Tedd meg életed legjobb befektetéseit.
2 eurótól biztosítható Lengyelország Gyártási termelés
Árfolyam
A Lengyelország jelenlegi Gyártási termelés értéke 8,1 %. A Lengyelország Gyártási termelés növekedett 8,1 %-ra 2024. 04. 01.-án, miután 2024. 02. 01.-án 3,8 % volt. 2006. 01. 01.-tól 2024. 06. 01.-ig a GDP átlaga Lengyelország-ban 5,74 % volt. A történelmi csúcsot 2021. 04. 01.-án érték el 50,20 %-val, míg a legalacsonyabb értéket 2020. 04. 01.-án rögzítették -27,50 %-val.
Gyártási termelés ·
Max
Gyártási termelés | |
---|---|
2006. 01. 01. | 11,30 % |
2006. 02. 01. | 12,00 % |
2006. 03. 01. | 19,40 % |
2006. 04. 01. | 7,40 % |
2006. 05. 01. | 22,50 % |
2006. 06. 01. | 14,10 % |
2006. 07. 01. | 16,70 % |
2006. 08. 01. | 14,60 % |
2006. 09. 01. | 13,20 % |
2006. 10. 01. | 16,80 % |
2006. 11. 01. | 14,00 % |
2006. 12. 01. | 9,20 % |
2007. 01. 01. | 18,60 % |
2007. 02. 01. | 15,80 % |
2007. 03. 01. | 14,00 % |
2007. 04. 01. | 14,70 % |
2007. 05. 01. | 9,50 % |
2007. 06. 01. | 6,70 % |
2007. 07. 01. | 11,70 % |
2007. 08. 01. | 10,20 % |
2007. 09. 01. | 6,50 % |
2007. 10. 01. | 11,40 % |
2007. 11. 01. | 8,90 % |
2007. 12. 01. | 5,30 % |
2008. 01. 01. | 10,90 % |
2008. 02. 01. | 15,80 % |
2008. 04. 01. | 15,50 % |
2008. 05. 01. | 1,90 % |
2008. 06. 01. | 6,90 % |
2008. 07. 01. | 5,70 % |
2008. 09. 01. | 6,00 % |
2009. 08. 01. | 0,90 % |
2009. 11. 01. | 11,40 % |
2009. 12. 01. | 8,30 % |
2010. 01. 01. | 10,10 % |
2010. 02. 01. | 10,80 % |
2010. 03. 01. | 13,90 % |
2010. 04. 01. | 11,10 % |
2010. 05. 01. | 14,50 % |
2010. 06. 01. | 15,50 % |
2010. 07. 01. | 11,10 % |
2010. 08. 01. | 14,40 % |
2010. 09. 01. | 13,30 % |
2010. 10. 01. | 9,30 % |
2010. 11. 01. | 11,80 % |
2010. 12. 01. | 14,10 % |
2011. 01. 01. | 11,20 % |
2011. 02. 01. | 11,30 % |
2011. 03. 01. | 7,00 % |
2011. 04. 01. | 7,50 % |
2011. 05. 01. | 8,50 % |
2011. 06. 01. | 2,50 % |
2011. 07. 01. | 2,20 % |
2011. 08. 01. | 9,20 % |
2011. 09. 01. | 8,30 % |
2011. 10. 01. | 7,20 % |
2011. 11. 01. | 9,10 % |
2011. 12. 01. | 9,10 % |
2012. 01. 01. | 10,80 % |
2012. 02. 01. | 5,20 % |
2012. 03. 01. | 1,30 % |
2012. 04. 01. | 3,00 % |
2012. 05. 01. | 5,20 % |
2012. 06. 01. | 1,80 % |
2012. 07. 01. | 6,00 % |
2012. 08. 01. | 0,50 % |
2012. 10. 01. | 4,60 % |
2013. 04. 01. | 3,00 % |
2013. 06. 01. | 3,50 % |
2013. 07. 01. | 6,90 % |
2013. 08. 01. | 2,40 % |
2013. 09. 01. | 6,80 % |
2013. 10. 01. | 5,10 % |
2013. 11. 01. | 3,30 % |
2013. 12. 01. | 8,40 % |
2014. 01. 01. | 6,00 % |
2014. 02. 01. | 7,30 % |
2014. 03. 01. | 7,70 % |
2014. 04. 01. | 7,40 % |
