Tedd meg életed legjobb befektetéseit.
Tajvan Éves szintű (YoY) behozatal
Árfolyam
A Éves szintű (YoY) behozatal jelenlegi értéke Tajvan területén 47,8 %. A Éves szintű (YoY) behozatal Tajvan-ban 47,8 % értékre nőtt 2025. 02. 01. dátumon, miután 30,4 % volt 2024. 12. 01. dátumon. 1982. 01. 01. és 2025. 02. 01. között az átlagos GDP Tajvan-ban 9,14 % volt. A mindenkori csúcsot 2010. 01. 01. dátumon érték el, 114,70 % értékkel, míg a legalacsonyabb értéket 2009. 01. 01. dátumon rögzítették, -56,60 % értékkel.
Éves szintű (YoY) behozatal ·
Max
Import volumene YoY | |
---|---|
1982. 07. 01. | 1,30 % |
1982. 12. 01. | 4,40 % |
1983. 03. 01. | 14,20 % |
1983. 07. 01. | 10,40 % |
1983. 08. 01. | 12,70 % |
1983. 09. 01. | 9,80 % |
1983. 10. 01. | 27,90 % |
1983. 11. 01. | 48,20 % |
1983. 12. 01. | 23,50 % |
1984. 01. 01. | 9,30 % |
1984. 02. 01. | 39,20 % |
1984. 04. 01. | 26,20 % |
1984. 05. 01. | 14,80 % |
1984. 06. 01. | 27,10 % |
1984. 07. 01. | 14,20 % |
1984. 08. 01. | 7,80 % |
1984. 09. 01. | 6,70 % |
1985. 01. 01. | 11,10 % |
1985. 03. 01. | 6,40 % |
1985. 04. 01. | 3,80 % |
1986. 01. 01. | 2,90 % |
1986. 02. 01. | 19,00 % |
1986. 03. 01. | 3,90 % |
1986. 04. 01. | 3,00 % |
1986. 05. 01. | 6,30 % |
1986. 06. 01. | 25,60 % |
1986. 07. 01. | 21,50 % |
1986. 08. 01. | 25,90 % |
1986. 09. 01. | 36,90 % |
1986. 10. 01. | 43,30 % |
1986. 11. 01. | 24,60 % |
1986. 12. 01. | 38,10 % |
1987. 01. 01. | 4,90 % |
1987. 02. 01. | 65,60 % |
1987. 03. 01. | 32,30 % |
1987. 04. 01. | 45,00 % |
1987. 05. 01. | 48,90 % |
1987. 06. 01. | 63,40 % |
1987. 07. 01. | 27,20 % |
1987. 08. 01. | 51,90 % |
1987. 09. 01. | 45,10 % |
1987. 10. 01. | 30,70 % |
1987. 11. 01. | 76,20 % |
1987. 12. 01. | 46,70 % |
1988. 01. 01. | 108,70 % |
1988. 02. 01. | 45,80 % |
1988. 03. 01. | 80,30 % |
1988. 04. 01. | 45,70 % |
1988. 05. 01. | 49,80 % |
1988. 06. 01. | 22,30 % |
1988. 07. 01. | 60,30 % |
1988. 08. 01. | 41,30 % |
1988. 09. 01. | 21,70 % |
1988. 10. 01. | 44,90 % |
1988. 11. 01. | 11,40 % |
1988. 12. 01. | 16,70 % |
1989. 01. 01. | 11,90 % |
1989. 04. 01. | 13,00 % |
1989. 05. 01. | 10,50 % |
1989. 06. 01. | 11,80 % |
1989. 07. 01. | 5,00 % |
1989. 08. 01. | 2,70 % |
1989. 09. 01. | 17,00 % |
1989. 10. 01. | 0,10 % |
1989. 11. 01. | 3,70 % |
1989. 12. 01. | 6,20 % |
1990. 02. 01. | 54,20 % |
1990. 03. 01. | 6,50 % |
1990. 04. 01. | 6,00 % |
1990. 07. 01. | 4,20 % |
