Tedd meg életed legjobb befektetéseit.
2 eurótól biztosítható Portugália Munkaerő-részvételi ráta
Árfolyam
A jelenlegi Munkaerő-részvételi ráta értéke Portugália-ban 61,1 %. A Munkaerő-részvételi ráta Portugália-ban 2023. 09. 01.-án/én 61,1 %-ra emelkedett, miután 2023. 06. 01.-án/én 60,9 % volt. 1998. 03. 01. és 2023. 12. 01. között az átlagos GDP Portugália-ban 55,05 % volt. Minden idők legmagasabb értéke 2023. 09. 01.-án/én volt 61,10 %, míg a legalacsonyabb értéket 1998. 09. 01.-án/én jegyezték fel 50,10 %-vel.
Munkaerő-részvételi ráta ·
Max
Munkavállalási arány | |
---|---|
1998. 03. 01. | 50,30 % |
1998. 06. 01. | 50,30 % |
1998. 09. 01. | 50,10 % |
1998. 12. 01. | 50,20 % |
1999. 03. 01. | 50,40 % |
1999. 06. 01. | 50,50 % |
1999. 09. 01. | 50,50 % |
1999. 12. 01. | 50,40 % |
2000. 03. 01. | 50,90 % |
2000. 06. 01. | 50,80 % |
2000. 09. 01. | 51,20 % |
2000. 12. 01. | 51,10 % |
2001. 03. 01. | 51,50 % |
2001. 06. 01. | 51,40 % |
2001. 09. 01. | 51,60 % |
2001. 12. 01. | 51,70 % |
2002. 03. 01. | 51,70 % |
2002. 06. 01. | 52,00 % |
2002. 09. 01. | 52,20 % |
2002. 12. 01. | 51,90 % |
2003. 03. 01. | 52,10 % |
2003. 06. 01. | 51,90 % |
2003. 09. 01. | 51,90 % |
2003. 12. 01. | 51,80 % |
2004. 03. 01. | 51,60 % |
2004. 06. 01. | 51,70 % |
2004. 09. 01. | 51,80 % |
2004. 12. 01. | 51,80 % |
2005. 03. 01. | 51,80 % |
2005. 06. 01. | 52,00 % |
2005. 09. 01. | 52,10 % |
2005. 12. 01. | 52,20 % |
2006. 03. 01. | 52,10 % |
2006. 06. 01. | 52,30 % |
2006. 09. 01. | 52,40 % |
2006. 12. 01. | 52,30 % |
2007. 03. 01. | 52,40 % |
2007. 06. 01. | 52,30 % |
2007. 09. 01. | 52,70 % |
2007. 12. 01. | 52,50 % |
2008. 03. 01. | 52,40 % |
2008. 06. 01. | 52,60 % |
2008. 09. 01. | 52,40 % |
2008. 12. 01. | 52,20 % |
2009. 03. 01. | 52,10 % |
2009. 06. 01. | 52,00 % |
2009. 09. 01. | 51,70 % |
2009. 12. 01. | 51,90 % |
2010. 03. 01. | 52,20 % |
2010. 06. 01. | 52,00 % |
2010. 09. 01. | 51,90 % |
2010. 12. 01. | 51,80 % |
2011. 03. 01. | 58,40 % |
2011. 06. 01. | 58,20 % |
2011. 09. 01. | 57,90 % |
2011. 12. 01. | 57,90 % |
2012. 03. 01. | 57,80 % |
2012. 06. 01. | 57,70 % |
2012. 09. 01. | 57,70 % |
2012. 12. 01. | 57,40 % |
2013. 03. 01. | 57,30 % |
2013. 06. 01. | 56,90 % |
2013. 09. 01. | 57,20 % |
2013. 12. 01. | 57,50 % |
2014. 03. 01. | 57,20 % |
2014. 06. 01. | 57,20 % |
2014. 09. 01. | 57,50 % |
2014. 12. 01. | 57,40 % |
2015. 03. 01. | 57,50 % |
2015. 06. 01. | 57,40 % |
2015. 09. 01. | 57,60 % |
2015. 12. 01. | 57,90 % |
2016. 03. 01. | 57,70 % |
2016. 06. 01. | 57,30 % |
2016. 09. 01. | 57,90 % |
