Tedd meg életed legjobb befektetéseit.
2 eurótól biztosítható Tunézia Gyártási termelés
Árfolyam
A Tunézia jelenlegi Gyártási termelés értéke 1,04 %. A Tunézia Gyártási termelés növekedett 1,04 %-ra 2023. 08. 01.-án, miután 2023. 07. 01.-án 0,57 % volt. 2001. 01. 01.-tól 2023. 12. 01.-ig a GDP átlaga Tunézia-ban 1,83 % volt. A történelmi csúcsot 2021. 04. 01.-án érték el 112,10 %-val, míg a legalacsonyabb értéket 2020. 04. 01.-án rögzítették -53,90 %-val.
Gyártási termelés ·
Max
Gyártási termelés | |
---|---|
2001. 01. 01. | 20,00 % |
2001. 02. 01. | 3,90 % |
2001. 03. 01. | 9,20 % |
2001. 04. 01. | 7,80 % |
2001. 05. 01. | 2,50 % |
2001. 06. 01. | 7,70 % |
2001. 07. 01. | 4,90 % |
2001. 08. 01. | 7,20 % |
2001. 09. 01. | 2,50 % |
2001. 10. 01. | 6,20 % |
2001. 11. 01. | 3,90 % |
2001. 12. 01. | 1,30 % |
2002. 03. 01. | 2,40 % |
2002. 05. 01. | 3,70 % |
2002. 07. 01. | 1,20 % |
2002. 08. 01. | 2,70 % |
2002. 11. 01. | 1,30 % |
2002. 12. 01. | 1,30 % |
2003. 12. 01. | 9,00 % |
2004. 01. 01. | 3,70 % |
2004. 02. 01. | 5,40 % |
2004. 03. 01. | 7,30 % |
2004. 04. 01. | 3,70 % |
2004. 05. 01. | 2,40 % |
2004. 06. 01. | 6,10 % |
2004. 07. 01. | 9,50 % |
2004. 09. 01. | 6,50 % |
2004. 10. 01. | 1,20 % |
2004. 11. 01. | 2,70 % |
2004. 12. 01. | 1,20 % |
2005. 05. 01. | 2,40 % |
2005. 06. 01. | 2,30 % |
2005. 08. 01. | 4,20 % |
2005. 09. 01. | 1,20 % |
2005. 12. 01. | 4,70 % |
2006. 01. 01. | 1,30 % |
2006. 02. 01. | 9,00 % |
2006. 03. 01. | 2,30 % |
2006. 04. 01. | 6,20 % |
2006. 05. 01. | 5,70 % |
2006. 06. 01. | 6,70 % |
2006. 07. 01. | 5,70 % |
2006. 08. 01. | 8,10 % |
2006. 09. 01. | 8,40 % |
2006. 10. 01. | 3,60 % |
2006. 11. 01. | 24,00 % |
2006. 12. 01. | 2,20 % |
2007. 01. 01. | 13,60 % |
2007. 02. 01. | 4,70 % |
2007. 03. 01. | 7,80 % |
2007. 04. 01. | 7,00 % |
2007. 05. 01. | 6,50 % |
2007. 06. 01. | 11,60 % |
2007. 07. 01. | 4,30 % |
2007. 08. 01. | 5,00 % |
2007. 09. 01. | 1,10 % |
2007. 10. 01. | 10,50 % |
2007. 11. 01. | 7,50 % |
2007. 12. 01. | 6,50 % |
2008. 01. 01. | 6,50 % |
2008. 02. 01. | 16,90 % |
2008. 03. 01. | 5,20 % |
2008. 04. 01. | 13,00 % |
2008. 05. 01. | 7,10 % |
2008. 07. 01. | 5,20 % |
2008. 08. 01. | 8,30 % |
2008. 09. 01. | 1,10 % |
2008. 10. 01. | 2,10 % |
2009. 12. 01. | 10,20 % |
2010. 01. 01. | 11,40 % |
2010. 02. 01. | 9,30 % |
2010. 03. 01. | 15,90 % |
2010. 04. 01. | 7,40 % |
2010. 05. 01. | 10,90 % |
2010. 06. 01. | 7,30 % |
2010. 07. 01. | 10,00 % |
2010. 08. 01. | 5,70 % |
2010. 09. 01. | 5,70 % |
2010. 10. 01. | 8,20 % |
2010. 11. 01. | 4,30 % |
2010. 12. 01. | 8,20 % |
2011. 04. 01. | 2,00 % |
2011. 05. 01. | 2,00 % |
2011. 06. 01. | 1,00 % |
2011. 09. 01. | 4,30 % |
2012. 01. 01. | 8,00 % |
2012. 02. 01. | 10,80 % |
2012. 08. 01. | 4,70 % |
