Tedd meg életed legjobb befektetéseit.
2 eurótól biztosítható Románia Részmunkaidős foglalkoztatás
Árfolyam
A Részmunkaidős foglalkoztatás jelenlegi értéke Románia-ban 259 700 . A Részmunkaidős foglalkoztatás Románia-ban 2023. 12. 01.-án/-én 259 700 -ra emelkedett, miután 2023. 09. 01.-án/-én 256 100 volt. 1998. 06. 01. és 2024. 03. 01. között az átlagos GDP Románia-ban 739 437,25 volt. A valaha elért legmagasabb értéket 2000. 09. 01.-án/-én, 1,46 Mió. -val/-vel érték el, míg a legalacsonyabb értéket 2024. 03. 01.-án/-én 223 900,00 -val/-vel rögzítették.
Részmunkaidős foglalkoztatás ·
Max
Részmunkaidő | |
---|---|
1998. 06. 01. | 1,37 Mió. |
1999. 03. 01. | 1,15 Mió. |
1999. 06. 01. | 1,36 Mió. |
1999. 09. 01. | 1,40 Mió. |
1999. 12. 01. | 1,22 Mió. |
2000. 03. 01. | 1,16 Mió. |
2000. 06. 01. | 1,37 Mió. |
2000. 09. 01. | 1,46 Mió. |
2000. 12. 01. | 1,38 Mió. |
2001. 03. 01. | 1,26 Mió. |
2001. 06. 01. | 1,39 Mió. |
2001. 09. 01. | 1,44 Mió. |
2001. 12. 01. | 1,30 Mió. |
2002. 03. 01. | 873 600,00 |
2002. 06. 01. | 869 500,00 |
2002. 09. 01. | 989 000,00 |
2002. 12. 01. | 841 600,00 |
2003. 03. 01. | 790 600,00 |
2003. 06. 01. | 930 800,00 |
2003. 09. 01. | 948 800,00 |
2003. 12. 01. | 839 500,00 |
2004. 03. 01. | 1,05 Mió. |
2004. 06. 01. | 809 200,00 |
2004. 09. 01. | 733 800,00 |
2004. 12. 01. | 706 700,00 |
2005. 03. 01. | 747 300,00 |
2005. 06. 01. | 847 300,00 |
2005. 09. 01. | 824 600,00 |
2005. 12. 01. | 752 800,00 |
2006. 03. 01. | 742 400,00 |
2006. 06. 01. | 773 000,00 |
2006. 09. 01. | 756 300,00 |
2006. 12. 01. | 763 400,00 |
2007. 03. 01. | 707 300,00 |
2007. 06. 01. | 771 100,00 |
2007. 09. 01. | 881 400,00 |
2007. 12. 01. | 685 600,00 |
2008. 03. 01. | 688 300,00 |
2008. 06. 01. | 794 900,00 |
2008. 09. 01. | 846 000,00 |
2008. 12. 01. | 730 800,00 |
2009. 03. 01. | 673 100,00 |
2009. 06. 01. | 769 100,00 |
2009. 09. 01. | 833 300,00 |
2009. 12. 01. | 724 600,00 |
2010. 03. 01. | 717 600,00 |
2010. 06. 01. | 902 900,00 |
2010. 09. 01. | 889 100,00 |
2010. 12. 01. | 783 800,00 |
2011. 03. 01. | 767 100,00 |
2011. 06. 01. | 779 600,00 |
2011. 09. 01. | 794 400,00 |
2011. 12. 01. | 739 700,00 |
2012. 03. 01. | 737 200,00 |
2012. 06. 01. | 797 800,00 |
2012. 09. 01. | 805 500,00 |
2012. 12. 01. | 714 400,00 |
2013. 03. 01. | 724 600,00 |
2013. 06. 01. | 766 400,00 |
2013. 09. 01. | 742 700,00 |
2013. 12. 01. | 725 600,00 |
2014. 03. 01. | 683 400,00 |
2014. 06. 01. | 738 200,00 |
2014. 09. 01. | 761 400,00 |
2014. 12. 01. | 706 000,00 |
2015. 03. 01. | 724 000,00 |
2015. 06. 01. | 737 200,00 |
2015. 09. 01. | 764 200,00 |