2014. 05. 01. | 5,80 % |
2014. 06. 01. | 2,20 % |
2014. 07. 01. | 3,40 % |
2014. 09. 01. | 5,00 % |
2014. 10. 01. | 2,80 % |
2014. 11. 01. | 1,00 % |
2014. 12. 01. | 9,30 % |
2015. 01. 01. | 3,10 % |
2015. 02. 01. | 6,80 % |
2015. 03. 01. | 9,60 % |
2015. 04. 01. | 2,60 % |
2015. 05. 01. | 2,80 % |
2015. 06. 01. | 8,70 % |
2015. 07. 01. | 4,60 % |
2015. 08. 01. | 6,10 % |
2015. 09. 01. | 4,50 % |
2015. 10. 01. | 2,80 % |
2015. 11. 01. | 9,30 % |
2015. 12. 01. | 8,90 % |
2016. 01. 01. | 1,60 % |
2016. 02. 01. | 8,10 % |
2016. 03. 01. | 2,00 % |
2016. 04. 01. | 8,30 % |
2016. 05. 01. | 5,20 % |
2016. 06. 01. | 7,30 % |
2016. 08. 01. | 9,50 % |
2016. 09. 01. | 4,10 % |
2016. 11. 01. | 4,10 % |
2016. 12. 01. | 3,70 % |
2017. 01. 01. | 10,50 % |
2017. 02. 01. | 1,50 % |
2017. 03. 01. | 12,60 % |
2017. 05. 01. | 9,50 % |
2017. 06. 01. | 5,00 % |
2017. 07. 01. | 6,80 % |
2017. 08. 01. | 8,50 % |
2017. 09. 01. | 5,70 % |
2017. 10. 01. | 13,90 % |
2017. 11. 01. | 10,90 % |
2017. 12. 01. | 3,60 % |
2018. 01. 01. | 9,80 % |
2018. 02. 01. | 7,10 % |
2018. 03. 01. | 0,40 % |
2018. 04. 01. | 9,60 % |
2018. 05. 01. | 5,30 % |
2018. 06. 01. | 6,50 % |
2018. 07. 01. | 10,10 % |
2018. 08. 01. | 5,40 % |
2018. 09. 01. | 1,90 % |
2018. 10. 01. | 7,40 % |
2018. 11. 01. | 4,10 % |
2018. 12. 01. | 2,20 % |
2019. 01. 01. | 5,20 % |
2019. 02. 01. | 7,00 % |
2019. 03. 01. | 6,30 % |
2019. 04. 01. | 9,70 % |
2019. 05. 01. | 7,80 % |
2019. 07. 01. | 6,60 % |
2019. 09. 01. | 5,80 % |
2019. 10. 01. | 3,70 % |
2019. 11. 01. | 0,20 % |
2019. 12. 01. | 3,80 % |
2020. 01. 01. | 2,00 % |
2020. 02. 01. | 5,70 % |
2020. 06. 01. | 0,90 % |
2020. 07. 01. | 1,10 % |
2020. 08. 01. | 2,10 % |
2020. 09. 01. | 7,10 % |
2020. 10. 01. | 1,60 % |
2020. 11. 01. | 7,20 % |
2020. 12. 01. | 12,70 % |
2021. 01. 01. | 0,50 % |
2021. 02. 01. | 2,50 % |
2021. 03. 01. | 20,60 % |
2021. 04. 01. | 50,20 % |
2021. 05. 01. | 32,20 % |
2021. 06. 01. | 19,20 % |
2021. 07. 01. | 9,40 % |
2021. 08. 01. | 13,10 % |
2021. 09. 01. | 7,80 % |
2021. 10. 01. | 5,30 % |
2021. 11. 01. | 12,80 % |
2021. 12. 01. | 13,70 % |
2022. 01. 01. | 15,40 % |
2022. 02. 01. | 15,80 % |
2022. 03. 01. | 11,10 % |
2022. 04. 01. | 11,50 % |
2022. 05. 01. | 15,00 % |
2022. 06. 01. | 9,80 % |
2022. 07. 01. | 6,90 % |
2022. 08. 01. | 10,80 % |
2022. 09. 01. | 10,60 % |
2022. 10. 01. | 8,60 % |
2022. 11. 01. | 6,00 % |
2022. 12. 01. | 3,10 % |
2023. 01. 01. | 2,40 % |
2023. 10. 01. | 0,80 % |
2024. 01. 01. | 2,60 % |
2024. 02. 01. | 3,80 % |
2024. 04. 01. | 8,10 % |
Gyártási termelés Története
