Tedd meg életed legjobb befektetéseit.
2 eurótól biztosítható Norvégia Kormányzati kiadások
Árfolyam
A Norvégia jelenlegi Kormányzati kiadások értéke 257,409 milliárd NOK. A Norvégia Kormányzati kiadások 2023. 12. 01.-re 257,409 milliárd NOK-ra növekedett, miután 2023. 09. 01. 254,936 milliárd NOK volt. 1978. 03. 01. és 2024. 03. 01. között a GDP átlaga Norvégia-ban 163,71 milliárd NOK volt. A valaha mért legmagasabb értéket 2024. 03. 01. érték el, 258,80 milliárd NOK, míg a legalacsonyabb értéket 1978. 06. 01. mérték, 80,27 milliárd NOK.
Kormányzati kiadások ·
Max
Állami kiadások | |
---|---|
1978. 03. 01. | 81,77 milliárd NOK |
1978. 06. 01. | 80,27 milliárd NOK |
1978. 09. 01. | 82,41 milliárd NOK |
1978. 12. 01. | 83,50 milliárd NOK |
1979. 03. 01. | 84,24 milliárd NOK |
1979. 06. 01. | 86,03 milliárd NOK |
1979. 09. 01. | 86,77 milliárd NOK |
1979. 12. 01. | 87,59 milliárd NOK |
1980. 03. 01. | 88,99 milliárd NOK |
1980. 06. 01. | 89,16 milliárd NOK |
1980. 09. 01. | 90,28 milliárd NOK |
1980. 12. 01. | 91,24 milliárd NOK |
1981. 03. 01. | 91,42 milliárd NOK |
1981. 06. 01. | 92,92 milliárd NOK |
1981. 09. 01. | 93,39 milliárd NOK |
1981. 12. 01. | 94,14 milliárd NOK |
1982. 03. 01. | 94,03 milliárd NOK |
1982. 06. 01. | 95,41 milliárd NOK |
1982. 09. 01. | 95,75 milliárd NOK |
1982. 12. 01. | 95,85 milliárd NOK |
1983. 03. 01. | 98,77 milliárd NOK |
1983. 06. 01. | 96,73 milliárd NOK |
1983. 09. 01. | 97,72 milliárd NOK |
1983. 12. 01. | 99,32 milliárd NOK |
1984. 03. 01. | 98,01 milliárd NOK |
1984. 06. 01. | 99,67 milliárd NOK |
1984. 09. 01. | 100,17 milliárd NOK |
1984. 12. 01. | 100,65 milliárd NOK |
1985. 03. 01. | 101,00 milliárd NOK |
1985. 06. 01. | 102,09 milliárd NOK |
1985. 09. 01. | 102,84 milliárd NOK |
1985. 12. 01. | 103,23 milliárd NOK |
1986. 03. 01. | 104,78 milliárd NOK |
1986. 06. 01. | 102,96 milliárd NOK |
1986. 09. 01. | 104,96 milliárd NOK |
1986. 12. 01. | 105,52 milliárd NOK |
1987. 03. 01. | 106,86 milliárd NOK |
1987. 06. 01. | 109,63 milliárd NOK |
1987. 09. 01. | 109,63 milliárd NOK |
1987. 12. 01. | 109,92 milliárd NOK |
1988. 03. 01. | 107,18 milliárd NOK |
1988. 06. 01. | 107,30 milliárd NOK |
1988. 09. 01. | 108,10 milliárd NOK |
1988. 12. 01. | 109,16 milliárd NOK |
1989. 03. 01. | 110,13 milliárd NOK |
1989. 06. 01. | 110,11 milliárd NOK |
1989. 09. 01. | 112,67 milliárd NOK |
1989. 12. 01. | 112,31 milliárd NOK |
1990. 03. 01. | 112,15 milliárd NOK |
1990. 06. 01. | 117,74 milliárd NOK |
1990. 09. 01. | 118,48 milliárd NOK |
1990. 12. 01. | 116,82 milliárd NOK |
1991. 03. 01. | 121,43 milliárd NOK |
1991. 06. 01. | 121,55 milliárd NOK |
1991. 09. 01. | 123,33 milliárd NOK |
1991. 12. 01. | 126,01 milliárd NOK |
1992. 03. 01. | 129,66 milliárd NOK |
1992. 06. 01. | 129,43 milliárd NOK |
1992. 09. 01. | 130,37 milliárd NOK |
1992. 12. 01. | 132,71 milliárd NOK |
1993. 03. 01. | 134,75 milliárd NOK |
1993. 06. 01. | 135,36 milliárd NOK |
1993. 09. 01. | 132,25 milliárd NOK |
1993. 12. 01. | 138,73 milliárd NOK |
1994. 03. 01. | 133,91 milliárd NOK |
1994. 06. 01. | 137,00 milliárd NOK |
