Tedd meg életed legjobb befektetéseit.
2 eurótól biztosítható Hollandia Részmunkaidős foglalkoztatás
Árfolyam
A Hollandia jelenlegi Részmunkaidős foglalkoztatás értéke 3,96 Mió. . A Részmunkaidős foglalkoztatás Hollandia-ban 2024. 03. 01.-én/-án 3,96 Mió. -ra/-re csökkent, miután 2023. 12. 01.-én/-án még 4,003 Mió. volt. 1998. 06. 01. és 2024. 06. 01. között Hollandia átlagos GDP-je 3,88 Mió. volt. A rekordmagas értéket 2020. 12. 01.-án/-én értük el, 4,45 Mió. -ral/-rel, míg a legalacsonyabb értéket 1998. 06. 01. -én/-án rögzítettük, 2,82 Mió. -val/-vel.
Részmunkaidős foglalkoztatás ·
Max
Részmunkaidő | |
---|---|
1998. 06. 01. | 2,82 Mió. |
1999. 06. 01. | 2,95 Mió. |
2000. 03. 01. | 3,13 Mió. |
2000. 06. 01. | 3,20 Mió. |
2000. 09. 01. | 3,24 Mió. |
2000. 12. 01. | 3,33 Mió. |
2001. 03. 01. | 3,34 Mió. |
2001. 06. 01. | 3,35 Mió. |
2001. 09. 01. | 3,33 Mió. |
2001. 12. 01. | 3,39 Mió. |
2002. 03. 01. | 3,44 Mió. |
2002. 06. 01. | 3,51 Mió. |
2002. 09. 01. | 3,54 Mió. |
2002. 12. 01. | 3,60 Mió. |
2003. 03. 01. | 3,56 Mió. |
2003. 06. 01. | 3,60 Mió. |
2003. 09. 01. | 3,61 Mió. |
2003. 12. 01. | 3,59 Mió. |
2004. 03. 01. | 3,60 Mió. |
2004. 06. 01. | 3,62 Mió. |
2004. 09. 01. | 3,61 Mió. |
2004. 12. 01. | 3,64 Mió. |
2005. 03. 01. | 3,63 Mió. |
2005. 06. 01. | 3,66 Mió. |
2005. 09. 01. | 3,67 Mió. |
2005. 12. 01. | 3,69 Mió. |
2006. 03. 01. | 3,71 Mió. |
2006. 06. 01. | 3,73 Mió. |
2006. 09. 01. | 3,72 Mió. |
2006. 12. 01. | 3,76 Mió. |
2007. 03. 01. | 3,79 Mió. |
2007. 06. 01. | 3,87 Mió. |
2007. 09. 01. | 3,89 Mió. |
2007. 12. 01. | 3,92 Mió. |
2008. 03. 01. | 3,95 Mió. |
2008. 06. 01. | 3,95 Mió. |
2008. 09. 01. | 3,96 Mió. |
2008. 12. 01. | 4,00 Mió. |
2009. 03. 01. | 4,02 Mió. |
2009. 06. 01. | 4,03 Mió. |
2009. 09. 01. | 4,03 Mió. |
2009. 12. 01. | 4,02 Mió. |
2010. 03. 01. | 3,91 Mió. |
2010. 06. 01. | 3,99 Mió. |
2010. 09. 01. | 3,99 Mió. |
2010. 12. 01. | 3,99 Mió. |
2011. 03. 01. | 3,92 Mió. |
2011. 06. 01. | 3,93 Mió. |
2011. 09. 01. | 3,93 Mió. |
2011. 12. 01. | 3,98 Mió. |
2012. 03. 01. | 3,96 Mió. |
2012. 06. 01. | 4,00 Mió. |
2012. 09. 01. | 4,01 Mió. |
2012. 12. 01. | 4,04 Mió. |
2013. 03. 01. | 4,04 Mió. |
2013. 06. 01. | 4,06 Mió. |
2013. 09. 01. | 4,02 Mió. |
2013. 12. 01. | 4,03 Mió. |
2014. 03. 01. | 3,95 Mió. |
2014. 06. 01. | 3,98 Mió. |
2014. 09. 01. | 3,96 Mió. |
2014. 12. 01. | 4,03 Mió. |
2015. 03. 01. | 4,04 Mió. |
2015. 06. 01. | 4,07 Mió. |
2015. 09. 01. | 4,06 Mió. |
2015. 12. 01. | 4,05 Mió. |
2016. 03. 01. | 4,05 Mió. |
2016. 06. 01. | 4,09 Mió. |
2016. 09. 01. | 4,10 Mió. |