2012. 09. 01. | 2,10 % |
2012. 11. 01. | 6,50 % |
2012. 12. 01. | 6,30 % |
2013. 01. 01. | 2,10 % |
2013. 02. 01. | 3,30 % |
2013. 03. 01. | 7,40 % |
2013. 04. 01. | 7,40 % |
2013. 05. 01. | 3,00 % |
2013. 07. 01. | 2,00 % |
2013. 08. 01. | 4,40 % |
2013. 09. 01. | 2,00 % |
2013. 10. 01. | 1,90 % |
2013. 11. 01. | 2,00 % |
2014. 01. 01. | 2,60 % |
2014. 02. 01. | 3,40 % |
2014. 03. 01. | 0,10 % |
2014. 04. 01. | 0,30 % |
2014. 05. 01. | 2,90 % |
2014. 09. 01. | 4,70 % |
2014. 11. 01. | 2,80 % |
2014. 12. 01. | 3,30 % |
2015. 01. 01. | 1,90 % |
2015. 02. 01. | 1,20 % |
2015. 03. 01. | 1,30 % |
2015. 10. 01. | 0,10 % |
2016. 01. 01. | 0,70 % |
2016. 02. 01. | 2,00 % |
2016. 03. 01. | 0,80 % |
2016. 05. 01. | 4,20 % |
2016. 06. 01. | 3,10 % |
2016. 07. 01. | 1,10 % |
2016. 11. 01. | 1,00 % |
2017. 03. 01. | 2,30 % |
2017. 05. 01. | 0,50 % |
2017. 07. 01. | 5,50 % |
2017. 08. 01. | 3,80 % |
2017. 09. 01. | 0,60 % |
2017. 10. 01. | 2,80 % |
2017. 12. 01. | 3,70 % |
2018. 01. 01. | 6,70 % |
2018. 02. 01. | 3,80 % |
2018. 04. 01. | 0,20 % |
2018. 05. 01. | 1,00 % |
2018. 06. 01. | 1,60 % |
2018. 07. 01. | 0,40 % |
2018. 10. 01. | 1,10 % |
2018. 11. 01. | 0,30 % |
2019. 04. 01. | 0,20 % |
2019. 07. 01. | 2,00 % |
2019. 12. 01. | 2,80 % |
2020. 01. 01. | 9,80 % |
2020. 02. 01. | 6,80 % |
2021. 03. 01. | 27,80 % |
2021. 04. 01. | 112,10 % |
2021. 05. 01. | 24,10 % |
2021. 06. 01. | 4,80 % |
2021. 07. 01. | 1,90 % |
2021. 08. 01. | 1,10 % |
2021. 09. 01. | 1,50 % |
2021. 10. 01. | 1,60 % |
2021. 11. 01. | 2,10 % |
2021. 12. 01. | 3,50 % |
2022. 01. 01. | 4,80 % |
2022. 02. 01. | 6,20 % |
2022. 03. 01. | 4,60 % |
2022. 04. 01. | 1,60 % |
2022. 05. 01. | 7,60 % |
2022. 06. 01. | 5,30 % |
2022. 07. 01. | 3,20 % |
2022. 08. 01. | 4,60 % |
2022. 09. 01. | 7,00 % |
2022. 10. 01. | 8,30 % |
2022. 11. 01. | 11,00 % |
2022. 12. 01. | 7,30 % |
2023. 01. 01. | 7,80 % |
2023. 02. 01. | 2,80 % |
2023. 03. 01. | 0,40 % |
2023. 05. 01. | 8,30 % |
2023. 07. 01. | 0,57 % |
2023. 08. 01. | 1,04 % |
Gyártási termelés Története
Dátum | Érték |
---|---|
2023. 08. 01. | 1,04 % |
2023. 07. 01. | 0,57 % |
2023. 05. 01. | 8,3 % |
2023. 03. 01. | 0,4 % |
2023. 02. 01. | 2,8 % |
2023. 01. 01. | 7,8 % |
2022. 12. 01. | 7,3 % |
2022. 11. 01. | 11 % |
2022. 10. 01. | 8,3 % |
2022. 09. 01. | 7 % |
Hasonló makrogazdasági mutatók Gyártási termelés-hoz
Név | Jelenleg | Előző | Frekvencia |
---|---|---|---|
🇹🇳 Bányászati termelés | -17,2 % | 2,6 % | Havi |
🇹🇳 Ipari termelés | -4,4 % | -4,74 % | Havi |
🇹🇳 Ipari termelés hónapról hónapra | 3,28 % | -8,39 % | Havi |
Makrooldalak más országok számára a Afrika
- 🇩🇿Algéria
- 🇦🇴Angola
- 🇧🇯Benin
- 🇧🇼Botswana
- 🇧🇫Burkina Faso
- 🇧🇮Burundi
- 🇨🇲Kamerun
- 🇨🇻Kap Verde
- 🇨🇫Közép-afrikai Köztársaság
- 🇹🇩Csád
