Tedd meg életed legjobb befektetéseit.

2 eurótól biztosítható
Analyse
Profil
🇮🇸

Izland Részmunkaidős foglalkoztatás

Árfolyam

40 400
Változás +/-
+1000
Változás %
+2,51 %

A Részmunkaidős foglalkoztatás jelenlegi értéke Izland-ban 40 400 . A Részmunkaidős foglalkoztatás Izland-ban 2023. 12. 01.-án/-én 40 400 -ra emelkedett, miután 2023. 09. 01.-án/-én 39 400 volt. 1998. 06. 01. és 2024. 03. 01. között az átlagos GDP Izland-ban 37 738,20 volt. A valaha elért legmagasabb értéket 2022. 12. 01.-án/-én, 48 200,00 -val/-vel érték el, míg a legalacsonyabb értéket 2005. 09. 01.-án/-én 28 000,00 -val/-vel rögzítették.

Forrás: EUROSTAT

Részmunkaidős foglalkoztatás

  • Max

Részmunkaidő

Részmunkaidős foglalkoztatás Története

DátumÉrték
2023. 12. 01.40 400
2023. 09. 01.39 400
2023. 06. 01.42 100
2023. 03. 01.45 700
2022. 12. 01.48 200
2022. 09. 01.42 100
2022. 06. 01.37 400
2022. 03. 01.47 200
2021. 12. 01.44 500
2021. 09. 01.38 000
1
2
3
4
5
...
9

Hasonló makrogazdasági mutatók Részmunkaidős foglalkoztatás-hoz

NévJelenlegElőzőFrekvencia
🇮🇸
Állásajánlatok
229 223 Havi
🇮🇸
Állásajánlatok aránya
3 %2,7 %Negyedév
🇮🇸
Bérek
868 000 ISK/Month809 000 ISK/MonthÉvente
🇮🇸
Bérnövekedés
0,1 %0,4 %Havi
🇮🇸
Foglalkoztatási ráta
79 %80 %Havi
🇮🇸
Foglalkoztatottak
230 400 231 800 Havi
🇮🇸
Hosszú távú munkanélküliségi ráta.
0,3 %0,5 %Évente
🇮🇸
Ifiadalmi munkanélküliségi ráta
6,7 %7,2 %Havi
🇮🇸
Munkanélküli személyek
7700 5700 Havi
🇮🇸
Munkanélküliségi ráta
3,2 %2,5 %Havi
🇮🇸
Munkavállalási arány
83,5 %83,6 %Havi
🇮🇸
Népesség
398 900 387 800 Évente
🇮🇸
Női nyugdíjkorhatár
67 Years67 YearsÉvente
🇮🇸
Nyugdíjkorhatár férfiaknak
67 Years67 YearsÉvente
🇮🇸
Teljes munkaidős foglalkoztatás
163 200 167 800 Negyedév

Mi a(z) Részmunkaidős foglalkoztatás?

