Tedd meg életed legjobb befektetéseit.
2 eurótól biztosítható Magyarország Munkaerő-részvételi ráta
Árfolyam
A jelenlegi Munkaerő-részvételi ráta értéke Magyarország-ban 68,328 %. A Munkaerő-részvételi ráta Magyarország-ban 2024. 08. 01.-án/én 68,328 %-ra emelkedett, miután 2024. 07. 01.-án/én 68,215 % volt. 2006. 02. 01. és 2024. 09. 01. között az átlagos GDP Magyarország-ban 61,04 % volt. Minden idők legmagasabb értéke 2024. 08. 01.-án/én volt 68,33 %, míg a legalacsonyabb értéket 2009. 01. 01.-án/én jegyezték fel 53,84 %-vel.
Munkaerő-részvételi ráta ·
Max
Munkavállalási arány | |
---|---|
2006. 02. 01. | 54,63 % |
2006. 03. 01. | 54,84 % |
2006. 04. 01. | 54,98 % |
2006. 05. 01. | 54,98 % |
2006. 06. 01. | 55,05 % |
2006. 07. 01. | 55,18 % |
2006. 08. 01. | 55,24 % |
2006. 09. 01. | 55,32 % |
2006. 10. 01. | 55,39 % |
2006. 11. 01. | 55,26 % |
2006. 12. 01. | 55,00 % |
2007. 01. 01. | 54,76 % |
2007. 02. 01. | 54,59 % |
2007. 03. 01. | 54,50 % |
2007. 04. 01. | 54,58 % |
2007. 05. 01. | 54,67 % |
2007. 06. 01. | 54,77 % |
2007. 07. 01. | 54,81 % |
2007. 08. 01. | 54,91 % |
2007. 09. 01. | 54,81 % |
2007. 10. 01. | 54,67 % |
2007. 11. 01. | 54,63 % |
2007. 12. 01. | 54,40 % |
2008. 01. 01. | 54,13 % |
2008. 02. 01. | 53,85 % |
2008. 03. 01. | 53,84 % |
2008. 04. 01. | 53,91 % |
2008. 05. 01. | 54,06 % |
2008. 06. 01. | 54,35 % |
2008. 07. 01. | 54,55 % |
2008. 08. 01. | 54,81 % |
2008. 09. 01. | 54,71 % |
2008. 10. 01. | 54,66 % |
2008. 11. 01. | 54,42 % |
2008. 12. 01. | 54,07 % |
2009. 01. 01. | 53,84 % |
2009. 02. 01. | 55,73 % |
2009. 03. 01. | 55,89 % |
2009. 04. 01. | 56,08 % |
2009. 05. 01. | 56,14 % |
2009. 06. 01. | 56,35 % |
2009. 07. 01. | 56,40 % |
2009. 08. 01. | 56,43 % |
2009. 09. 01. | 56,51 % |
2009. 10. 01. | 56,49 % |
2009. 11. 01. | 56,39 % |
2009. 12. 01. | 56,11 % |
2010. 01. 01. | 56,15 % |
2010. 02. 01. | 56,28 % |
2010. 03. 01. | 56,49 % |
2010. 04. 01. | 56,55 % |
2010. 05. 01. | 56,64 % |
2010. 06. 01. | 56,73 % |
2010. 07. 01. | 56,86 % |
2010. 08. 01. | 56,99 % |
2010. 09. 01. | 57,12 % |
2010. 10. 01. | 57,05 % |
2010. 11. 01. | 56,79 % |
2010. 12. 01. | 56,62 % |
2011. 01. 01. | 56,49 % |
2011. 02. 01. | 56,49 % |
2011. 03. 01. | 56,64 % |
