Tedd meg életed legjobb befektetéseit.
2 eurótól biztosítható Ukrajna Minimálbér
Árfolyam
A jelenlegi Minimálbér értéke Ukrajna-ban 6700 UAH/Hónap. A Minimálbér Ukrajna-ban 6700 UAH/Hónap-ra emelkedett 2023. 01. 01.-án/én, miután 2022. 01. 01.-án 6500 UAH/Hónap volt. 2000. 01. 01. és 2024. 01. 01. között az átlagos GDP Ukrajna-ban 2116,20 UAH/Hónap volt. A valaha elért legmagasabb értéket 2024. 01. 01.-án/én értük el 7100,00 UAH/Hónap, míg a legalacsonyabb értéket 2000. 01. 01.-án/én rögzítettük 90,00 UAH/Hónap.
Minimálbér ·
Max
Minimálbérek | |
---|---|
2000. 01. 01. | 90,00 UAH/Month |
2001. 01. 01. | 118,00 UAH/Month |
2002. 01. 01. | 140,00 UAH/Month |
2003. 01. 01. | 185,00 UAH/Month |
2004. 01. 01. | 237,00 UAH/Month |
2005. 01. 01. | 262,00 UAH/Month |
2006. 01. 01. | 350,00 UAH/Month |
2007. 01. 01. | 420,00 UAH/Month |
2008. 01. 01. | 515,00 UAH/Month |
2009. 01. 01. | 625,00 UAH/Month |
2010. 01. 01. | 869,00 UAH/Month |
2011. 01. 01. | 941,00 UAH/Month |
2012. 01. 01. | 1073,00 UAH/Month |
2013. 01. 01. | 1147,00 UAH/Month |
2014. 01. 01. | 1218,00 UAH/Month |
2015. 01. 01. | 1218,00 UAH/Month |
2016. 01. 01. | 1378,00 UAH/Month |
2017. 01. 01. | 3200,00 UAH/Month |
2018. 01. 01. | 3723,00 UAH/Month |
2019. 01. 01. | 4173,00 UAH/Month |
2020. 01. 01. | 4723,00 UAH/Month |
2021. 01. 01. | 6000,00 UAH/Month |
2022. 01. 01. | 6500,00 UAH/Month |
2023. 01. 01. | 6700,00 UAH/Month |
Minimálbér Története
Dátum | Érték |
---|---|
2023. 01. 01. | 6700 UAH/Hónap |
2022. 01. 01. | 6500 UAH/Hónap |
2021. 01. 01. | 6000 UAH/Hónap |
2020. 01. 01. | 4723 UAH/Hónap |
2019. 01. 01. | 4173 UAH/Hónap |
2018. 01. 01. | 3723 UAH/Hónap |
2017. 01. 01. | 3200 UAH/Hónap |
2016. 01. 01. | 1378 UAH/Hónap |
2015. 01. 01. | 1218 UAH/Hónap |
2014. 01. 01. | 1218 UAH/Hónap |
Hasonló makrogazdasági mutatók Minimálbér-hoz
Név | Jelenleg | Előző | Frekvencia |
---|---|---|---|
🇺🇦 Foglalkoztatási ráta | 65,3 % | 65,6 % | Negyedév |
🇺🇦 Foglalkoztatottak | 14,957 Mió. | 15,043 Mió. | Negyedév |
🇺🇦 Munkanélküli személyek | 109 800 | 101 400 | Havi |
🇺🇦 Munkanélküliségi ráta | 10,5 % | 9,1 % | Negyedév |
🇺🇦 Munkavállalási arány | 61,8 % | 62,7 % | Negyedév |
🇺🇦 Népesség | 41,21 Mió. | 41 Mió. | Évente |
🇺🇦 Női nyugdíjkorhatár | 60 Years | 60 Years | Évente |
🇺🇦 Nyugdíjkorhatár férfiaknak | 60 Years | 60 Years | Évente |
Makrooldalak más országok számára a Európa
- 🇦🇱Albánia
- 🇦🇹Ausztria
- 🇧🇾Fehéroroszország
- 🇧🇪Belgium
- 🇧🇦Bosznia-Hercegovina
- 🇧🇬Bulgária
- 🇭🇷Horvátország
- 🇨🇾Ciprus
- 🇨🇿Cseh Köztársaság
- 🇩🇰Dánia
- 🇪🇪Észtország
- 🇫🇴Feröer-szigetek
- 🇫🇮Finnország
- 🇫🇷Franciaország
- 🇩🇪Németország
- 🇬🇷Görögország
- 🇭🇺Magyarország
- 🇮🇸Izland
- 🇮🇪Írország
- 🇮🇹Olaszország
- 🇽🇰Koszovó
- 🇱🇻Lettország
- 🇱🇮Liechtenstein
- 🇱🇹Litvánia
- 🇱🇺Luxemburg
- 🇲🇰Észak-Macedónia
- 🇲🇹Málta
- 🇲🇩Moldva
- 🇲🇨Monaco
- 🇲🇪Montenegró
- 🇳🇱Hollandia
- 🇳🇴Norvégia
- 🇵🇱Lengyelország
- 🇵🇹Portugália
- 🇷🇴Románia
- 🇷🇺Oroszország
- 🇷🇸Szerbia
- 🇸🇰Szlovákia
- 🇸🇮Szlovénia
- 🇪🇸Spanyolország
- 🇸🇪Svédország
- 🇨🇭Svájc
- 🇬🇧Egyesült Királyság
- 🇦🇩Andorra
Mi a(z) Minimálbér?