1994. 09. 01. | 137,50 milliárd NOK |
1994. 12. 01. | 140,48 milliárd NOK |
1995. 03. 01. | 138,22 milliárd NOK |
1995. 06. 01. | 135,80 milliárd NOK |
1995. 09. 01. | 137,84 milliárd NOK |
1995. 12. 01. | 138,90 milliárd NOK |
1996. 03. 01. | 140,63 milliárd NOK |
1996. 06. 01. | 139,99 milliárd NOK |
1996. 09. 01. | 142,61 milliárd NOK |
1996. 12. 01. | 143,06 milliárd NOK |
1997. 03. 01. | 140,40 milliárd NOK |
1997. 06. 01. | 148,96 milliárd NOK |
1997. 09. 01. | 145,65 milliárd NOK |
1997. 12. 01. | 147,76 milliárd NOK |
1998. 03. 01. | 148,79 milliárd NOK |
1998. 06. 01. | 150,79 milliárd NOK |
1998. 09. 01. | 151,29 milliárd NOK |
1998. 12. 01. | 152,57 milliárd NOK |
1999. 03. 01. | 153,98 milliárd NOK |
1999. 06. 01. | 155,57 milliárd NOK |
1999. 09. 01. | 155,89 milliárd NOK |
1999. 12. 01. | 157,00 milliárd NOK |
2000. 03. 01. | 159,44 milliárd NOK |
2000. 06. 01. | 157,96 milliárd NOK |
2000. 09. 01. | 158,84 milliárd NOK |
2000. 12. 01. | 159,31 milliárd NOK |
2001. 03. 01. | 165,31 milliárd NOK |
2001. 06. 01. | 163,71 milliárd NOK |
2001. 09. 01. | 165,29 milliárd NOK |
2001. 12. 01. | 166,67 milliárd NOK |
2002. 03. 01. | 168,22 milliárd NOK |
2002. 06. 01. | 172,04 milliárd NOK |
2002. 09. 01. | 173,30 milliárd NOK |
2002. 12. 01. | 171,33 milliárd NOK |
2003. 03. 01. | 173,22 milliárd NOK |
2003. 06. 01. | 173,39 milliárd NOK |
2003. 09. 01. | 174,19 milliárd NOK |
2003. 12. 01. | 172,41 milliárd NOK |
2004. 03. 01. | 173,37 milliárd NOK |
2004. 06. 01. | 175,08 milliárd NOK |
2004. 09. 01. | 175,46 milliárd NOK |
2004. 12. 01. | 177,73 milliárd NOK |
2005. 03. 01. | 176,41 milliárd NOK |
2005. 06. 01. | 181,94 milliárd NOK |
2005. 09. 01. | 175,98 milliárd NOK |
2005. 12. 01. | 180,99 milliárd NOK |
2006. 03. 01. | 182,56 milliárd NOK |
2006. 06. 01. | 181,87 milliárd NOK |
2006. 09. 01. | 182,90 milliárd NOK |
2006. 12. 01. | 183,76 milliárd NOK |
2007. 03. 01. | 183,89 milliárd NOK |
2007. 06. 01. | 185,56 milliárd NOK |
2007. 09. 01. | 188,09 milliárd NOK |
2007. 12. 01. | 188,28 milliárd NOK |
2008. 03. 01. | 187,75 milliárd NOK |
2008. 06. 01. | 191,79 milliárd NOK |
2008. 09. 01. | 192,65 milliárd NOK |
2008. 12. 01. | 192,75 milliárd NOK |
2009. 03. 01. | 197,41 milliárd NOK |
2009. 06. 01. | 199,69 milliárd NOK |
2009. 09. 01. | 200,18 milliárd NOK |
2009. 12. 01. | 200,10 milliárd NOK |
2010. 03. 01. | 204,97 milliárd NOK |
2010. 06. 01. | 203,69 milliárd NOK |
2010. 09. 01. | 203,60 milliárd NOK |
2010. 12. 01. | 202,61 milliárd NOK |
2011. 03. 01. | 205,43 milliárd NOK |
2011. 06. 01. | 205,72 milliárd NOK |
2011. 09. 01. | 207,34 milliárd NOK |
2011. 12. 01. | 205,29 milliárd NOK |
2012. 03. 01. | 207,60 milliárd NOK |
2012. 06. 01. | 209,09 milliárd NOK |
2012. 09. 01. | 210,15 milliárd NOK |
2012. 12. 01. | 209,49 milliárd NOK |
2013. 03. 01. | 209,95 milliárd NOK |
2013. 06. 01. | 210,01 milliárd NOK |
2013. 09. 01. | 211,40 milliárd NOK |
2013. 12. 01. | 213,05 milliárd NOK |
2014. 03. 01. | 214,06 milliárd NOK |
2014. 06. 01. | 216,05 milliárd NOK |
2014. 09. 01. | 217,64 milliárd NOK |