1990. 10. 01. | 12,90 % |
1990. 11. 01. | 6,20 % |
1990. 12. 01. | 16,50 % |
1991. 01. 01. | 58,60 % |
1991. 03. 01. | 12,90 % |
1991. 04. 01. | 9,10 % |
1991. 05. 01. | 17,10 % |
1991. 06. 01. | 24,50 % |
1991. 07. 01. | 14,00 % |
1991. 08. 01. | 21,70 % |
1991. 09. 01. | 27,20 % |
1991. 10. 01. | 11,20 % |
1991. 11. 01. | 13,30 % |
1991. 12. 01. | 9,20 % |
1992. 01. 01. | 12,80 % |
1992. 03. 01. | 12,90 % |
1992. 04. 01. | 7,60 % |
1992. 05. 01. | 18,40 % |
1992. 06. 01. | 22,20 % |
1992. 07. 01. | 21,50 % |
1992. 08. 01. | 21,20 % |
1992. 09. 01. | 7,70 % |
1992. 10. 01. | 10,00 % |
1992. 11. 01. | 28,10 % |
1992. 12. 01. | 10,70 % |
1993. 02. 01. | 41,70 % |
1993. 03. 01. | 14,70 % |
1993. 04. 01. | 12,40 % |
1993. 05. 01. | 11,80 % |
1993. 06. 01. | 5,00 % |
1993. 08. 01. | 3,50 % |
1993. 09. 01. | 4,50 % |
1993. 10. 01. | 12,20 % |
1993. 12. 01. | 9,60 % |
1994. 01. 01. | 25,50 % |
1994. 03. 01. | 5,70 % |
1994. 04. 01. | 9,30 % |
1994. 05. 01. | 7,30 % |
1994. 06. 01. | 2,20 % |
1994. 07. 01. | 9,30 % |
1994. 08. 01. | 10,00 % |
1994. 09. 01. | 10,70 % |
1994. 10. 01. | 13,40 % |
1994. 11. 01. | 35,10 % |
1994. 12. 01. | 13,10 % |
1995. 01. 01. | 0,20 % |
1995. 02. 01. | 38,50 % |
1995. 03. 01. | 19,90 % |
1995. 04. 01. | 35,30 % |
1995. 05. 01. | 27,20 % |
1995. 06. 01. | 34,50 % |
1995. 07. 01. | 34,80 % |
1995. 08. 01. | 24,60 % |
1995. 09. 01. | 23,00 % |
1995. 10. 01. | 18,10 % |
1995. 11. 01. | 0,30 % |
1995. 12. 01. | 9,90 % |
1996. 01. 01. | 29,60 % |
1996. 06. 01. | 2,10 % |
1996. 11. 01. | 5,40 % |
1996. 12. 01. | 15,50 % |
1997. 02. 01. | 8,70 % |
1997. 03. 01. | 24,30 % |
1997. 04. 01. | 8,50 % |
1997. 05. 01. | 10,10 % |
1997. 06. 01. | 3,60 % |
1997. 07. 01. | 24,80 % |
1997. 08. 01. | 7,40 % |
1997. 09. 01. | 26,20 % |
1997. 10. 01. | 7,40 % |
1997. 11. 01. | 12,70 % |
1997. 12. 01. | 15,10 % |
1998. 02. 01. | 23,00 % |
1998. 03. 01. | 0,70 % |
1998. 05. 01. | 3,00 % |
1999. 01. 01. | 24,20 % |
1999. 06. 01. | 4,90 % |
1999. 07. 01. | 20,00 % |
1999. 08. 01. | 18,80 % |
1999. 10. 01. | 30,30 % |
1999. 11. 01. | 14,30 % |
1999. 12. 01. | 10,60 % |
2000. 01. 01. | 18,00 % |
2000. 02. 01. | 38,90 % |
2000. 03. 01. | 23,70 % |
2000. 04. 01. | 48,40 % |
2000. 05. 01. | 44,40 % |
2000. 06. 01. | 27,80 % |
2000. 07. 01. | 41,80 % |
2000. 08. 01. | 22,40 % |
2000. 09. 01. | 40,50 % |
2000. 10. 01. | 9,10 % |
2000. 11. 01. | 18,50 % |