A 'Részmunkaidős Foglalkoztatás' Makrogazdasági Kategória Szakmai SEO-optimalizált Leírása A részmunkaidős foglalkoztatás a munkaerőpiac egyik jelentős szegmense, amely számos gazdasági, társadalmi és makrogazdasági tényezőre van hatással. Az Eulerpool weboldal a makrogazdasági adatok megjelenítésével foglalkozik, ennek keretében fontosnak tartjuk bemutatni a részmunkaidős foglalkoztatás jellemzőit, kihívásait és hatásait. A részmunkaidős foglalkoztatás olyan munkavállalási forma, ahol az alkalmazott heti munkaideje kevesebb, mint a teljes munkaidős foglalkoztatásra vonatkozó törvényi előírás. Ez a foglalkoztatási forma különösen népszerű a diákok, kismamák, nyugdíjasok, valamint azok körében, akik valamilyen okból nem tudnak vagy nem akarnak teljes munkaidőben dolgozni. A részmunkaidős állások jellemzői közé tartoznak a rugalmas munkaidő-beosztás, a rövidebb munkaórák, és gyakran a részleges juttatások is. A részmunkaidős foglalkoztatásnak számos gazdasági előnye van. Egyrészt hozzájárul a munkanélküliség csökkentéséhez, hiszen olyan személyek számára is lehetőséget biztosít a munkavállalásra, akik különféle okok miatt nem tudnak teljes munkaidőben elhelyezkedni. Másrészt elősegíti a munkaerő-piaci rugalmasságot, mivel lehetőséget biztosít a vállalatok számára munkaerő-állományuk rugalmas bővítésére vagy csökkentésére a piaci körülmények változásának megfelelően. A részmunkaidős foglalkoztatás tehát nem csupán az egyén szintjén jelent előnyt, hanem makrogazdasági szinten is fontos szerepet játszik. A gazdasági növekedés szempontjából a részmunkaidős foglalkoztatás hozzájárul a munkaerő-kínálat növeléséhez, ami különösen fontos a fejlett országokban, ahol az öregedő népesség és a csökkenő születésszám miatt egyre nagyobb kihívást jelent a munkaerőpiac fenntarthatósága. Ugyanakkor a részmunkaidős foglalkoztatásnak vannak kihívásai és korlátai is. A részmunkaidős dolgozók általában alacsonyabb órabért kapnak, mint teljes munkaidős társaik, és sok esetben nem részesülnek ugyanazokban a juttatásokban, mint például a nyugdíjjárulék vagy az egészségbiztosítás. Emellett a részmunkaidős foglalkoztatás gyakran összefügg az atipikus foglalkoztatási formákkal, mint például a szerződéses vagy ideiglenes munkák, amelyek bizonytalanságot és alacsonyabb munkahelyi biztonságot jelentenek a munkavállalók számára. Makrogazdasági szinten a részmunkaidős foglalkoztatás hatása összetett. Gazdasági recesszió idején a vállalatok gyakran csökkentik a teljes munkaidős állások számát, és részmunkaidős foglalkoztatottakat alkalmaznak, hogy rugalmasabban reagálhassanak a piaci változásokra. Ez átmenetileg csökkentheti a feszültségeket a munkaerőpiacon, de hosszabb távon kedvezőtlen hatással lehet a fogyasztásra, mivel a részmunkaidős dolgozók alacsonyabb jövedelmükkel kevesebbet költenek. Egy másik fontos szempont a részmunkaidős foglalkoztatás tekintetében a munkaidő megoszlása. A részmunkaidős munkahelyek lehetőséget adnak a munka és a magánélet jobb egyensúlyára. Sok esetben a részmunkaidős állások teszik lehetővé az anyák visszatérését a munkaerőpiacra a gyermekgondozási időszak után, vagy a friss nyugdíjasok számára, hogy aktívak maradjanak és kiegészítő jövedelmet szerezzenek. Ebből a szempontból a részmunkaidős foglalkoztatás hozzájárulhat a társadalmi kohézió javításához és a szociális ellátórendszerek terheinek csökkentéséhez. Részmunkaidős állások kialakítása és támogatása szempontjából a politika és a szabályozási környezet is kulcsfontosságú. A részmunkaidős foglalkoztatás növelése érdekében fontos a megfelelő jogi és szabályozási keretek kialakítása, amelyek biztosítják a részmunkaidős dolgozók jogainak védelmét és a méltányos bérezést. Emellett szükség van aktív munkaerőpiaci politikákra is, amelyek ösztönzik a részmunkaidős munkalehetőségek teremtését és támogatják az atipikus foglalkoztatási formák rugalmas kezelését. Összefoglalva, a részmunkaidős foglalkoztatás egy sokoldalú és jelentős munkavállalási forma, amely számos gazdasági és társadalmi előnnyel jár. Bár kihívásokkal is szembesül, megfelelő politikai és szabályozási keretek között hatékonyan hozzájárulhat a munkaerőpiac dinamizmusának növeléséhez és a makrogazdasági stabilitás megőrzéséhez. Az Eulerpool weboldalon elkötelezettek vagyunk az iránt, hogy objektív és átfogó adatokat biztosítsunk a részmunkaidős foglalkoztatás alakulásáról, hogy felhasználóink megalapozott döntéseket hozhassanak gazdasági tevékenységeik során.