2014. 12. 01. | 219,38 milliárd NOK |
2015. 03. 01. | 220,81 milliárd NOK |
2015. 06. 01. | 222,75 milliárd NOK |
2015. 09. 01. | 222,96 milliárd NOK |
2015. 12. 01. | 221,41 milliárd NOK |
2016. 03. 01. | 224,49 milliárd NOK |
2016. 06. 01. | 226,10 milliárd NOK |
2016. 09. 01. | 228,70 milliárd NOK |
2016. 12. 01. | 229,32 milliárd NOK |
2017. 03. 01. | 229,53 milliárd NOK |
2017. 06. 01. | 231,41 milliárd NOK |
2017. 09. 01. | 232,08 milliárd NOK |
2017. 12. 01. | 232,79 milliárd NOK |
2018. 03. 01. | 232,68 milliárd NOK |
2018. 06. 01. | 232,66 milliárd NOK |
2018. 09. 01. | 232,48 milliárd NOK |
2018. 12. 01. | 233,51 milliárd NOK |
2019. 03. 01. | 234,78 milliárd NOK |
2019. 06. 01. | 235,07 milliárd NOK |
2019. 09. 01. | 235,63 milliárd NOK |
2019. 12. 01. | 236,29 milliárd NOK |
2020. 03. 01. | 236,84 milliárd NOK |
2020. 06. 01. | 225,50 milliárd NOK |
2020. 09. 01. | 235,84 milliárd NOK |
2020. 12. 01. | 238,70 milliárd NOK |
2021. 03. 01. | 238,16 milliárd NOK |
2021. 06. 01. | 241,62 milliárd NOK |
2021. 09. 01. | 246,00 milliárd NOK |
2021. 12. 01. | 244,89 milliárd NOK |
2022. 03. 01. | 243,24 milliárd NOK |
2022. 06. 01. | 244,34 milliárd NOK |
2022. 09. 01. | 245,57 milliárd NOK |
2022. 12. 01. | 248,12 milliárd NOK |
2023. 03. 01. | 249,78 milliárd NOK |
2023. 06. 01. | 252,30 milliárd NOK |
2023. 09. 01. | 254,94 milliárd NOK |
2023. 12. 01. | 257,41 milliárd NOK |
Kormányzati kiadások Története
Dátum | Érték |
---|---|
2023. 12. 01. | 257,409 milliárd NOK |
2023. 09. 01. | 254,936 milliárd NOK |
2023. 06. 01. | 252,301 milliárd NOK |
2023. 03. 01. | 249,776 milliárd NOK |
2022. 12. 01. | 248,121 milliárd NOK |
2022. 09. 01. | 245,572 milliárd NOK |
2022. 06. 01. | 244,339 milliárd NOK |
2022. 03. 01. | 243,244 milliárd NOK |
2021. 12. 01. | 244,894 milliárd NOK |
2021. 09. 01. | 246,001 milliárd NOK |
Hasonló makrogazdasági mutatók Kormányzati kiadások-hoz
Név | Jelenleg | Előző | Frekvencia |
---|---|---|---|
🇳🇴 Államadósság | 708,529 milliárd NOK | 796,757 milliárd NOK | Negyedév |
🇳🇴 államháztartás | 16,3 % of GDP | 25,6 % of GDP | Évente |
🇳🇴 Állami bevételek | 566,575 milliárd NOK | 637,274 milliárd NOK | Negyedév |
🇳🇴 Állami kiadások | 512,813 milliárd NOK | 457,634 milliárd NOK | Negyedév |
🇳🇴 Az államadósság a GDP-hez viszonyítva | 44,3 % of GDP | 36,5 % of GDP | Évente |
🇳🇴 Az államháztartás értéke | 53,762 milliárd NOK | 179,64 milliárd NOK | Negyedév |
🇳🇴 Az államháztartási kiadások a GDP-hez képest | 46,4 % of GDP | 38,3 % of GDP | Évente |
🇳🇴 Katonai kiadások | 8,669 milliárd USD | 8,698 milliárd USD | Évente |
🇳🇴 Korrupciós index | 84 Points | 84 Points | Évente |
🇳🇴 Korrupciós rangsor | 4 | 4 | Évente |
🇳🇴 Menekültügyi kérelmek | 330 persons | 320 persons | Havi |
A kormányzati kiadások a GDP egyik fő összetevőjeként az árukra és szolgáltatásokra fordított közkiadásokat jelentik. A kormányzati kiadási politikák, mint például a költségvetési célok kitűzése, az adózás módosítása, a közkiadások növelése és a közmunkaprogramok, rendkívül hatékony eszközök a gazdasági növekedés befolyásolásában.