2011. 04. 01. | 56,77 % |
2011. 05. 01. | 56,98 % |
2011. 06. 01. | 57,29 % |
2011. 07. 01. | 57,35 % |
2011. 08. 01. | 57,52 % |
2011. 09. 01. | 57,69 % |
2011. 10. 01. | 57,69 % |
2011. 11. 01. | 57,45 % |
2011. 12. 01. | 57,19 % |
2012. 01. 01. | 57,13 % |
2012. 02. 01. | 57,26 % |
2012. 03. 01. | 57,41 % |
2012. 04. 01. | 57,76 % |
2012. 05. 01. | 57,90 % |
2012. 06. 01. | 58,13 % |
2012. 07. 01. | 58,25 % |
2012. 08. 01. | 58,60 % |
2012. 09. 01. | 58,66 % |
2012. 10. 01. | 58,63 % |
2012. 11. 01. | 58,38 % |
2012. 12. 01. | 57,98 % |
2013. 01. 01. | 57,62 % |
2013. 02. 01. | 57,74 % |
2013. 03. 01. | 58,07 % |
2013. 04. 01. | 58,42 % |
2013. 05. 01. | 58,69 % |
2013. 06. 01. | 59,06 % |
2013. 07. 01. | 59,22 % |
2013. 08. 01. | 59,31 % |
2013. 09. 01. | 59,30 % |
2013. 10. 01. | 59,24 % |
2013. 11. 01. | 59,20 % |
2013. 12. 01. | 59,29 % |
2014. 01. 01. | 59,45 % |
2014. 02. 01. | 59,68 % |
2014. 03. 01. | 59,95 % |
2014. 04. 01. | 59,92 % |
2014. 05. 01. | 60,11 % |
2014. 06. 01. | 60,27 % |
2014. 07. 01. | 60,55 % |
2014. 08. 01. | 60,80 % |
2014. 09. 01. | 60,61 % |
2014. 10. 01. | 60,76 % |
2014. 11. 01. | 60,55 % |
2014. 12. 01. | 60,55 % |
2015. 01. 01. | 60,73 % |
2015. 02. 01. | 60,72 % |
2015. 03. 01. | 60,98 % |
2015. 04. 01. | 61,15 % |
2015. 05. 01. | 61,47 % |
2015. 06. 01. | 61,71 % |
2015. 07. 01. | 62,01 % |
2015. 08. 01. | 62,14 % |
2015. 09. 01. | 62,15 % |
2015. 10. 01. | 62,19 % |
2015. 11. 01. | 62,05 % |
2015. 12. 01. | 61,82 % |
2016. 01. 01. | 61,80 % |
2016. 02. 01. | 62,05 % |
2016. 03. 01. | 62,43 % |
2016. 04. 01. | 62,55 % |
2016. 05. 01. | 62,74 % |
2016. 06. 01. | 63,00 % |
2016. 07. 01. | 63,17 % |
2016. 08. 01. | 63,24 % |
2016. 09. 01. | 63,32 % |
2016. 10. 01. | 63,30 % |
2016. 11. 01. | 63,28 % |
2016. 12. 01. | 63,07 % |
2017. 01. 01. | 62,84 % |
2017. 02. 01. | 62,86 % |
2017. 03. 01. | 63,06 % |
2017. 04. 01. | 63,17 % |
2017. 05. 01. | 63,46 % |
2017. 06. 01. | 63,60 % |
2017. 07. 01. | 63,83 % |
2017. 08. 01. | 63,92 % |
2017. 09. 01. | 63,87 % |
2017. 10. 01. | 63,93 % |
2017. 11. 01. | 63,90 % |
2017. 12. 01. | 63,86 % |
2018. 01. 01. | 64,04 % |
2018. 02. 01. | 63,99 % |
2018. 03. 01. | 64,08 % |
2018. 04. 01. | 64,16 % |
2018. 05. 01. | 64,24 % |