A minimálbér egy fontos makrogazdasági mutató, amely jelentős hatással van a gazdaság egészére, beleértve a munkavállalók életszínvonalát, a foglalkoztatottságot, valamint a vállalati költségeket és az árakat. A minimálbér fogalma alatt az a legkisebb havi vagy órabér értendő, amelyet a munkáltatóknak jogilag kötelező megfizetniük dolgozóiknak. A minimálbér meghatározása és felülvizsgálata gyakran kormányzati döntés, amely figyelembe veszi gazdasági, szociális és politikai szempontokat is. A minimálbérek meghatározása mögött általában az a cél áll, hogy biztosítsák a dolgozók számára a megélhetéshez szükséges minimális jövedelmet, csökkentsék a szegénységet, és hozzájáruljanak a társadalmi egyenlőtlenségek mérsékléséhez. Ebben az összefüggésben azonban a szakértők gyakran megvitatják a minimálbér különféle gazdasági hatásait. Egyes nézetek szerint a magasabb minimálbér segíthet a vásárlóerő növelésében, csökkenti a szociális támogatások iránti szükségletet, és javítja a munkavállalók morálját és termelékenységét. Mások viszont attól tartanak, hogy a túl magas minimálbér növelheti a munkanélküliséget, különösen a fiatalok és alacsony képzettségű dolgozók körében, mivel a munkáltatók nem tudnak vagy nem kívánnak ilyen bérszinteken munkásokat foglalkoztatni. A minimálbér gazdasági hatásainak vizsgálata során nem csak a munkanélküliség és a szegénység mutatóira kell figyelni, hanem a szélesebb makrogazdasági hatásokra is. Például, ha a minimálbér emelése terheli a vállalkozásokat, ez áremelkedésekhez vezethet, mivel a vállalatok próbálnak kompenzálni a magasabb munkaerőköltségeket. Ez pedig inflációt generálhat, ami végül is csökkenti a munkavállalók vásárlóerejét. Ezen túlmenően, ha egy ország minimálbére jelentősen meghaladja a termelékenységi növekedést, az nemzetközi versenyképességi gondokat okozhat, mivel a magasabb bérek növelik az export termékek árát. Magyarországon a minimálbér története és aktuális alakulása több tényező függvénye. Az ország gazdasági helyzete, a munkaerőpiaci folyamatok, és az inflációs környezet mind befolyásolják, hogy mikor és milyen mértékben kerül sor a minimálbér emelésére. Az elmúlt években a kormányzat többször is jelentős minimálbér-növeléseket hajtott végre, amelyek célja elsősorban a dolgozói életszínvonal javítása és a szociális igazságosság előmozdítása volt. Az emelések hatásait azonban folyamatosan elemzik, hiszen ahogy korábban említettük, ezek széleskörű gazdasági hatásokkal járhatnak. Fontos megemlíteni a regionális különbségeket is, amelyek a minimálbér meghatározása során felmerülnek. Egyes gazdaságilag fejlettebb régiókban a minimálbér magasabb lehet, míg a hátrányosabb helyzetű területeken alacsonyabb. Ennek oka lehet, hogy a jóléti szint és a megélhetési költségek is eltérőek az egyes régiókban. Az országos minimálbér szintjeinek meghatározása ezért érzékeny kérdés, amely megköveteli a különböző régiók gazdasági helyzetének és munkaerőpiaci adottságainak figyelembe vételét. A munkaadói és munkavállalói érdekképviseleteknek is nagy szerepe van a minimálbér kialakításában. A bértárgyalások során a szakszervezetek a dolgozók érdekeit képviselik, és magasabb béremelést próbálnak elérni, míg a munkaadói szervezetek általában az alacsonyabb bértartományok mellett érvelnek a versenyképesség megőrzése érdekében. Az eredmény általában egy kompromisszum, ahol mindkét félnek engednie kell valamennyit. Az Európai Unió tagországaiban, így Magyarországon is fontos a minimálbér harmonizáció kérdése. Az EU több irányelvet is kiadott, amelyek célja a tagállamok közötti béregyenlőtlenségek csökkentése és az egységes piacon belüli szociális dömping elkerülése. Az uniós szabályozás keretein belül Magyarország saját maga határozza meg minimálbér-politikáját, de mindig igazodnia kell a közösségi irányelvekhez is. Az Eulerpool weboldalon a minimálbérek alakulását bemutató makrogazdasági adatokat kívánjuk közérthető és részletes formában bemutatni. A különböző országok adatait összehasonlító grafikonok és elemzések segítségével kiemeljük a globális gazdasági folyamatokat, és lehetőséget biztosítunk a felhasználóknak, hogy mélyebb betekintést nyerjenek a minimálbér változásainak okainak és következményeinek összefüggéseibe. Célunk, hogy látogatóink megbízható és naprakész információkhoz jussanak, amelyeket felhasználhatnak gazdasági döntéseik során. Összegzésképpen elmondható, hogy a minimálbér meghatározása és alakulása több tényező kölcsönhatásának eredménye, és folyamatos politikai, gazdasági és szociális viták tárgya. A minimálbér szintjének optimalizálása komplex feladat, amely hatással van a munkavállalók életszínvonalára, a gazdasági fejlődésre és a nemzetközi versenyképességre egyaránt. Az Eulerpoolon kifejezetten nagy hangsúlyt fektetünk ezen adatok bemutatására, hogy felhasználóink a legjobb döntéseket hozhassák meg.