Makrooldalak más országok számára a Európa
- 🇦🇱Albánia
- 🇦🇹Ausztria
- 🇧🇾Fehéroroszország
- 🇧🇪Belgium
- 🇧🇦Bosznia-Hercegovina
- 🇧🇬Bulgária
- 🇭🇷Horvátország
- 🇨🇾Ciprus
- 🇨🇿Cseh Köztársaság
- 🇩🇰Dánia
- 🇪🇪Észtország
- 🇫🇴Feröer-szigetek
- 🇫🇮Finnország
- 🇫🇷Franciaország
- 🇩🇪Németország
- 🇬🇷Görögország
- 🇭🇺Magyarország
- 🇮🇸Izland
- 🇮🇪Írország
- 🇮🇹Olaszország
- 🇽🇰Koszovó
- 🇱🇻Lettország
- 🇱🇮Liechtenstein
- 🇱🇹Litvánia
- 🇱🇺Luxemburg
- 🇲🇰Észak-Macedónia
- 🇲🇹Málta
- 🇲🇩Moldva
- 🇲🇨Monaco
- 🇲🇪Montenegró
- 🇳🇱Hollandia
- 🇵🇱Lengyelország
- 🇵🇹Portugália
- 🇷🇴Románia
- 🇷🇺Oroszország
- 🇷🇸Szerbia
- 🇸🇰Szlovákia
- 🇸🇮Szlovénia
- 🇪🇸Spanyolország
- 🇸🇪Svédország
- 🇨🇭Svájc
- 🇺🇦Ukrajna
- 🇬🇧Egyesült Királyság
- 🇦🇩Andorra
Mi a(z) Kormányzati kiadások?
A kormányzati kiadások kulcstényező minden ország gazdasági életében, és azok részletes elemzése nélkülözhetetlen a makrogazdasági folyamatok mélyebb megértéséhez. A Eulerpool egy professzionális adatmegjelenítő weboldal, amely exkluzív fókuszban tartja a kormányzati kiadásokat, kiterjedt adatelemzéssel és ismeretterjesztéssel szolgál mindazon felhasználók számára, akik mélyebben szeretnék megérteni a makrogazdasági dinamikát. Ebben az írásban részletesen bemutatjuk a kormányzati kiadások fogalmát, típusait, hatásait és azok elemzésének fontosságát. A kormányzati kiadások a központi költségvetésből, valamint az állami és önkormányzati szervek pénzügyi kereteiből finanszírozott kiadások összességét jelentik. Ezek a kiadások számos formát ölthetnek, beleértve a közszolgáltatásokra, mint az egészségügy, oktatás és közbiztonság, valamint az infrastrukturális fejlesztésekre, szociális juttatásokra és védelmi kiadásokra fordított pénzeket is. A kormányzati kiadások megértése érdekében célszerű külön vizsgálni a működési és beruházási kiadásokat, mivel mindkét típus különböző makrogazdasági hatásokat gyakorol. A működési kiadások magukban foglalják a kormány mindennapi működéséhez szükséges kiadásokat, mint a közszolgáltatások fenntartása, a kormánytisztviselők bérezése és az aktuális programok finanszírozása. Ezek a kiadások közvetlen hatással vannak a közszférában dolgozó személyek foglalkoztatási szintjére és a szolgáltatások minőségére. A magas szintű működési kiadások lehetővé teszik a kormány számára, hogy magas színvonalú szolgáltatásokat kínáljon állampolgárainak, de egyúttal növelik az államháztartási hiány kockázatát, amennyiben a bevételek nem fedezik a kiadásokat. A beruházási kiadások ezzel szemben hosszú távú fejlesztési célokat szolgálnak, mint például az infrastruktúra fejlesztése, ami magában foglalja az úthálózatok, iskolák, kórházak és egyéb közintézmények építését és karbantartását. Ezek a kiadások jelentős befektetéseket igényelnek, amelyek hosszú távon hozzájárulhatnak a gazdasági növekedéshez, mivel javítják az általános életkörülményeket és növelik a termelékenységet. Ennek azonban van egy hátránya is, hogy a magas beruházási kiadások rövid távon növelhetik az államháztartási hiányt, amelyet adósságfinanszírozással kell kezelni. A kormányzati kiadások szintjét és összetételét jelentős mértékben befolyásolja a gazdasági