬🇧Egyesült Királyság
- 🇦🇩Andorra
Mi a(z) Háztartási költségek?
Háztartási kiadások – A gazdaság lakmusztesztje A háztartási kiadások szerepe a makrogazdaságban rendkívül jelentős. Az Eulerpool-nál célunk, hogy segítsük ügyfeleinket jobban megérteni e fontos gazdasági mutató dinamikáját. Ebben a részletes cikkben részletesen elemzést nyújtunk a háztartási kiadások gazdasági hatásairól, a mérési módszerekről, és arról, hogyan lehet ezeket az adatokat felhasználni gazdasági előrejelzések készítése során. A háztartási kiadások alapvetően azt mérik, milyen összeget fordítanak a családok és egyének fogyasztási célokra. Ide tartoznak többek között az étkezésre, lakhatásra, közlekedésre, egészségügyre, oktatásra, szórakozásra és egyéb árukra és szolgáltatásokra költött pénzek. A fő összetevőjük a fogyasztói kiadásoknak, amelyek a bruttó hazai termék (GDP) összetevői közül az egyik legfontosabbak. Ha a háztartási kiadások növekednek, az általában a gazdasági egészségről tanúskodik. A fogyasztók több pénzt költenek, ami a vállalatok számára magasabb bevételeket eredményez, és így növekvő jövedelmet és nyereséget is jelent. Ezzel szemben a csökkenő háztartási kiadások gyakran a gazdasági stagnálás vagy recesszió jeleit mutatják, mivel a fogyasztók kevesebbet költenek, és inkább megtakarítanak, csökkentve ezzel a keresletet és a termelést. A háztartási kiadások alakulását különböző mérőszámokkal követhetjük nyomon. Az egyik leghasznosabb mutató a lakossági fogyasztási kiadások (PCE) indexe, amely figyelembe veszi az összesített kiadásokat különböző kategóriákban, és heti, havi, illetve éves alapon is mérhető. A statisztikai hivatalok rendszeresen közzétesznek ilyen adatokat, amelyek alapjául szolgálhatnak mind a magánszemélyek, mind a kormányzati döntéshozók stratégiáinak kidolgozásában. Gyakran előfordul, hogy a háztartási kiadások növekedését különböző gazdasági ösztönzőkkel próbálják serkenteni. Például a kormányzat kedvezményes adókulcsokat vezethet be, pénzügyi segélyeket oszthat ki, vagy más módon ösztönözheti a lakosság nagyobb mértékű pénzköltését. Másrészt, monetáris politika szempontjából a jegybanki kamatlábak csökkentése is növelheti a kiadásokat azáltal, hogy olcsóbbá válik a hitelfelvétel. Az Eulerpool segítségével pontos adatokat szolgáltatunk arról, hogyan változnak a háztartási kiadások különböző időszakokban és különböző gazdasági körülmények között. Elemzéseink révén megérthetjük azokat a trendeket, amelyek a jövőbeni gazdasági viszonyokat befolyásolhatják. Fontos, hogy a háztartási kiadások alakulását ne csak önmagukban vizsgáljuk, hanem figyelembe vegyük azokat az egyéb gazdasági mutatókat is, mint például a munkanélküliségi ráta, az inflációs ráta, a bérek alakulása, és a bizalmi indexek. Ezek az összefüggések lényegesek a gazdasági döntéshozatal során. Egy vállalat például, amely javítani kívánja a piaci pozícióját, felhasználhatja a háztartási kiadások elemzéseit termékfejlesztésre és marketing stratégiák kidolgozására. Hasonlóan, a befektetők ezeket az adatokat használhatják arra, hogy meghatározzák a legjövedelmezőbb szektorokat és piacokat. A háztartási kiadások földrajzi aspektusát is érdemes megvizsgálni, mivel jelentős regionális különbségek állhatnak fent. Az egyes országok, régiók eltérő kulturális szokásai, gazdasági helyzete és politikai döntései mind hatással lehetnek arra, hogy a lakosok mennyit költenek és mire. Ezen tényezők figyelembe vétele lehetővé teszi számunkra, hogy finomhangolt elemzéseket és előrejelzéseket készítsünk, amelyek maximális pontosságot nyújtanak. Egy másik lényeges aspektus a demográfiai változások. Az idősebb korosztályok eltérő fogyasztási szokásokkal bírnak, mint a fiatalabb generációk, és ez befolyásolhatja a háztartási kiadások összetételét és volumenét. Például az idősödő népesség nagyobb kiadásokat fordíthat egészségügyi szolgáltatásokra, míg a fiatalabb generációk előnyben részesítik a technológiai termékeket és a szórakozást. Mindemellett fontos megemlíteni a környezeti tényezőket és az azokhoz való alkalmazkodást is. A környezettudatosság növekedése egyre inkább hatással van a fogyasztói szokásokra. Az emberek egyre inkább keresik a fenntartható és környezetbarát termékeket, ami új piacokat nyit meg és átrendezi a hagyományos költési szokásokat. Végül, de nem utolsósorban, a technológiai fejlődés is döntő befolyással bír a háztartási kiadásokra. Az e-kereskedelem terjedése, az online fizetési megoldások, és a digitális szolgáltatások mind komoly változásokat hoztak a fogyasztói kiadások struktúrájában. Az olyan innovációk, mint a fintech megoldások vagy a blokklánc technológia, új lehetőségeket teremtettek a pénzügyi tranzakciók és a fogyasztói döntések szempontjából. Összefoglalva, a háztartási kiadások elemzése elengedhetetlen a gazdasági teljesítmény és a fejlődési trendek megértésében. Az Eulerpool-nál arra törekszünk, hogy átfogó és naprakész adatokat és elemzéseket biztosítsunk ügyfeleink számára, amelyek alapjául szolgálhatnak a stratégiai döntéshozatalhoz. A háztartási kiadások elemzése nem csak a gazdaság jelenlegi állapotáról nyújt képet, hanem segít előrejelezni a jövőbeni gazdasági irányokat és lehetőségeket is.