2000. 12. 01. | 1,10 % |
2001. 02. 01. | 1,80 % |
2002. 03. 01. | 1,80 % |
2002. 05. 01. | 5,80 % |
2002. 06. 01. | 11,30 % |
2002. 07. 01. | 15,80 % |
2002. 08. 01. | 18,30 % |
2002. 09. 01. | 35,70 % |
2002. 10. 01. | 4,90 % |
2002. 11. 01. | 17,60 % |
2002. 12. 01. | 16,10 % |
2003. 01. 01. | 28,60 % |
2003. 02. 01. | 29,00 % |
2003. 03. 01. | 7,60 % |
2003. 04. 01. | 7,30 % |
2003. 05. 01. | 1,00 % |
2003. 06. 01. | 7,20 % |
2003. 08. 01. | 14,20 % |
2003. 09. 01. | 4,30 % |
2003. 10. 01. | 7,00 % |
2003. 11. 01. | 32,40 % |
2003. 12. 01. | 33,30 % |
2004. 01. 01. | 11,40 % |
2004. 02. 01. | 55,50 % |
2004. 03. 01. | 28,80 % |
2004. 04. 01. | 25,60 % |
2004. 05. 01. | 52,10 % |
2004. 06. 01. | 41,70 % |
2004. 07. 01. | 32,70 % |
2004. 08. 01. | 33,40 % |
2004. 09. 01. | 29,20 % |
2004. 10. 01. | 37,80 % |
2004. 11. 01. | 20,60 % |
2004. 12. 01. | 21,10 % |
2005. 01. 01. | 46,10 % |
2005. 03. 01. | 14,50 % |
2005. 04. 01. | 18,40 % |
2005. 05. 01. | 11,00 % |
2005. 06. 01. | 2,40 % |
2005. 07. 01. | 9,20 % |
2005. 08. 01. | 11,00 % |
2005. 09. 01. | 9,00 % |
2005. 10. 01. | 8,90 % |
2005. 11. 01. | 5,60 % |
2006. 02. 01. | 47,10 % |
2006. 03. 01. | 0,60 % |
2006. 04. 01. | 5,70 % |
2006. 05. 01. | 12,20 % |
2006. 06. 01. | 12,10 % |
2006. 07. 01. | 18,70 % |
2006. 08. 01. | 16,90 % |
2006. 09. 01. | 10,30 % |
2006. 10. 01. | 6,50 % |
2006. 11. 01. | 8,10 % |
2006. 12. 01. | 16,20 % |
2007. 01. 01. | 23,90 % |
2007. 03. 01. | 8,30 % |
2007. 04. 01. | 11,20 % |
2007. 06. 01. | 10,50 % |
2007. 07. 01. | 16,00 % |
2007. 09. 01. | 10,60 % |
2007. 10. 01. | 9,60 % |
2007. 11. 01. | 2,40 % |
2007. 12. 01. | 26,90 % |
2008. 01. 01. | 14,30 % |
2008. 02. 01. | 25,70 % |
2008. 03. 01. | 36,80 % |
2008. 04. 01. | 17,80 % |
2008. 05. 01. | 17,10 % |
2008. 06. 01. | 22,00 % |
2008. 07. 01. | 11,70 % |
2008. 08. 01. | 39,10 % |
2008. 09. 01. | 9,80 % |
2009. 11. 01. | 17,90 % |
2009. 12. 01. | 55,40 % |
2010. 01. 01. | 114,70 % |
2010. 02. 01. | 45,30 % |
2010. 03. 01. | 80,30 % |
2010. 04. 01. | 54,60 % |
2010. 05. 01. | 72,00 % |
2010. 06. 01. | 40,10 % |
2010. 07. 01. | 42,50 % |
2010. 08. 01. | 28,20 % |
2010. 09. 01. | 25,10 % |
2010. 10. 01. | 27,80 % |
2010. 11. 01. | 33,50 % |
2010. 12. 01. | 21,70 % |
2011. 01. 01. | 23,30 % |
2011. 02. 01. | 30,10 % |
2011. 03. 01. | 17,00 % |
2011. 04. 01. | 24,70 % |
2011. 05. 01. | 19,30 % |
2011. 06. 01. | 12,20 % |