ciklus, a gazdaságpolitikai irányvonal és a társadalmi prioritások. Gazdasági visszaesés idején a kormányzatok gyakran növelik kiadásaikat a gazdaság ösztönzése érdekében, míg gazdasági fellendülés idején törekednek a kiadások csökkentésére és az államháztartási egyensúly megteremtésére. Ezenkívül a különböző gazdaságpolitikai megközelítések is eltérő hangsúlyt helyeznek a kormányzati kiadások alakulására, amely különösen jól megfigyelhető a különböző közgazdasági iskolák által képviselt álláspontokban. A kormányzati kiadások hatásai sokrétűek és kiterjedtek, hatással vannak a gazdasági növekedésre, az inflációra, a foglalkoztatottságra és a nemzetközi versenyképességre. Például a jelentősebb közszolgáltatásokba és infrastruktúrába történő beruházások pozitívan befolyásolhatják a hosszú távú gazdasági teljesítményt, mivel növelik a munkavállalók képzettségi szintjét és az ország általános produktivitását. Ugyanakkor ezen kiadások finanszírozása gyakran adósságból történik, ami hosszú távú adósságszolgálati kötelezettségeket von maga után. A kormányzati kiadások inflációs hatásai szintén jelentősek lehetnek. Ha a kormányzat jelentős összegeket költ a gazdaságba, az keresleti oldali inflációhoz vezethet, különösen akkor, ha a gazdasági kapacitások közel vannak a teljes kihasználtsághoz. Ebben az esetben a túlzott kiadások áru- és szolgáltatásár-emelkedést eredményezhetnek, amely elérheti a pénzügyi piacokat is. Ennek kontrollálására a központi bankok gyakran monetáris politikai eszközökkel reagálnak, mint a kamatlábak emelésével. Az államháztartási hiány és az államadósság szintén szoros összefüggésben áll a kormányzati kiadásokkal. Azok az országok, amelyek tartósan magas kiadási szinteket tartanak fenn, gyakran szembesülnek fokozódó adósságfinanszírozási igényekkel. A magas szintű államadósság hosszú távon növelheti az ország hitelfelvételi költségeit és korlátozhatja a jövőbeli költségvetési mozgásteret. Emellett a nemzetközi befektetők bizalmának megingása is előfordulhat, ami negatív hatással lehet az ország fizetőképességére és külső pénzügyi pozícióira. Ezek tükrében a kormányzati kiadások elemzése és monitorozása kulcsfontosságú, amelyben nagy segítséget nyújt a Eulerpool, az adatmegjelenítés és gazdasági elemzés szakértő weboldala. Felhasználóink részletesen tanulmányozhatják a kormányzati kiadások alakulását és összehasonlíthatják azokat más gazdasági indikátorokkal, így mélyebb megértést kapnak az összefüggésekről és a gazdasági trendekről. Összességében, a kormányzati kiadásoknak gazdasági növekedést, stabilitást és jólétet kell szolgálniuk, azonban a túlzott kiadások és az azokból eredő adósságterhek hosszú távon káros hatással lehetnek. A megfelelő egyensúly megtalálása kihívást jelent a kormányok számára, és ennek megvalósításához elengedhetetlen a precíziós adatmegjelenítés, amelyben a Eulerpool alapvető szerepet játszik. A kormányzati kiadások mélyreható megértése lehetővé teszi a döntéshozók, befektetők és a lakosság számára, hogy megalapozott gazdasági döntéseket hozzanak és fenntartható fejlődést biztosítsanak országuk számára.