Dátum | Érték |
---|---|
2024. 04. 01. | 8,1 % |
2024. 02. 01. | 3,8 % |
2024. 01. 01. | 2,6 % |
2023. 10. 01. | 0,8 % |
2023. 01. 01. | 2,4 % |
2022. 12. 01. | 3,1 % |
2022. 11. 01. | 6 % |
2022. 10. 01. | 8,6 % |
2022. 09. 01. | 10,6 % |
2022. 08. 01. | 10,8 % |
Hasonló makrogazdasági mutatók Gyártási termelés-hoz
Név | Jelenleg | Előző | Frekvencia |
---|---|---|---|
🇵🇱 Áramtermelés | 11 843,994 Gigawatt-hour | 12 159,431 Gigawatt-hour | Havi |
🇵🇱 Autógyártás | 22 400 Units | 27 500 Units | Havi |
🇵🇱 Bányászati termelés | -2,3 % | 6,1 % | Havi |
🇵🇱 Cementgyártás | 1,719 Mió. Tonnes | 1,572 Mió. Tonnes | Havi |
🇵🇱 Elektromos autók engedélyezései | 1291 Units | 1264 Units | Havi |
🇵🇱 Feldolgozóipari Beszerzési Menedzser Index (PMI) | 45 points | 45 points | Havi |
🇵🇱 Ipari termelés | -1,7 % | 7,8 % | Havi |
🇵🇱 Ipari termelés hónapról hónapra | 6,7 % | -5,1 % | Havi |
🇵🇱 Járműbejegyzések | 50 221 Units | 43 654 Units | Havi |
🇵🇱 Kapacitáskihasználtság | 76,4 % | 78 % | Negyedév |
🇵🇱 Készletváltozások | -5,114 milliárd PLN | 6,615 milliárd PLN | Negyedév |
🇵🇱 Személygépkocsi-újbejegyzések YoY | 13,2 % | 25,1 % | Havi |
🇵🇱 Új rendelések | 98,6 points | 90,1 points | Havi |
🇵🇱 Üzleti hangulat | -6,2 points | -6,9 points | Havi |
🇵🇱 Vállalati nyereségek | 74,469 milliárd PLN | 340,875 milliárd PLN | Negyedév |
A lengyel feldolgozóipar a teljes ipari termelés 86 százalékát teszi ki. A feldolgozóipar legnagyobb szegmensei a következők: élelmiszertermékek (a teljes termelés 16 százaléka); gépjárművek, pótkocsik és félpótkocsik (10 százalék); fémtermékek (7 százalék), gumi- és műanyag termékek (6 százalék), villamos berendezések (5 százalék), koksz és finomított kőolajtermékek (5 százalék), vegyi anyagok és vegyi termékek (4 százalék), egyéb nemfém ásványi termékek (4 százalék), és alapfémek (4 százalék).
Makrooldalak más országok számára a Európa
- 🇦🇱Albánia
- 🇦🇹Ausztria
- 🇧🇾Fehéroroszország
- 🇧🇪Belgium
- 🇧🇦Bosznia-Hercegovina
- 🇧🇬Bulgária
- 🇭🇷Horvátország
- 🇨🇾Ciprus
- 🇨🇿Cseh Köztársaság
- 🇩🇰Dánia
- 🇪🇪Észtország
- 🇫🇴Feröer-szigetek
- 🇫🇮Finnország
- 🇫🇷Franciaország
- 🇩🇪Németország
- 🇬🇷Görögország
- 🇭🇺Magyarország
- 🇮🇸Izland
- 🇮🇪Írország
- 🇮🇹Olaszország
- 🇽🇰Koszovó
- 🇱🇻Lettország
- 🇱🇮Liechtenstein
- 🇱🇹Litvánia
- 🇱🇺Luxemburg
- 🇲🇰Észak-Macedónia
- 🇲🇹Málta
- 🇲🇩Moldva
- 🇲🇨Monaco
- 🇲🇪Montenegró
- 🇳🇱Hollandia
- 🇳🇴Norvégia
- 🇵🇹Portugália
- 🇷🇴Románia
- 🇷🇺Oroszország
- 🇷🇸Szerbia
- 🇸🇰Szlovákia
- 🇸🇮Szlovénia
- 🇪🇸Spanyolország
- 🇸🇪Svédország
- 🇨🇭Svájc
- 🇺🇦Ukrajna
- 🇬🇧Egyesült Királyság
- 🇦🇩Andorra
Mi a(z) Gyártási termelés?