2016. 12. 01. | 57,80 % |
2017. 03. 01. | 57,90 % |
2017. 06. 01. | 58,10 % |
2017. 09. 01. | 58,50 % |
2017. 12. 01. | 58,70 % |
2018. 03. 01. | 58,60 % |
2018. 06. 01. | 58,50 % |
2018. 09. 01. | 58,90 % |
2018. 12. 01. | 58,90 % |
2019. 03. 01. | 58,60 % |
2019. 06. 01. | 58,80 % |
2019. 09. 01. | 59,10 % |
2019. 12. 01. | 59,10 % |
2020. 03. 01. | 58,40 % |
2020. 06. 01. | 56,00 % |
2020. 09. 01. | 58,20 % |
2020. 12. 01. | 58,50 % |
2021. 03. 01. | 58,00 % |
2021. 06. 01. | 59,30 % |
2021. 09. 01. | 59,70 % |
2021. 12. 01. | 59,80 % |
2022. 03. 01. | 59,90 % |
2022. 06. 01. | 59,80 % |
2022. 09. 01. | 60,00 % |
2022. 12. 01. | 60,30 % |
2023. 03. 01. | 60,80 % |
2023. 06. 01. | 60,90 % |
2023. 09. 01. | 61,10 % |
Munkaerő-részvételi ráta Története
Dátum | Érték |
---|---|
2023. 09. 01. | 61,1 % |
2023. 06. 01. | 60,9 % |
2023. 03. 01. | 60,8 % |
2022. 12. 01. | 60,3 % |
2022. 09. 01. | 60 % |
2022. 06. 01. | 59,8 % |
2022. 03. 01. | 59,9 % |
2021. 12. 01. | 59,8 % |
2021. 09. 01. | 59,7 % |
2021. 06. 01. | 59,3 % |
Hasonló makrogazdasági mutatók Munkaerő-részvételi ráta-hoz
Név | Jelenleg | Előző | Frekvencia |
---|---|---|---|
🇵🇹 Állásajánlatok | 10 073 | 9924 | Havi |
🇵🇹 Állásajánlatok aránya | 1,2 % | 1,3 % | Negyedév |
🇵🇹 Bérek | 1049 EUR/Month | 1046 EUR/Month | Negyedév |
🇵🇹 Bérnövekedés | 5,5 % | 5,9 % | Havi |
🇵🇹 Foglalkoztatási ráta | 56,9 % | 57,4 % | Negyedév |
🇵🇹 Foglalkoztatottak | 5,009 Mió. | 5,029 Mió. | Havi |
🇵🇹 Foglalkoztatottsági változás | 1,1 % | -0,1 % | Negyedév |
🇵🇹 Gyártási bérek | 132,61 points | 177,36 points | Havi |
🇵🇹 Hosszú távú munkanélküliségi ráta. | 2,3 % | 2,4 % | Negyedév |
🇵🇹 Ifiadalmi munkanélküliségi ráta | 22,9 % | 23,3 % | Havi |
🇵🇹 Minimálbérek | 956,67 EUR/Month | 956,67 EUR/Month | Negyedév |
🇵🇹 Munkaerőköltségek | 127,926 points | 143,73 points | Negyedév |
🇵🇹 Munkanélküli személyek | 340 500 | 338 000 | Havi |
🇵🇹 Munkanélküliség változása | -8068 persons | -6285 persons | Havi |
🇵🇹 Munkanélküliségi ráta | 6,7 % | 6,5 % | Havi |
🇵🇹 Népesség | 10,64 Mió. | 10,517 Mió. | Évente |
🇵🇹 Női nyugdíjkorhatár | 66,33 Years | 66,33 Years | Évente |
🇵🇹 Nyugdíjkorhatár férfiaknak | 66,33 Years | 66,33 Years | Évente |
🇵🇹 Részmunkaidő | 400 600 | 409 100 | Negyedév |
🇵🇹 Teljes munkaidős foglalkoztatás | 4,58 Mió. | 4,606 Mió. | Negyedév |
🇵🇹 Termelékenység | 113,257 points | 111,947 points | Negyedév |
A munkaerő-részvételi ráta azon személyek száma, akik foglalkoztatottak és munkanélküliek, de állást keresnek, osztva a teljes munkaképes korú lakossággal.