2015. 12. 01. | 674 700,00 |
2016. 03. 01. | 625 200,00 |
2016. 06. 01. | 627 000,00 |
2016. 09. 01. | 636 700,00 |
2016. 12. 01. | 542 100,00 |
2017. 03. 01. | 515 300,00 |
2017. 06. 01. | 673 700,00 |
2017. 09. 01. | 576 300,00 |
2017. 12. 01. | 504 600,00 |
2018. 03. 01. | 554 700,00 |
2018. 06. 01. | 595 100,00 |
2018. 09. 01. | 537 100,00 |
2018. 12. 01. | 495 800,00 |
2019. 03. 01. | 496 900,00 |
2019. 06. 01. | 556 100,00 |
2019. 09. 01. | 504 200,00 |
2019. 12. 01. | 498 100,00 |
2020. 03. 01. | 473 200,00 |
2020. 06. 01. | 543 100,00 |
2020. 09. 01. | 471 700,00 |
2020. 12. 01. | 449 600,00 |
2021. 03. 01. | 314 900,00 |
2021. 06. 01. | 302 700,00 |
2021. 09. 01. | 259 500,00 |
2021. 12. 01. | 247 000,00 |
2022. 03. 01. | 282 000,00 |
2022. 06. 01. | 250 700,00 |
2022. 09. 01. | 242 400,00 |
2022. 12. 01. | 259 300,00 |
2023. 03. 01. | 271 400,00 |
2023. 06. 01. | 250 900,00 |
2023. 09. 01. | 256 100,00 |
2023. 12. 01. | 259 700,00 |
Részmunkaidős foglalkoztatás Története
Dátum | Érték |
---|---|
2023. 12. 01. | 259 700 |
2023. 09. 01. | 256 100 |
2023. 06. 01. | 250 900 |
2023. 03. 01. | 271 400 |
2022. 12. 01. | 259 300 |
2022. 09. 01. | 242 400 |
2022. 06. 01. | 250 700 |
2022. 03. 01. | 282 000 |
2021. 12. 01. | 247 000 |
2021. 09. 01. | 259 500 |
Hasonló makrogazdasági mutatók Részmunkaidős foglalkoztatás-hoz
Név | Jelenleg | Előző | Frekvencia |
---|---|---|---|
🇷🇴 Állásajánlatok | 33 277 | 40 009 | Negyedév |
🇷🇴 Állásajánlatok aránya | 0,65 % | 0,78 % | Negyedév |
🇷🇴 Bérek | 8612 RON/Month | 8553 RON/Month | Havi |
🇷🇴 Bérnövekedés | 15,6 % | 16,7 % | Havi |
🇷🇴 Foglalkoztatási ráta | 63 % | 63,3 % | Negyedév |
🇷🇴 Foglalkoztatottak | 5,158 Mió. | 5,147 Mió. | Havi |
🇷🇴 Foglalkoztatottsági változás | 2,4 % | 1,5 % | Negyedév |
🇷🇴 Gyártási bérek | 7489 RON/Month | 7256 RON/Month | Havi |
🇷🇴 Hosszú távú munkanélküliségi ráta. | 1,9 % | 2,1 % | Negyedév |
🇷🇴 Ifiadalmi munkanélküliségi ráta | 20,5 % | 20,5 % | Havi |
🇷🇴 Minimálbérek | 663,24 EUR/Month | 604,41 EUR/Month | Negyedév |
🇷🇴 Munkaerőköltségek | 259,934 points | 161,832 points | Negyedév |
🇷🇴 Munkanélküli személyek | 246 700 | 239 800 | Havi |
🇷🇴 Munkanélküliségi ráta | 5,5 % | 5,4 % | Havi |
🇷🇴 Munkavállalási arány | 67,8 % | 66,9 % | Negyedév |
🇷🇴 Népesség | 19,05 Mió. | 19,04 Mió. | Évente |
🇷🇴 Női nyugdíjkorhatár | 62 Years | 62 Years | Évente |
🇷🇴 Nyugdíjkorhatár férfiaknak | 65 Years | 65 Years | Évente |
🇷🇴 Teljes munkaidős foglalkoztatás | 7,661 Mió. | 7,35 Mió. | Negyedév |
🇷🇴 Termelékenység | 127,049 points | 129,364 points | Negyedév |
Makrooldalak más országok számára a Európa