2011. 07. 01. | 14,60 % |
2011. 08. 01. | 6,40 % |
2011. 09. 01. | 10,80 % |
2011. 10. 01. | 11,90 % |
2012. 02. 01. | 0,90 % |
2012. 04. 01. | 1,50 % |
2012. 09. 01. | 1,30 % |
2012. 11. 01. | 0,30 % |
2012. 12. 01. | 1,40 % |
2013. 01. 01. | 21,90 % |
2013. 03. 01. | 0,60 % |
2013. 06. 01. | 7,20 % |
2013. 12. 01. | 10,80 % |
2014. 02. 01. | 5,30 % |
2014. 03. 01. | 6,90 % |
2014. 04. 01. | 5,00 % |
2014. 06. 01. | 7,30 % |
2014. 07. 01. | 8,60 % |
2014. 08. 01. | 13,90 % |
2014. 11. 01. | 5,30 % |
2016. 09. 01. | 0,40 % |
2016. 10. 01. | 19,30 % |
2016. 11. 01. | 2,30 % |
2016. 12. 01. | 13,30 % |
2017. 01. 01. | 7,90 % |
2017. 02. 01. | 41,80 % |
2017. 03. 01. | 19,00 % |
2017. 04. 01. | 23,50 % |
2017. 05. 01. | 9,70 % |
2017. 06. 01. | 3,20 % |
2017. 07. 01. | 6,00 % |
2017. 08. 01. | 6,70 % |
2017. 09. 01. | 22,40 % |
2017. 11. 01. | 8,60 % |
2017. 12. 01. | 12,00 % |
2018. 01. 01. | 22,60 % |
2018. 02. 01. | 0,50 % |
2018. 03. 01. | 10,60 % |
2018. 04. 01. | 5,00 % |
2018. 05. 01. | 11,80 % |
2018. 06. 01. | 15,70 % |
2018. 07. 01. | 20,60 % |
2018. 08. 01. | 7,80 % |
2018. 09. 01. | 13,60 % |
2018. 10. 01. | 18,20 % |
2018. 11. 01. | 1,40 % |
2018. 12. 01. | 2,00 % |
2019. 01. 01. | 6,80 % |
2019. 03. 01. | 6,40 % |
2019. 04. 01. | 1,90 % |
2019. 06. 01. | 6,60 % |
2019. 11. 01. | 5,70 % |
2019. 12. 01. | 13,90 % |
2020. 02. 01. | 44,60 % |
2020. 03. 01. | 0,20 % |
2020. 08. 01. | 8,50 % |
2020. 11. 01. | 10,30 % |
2020. 12. 01. | 1,10 % |
2021. 01. 01. | 30,30 % |
2021. 02. 01. | 6,10 % |
2021. 03. 01. | 27,20 % |
2021. 04. 01. | 26,60 % |
2021. 05. 01. | 41,10 % |
2021. 06. 01. | 42,50 % |
2021. 07. 01. | 41,00 % |
2021. 08. 01. | 46,20 % |
2021. 09. 01. | 40,80 % |
2021. 10. 01. | 37,70 % |
2021. 11. 01. | 33,60 % |
2021. 12. 01. | 28,00 % |
2022. 01. 01. | 24,40 % |
2022. 02. 01. | 35,50 % |
2022. 03. 01. | 20,00 % |
2022. 04. 01. | 27,10 % |
2022. 05. 01. | 27,50 % |
2022. 06. 01. | 19,40 % |
2022. 07. 01. | 19,30 % |
2022. 08. 01. | 3,50 % |
2022. 10. 01. | 8,10 % |
2024. 01. 01. | 18,70 % |
2024. 03. 01. | 7,20 % |
2024. 04. 01. | 6,50 % |
2024. 05. 01. | 0,60 % |
2024. 06. 01. | 33,90 % |
2024. 07. 01. | 15,80 % |
2024. 08. 01. | 11,70 % |
2024. 09. 01. | 17,30 % |
2024. 10. 01. | 6,00 % |
2024. 11. 01. | 19,80 % |
2024. 12. 01. | 30,40 % |
2025. 02. 01. | 47,80 % |
Éves szintű (YoY) behozatal Története
Dátum | Érték |
---|---|