2016. 12. 01. | 4,10 Mió. |
2017. 03. 01. | 4,13 Mió. |
2017. 06. 01. | 4,17 Mió. |
2017. 09. 01. | 4,17 Mió. |
2017. 12. 01. | 4,23 Mió. |
2018. 03. 01. | 4,23 Mió. |
2018. 06. 01. | 4,29 Mió. |
2018. 09. 01. | 4,29 Mió. |
2018. 12. 01. | 4,32 Mió. |
2019. 03. 01. | 4,33 Mió. |
2019. 06. 01. | 4,36 Mió. |
2019. 09. 01. | 4,38 Mió. |
2019. 12. 01. | 4,38 Mió. |
2020. 03. 01. | 4,43 Mió. |
2020. 06. 01. | 4,37 Mió. |
2020. 09. 01. | 4,38 Mió. |
2020. 12. 01. | 4,45 Mió. |
2021. 03. 01. | 3,73 Mió. |
2021. 06. 01. | 3,74 Mió. |
2021. 09. 01. | 3,84 Mió. |
2021. 12. 01. | 3,85 Mió. |
2022. 03. 01. | 3,83 Mió. |
2022. 06. 01. | 3,89 Mió. |
2022. 09. 01. | 3,90 Mió. |
2022. 12. 01. | 3,96 Mió. |
2023. 03. 01. | 3,94 Mió. |
2023. 06. 01. | 3,98 Mió. |
2023. 09. 01. | 3,98 Mió. |
2023. 12. 01. | 4,00 Mió. |
2024. 03. 01. | 3,96 Mió. |
Részmunkaidős foglalkoztatás Története
Dátum | Érték |
---|---|
2024. 03. 01. | 3,96 Mió. |
2023. 12. 01. | 4,003 Mió. |
2023. 09. 01. | 3,977 Mió. |
2023. 06. 01. | 3,977 Mió. |
2023. 03. 01. | 3,944 Mió. |
2022. 12. 01. | 3,958 Mió. |
2022. 09. 01. | 3,9 Mió. |
2022. 06. 01. | 3,892 Mió. |
2022. 03. 01. | 3,83 Mió. |
2021. 12. 01. | 3,846 Mió. |
Hasonló makrogazdasági mutatók Részmunkaidős foglalkoztatás-hoz
Név | Jelenleg | Előző | Frekvencia |
---|---|---|---|
🇳🇱 Állásajánlatok | 413 000 | 389 200 | Negyedév |
🇳🇱 Állásajánlatok aránya | 4,4 % | 4,2 % | Negyedév |
🇳🇱 Bérek | 3458,33 EUR/Month | 3250 EUR/Month | Évente |
🇳🇱 Bérnövekedés | 6,6 % | 6,9 % | Havi |
🇳🇱 Foglalkoztatási ráta | 82,1 % | 82,5 % | Negyedév |
🇳🇱 Foglalkoztatottak | 9,821 Mió. | 9,81 Mió. | Havi |
🇳🇱 Foglalkoztatottsági változás | 0,2 % | 0,4 % | Negyedév |
🇳🇱 Gyártási bérek | 119,4 points | 119,5 points | Havi |
🇳🇱 Hosszú távú munkanélküliségi ráta. | 0,5 % | 0,5 % | Negyedév |
🇳🇱 Ifiadalmi munkanélküliségi ráta | 8,6 % | 8,4 % | Havi |
🇳🇱 Minimálbérek | 2069,96 EUR/Month | 1995 EUR/Month | Negyedév |
🇳🇱 Munkaerőköltségek | 129,8 points | 121,3 points | Negyedév |
🇳🇱 Munkanélküli személyek | 377 000 | 374 000 | Havi |
🇳🇱 Munkanélküliségi ráta | 3,7 % | 3,7 % | Havi |
🇳🇱 Munkavállalási arány | 76,2 % | 76,2 % | Havi |
🇳🇱 Népesség | 17,81 Mió. | 17,59 Mió. | Évente |
🇳🇱 Női nyugdíjkorhatár | 67 Years | 66,83 Years | Évente |
🇳🇱 Nyugdíjkorhatár férfiaknak | 67 Years | 66,83 Years | Évente |
🇳🇱 Teljes munkaidős foglalkoztatás | 5,312 Mió. | 5,312 Mió. | Negyedév |
🇳🇱 Termelékenység | 102,79 points | 103,11 points | Negyedév |
Makrooldalak más országok számára a Európa
- 🇦🇱Albánia
- 🇦🇹Ausztria
- 🇧🇾Fehéroroszország