- 🇦🇱Albánia
- 🇦🇹Ausztria
- 🇧🇾Fehéroroszország
- 🇧🇪Belgium
- 🇧🇦Bosznia-Hercegovina
- 🇧🇬Bulgária
- 🇭🇷Horvátország
- 🇨🇾Ciprus
- 🇨🇿Cseh Köztársaság
- 🇩🇰Dánia
- 🇪🇪Észtország
- 🇫🇴Feröer-szigetek
- 🇫🇮Finnország
- 🇫🇷Franciaország
- 🇩🇪Németország
- 🇬🇷Görögország
- 🇭🇺Magyarország
- 🇮🇸Izland
- 🇮🇪Írország
- 🇮🇹Olaszország
- 🇽🇰Koszovó
- 🇱🇻Lettország
- 🇱🇮Liechtenstein
- 🇱🇹Litvánia
- 🇱🇺Luxemburg
- 🇲🇰Észak-Macedónia
- 🇲🇹Málta
- 🇲🇩Moldva
- 🇲🇨Monaco
- 🇲🇪Montenegró
- 🇳🇱Hollandia
- 🇳🇴Norvégia
- 🇵🇱Lengyelország
- 🇵🇹Portugália
- 🇷🇺Oroszország
- 🇷🇸Szerbia
- 🇸🇰Szlovákia
- 🇸🇮Szlovénia
- 🇪🇸Spanyolország
- 🇸🇪Svédország
- 🇨🇭Svájc
- 🇺🇦Ukrajna
- 🇬🇧Egyesült Királyság
- 🇦🇩Andorra
Mi a(z) Részmunkaidős foglalkoztatás?
A 'Részmunkaidős Foglalkoztatás' Makrogazdasági Kategória Szakmai SEO-optimalizált Leírása A részmunkaidős foglalkoztatás a munkaerőpiac egyik jelentős szegmense, amely számos gazdasági, társadalmi és makrogazdasági tényezőre van hatással. Az Eulerpool weboldal a makrogazdasági adatok megjelenítésével foglalkozik, ennek keretében fontosnak tartjuk bemutatni a részmunkaidős foglalkoztatás jellemzőit, kihívásait és hatásait. A részmunkaidős foglalkoztatás olyan munkavállalási forma, ahol az alkalmazott heti munkaideje kevesebb, mint a teljes munkaidős foglalkoztatásra vonatkozó törvényi előírás. Ez a foglalkoztatási forma különösen népszerű a diákok, kismamák, nyugdíjasok, valamint azok körében, akik valamilyen okból nem tudnak vagy nem akarnak teljes munkaidőben dolgozni. A részmunkaidős állások jellemzői közé tartoznak a rugalmas munkaidő-beosztás, a rövidebb munkaórák, és gyakran a részleges juttatások is. A részmunkaidős foglalkoztatásnak számos gazdasági előnye van. Egyrészt hozzájárul a munkanélküliség csökkentéséhez, hiszen olyan személyek számára is lehetőséget biztosít a munkavállalásra, akik különféle okok miatt nem tudnak teljes munkaidőben elhelyezkedni. Másrészt elősegíti a munkaerő-piaci rugalmasságot, mivel lehetőséget biztosít a vállalatok számára munkaerő-állományuk rugalmas bővítésére vagy csökkentésére a piaci körülmények változásának megfelelően. A részmunkaidős foglalkoztatás tehát nem csupán az egyén szintjén jelent előnyt, hanem makrogazdasági szinten is fontos szerepet játszik. A gazdasági növekedés szempontjából a részmunkaidős foglalkoztatás hozzájárul a munkaerő-kínálat növeléséhez, ami különösen fontos a fejlett országokban, ahol az öregedő népesség és a csökkenő születésszám miatt egyre nagyobb kihívást jelent a munkaerőpiac fenntarthatósága. Ugyanakkor a részmunkaidős foglalkoztatásnak vannak kihívásai és