Makrooldalak más országok számára a Európa
- 🇦🇱Albánia
- 🇦🇹Ausztria
- 🇧🇾Fehéroroszország
- 🇧🇪Belgium
- 🇧🇦Bosznia-Hercegovina
- 🇧🇬Bulgária
- 🇭🇷Horvátország
- 🇨🇾Ciprus
- 🇨🇿Cseh Köztársaság
- 🇩🇰Dánia
- 🇪🇪Észtország
- 🇫🇴Feröer-szigetek
- 🇫🇮Finnország
- 🇫🇷Franciaország
- 🇩🇪Németország
- 🇬🇷Görögország
- 🇭🇺Magyarország
- 🇮🇸Izland
- 🇮🇪Írország
- 🇮🇹Olaszország
- 🇽🇰Koszovó
- 🇱🇻Lettország
- 🇱🇮Liechtenstein
- 🇱🇹Litvánia
- 🇱🇺Luxemburg
- 🇲🇰Észak-Macedónia
- 🇲🇹Málta
- 🇲🇩Moldva
- 🇲🇨Monaco
- 🇲🇪Montenegró
- 🇳🇱Hollandia
- 🇳🇴Norvégia
- 🇵🇱Lengyelország
- 🇷🇴Románia
- 🇷🇺Oroszország
- 🇷🇸Szerbia
- 🇸🇰Szlovákia
- 🇸🇮Szlovénia
- 🇪🇸Spanyolország
- 🇸🇪Svédország
- 🇨🇭Svájc
- 🇺🇦Ukrajna
- 🇬🇧Egyesült Királyság
- 🇦🇩Andorra
Mi a(z) Munkaerő-részvételi ráta?
A munkaerő-piaci részvételi ráta a gazdaság egy meghatározó mutatója, amely képes átfogó képet adni az ország munkaerő-piaci helyzetéről. Az Eulerpool weboldalnak célja, hogy részletes és átfogó makrogazdasági adatokat nyújtson, így a munkaerő-piaci részvételi ráta elemzése alapvető fontosságú számunkra. A munkaerő-piaci részvételi ráta azt mutatja meg, hogy az aktív munkaképes korú lakosság mekkora része vesz részt gazdaságilag aktívan, azaz dolgozik vagy aktívan keres munkát. Ez a mutató kifejezetten fontos, mivel számos gazdasági előrejelzés és elemzés alapját képezi. A munkaerő-piaci részvételi ráta számítása során az aktív munkaképes korú lakosság számát viszonyítják a teljes munkaképes korú lakosság számához. Az aktív munkaképes korú lakosság alatt általában a 15 és 64 év közöttieket értjük, de ez országonként változhat a nyugdíjkorhatár és más ország-specifikus tényezők függvényében. A részvételi ráta növekedése azt jelzi, hogy több ember vesz részt a munkaerőpiacon, ami általában a gazdasági növekedés és prosperitás jele. Ezzel szemben a részvételi ráta csökkenése arra utal, hogy kevesebb ember vesz részt aktívan a gazdaságban, ami számos okból eredhet, például demográfiai változások, képzettségi szint változása vagy a munkahelyek számának csökkenése következtében. A munkaerő-piaci részvételi ráta elemzésének jelentőségét több tényező is meghatározza. Elsőként, a magasabb részvételi ráta azt sugallja, hogy több ember rendelkezik munkával vagy keres munkát, ami erősebb gazdaságot és alacsonyabb munkanélküliségi rátát eredményezhet. Ezenkívül, a részvételi ráta segít megérteni a potenciális munkaerőpiaci tartalékokat, azaz azon embereket, akik potenciálisan beléphetnének a munkaerőpiacra, ha kedvezőbb feltételek állnának rendelkezésre. A munkaerő-piaci részvételi ráta nemcsak önmagában értelmezhető adat, hanem más gazdasági adatokkal együtt is jelentős betekintést nyújt a