- 🇧🇪Belgium
- 🇧🇦Bosznia-Hercegovina
- 🇧🇬Bulgária
- 🇭🇷Horvátország
- 🇨🇾Ciprus
- 🇨🇿Cseh Köztársaság
- 🇩🇰Dánia
- 🇪🇪Észtország
- 🇫🇴Feröer-szigetek
- 🇫🇮Finnország
- 🇫🇷Franciaország
- 🇩🇪Németország
- 🇬🇷Görögország
- 🇭🇺Magyarország
- 🇮🇸Izland
- 🇮🇪Írország
- 🇮🇹Olaszország
- 🇽🇰Koszovó
- 🇱🇻Lettország
- 🇱🇮Liechtenstein
- 🇱🇹Litvánia
- 🇱🇺Luxemburg
- 🇲🇰Észak-Macedónia
- 🇲🇹Málta
- 🇲🇩Moldva
- 🇲🇨Monaco
- 🇲🇪Montenegró
- 🇳🇴Norvégia
- 🇵🇱Lengyelország
- 🇵🇹Portugália
- 🇷🇴Románia
- 🇷🇺Oroszország
- 🇷🇸Szerbia
- 🇸🇰Szlovákia
- 🇸🇮Szlovénia
- 🇪🇸Spanyolország
- 🇸🇪Svédország
- 🇨🇭Svájc
- 🇺🇦Ukrajna
- 🇬🇧Egyesült Királyság
- 🇦🇩Andorra
Mi a(z) Részmunkaidős foglalkoztatás?
A 'Részmunkaidős Foglalkoztatás' Makrogazdasági Kategória Szakmai SEO-optimalizált Leírása A részmunkaidős foglalkoztatás a munkaerőpiac egyik jelentős szegmense, amely számos gazdasági, társadalmi és makrogazdasági tényezőre van hatással. Az Eulerpool weboldal a makrogazdasági adatok megjelenítésével foglalkozik, ennek keretében fontosnak tartjuk bemutatni a részmunkaidős foglalkoztatás jellemzőit, kihívásait és hatásait. A részmunkaidős foglalkoztatás olyan munkavállalási forma, ahol az alkalmazott heti munkaideje kevesebb, mint a teljes munkaidős foglalkoztatásra vonatkozó törvényi előírás. Ez a foglalkoztatási forma különösen népszerű a diákok, kismamák, nyugdíjasok, valamint azok körében, akik valamilyen okból nem tudnak vagy nem akarnak teljes munkaidőben dolgozni. A részmunkaidős állások jellemzői közé tartoznak a rugalmas munkaidő-beosztás, a rövidebb munkaórák, és gyakran a részleges juttatások is. A részmunkaidős foglalkoztatásnak számos gazdasági előnye van. Egyrészt hozzájárul a munkanélküliség csökkentéséhez, hiszen olyan személyek számára is lehetőséget biztosít a munkavállalásra, akik különféle okok miatt nem tudnak teljes munkaidőben elhelyezkedni. Másrészt elősegíti a munkaerő-piaci rugalmasságot, mivel lehetőséget biztosít a vállalatok számára munkaerő-állományuk rugalmas bővítésére vagy csökkentésére a piaci körülmények változásának megfelelően. A részmunkaidős foglalkoztatás tehát nem csupán az egyén szintjén jelent előnyt, hanem makrogazdasági szinten is fontos szerepet játszik. A gazdasági növekedés szempontjából a részmunkaidős foglalkoztatás hozzájárul a munkaerő-kínálat növeléséhez, ami különösen fontos a fejlett országokban, ahol az öregedő népesség és a csökkenő születésszám miatt egyre nagyobb kihívást jelent a munkaerőpiac fenntarthatósága. Ugyanakkor a részmunkaidős foglalkoztatásnak vannak kihívásai és korlátai is. A részmunkaidős dolgozók