Kivitel Norvégia

Legfrissebb Kivitel adat Norvégia számára

Árfolyam

191 Md NOK

Változás +/-

+11,97 Md NOK

Változás %

+6,69 %

Átlag

39,55 Md NOK

Historikus csúcs

320,34 Md NOK

2022. 08. 01.

Historikus mélypont

449,00 M NOK

1960. 07. 01.

A Kivitel jelenlegi értéke Norvégia országban 191 Md NOK. A Kivitel Norvégia országban 191 Md NOK értékre növekedett 2026. 08. 01.-én, miután 179,02 Md NOK volt 2026. 07. 01.-én. 1960. 01. 01.-tól 2026. 08. 01.-ig az átlagos GDP Norvégia országban 39,55 Md NOK volt. A valaha volt legmagasabb érték 2022. 08. 01.-én érte el a csúcsot 320,34 Md NOK értékkel, míg a legalacsonyabb értéket 1960. 07. 01.-én rögzítették 449,00 M NOK értékkel.

Forrás: Statistics Norway

A(z) Kivitel Norvégia országban 2026. 08. 01.-én 179,02 Md NOK-ről 191 Md NOK-re emelkedett 2026. 07. 01.-én. A(z) Kivitel Norvégia országban átlagosan 39,55 Md NOK volt 1960. 01. 01. és 2026. 08. 01. között, 320,34 Md NOK (dátum: 2022. 08. 01.) maximumot és 449,00 M NOK (dátum: 1960. 07. 01.) minimumot érte el.

Kivitel

Kivitel

  • Max

Exportok
Dátum
Exportok
2026. jan. 1.
153,73 Md NOK
2026. febr. 1.
132,91 Md NOK
2026. márc. 1.
197,95 Md NOK
2026. ápr. 1.
176,40 Md NOK
2026. máj. 1.
159,40 Md NOK
2026. jún. 1.
162,98 Md NOK
2026. júl. 1.
179,02 Md NOK
2026. aug. 1.
191,00 Md NOK
Ezeket az adatokat az Eulerpool API-n keresztül

Kivitel Előzmények

Kivitel — Előzmények
DátumÉrték
191 Md NOK
179,02 Md NOK
162,98 Md NOK
159,4 Md NOK
176,4 Md NOK
197,95 Md NOK
132,91 Md NOK
153,73 Md NOK
137,99 Md NOK
139,48 Md NOK
...

Hasonló makrogazdasági mutatók a(z) Kivitel számára

Kivitel

2019-ben Norvégia exportja 9,4 százalékkal esett vissza az előző évhez képest, 904 milliárd norvég koronára, a lassú globális növekedés és az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi feszültségek közepette. A fő exporttermékek a következők voltak: ásványi tüzelőanyagok, kenőanyagok és kapcsolódó anyagok (az összes export 56 százaléka), különösen kőolaj, kőolajtermékek (34 százalék) és gáz, természetes és gyártott (21 százalék); hal, rákfélék, puhatestűek és azokból készült termékek (12 százalék); gépek és szállítóeszközök (10 százalék), főleg általános ipari gépek és felszerelések (2 százalék) és elektromos gépek és készülékek (2 százalék); vegyi anyagok és kapcsolódó termékek (7 százalék); és nem vas fémek (6 százalék). Az Egyesült Királyság volt Norvégia legnagyobb exportcélországa (az összes export 20 százaléka), amit Németország (14 százalék), Hollandia (11 százalék), Svédország (8 százalék), Franciaország (6 százalék), Dánia (5 százalék), az Egyesült Államok, Kína és Belgium (egyenként 4 százalék) követtek.

Mi az a Kivitel?