gazdasági helyzetbe. Például, ha a GDP növekszik, de a munkaerő-piaci részvételi ráta csökken, akkor azt jelentheti, hogy a gazdasági növekedés nem eredményezi a munkaerő-piaci lehetőségek bővülését. Ezzel szemben, ha mind a GDP, mind a részvételi ráta növekszik, az erős és fenntartható gazdasági növekedést jelez. A nemek közötti különbségek is fontos szempontot képeznek a munkaerő-piaci részvételi ráták vizsgálatakor. Számos országban a női munkaerő-piaci részvétel alacsonyabb a férfiakénál, ami kulturális, oktatási és társadalmi tényezőkre vezethető vissza. Az ilyen típusú adatok elemzése segíthet abban, hogy a kormányok és policy-makerek speciális intézkedéseket dolgozhassanak ki a női foglalkoztatottság növelése érdekében. Hasonlóan fontos a korcsoportok szerinti vizsgálat is. A fiatalok (15-24 év) munkaerő-piaci részvételi rátája gyakran alacsonyabb, amit gyakran az oktatásban való részvétel magas szintje magyaráz. Ugyanakkor az idősebb korosztály (55-64 év) részvétele is különbözhet, amelyet a nyugdíjazási szabályok, a munkahelyi körülmények vagy az egészségi állapot befolyásolhatnak. Az ilyen típusú korcsoportos bontás révén mélyebb megértést nyerhetünk arról, hogy mely korosztályokat kell különösen támogatni a foglalkoztatási politikák megtervezése során. Nemzetközi összehasonlítások révén is komoly betekintést nyerhetünk. A különböző országok munkaerő-piaci részvételi rátáinak összehasonlítása segít megérteni, hogy hol áll az adott ország a globális munkaerőpiaci spektrumban. Az OECD és az Eurostat által publikált adatok lehetővé teszik az ilyen típusú összehasonlító elemzéseket, amelyek értékesek lehetnek a gazdaságpolitikai döntéshozatalban. Az Eulerpool oldalán található részletes makrogazdasági adatok biztosítják, hogy a felhasználók széles körű és mélyreható elemzéseket végezzenek a munkaerő-piaci részvételi rátával kapcsolatban. Az adatok rendszeres frissítése és a különböző elemző eszközök támogatása révén a platform lehetőséget ad a gazdaság megértésére bármilyen szögből, legyen szó nemzeti, regionális vagy globális szintről. Összefoglalva, a munkaerő-piaci részvételi ráta egy összetett és sokdimenziós mutató, amely alapvető szerepet játszik a gazdasági elemzésekben és előrejelzésekben. A részletekbe menő elemzés révén képesek vagyunk mélyebb betekintést nyerni az ország gazdasági helyzetébe, és azonosítani azokat a területeket, ahol javításokra lehet szükség. Az Eulerpool célkitűzése, hogy ezeket az adatokat elérhetővé és érthetővé tegye mindenki számára, aki érdeklődik a gazdasági folyamatok iránt, ezzel is hozzájárulva egy jobban működő és átlátható munkaerőpiac kialakításához.