általában alacsonyabb órabért kapnak, mint teljes munkaidős társaik, és sok esetben nem részesülnek ugyanazokban a juttatásokban, mint például a nyugdíjjárulék vagy az egészségbiztosítás. Emellett a részmunkaidős foglalkoztatás gyakran összefügg az atipikus foglalkoztatási formákkal, mint például a szerződéses vagy ideiglenes munkák, amelyek bizonytalanságot és alacsonyabb munkahelyi biztonságot jelentenek a munkavállalók számára. Makrogazdasági szinten a részmunkaidős foglalkoztatás hatása összetett. Gazdasági recesszió idején a vállalatok gyakran csökkentik a teljes munkaidős állások számát, és részmunkaidős foglalkoztatottakat alkalmaznak, hogy rugalmasabban reagálhassanak a piaci változásokra. Ez átmenetileg csökkentheti a feszültségeket a munkaerőpiacon, de hosszabb távon kedvezőtlen hatással lehet a fogyasztásra, mivel a részmunkaidős dolgozók alacsonyabb jövedelmükkel kevesebbet költenek. Egy másik fontos szempont a részmunkaidős foglalkoztatás tekintetében a munkaidő megoszlása. A részmunkaidős munkahelyek lehetőséget adnak a munka és a magánélet jobb egyensúlyára. Sok esetben a részmunkaidős állások teszik lehetővé az anyák visszatérését a munkaerőpiacra a gyermekgondozási időszak után, vagy a friss nyugdíjasok számára, hogy aktívak maradjanak és kiegészítő jövedelmet szerezzenek. Ebből a szempontból a részmunkaidős foglalkoztatás hozzájárulhat a társadalmi kohézió javításához és a szociális ellátórendszerek terheinek csökkentéséhez. Részmunkaidős állások kialakítása és támogatása szempontjából a politika és a szabályozási környezet is kulcsfontosságú. A részmunkaidős foglalkoztatás növelése érdekében fontos a megfelelő jogi és szabályozási keretek kialakítása, amelyek biztosítják a részmunkaidős dolgozók jogainak védelmét és a méltányos bérezést. Emellett szükség van aktív munkaerőpiaci politikákra is, amelyek ösztönzik a részmunkaidős munkalehetőségek teremtését és támogatják az atipikus foglalkoztatási formák rugalmas kezelését. Összefoglalva, a részmunkaidős foglalkoztatás egy sokoldalú és jelentős munkavállalási forma, amely számos gazdasági és társadalmi előnnyel jár. Bár kihívásokkal is szembesül, megfelelő politikai és szabályozási keretek között hatékonyan hozzájárulhat a munkaerőpiac dinamizmusának növeléséhez és a makrogazdasági stabilitás megőrzéséhez. Az Eulerpool weboldalon elkötelezettek vagyunk az iránt, hogy objektív és átfogó adatokat biztosítsunk a részmunkaidős foglalkoztatás alakulásáról, hogy felhasználóink megalapozott döntéseket hozhassanak gazdasági tevékenységeik során.