- 🇰🇲Komor-szigetek
- 🇨🇬Kongó
- 🇿🇦Dél-Afrika
- 🇩🇯Dzsibuti
- 🇪🇬Egyiptom
- 🇬🇶Egyenlítői-Guinea
- 🇪🇷Eritrea
- 🇪🇹Etiópia
- 🇬🇦Gabon
- 🇬🇲Gambia
- 🇬🇭Ghána
- 🇬🇳Guinea
- 🇬🇼Bissau-Guinea
- 🇨🇮Elefántcsontpart
- 🇰🇪Kenia
- 🇱🇸Lesotho
- 🇱🇷Libéria
- 🇱🇾Líbia
- 🇲🇬Madagaszkár
- 🇲🇼Malawi
- 🇲🇱Mali
- 🇲🇷Mauritánia
- 🇲🇺Mauritius
- 🇲🇦Marokkó
- 🇲🇿Mozambik
- 🇳🇦Namíbia
- 🇳🇪Niger
- 🇳🇬Nigéria
- 🇷🇼Ruanda
- 🇸🇹São Tomé és Príncipe
- 🇸🇳Senegál
- 🇸🇨Seychelle-szigetek
- 🇸🇱Sierra Leone
- 🇸🇴Szomália
- Dél-Szudán
- 🇸🇩Sudán
- 🇸🇿Szváziföld
- 🇹🇿Tanzánia
- 🇹🇬Togo
- 🇺🇬Uganda
- 🇿🇲Zambia
- 🇿🇼Zimbabwe
Mi a(z) Gyártási termelés?
Gyártási termelés a makrogazdaságban: Egy részletes áttekintés A gyártási termelés kulcsfontosságú szerepet játszik a makrogazdaságban, valamint egyes országok gazdasági növekedésének és fejlődésének hajtóereje. A gyártási szektor teljesítménye határozza meg egy nemzet gazdaságának egészségi állapotát, és jelentős hatást gyakorol az export, a foglalkoztatás és a GDP alakulására. Ebben a cikkben részletes áttekintést nyújtunk a gyártási termelés makrogazdasági szempontjairól, különös hangsúlyt fektetve a magyar gazdaságra és az aktuális kontextusra. Először is, érdemes megérteni, hogy mit jelent a gyártási termelés a gazdasági elmélet és a gyakorlat szempontjából. A gyártási termelés az áruk előállításának folyamata, amely magában foglalja a nyersanyagoktól kezdve a végtermék előállításáig sok lépést. Ez a folyamat ipari létesítményekben, üzemekben és gyárakban zajlik, ahol a munkaerő és a technológia kombinációja révén értéket teremtenek. A gyártási szektor különféle iparágakat ölel fel, többek között a gépipart, az autóipart, az élelmiszeripart, valamint a gyógyszergyártást. A gyártási termelés gazdasági jelentőségét nehéz túlbecsülni. Először is, ez a szektor jelentős mértékben hozzájárul a bruttó hazai termékhez (GDP) sok országban. A GDP növekedése pedig alapvető fontosságú a gazdasági jólét és a társadalmi fejlődés szempontjából. A magyar gazdaságban a gyártási termelés jelentős szerepet játszik, különösen az autóipari és elektronikai szektorokban. Az autóipar például Magyarország egyik legnagyobb exportőre, és jelentős mértékben hozzájárul az ország gazdasági teljesítményéhez. Továbbá, a gyártási szektor rendkívül fontos szerepet játszik a foglalkoztatásban. A gyártási termelési tevékenység jelentős munkaerőt igényel, és számos közvetlen és közvetett munkahelyet teremt. Magyarországon a gyártási szektorban foglalkoztatottak aránya jelentős, különösen az ipari gócokban, mint például Győr, Kecskemét és Székesfehérvár. Ezekben a régiókban a gyártási üzemek nemcsak közvetlenül foglalkoztatnak munkaerőt, hanem beszállítókat, logisztikai szolgáltatókat és egyéb hozzájuk kapcsolódó iparágakat is bevonnak. Egy