Az eulerpool weboldala, amely a makrogazdasági adatok professzionális megjelenítésére szakosodott, kiemelkedő hangsúlyt fektet az „Exportok” kategóriára. Az export a nemzetgazdaságok egyik legfontosabb alapelemeként szolgál, mivel kulcsszerepet játszik az országok gazdasági növekedésében és fejlődésében. Az alábbiakban részletesen bemutatjuk az exportok jelentőségét, jellemzőit, valamint hatásait a makrogazdasági mutatókra és folyamatokra. Az export, vagyis az áruk és szolgáltatások külföldre történő értékesítése, alapvető fontosságú a nemzeti gazdaságok számára. Az exportbevételek hozzájárulnak a hazai termelés bővítéséhez, és lehetőséget biztosítanak a termelékenység növelésére, valamint a technológiai fejlesztések finanszírozására. Az exportált termékek és szolgáltatások megjelenése a külföldi piacokon növeli az adott ország versenyképességét és nemzetközi elismertségét. Az exportok növelése érdekében a gazdasági szereplőknek folyamatosan szem előtt kell tartaniuk a globális piaci trendeket és igényeket, valamint az innovációs lehetőségeket. Az exporttevékenység számos tényezőtől függ, amelyek közül az egyik legkritikusabb az ország versenyképessége. Az árak, a termékminőség, valamint a szállítási és logisztikai költségek nagyban befolyásolják az export sikerességét. Az országoknak törekedniük kell arra, hogy javítsák termékeik és szolgáltatásaik minőségét, valamint optimalizálják a termelési folyamatokat annak érdekében, hogy versenyképesek maradjanak a nemzetközi piacon. Az exportok javítják a fizetési mérleg egyenlegét, mivel az exportált termékekért és szolgáltatásokért kapott bevételek növelik a hazai valuta tartalékait. Ez hozzájárul az ország pénzügyi stabilitásához, és csökkenti a külső adósságok szükségességét. Az export tevékenységek emellett pozitív hatással vannak az államháztartásra is, mivel az exportból származó jövedelmek adóbevételt generálnak. Az exportok jelentős munkahelyteremtő hatással bírnak, mivel az exportorientált ágazatokban működő vállalatok gyakran több munkavállalót foglalkoztatnak a megnövekedett termelési kapacitások és kereslet kielégítése érdekében. Az exporttevékenység elősegíti a szakértelem fejlődését és a munkaerő képzését, amelyek növelik az ország gazdasági potenciálját és növekedési kilátásait. Az exportpiacok diverzifikálása és bővítése kulcsfontosságú a gazdasági stabilitás fenntartásához. Az egyetlen piacra való túlzott függőség veszélyeztetheti az ország gazdasági stabilitását, különösen, ha az adott piac gazdasági vagy politikai nehézségekkel küzd. Az országoknak érdemes különböző földrajzi régiókban és ipari szektorokban jelen lenniük, hogy minimalizálják a kockázatokat és maximalizálják az exportjövdelmüket. Az exportok növekedése számos tovagyűrűző hatást indukál a gazdaság más területein is. Az exportbevételek növekedése elősegíti a kutatás-fejlesztési beruházásokat, mivel a vállalatok jelentős forrásokat fordíthatnak innovációra és új technológiák bevezetésére. Az innováció a versenyképesség növelésének egyik fontos eleme, amely hosszú távon biztosítja az ország gazdasági növekedését és fenntarthatóságát. Az exportok hatása megjelenik a valutaárfolyamok alakulásában is. Az erős exporttevékenység javítja az adott ország fizetési mérlegét, ami hozzájárul az adott valuta erősödéséhez. Az erős valuta csökkentheti az importált termékek költségeit, ami végső soron javíthatja a fogyasztók vásárlóerejét és növelheti a gazdasági jólétet. Az exportok makrogazdasági szintű elemzése során fontos figyelembe venni a nemzetközi kereskedelmi megállapodásokat és a kereskedelempolitikai intézkedéseket is. Az országok közötti kereskedelmi megállapodások, például a szabadkereskedelmi zónák és vámmentes kedvezmények, jelentős szerepet játszanak az exporttevékenység ösztönzésében. Az ilyen megállapodások hozzájárulnak a kereskedelmi költségek csökkentéséhez, valamint a kereskedelmi akadályok megszüntetéséhez, ami végső soron növeli az exportlehetőségeket. Az exporttevékenység sikere azonban nemcsak az ország gazdaságpolitikai intézkedéseitől függ, hanem a vállalatok egyéni stratégiáitól és alkalmazkodóképességétől is. A vállalatoknak képesnek kell lenniük alkalmazkodni a piaci változásokhoz és kihívásokhoz, valamint fejleszteniük kell a nemzetközi kereskedelemben szükséges kompetenciáikat. Az exportstratégia kialakítása során figyelembe kell venni a célpiacok kulturális, gazdasági és szabályozási sajátosságait, hogy az adott vállalat sikeresen tudjon versenyezni a nemzetközi piacokon. Összefoglalva, az exportok kulcsfontosságú szereplői a nemzeti gazdaságok növekedésének és jólétének. Az exportbevételek hozzájárulnak a gazdasági stabilitás megteremtéséhez, a munkahelyteremtéshez, valamint a technológiai és innovációs fejlődéshez. Az exporttevékenység sikeréhez azonban elengedhetetlen a versenyképesség folyamatos fenntartása, az exportpiacok diverzifikálása, valamint a nemzetközi kereskedelmi megállapodások és gazdaságpolitikai intézkedések figyelembevétele. Az eulerpool weboldalán részletes és naprakész makrogazdasági adataink segítségével mélyebb betekintést nyerhet az exportok alakulásába és azok gazdasági hatásaiba, ezáltal segítve az üzleti döntéshozók és gazdasági szereplők sikeres működését a nemzetközi piacon.

Kivitel Norvégia — FAQ

Mennyi a jelenlegi Kivitel Norvégia esetében?

A jelenlegi Kivitel Norvégia esetében 191 Md NOK (2026. 08. 01.).

Hogyan változott a Kivitel Norvégia esetében mostanában?

A Kivitel Norvégia esetében 179,02 Md NOK-ról (2026. 07. 01.) 191 Md NOK-ra (2026. 08. 01.) emelkedett.

Mi a Kivitel historikus csúcsa Norvégia esetében?

A Kivitel historikus csúcsa Norvégia esetében 320,34 Md NOK volt (2022. 08. 01.).

Mi a Kivitel historikus mélypontja Norvégia esetében?

A Kivitel historikus mélypontja Norvégia esetében 449,00 M NOK volt (1960. 07. 01.).

Mi a Kivitel historikus átlaga Norvégia esetében?

A Kivitel historikus átlaga Norvégia esetében 39,55 Md NOK, 1960. 01. 01.–2026. 08. 01. között.

Honnan származnak a Kivitel adatai Norvégia esetében?

A Kivitel adatai Norvégia esetében a(z) Statistics Norway forrásból származnak, az Eulerpool közli őket.

További eszközök és elemzések

Ingyenes eszközök és piaci adatok az Eulerpooltól.