2018. 06. 01. | 64,42 % |
2018. 07. 01. | 64,58 % |
2018. 08. 01. | 64,76 % |
2018. 09. 01. | 64,93 % |
2018. 10. 01. | 64,79 % |
2018. 11. 01. | 64,64 % |
2018. 12. 01. | 64,73 % |
2019. 01. 01. | 64,87 % |
2019. 02. 01. | 64,83 % |
2019. 03. 01. | 64,65 % |
2019. 04. 01. | 64,77 % |
2019. 05. 01. | 64,80 % |
2019. 06. 01. | 64,83 % |
2019. 07. 01. | 64,88 % |
2019. 08. 01. | 65,01 % |
2019. 09. 01. | 65,07 % |
2019. 10. 01. | 64,97 % |
2019. 11. 01. | 64,88 % |
2019. 12. 01. | 64,71 % |
2020. 01. 01. | 64,74 % |
2020. 02. 01. | 64,61 % |
2020. 03. 01. | 64,32 % |
2020. 04. 01. | 64,09 % |
2020. 05. 01. | 64,50 % |
2020. 06. 01. | 65,02 % |
2020. 07. 01. | 65,36 % |
2020. 08. 01. | 65,37 % |
2020. 09. 01. | 65,26 % |
2020. 10. 01. | 65,20 % |
2020. 11. 01. | 65,20 % |
2020. 12. 01. | 65,11 % |
2021. 01. 01. | 64,90 % |
2021. 02. 01. | 64,91 % |
2021. 03. 01. | 64,98 % |
2021. 04. 01. | 65,15 % |
2021. 05. 01. | 65,57 % |
2021. 06. 01. | 65,98 % |
2021. 07. 01. | 66,24 % |
2021. 08. 01. | 66,14 % |
2021. 09. 01. | 66,27 % |
2021. 10. 01. | 66,35 % |
2021. 11. 01. | 66,43 % |
2021. 12. 01. | 66,36 % |
2022. 01. 01. | 66,34 % |
2022. 02. 01. | 66,30 % |
2022. 03. 01. | 66,27 % |
2022. 04. 01. | 66,33 % |
2022. 05. 01. | 66,24 % |
2022. 06. 01. | 66,36 % |
2022. 07. 01. | 66,62 % |
2022. 08. 01. | 66,82 % |
2022. 09. 01. | 66,82 % |
2022. 10. 01. | 66,97 % |
2022. 11. 01. | 66,94 % |
2022. 12. 01. | 67,13 % |
2023. 01. 01. | 66,94 % |
2023. 02. 01. | 66,98 % |
2023. 03. 01. | 67,06 % |
2023. 04. 01. | 67,08 % |
2023. 05. 01. | 67,40 % |
2023. 06. 01. | 67,49 % |
2023. 07. 01. | 67,44 % |
2023. 08. 01. | 67,69 % |
2023. 09. 01. | 67,96 % |
2023. 10. 01. | 68,14 % |
2023. 11. 01. | 68,05 % |
2023. 12. 01. | 67,80 % |
2024. 01. 01. | 67,92 % |
2024. 02. 01. | 67,95 % |
2024. 03. 01. | 68,12 % |
2024. 04. 01. | 68,16 % |
2024. 05. 01. | 68,13 % |
2024. 06. 01. | 68,10 % |
2024. 07. 01. | 68,21 % |
2024. 08. 01. | 68,33 % |
Munkaerő-részvételi ráta Története
Dátum | Érték |
---|---|
2024. 08. 01. | 68,328 % |
2024. 07. 01. | 68,215 % |
2024. 06. 01. | 68,102 % |
2024. 05. 01. | 68,127 % |
2024. 04. 01. | 68,159 % |
2024. 03. 01. | 68,123 % |
2024. 02. 01. | 67,953 % |
2024. 01. 01. | 67,919 % |