Gyártási termelés a makrogazdaságban: Egy részletes áttekintés A gyártási termelés kulcsfontosságú szerepet játszik a makrogazdaságban, valamint egyes országok gazdasági növekedésének és fejlődésének hajtóereje. A gyártási szektor teljesítménye határozza meg egy nemzet gazdaságának egészségi állapotát, és jelentős hatást gyakorol az export, a foglalkoztatás és a GDP alakulására. Ebben a cikkben részletes áttekintést nyújtunk a gyártási termelés makrogazdasági szempontjairól, különös hangsúlyt fektetve a magyar gazdaságra és az aktuális kontextusra. Először is, érdemes megérteni, hogy mit jelent a gyártási termelés a gazdasági elmélet és a gyakorlat szempontjából. A gyártási termelés az áruk előállításának folyamata, amely magában foglalja a nyersanyagoktól kezdve a végtermék előállításáig sok lépést. Ez a folyamat ipari létesítményekben, üzemekben és gyárakban zajlik, ahol a munkaerő és a technológia kombinációja révén értéket teremtenek. A gyártási szektor különféle iparágakat ölel fel, többek között a gépipart, az autóipart, az élelmiszeripart, valamint a gyógyszergyártást. A gyártási termelés gazdasági jelentőségét nehéz túlbecsülni. Először is, ez a szektor jelentős mértékben hozzájárul a bruttó hazai termékhez (GDP) sok országban. A GDP növekedése pedig alapvető fontosságú a gazdasági jólét és a társadalmi fejlődés szempontjából. A magyar gazdaságban a gyártási termelés jelentős szerepet játszik, különösen az autóipari és elektronikai szektorokban. Az autóipar például Magyarország egyik legnagyobb exportőre, és jelentős mértékben hozzájárul az ország gazdasági teljesítményéhez. Továbbá, a gyártási szektor rendkívül fontos szerepet játszik a foglalkoztatásban. A gyártási termelési tevékenység jelentős munkaerőt igényel, és számos közvetlen és közvetett munkahelyet teremt. Magyarországon a gyártási szektorban foglalkoztatottak aránya jelentős, különösen az ipari gócokban, mint például Győr, Kecskemét és Székesfehérvár. Ezekben a régiókban a gyártási üzemek nemcsak közvetlenül foglalkoztatnak munkaerőt, hanem beszállítókat, logisztikai szolgáltatókat és egyéb hozzájuk kapcsolódó iparágakat is bevonnak. Egy másik lényeges aspektus a gyártási termelés technológiai fejlődése, ami elősegíti a termelékenység növekedését és a versenyképesség javulását. Az ipar 4.0 és a digitalizáció korában a gyártási szektor transzformáció alatt áll, ahol az automatizálás, a mesterséges intelligencia és az IoT (Internet of Things) integrálása révén jelentős hatékonyságnövekedés érhető el. Magyarországon is több vállalat alkalmazza ezeket az előremutató technológiákat, hogy versenyképesek maradhassanak a globális piacon. A gyártási termelés teljesítménye kihatással van az ország külkereskedelmi mérlegére is. A hatékony és versenyképes gyártási szektor lehetővé teszi az ország számára, hogy exportáljon termékeket, ezzel devizabevételeket generálva és növelve a nemzetközi kitettséget. A gyártási termelés és az export közötti kapcsolat különösen fontos olyan országokban, mint Magyarország, ahol az exportorientált szektorok, például az autóipar, a gazdaság motorjai. A magyar gyártási termelés jelentős hányadát exportálják az EU-s és a globális piacokra, ami elősegíti az ország gazdasági integrációját és növekedését. Ezen kívül a gyártási termelés jelentős befolyással bír az állami bevételekre és a költségvetési politikára. A gyártási vállalatok által befizetett adók és járulékok hozzájárulnak az állami költségvetéshez, lehetővé téve az állami beruházásokat és a közszolgáltatások finanszírozását. Az erős és prosperáló gyártási szektor így közvetlenül hozzájárul az államháztartás stabilitásához és a közösségi jóléthez. Fontos megemlíteni a fenntarthatóság és a környezettudatosság kérdését is a gyártási termelés kapcsán. Az intenzív gyártási tevékenység gyakran jelentős környezeti terhelést jelent, ezért a fenntartható fejlődés és az ökológiai lábnyom csökkentése kulcsfontosságú. Magyarországon egyre több vállalat fektet nagy hangsúlyt a környezetbarát technológiák bevezetésére és az energiahatékonyság növelésére, hogy csökkentsék ökológiai lábnyomukat és megfeleljenek a szigorodó környezetvédelmi előírásoknak. Összefoglalva, a gyártási termelés jelentős és összetett szerepet tölt be a makrogazdasági környezetben. Hatásai átszövik az összes nagyobb gazdasági területet, beleértve a GDP-t, a foglalkoztatást, az exportot és az államháztartást. Magyarország esetében a gyártási szektor kiemelten fontos, hozzájárulva az ország gazdasági növekedéséhez és nemzetközi versenyképességéhez. Ahogy a technológiai fejlődés és a fenntarthatóság egyre nagyobb szerepet kap, a gyártási termelés is folyamatosan alkalmazkodik és fejlődik, hogy megfeleljen az új kihívásoknak és lehetőségeknek. Az ilyen átfogó makrogazdasági elemzések révén jobban megérthetjük a gyártási termelés dinamikáját és jelentőségét mind helyi, mind globális szinten.