2025. 02. 01. | 47,8 % |
2024. 12. 01. | 30,4 % |
2024. 11. 01. | 19,8 % |
2024. 10. 01. | 6 % |
2024. 09. 01. | 17,3 % |
2024. 08. 01. | 11,7 % |
2024. 07. 01. | 15,8 % |
2024. 06. 01. | 33,9 % |
2024. 05. 01. | 0,6 % |
2024. 04. 01. | 6,5 % |
Hasonló makrogazdasági mutatók Éves szintű (YoY) behozatal-hoz
Név | Jelenleg | Előző | Frekvencia |
---|---|---|---|
🇹🇼 Aranytartalékok | 423,94 Tonnes | 422,69 Tonnes | Negyedév |
🇹🇼 Exportok | 41,309 milliárd USD | 38,711 milliárd USD | Havi |
🇹🇼 Exportok YoY | 31,5 % | 4,4 % | Havi |
🇹🇼 Fizetési mérleg | 34,397 milliárd USD | 25,801 milliárd USD | Negyedév |
🇹🇼 Folyó fizetési mérleg a GDP-hez képest | 11,8 % of GDP | 13,3 % of GDP | Évente |
🇹🇼 Importok | 34,755 milliárd USD | 28,738 milliárd USD | Havi |
🇹🇼 Kereskedelmi feltételek | 101,01 points | 101,04 points | Havi |
🇹🇼 Kereskedelmi mérleg | 6,55 milliárd USD | 9,97 milliárd USD | Havi |
🇹🇼 Külföldi adósság | 219,947 milliárd USD | 212,533 milliárd USD | Negyedév |
🇹🇼 Külföldi közvetlen befektetések. | 577,483 Mió. USD | 1,111 milliárd USD | Havi |
🇹🇼 Terrorizmusindex | 0 Points | 0 Points | Évente |
🇹🇼 Tőkeáramlások | 30,69 milliárd USD | 21,251 milliárd USD | Negyedév |
🇹🇼 Turisták érkezése | 651 078 | 903 619 | Havi |
A természetes erőforrások hiánya miatt Tajvan az importoktól függ. Tajvan főként elektronikai termékek alkatrészeit (az összes import 18,2%-a), ásványi termékeket (15,2%), gépeket (12,4%), vegyszereket (10,8%) és alapfémeket (7,3%) importál. Fő importpartnerei Kína szárazföldi része és Hongkong (az összes import 19,6%-a), Japán (17,6%), Európa (12,6%), USA (12,4%), az ASEAN országok (11,8%) és a Közel-Kelet (7,7%).
Makrooldalak más országok számára a Ázsia
- 🇨🇳Kína
- 🇮🇳India
- 🇮🇩Indonézia
- 🇯🇵Japán
- 🇸🇦Szaúd-Arábia
- 🇸🇬Szingapúr
- 🇰🇷Dél-Korea
- 🇹🇷Törökország
- 🇦🇫Afganisztán
- 🇦🇲Örményország
- 🇦🇿Azerbajdzsán
- 🇧🇭Bahrein
- 🇧🇩Banglades.
- 🇧🇹Bhutan
- 🇧🇳Brunei
- 🇰🇭Kambodzsa
- 🇹🇱Kelet-Timor
- 🇬🇪Grúzia
- 🇭🇰Hongkong
- 🇮🇷Irán
- 🇮🇶Irak
- 🇮🇱Izrael
- 🇯🇴Jordánia
- 🇰🇿Kazahsztán
- 🇰🇼Kuvait
- 🇰🇬Kirgizisztán
- 🇱🇦Laos
- 🇱🇧Libanon.
- 🇲🇴Makaó
- 🇲🇾Malajzia
- 🇲🇻Maldív-szigetek
- 🇲🇳Mongólia
- 🇲🇲Mianmar
- 🇳🇵Nepál
- 🇰🇵Észak-Korea
- 🇴🇲Omán
- 🇵🇰Pakisztán
- 🇵🇸Palesztina
- 🇵🇭Fülöp-szigetek
- 🇶🇦Katar
- 🇱🇰Srí Lanka
- 🇸🇾Szíria
- 🇹🇯Tádzsikisztán
- 🇹🇭Thaiföld
- 🇹🇲Türkmenisztán
- 🇦🇪Egyesült Arab Emírségek
- 🇺🇿Üzbegisztán
- 🇻🇳Vietnam
- 🇾🇪Jemen
Mi a(z) Éves szintű (YoY) behozatal?