2023. 12. 01. | 67,795 % |
2023. 11. 01. | 68,055 % |
Hasonló makrogazdasági mutatók Munkaerő-részvételi ráta-hoz
Név | Jelenleg | Előző | Frekvencia |
---|---|---|---|
🇭🇺 Állásajánlatok | 70 125 | 74 450 | Negyedév |
🇭🇺 Állásajánlatok aránya | 2,2 % | 2,2 % | Negyedév |
🇭🇺 Bérek | 652 047 HUF/Month | 645 265 HUF/Month | Havi |
🇭🇺 Bérnövekedés | 13,5 % | 13,9 % | Havi |
🇭🇺 Foglalkoztatási ráta | 65,165 % | 65,217 % | Havi |
🇭🇺 Foglalkoztatottak | 4,745 Mió. | 4,745 Mió. | Havi |
🇭🇺 Foglalkoztatottsági változás | 0,3 % | 0,1 % | Negyedév |
🇭🇺 Hosszú távú munkanélküliségi ráta. | 1,5 % | 1,5 % | Negyedév |
🇭🇺 Ifiadalmi munkanélküliségi ráta | 12,7 % | 13,1 % | Havi |
🇭🇺 Minimálbérek | 675,27 EUR/Month | 675,27 EUR/Month | Negyedév |
🇭🇺 Munkaerőköltségek | 193,724 points | 167,984 points | Negyedév |
🇭🇺 Munkanélküli személyek | 218 653 | 224 213 | Havi |
🇭🇺 Munkanélküliségi ráta | 4,3 % | 4,4 % | Havi |
🇭🇺 Népesség | 9,6 Mió. | 9,69 Mió. | Évente |
🇭🇺 Női nyugdíjkorhatár | 65 Years | 65 Years | Évente |
🇭🇺 Nyugdíjkorhatár férfiaknak | 65 Years | 65 Years | Évente |
🇭🇺 Részmunkaidő | 195 100 | 197 400 | Negyedév |
🇭🇺 Teljes munkaidős foglalkoztatás | 4,4 Mió. | 4,417 Mió. | Negyedév |
🇭🇺 Termelékenység | 117,724 points | 117,486 points | Negyedév |
Magyarországon a munkaerő-részvételi arány a népesség azon százalékát jelenti, amely magában foglalja mind az alkalmazott, mind a munkanélküli munkaerő kínálatát a munkaerőpiacon. Az adatokat 3 hónapos mozgóátlagként mutatják be.
Makrooldalak más országok számára a Európa
- 🇦🇱Albánia
- 🇦🇹Ausztria
- 🇧🇾Fehéroroszország
- 🇧🇪Belgium
- 🇧🇦Bosznia-Hercegovina
- 🇧🇬Bulgária
- 🇭🇷Horvátország
- 🇨🇾Ciprus
- 🇨🇿Cseh Köztársaság
- 🇩🇰Dánia
- 🇪🇪Észtország
- 🇫🇴Feröer-szigetek
- 🇫🇮Finnország
- 🇫🇷Franciaország
- 🇩🇪Németország
- 🇬🇷Görögország
- 🇮🇸Izland
- 🇮🇪Írország
- 🇮🇹Olaszország
- 🇽🇰Koszovó
- 🇱🇻Lettország
- 🇱🇮Liechtenstein
- 🇱🇹Litvánia
- 🇱🇺Luxemburg
- 🇲🇰Észak-Macedónia
- 🇲🇹Málta
- 🇲🇩Moldva
- 🇲🇨Monaco
- 🇲🇪Montenegró
- 🇳🇱Hollandia
- 🇳🇴Norvégia
- 🇵🇱Lengyelország
- 🇵🇹Portugália
- 🇷🇴Románia
- 🇷🇺Oroszország
- 🇷🇸Szerbia
- 🇸🇰Szlovákia
- 🇸🇮Szlovénia
- 🇪🇸Spanyolország
- 🇸🇪Svédország
- 🇨🇭Svájc
- 🇺🇦Ukrajna
- 🇬🇧Egyesült Királyság
- 🇦🇩Andorra
Mi a(z) Munkaerő-részvételi ráta?