másik lényeges aspektus a gyártási termelés technológiai fejlődése, ami elősegíti a termelékenység növekedését és a versenyképesség javulását. Az ipar 4.0 és a digitalizáció korában a gyártási szektor transzformáció alatt áll, ahol az automatizálás, a mesterséges intelligencia és az IoT (Internet of Things) integrálása révén jelentős hatékonyságnövekedés érhető el. Magyarországon is több vállalat alkalmazza ezeket az előremutató technológiákat, hogy versenyképesek maradhassanak a globális piacon. A gyártási termelés teljesítménye kihatással van az ország külkereskedelmi mérlegére is. A hatékony és versenyképes gyártási szektor lehetővé teszi az ország számára, hogy exportáljon termékeket, ezzel devizabevételeket generálva és növelve a nemzetközi kitettséget. A gyártási termelés és az export közötti kapcsolat különösen fontos olyan országokban, mint Magyarország, ahol az exportorientált szektorok, például az autóipar, a gazdaság motorjai. A magyar gyártási termelés jelentős hányadát exportálják az EU-s és a globális piacokra, ami elősegíti az ország gazdasági integrációját és növekedését. Ezen kívül a gyártási termelés jelentős befolyással bír az állami bevételekre és a költségvetési politikára. A gyártási vállalatok által befizetett adók és járulékok hozzájárulnak az állami költségvetéshez, lehetővé téve az állami beruházásokat és a közszolgáltatások finanszírozását. Az erős és prosperáló gyártási szektor így közvetlenül hozzájárul az államháztartás stabilitásához és a közösségi jóléthez. Fontos megemlíteni a fenntarthatóság és a környezettudatosság kérdését is a gyártási termelés kapcsán. Az intenzív gyártási tevékenység gyakran jelentős környezeti terhelést jelent, ezért a fenntartható fejlődés és az ökológiai lábnyom csökkentése kulcsfontosságú. Magyarországon egyre több vállalat fektet nagy hangsúlyt a környezetbarát technológiák bevezetésére és az energiahatékonyság növelésére, hogy csökkentsék ökológiai lábnyomukat és megfeleljenek a szigorodó környezetvédelmi előírásoknak. Összefoglalva, a gyártási termelés jelentős és összetett szerepet tölt be a makrogazdasági környezetben. Hatásai átszövik az összes nagyobb gazdasági területet, beleértve a GDP-t, a foglalkoztatást, az exportot és az államháztartást. Magyarország esetében a gyártási szektor kiemelten fontos, hozzájárulva az ország gazdasági növekedéséhez és nemzetközi versenyképességéhez. Ahogy a technológiai fejlődés és a fenntarthatóság egyre nagyobb szerepet kap, a gyártási termelés is folyamatosan alkalmazkodik és fejlődik, hogy megfeleljen az új kihívásoknak és lehetőségeknek. Az ilyen átfogó makrogazdasági elemzések révén jobban megérthetjük a gyártási termelés dinamikáját és jelentőségét mind helyi, mind globális szinten.