Tedd meg életed legjobb befektetéseit.
2 eurótól biztosítható Izland Kórházak
Árfolyam
A Kórházak jelenlegi értéke Izland országban 21,83 Mió. per one people. A Kórházak Izland országban 21,83 Mió. per one people értékre csökkent 2020. 12. 01. dátummal, miután 2019. 12. 01. dátumon 22,19 Mió. per one people volt. 1985. 12. 31. és 2020. 12. 31. között az átlagos GDP Izland országban 62,82 Mió. per one people volt. A rekordmagas értéket 1985. 12. 31. dátummal érte el 103,56 Mió. per one people értékkel, míg a legalacsonyabb értéket 2020. 12. 31. dátummal rögzítették, 21,83 Mió. per one people értékkel.
Kórházak ·
Max
Kórházak | |
---|---|
1985. 12. 01. | 103,56 Mió. per one people |
1986. 12. 01. | 102,80 Mió. per one people |
1987. 12. 01. | 101,68 Mió. per one people |
1988. 12. 01. | 100,10 Mió. per one people |
1989. 12. 01. | 98,87 Mió. per one people |
1990. 12. 01. | 98,11 Mió. per one people |
1991. 12. 01. | 96,98 Mió. per one people |
1992. 12. 01. | 95,76 Mió. per one people |
1993. 12. 01. | 94,80 Mió. per one people |
1994. 12. 01. | 93,98 Mió. per one people |
1995. 12. 01. | 89,73 Mió. per one people |
1996. 12. 01. | 89,25 Mió. per one people |
1997. 12. 01. | 88,52 Mió. per one people |
1998. 12. 01. | 87,58 Mió. per one people |
1999. 12. 01. | 82,92 Mió. per one people |
2000. 12. 01. | 78,23 Mió. per one people |
2001. 12. 01. | 70,18 Mió. per one people |
2002. 12. 01. | 69,56 Mió. per one people |
2003. 12. 01. | 69,08 Mió. per one people |
2004. 12. 01. | 68,48 Mió. per one people |
2005. 12. 01. | 67,40 Mió. per one people |
2007. 12. 01. | 28,89 Mió. per one people |
2008. 12. 01. | 28,35 Mió. per one people |
2009. 12. 01. | 28,26 Mió. per one people |
2010. 12. 01. | 28,30 Mió. per one people |
2011. 12. 01. | 25,08 Mió. per one people |
2012. 12. 01. | 24,94 Mió. per one people |
2013. 12. 01. | 24,71 Mió. per one people |
2014. 12. 01. | 24,44 Mió. per one people |
2015. 12. 01. | 24,18 Mió. per one people |
2016. 12. 01. | 23,85 Mió. per one people |
2017. 12. 01. | 23,30 Mió. per one people |
2018. 12. 01. | 22,68 Mió. per one people |
2019. 12. 01. | 22,19 Mió. per one people |
2020. 12. 01. | 21,83 Mió. per one people |
Kórházak Története
Dátum | Érték |
---|---|
2020. 12. 01. | 21,83 Mió. per one people |
2019. 12. 01. | 22,19 Mió. per one people |
2018. 12. 01. | 22,68 Mió. per one people |
2017. 12. 01. | 23,3 Mió. per one people |
2016. 12. 01. | 23,85 Mió. per one people |
2015. 12. 01. | 24,18 Mió. per one people |
2014. 12. 01. | 24,44 Mió. per one people |
2013. 12. 01. | 24,71 Mió. per one people |
2012. 12. 01. | 24,94 Mió. per one people |
2011. 12. 01. | 25,08 Mió. per one people |
Hasonló makrogazdasági mutatók Kórházak-hoz
Név | Jelenleg | Előző | Frekvencia |
---|---|---|---|
🇮🇸 Ápolónők | 15,1 per 1000 people | 14,95 per 1000 people | Évente |
🇮🇸 intenzív terápiás ágyak | 2,32 per 1000 people | 2,27 per 1000 people | Évente |
🇮🇸 Kórházi ágyak | 2,84 per 1000 people | 2,8 per 1000 people | Évente |
🇮🇸 Orvosok | 4,45 per 1000 people | 4,38 per 1000 people | Évente |
Makrooldalak más országok számára a Európa
- 🇦🇱Albánia
- 🇦🇹Ausztria
- 🇧🇾Fehéroroszország
- 🇧🇪Belgium
- 🇧🇦Bosznia-Hercegovina
- 🇧🇬Bulgária
- 🇭🇷Horvátország
- 🇨🇾Ciprus
- 🇨🇿Cseh Köztársaság
- 🇩🇰Dánia
- 🇪🇪Észtország
- 🇫🇴Feröer-szigetek
- 🇫🇮Finnország
- 🇫🇷Franciaország
- 🇩🇪Németország
- 🇬🇷Görögország
- 🇭🇺Magyarország
- 🇮🇪Írország
- 🇮🇹Olaszország
- 🇽🇰Koszovó
- 🇱🇻Lettország
- 🇱🇮Liechtenstein
- 🇱🇹Litvánia
- 🇱🇺Luxemburg
- 🇲🇰Észak-Macedónia
- 🇲🇹Málta
- 🇲🇩Moldva
- 🇲🇨Monaco
- 🇲🇪Montenegró
- 🇳🇱Hollandia
- 🇳🇴Norvégia
- 🇵🇱Lengyelország
- 🇵🇹Portugália
- 🇷🇴Románia
- 🇷🇺Oroszország
- 🇷🇸Szerbia
- 🇸🇰Szlovákia
- 🇸🇮Szlovénia
- 🇪🇸Spanyolország
- 🇸🇪Svédország
- 🇨🇭Svájc
- 🇺🇦Ukrajna
- 🇬🇧Egyesült Királyság
- 🇦🇩Andorra
Mi a(z) Kórházak?