A munkaerő-piaci részvételi ráta a gazdaság egy meghatározó mutatója, amely képes átfogó képet adni az ország munkaerő-piaci helyzetéről. Az Eulerpool weboldalnak célja, hogy részletes és átfogó makrogazdasági adatokat nyújtson, így a munkaerő-piaci részvételi ráta elemzése alapvető fontosságú számunkra. A munkaerő-piaci részvételi ráta azt mutatja meg, hogy az aktív munkaképes korú lakosság mekkora része vesz részt gazdaságilag aktívan, azaz dolgozik vagy aktívan keres munkát. Ez a mutató kifejezetten fontos, mivel számos gazdasági előrejelzés és elemzés alapját képezi. A munkaerő-piaci részvételi ráta számítása során az aktív munkaképes korú lakosság számát viszonyítják a teljes munkaképes korú lakosság számához. Az aktív munkaképes korú lakosság alatt általában a 15 és 64 év közöttieket értjük, de ez országonként változhat a nyugdíjkorhatár és más ország-specifikus tényezők függvényében. A részvételi ráta növekedése azt jelzi, hogy több ember vesz részt a munkaerőpiacon, ami általában a gazdasági növekedés és prosperitás jele. Ezzel szemben a részvételi ráta csökkenése arra utal, hogy kevesebb ember vesz részt aktívan a gazdaságban, ami számos okból eredhet, például demográfiai változások, képzettségi szint változása vagy a munkahelyek számának csökkenése következtében. A munkaerő-piaci részvételi ráta elemzésének jelentőségét több tényező is meghatározza. Elsőként, a magasabb részvételi ráta azt sugallja, hogy több ember rendelkezik munkával vagy keres munkát, ami erősebb gazdaságot és alacsonyabb munkanélküliségi rátát eredményezhet. Ezenkívül, a részvételi ráta segít megérteni a potenciális munkaerőpiaci tartalékokat, azaz azon embereket, akik potenciálisan beléphetnének a munkaerőpiacra, ha kedvezőbb feltételek állnának rendelkezésre. A munkaerő-piaci részvételi ráta nemcsak önmagában értelmezhető adat, hanem más gazdasági adatokkal együtt is jelentős betekintést nyújt a gazdasági helyzetbe. Például, ha a GDP növekszik, de a munkaerő-piaci részvételi ráta csökken, akkor azt jelentheti, hogy a gazdasági növekedés nem eredményezi a munkaerő-piaci lehetőségek bővülését. Ezzel szemben, ha mind a GDP, mind a részvételi ráta növekszik, az erős és fenntartható gazdasági növekedést jelez. A nemek közötti különbségek is fontos szempontot képeznek a munkaerő-piaci részvételi ráták vizsgálatakor. Számos országban a női munkaerő-piaci részvétel alacsonyabb a férfiakénál, ami kulturális, oktatási és társadalmi tényezőkre vezethető vissza. Az ilyen típusú adatok elemzése segíthet abban, hogy a kormányok és policy-makerek speciális intézkedéseket dolgozhassanak ki a női foglalkoztatottság növelése érdekében. Hasonlóan fontos a korcsoportok szerinti vizsgálat is. A fiatalok (15-24 év) munkaerő-piaci részvételi rátája gyakran alacsonyabb, amit gyakran az oktatásban való részvétel magas szintje magyaráz. Ugyanakkor az idősebb korosztály (55-64 év) részvétele is különbözhet, amelyet a nyugdíjazási szabályok, a munkahelyi körülmények vagy az egészségi állapot befolyásolhatnak. Az ilyen típusú korcsoportos bontás révén mélyebb megértést nyerhetünk arról, hogy mely korosztályokat kell különösen támogatni a foglalkoztatási politikák megtervezése során. Nemzetközi összehasonlítások révén is komoly betekintést nyerhetünk. A különböző országok munkaerő-piaci részvételi rátáinak összehasonlítása segít megérteni, hogy hol áll az adott ország a globális munkaerőpiaci spektrumban. Az OECD és az Eurostat által publikált adatok lehetővé teszik az ilyen típusú összehasonlító elemzéseket, amelyek értékesek lehetnek a gazdaságpolitikai döntéshozatalban. Az Eulerpool oldalán található részletes makrogazdasági adatok biztosítják, hogy a felhasználók széles körű és mélyreható elemzéseket végezzenek a munkaerő-piaci részvételi rátával kapcsolatban. Az adatok rendszeres frissítése és a különböző elemző eszközök támogatása révén a platform lehetőséget ad a gazdaság megértésére bármilyen szögből, legyen szó nemzeti, regionális vagy globális szintről. Összefoglalva, a munkaerő-piaci részvételi ráta egy összetett és sokdimenziós mutató, amely alapvető szerepet játszik a gazdasági elemzésekben és előrejelzésekben. A részletekbe menő elemzés révén képesek vagyunk mélyebb betekintést nyerni az ország gazdasági helyzetébe, és azonosítani azokat a területeket, ahol javításokra lehet szükség. Az Eulerpool célkitűzése, hogy ezeket az adatokat elérhetővé és érthetővé tegye mindenki számára, aki érdeklődik a gazdasági folyamatok iránt, ezzel is hozzájárulva egy jobban működő és átlátható munkaerőpiac kialakításához.