korlátai is. A részmunkaidős dolgozók általában alacsonyabb órabért kapnak, mint teljes munkaidős társaik, és sok esetben nem részesülnek ugyanazokban a juttatásokban, mint például a nyugdíjjárulék vagy az egészségbiztosítás. Emellett a részmunkaidős foglalkoztatás gyakran összefügg az atipikus foglalkoztatási formákkal, mint például a szerződéses vagy ideiglenes munkák, amelyek bizonytalanságot és alacsonyabb munkahelyi biztonságot jelentenek a munkavállalók számára. Makrogazdasági szinten a részmunkaidős foglalkoztatás hatása összetett. Gazdasági recesszió idején a vállalatok gyakran csökkentik a teljes munkaidős állások számát, és részmunkaidős foglalkoztatottakat alkalmaznak, hogy rugalmasabban reagálhassanak a piaci változásokra. Ez átmenetileg csökkentheti a feszültségeket a munkaerőpiacon, de hosszabb távon kedvezőtlen hatással lehet a fogyasztásra, mivel a részmunkaidős dolgozók alacsonyabb jövedelmükkel kevesebbet költenek. Egy másik fontos szempont a részmunkaidős foglalkoztatás tekintetében a munkaidő megoszlása. A részmunkaidős munkahelyek lehetőséget adnak a munka és a magánélet jobb egyensúlyára. Sok esetben a részmunkaidős állások teszik lehetővé az anyák visszatérését a munkaerőpiacra a gyermekgondozási időszak után, vagy a friss nyugdíjasok számára, hogy aktívak maradjanak és kiegészítő jövedelmet szerezzenek. Ebből a szempontból a részmunkaidős foglalkoztatás hozzájárulhat a társadalmi kohézió javításához és a szociális ellátórendszerek terheinek csökkentéséhez. Részmunkaidős állások kialakítása és támogatása szempontjából a politika és a szabályozási környezet is kulcsfontosságú. A részmunkaidős foglalkoztatás növelése érdekében fontos a megfelelő jogi és szabályozási keretek kialakítása, amelyek biztosítják a részmunkaidős dolgozók jogainak védelmét és a méltányos bérezést. Emellett szükség van aktív munkaerőpiaci politikákra is, amelyek ösztönzik a részmunkaidős munkalehetőségek teremtését és támogatják az atipikus foglalkoztatási formák rugalmas kezelését. Összefoglalva, a részmunkaidős foglalkoztatás egy sokoldalú és jelentős munkavállalási forma, amely számos gazdasági és társadalmi előnnyel jár. Bár kihívásokkal is szembesül, megfelelő politikai és szabályozási keretek között hatékonyan hozzájárulhat a munkaerőpiac dinamizmusának növeléséhez és a makrogazdasági stabilitás megőrzéséhez. Az Eulerpool weboldalon elkötelezettek vagyunk az iránt, hogy objektív és átfogó adatokat biztosítsunk a részmunkaidős foglalkoztatás alakulásáról, hogy felhasználóink megalapozott döntéseket hozhassanak gazdasági tevékenységeik során.