Az Eulerpool egy profi weboldal, amely a makrogazdasági adatok részletes bemutatására specializálódott. Ma a "Imports YoY" kategóriával foglalkozunk, amely kulcsfontosságú szerepet játszik a gazdasági trendek és folyamatok megértésében. Ezen kategória jelentése és elemzése lehetőséget biztosít arra, hogy a gazdasági szakértők és elemzők betekintést nyerjenek egy adott ország külkereskedelmi tevékenységeibe. Az "Imports YoY" mutató lényegében az adott évben végzett import tevékenységek év/év (Year-over-Year, YoY) összehasonlítását teszi lehetővé. Ez az adat a külföldről behozott áruk és szolgáltatások mennyiségének és értékének éves változását tükrözi. A makrogazdasági elemzések során kulcsfontosságú, hogy ezt a mutatót figyelmesen elemezzük, hiszen az import mennyiségének változása közvetlenül befolyásolja a gazdaság általános állapotát, beleértve a GDP-t, a valutaárfolyamokat és a külkereskedelmi mérleget. Az import növekedésének vagy csökkenésének mértéke az adott ország belső fogyasztásának és gazdasági egészségének egyik legjobb indikátora. Például, ha az "Imports YoY" mutató magas növekedést jelez, az arra utalhat, hogy az ország gazdasága prosperál, és a lakossági és vállalati szféra növekvő igényt mutat külföldi áruk és szolgáltatások iránt. Ez a növekedés számos tényezővel magyarázható, mint például a bérnövekedés, a foglalkoztatottsági ráta emelkedése vagy éppen az üzleti bizalom javulása. Másrészt, ha ez a mutató csökkenést mutat, az kedvezőtlen gazdasági tendenciákra is utalhat, például a fogyasztás visszaesésére, a szerkezeti problémákra vagy éppen a devizahiányra. A kereskedelempolitikai döntések is nagy hatással vannak az "Imports YoY" adatra. Egy ország kormánya különböző eszközökkel, mint például vámok, kvóták és nem-tarifális akadályok, befolyásolhatja az import tevékenységeket. Ezen intézkedések célja lehet a hazai ipar védelme, a munkahelyek megőrzése vagy a nemzeti valuta stabilizálása. Az ilyen kormányzati döntések következményei azonban közvetlen hatással vannak az import éves változására és ennek révén a teljes gazdaságra is. Az importtevékenység változásainak elemzése során figyelembe kell venni a globális gazdasági folyamatokat is. A globális árupiaci árak, az olaj és egyéb nyersanyagok árváltozásai, valamint a globális ellátási láncok állapota mind komoly befolyással bírhatnak az "Imports YoY" mutató alakulására. Például, egy globális olajár-emelkedés az energiaimport növekedéséhez vezethet, amely a mutatóban is megjelenik. Fontos figyelemmel kísérni azt is, hogy az import szerkezete hogyan változik az idők folyamán. Az egyes ágazatok eltérő módon reagálnak a gazdasági ciklusokra. Például a technológiai eszközök importja jelentősen eltérhet az alapanyagok importjától. Egy olyan ország, amely jelentős ipari termelést folytat, valószínűleg nagyobb mennyiségben importál nyersanyagokat és félkész termékeket, míg egy fogyasztói társadalom több készterméket hoz be külföldről. Ennek eredményeként az "Imports YoY" mutató részletes elemzésének fontos része megérteni, hogy mely ágazatok dominálják az importot és hogyan változik ezek súlya az idők folyamán. Az Eulerpool weboldalán keresztül részletes és naprakész adatokat biztosítunk az "Imports YoY" kategóriában, amely lehetőséget ad az elemzőknek és gazdasági szakértőknek arra, hogy mélyrehatóan megértsék az adott ország gazdasági folyamatait. Az adataink pontosak és rendszeresen frissítettek, így felhasználóink mindig a legfrissebb információk birtokában hozhatnak megalapozott döntéseket. Összefoglalva, az "Imports YoY" mutató alapvető fontosságú szerepet játszik a makrogazdasági elemzések során. Ezen adatok alapos megértése és megfelelő elemzése révén következtetéseket vonhatunk le a gazdaság általános állapotáról, a fogyasztói magatartásról és a kereskedelempolitikai döntések hatásairól. Az Eulerpool célja, hogy megbízható és részletes adatokat nyújtson felhasználóinak, ezzel támogatva őket a pontos és hatékony gazdasági elemzések készítésében. Látogassa meg weboldalunkat, és kapcsolódjon be a professzionális makrogazdasági adatközösségbe, hogy mindig képben legyen a legfrissebb gazdasági folyamatokkal és trendekkel. Az "Imports YoY" kategóriában szereplő adatainkkal segítünk Önnek a hatékony döntéshozatalban és a gazdasági elmélyült megértésében.