A „kórházak” kategória szerepe a makrogazdasági elemzésekben mindig kiemelkedő jelentőséggel bír. Az Eulerpool célja, hogy részletesen bemutassa és elemezze a kórházak gazdasági hatásait, amelyek messze túlmutatnak az egészségügyi szektoron, és alapvető hatással vannak a nemzetgazdaság egészére. A kórházak makrogazdasági hatásai mélységesen összetettek és sokrétűek. Elsőként érdemes megérteni, hogy a kórházak nem csupán az egészségügyi ellátás alapkövei, hanem kulcsszerepet játszanak a munkaerőpiacon is. Magyarországon számos ember dolgozik kórházakban, beleértve orvosokat, ápolókat, adminisztratív személyzetet és technikai támogatókat. Ezek a munkahelyek nemcsak az egyének és családjaik megélhetését biztosítják, hanem jelentős mértékben hozzájárulnak a helyi és nemzeti gazdaság növekedéséhez. A kórházak közvetlen gazdasági hatásain túl figyelmet érdemel közvetett hatásaik is. A kórházak által generált kereslet más ágazatokban is érezhető. Az egészségügyi ellátáshoz szükséges anyagok, gyógyszerek, berendezések, és különféle szolgáltatások iránti igény mind hozzájárulnak a gazdaság sokszínűségéhez és dinamizmusához. Egy kórház működése például beszállítók egész láncolatát támogatja, a takarítószolgáltatásoktól kezdve a csúcstechnológiájú orvosi eszközökig. Egy másik lényeges makrogazdasági tényező a kórházak által nyújtott egészségügyi infrastruktúra fejlettsége. Az egészségügyi szektor állapota közvetlen hatással van a munkaképes lakosság egészségére és produktivitására. Egy egészséges társadalom hatékonyabban és produktívabban működik, ami hosszabb távon elősegíti a GDP növekedését. A betegségek és a munkaképesség csökkenése jelentős gazdasági költségekkel járnak, beleértve a termelékenység csökkenését és a munkaerő elvesztését. Makrogazdasági szempontból a kórházak beruházásai is jelentős hatással bírnak. Nagyobb kórházi projektek, mint például új épületek felhúzása vagy meglévők korszerűsítése, nemcsak az építőiparban generálnak munkahelyeket, hanem hosszabb távon javítják a régió egészségügyi infrastruktúráját és növelik az életszínvonalat. Ezek az infrastruktúrafejlesztések vonzóbbá teszik a területet nemcsak a befektetők, hanem a lakosság számára is. A kórházak finanszírozása különösen nagy szerepet játszik a költségvetési politikában. Az egészségügyi kiadások a legtöbb országban, így Magyarországon is, jelentős részét képezik az állami költségvetésnek. A kórházak állami támogatása mellett a magánszektor és különböző biztosítási rendszerek finanszírozási modelljei is részei a komplex rendszernek. Az egészségügyi kiadások megfelelő menedzselése és célzott felhasználása alapvető jelentőségű, hogy a rendelkezésre álló források hatékonyan hozzájáruljanak a társadalom jólétéhez. Egy másik fontos tényező, amely a kórházak gazdasági jelentőségét tükrözi, az orvosi turizmus. Magyarországon egyre több külföldi beteg érkezik, hogy magas színvonalú és költséghatékony egészségügyi ellátásban részesüljön. Az orvosi turizmus nemcsak bevételt generál a kórházak számára, hanem hozzájárul az ország devizabevételeihez is. Az orvosi turizmus emellett pozitívan hat a helyi szolgáltatásokra, mint például a vendéglátóipar, szálláshelyek és egyéb turisztikai szolgáltatások. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a kórházak szerepét a kutatás-fejlesztési tevékenységekben sem. Az orvosi és egészségügyi kutatások, valamint a biotechnológiai fejlesztések alapvetően javítják az egészségügyi szolgáltatások minőségét és hatékonyságát. A kutatás és innováció központjai, amelyek kórházakhoz kapcsolódnak, különösen jelentős hatással vannak a gazdaságra, mivel új technológiákat és kezelési módszereket vezetnek be, amelyek hosszabb távon csökkenthetik az egészségügyi ellátás költségeit és növelhetik annak hatékonyságát. A kórházak környezeti és társadalmi hatásai szintén figyelmet érdemelnek. A fenntarthatóság és a környezetvédelmi szempontok egyre hangsúlyosabb szerepet kapnak a modern kórházak működésében. Az energiatakarékosság, az újrahasznosítás, és a környezetbarát technológiák bevezetése hozzájárul a hosszú távú fenntarthatósághoz és a közösségek egészségének megőrzéséhez. Összességében elmondható, hogy a kórházak kulcsszereplők a nemzetgazdaságban, és hatásuk messze túlmutat az egészségügyi szektor határain. Az Eulerpool feladata, hogy ezen összetett és sokrétű hatásokat részletekbe menően vizsgálja és közérthetően bemutassa. A kórházak működésének, finanszírozásának és fejlesztésének gazdasági hatásai nélkülözhetetlenek a gazdaság stabilitása és növekedése szempontjából, és alapvetően hozzájárulnak a társadalom jólétéhez és egészségéhez.