Tedd meg életed legjobb befektetéseit.
2 eurótól biztosítható Észak-Macedónia Minimálbér
Árfolyam
A jelenlegi Minimálbér értéke Észak-Macedónia-ban 29 739 MKD/Hónap. A Minimálbér Észak-Macedónia-ban 29 739 MKD/Hónap-ra emelkedett 2023. 01. 01.-án/én, miután 2022. 01. 01.-án 26 422 MKD/Hónap volt. 2012. 01. 01. és 2024. 01. 01. között az átlagos GDP Észak-Macedónia-ban 19 369,08 MKD/Hónap volt. A valaha elért legmagasabb értéket 2024. 01. 01.-án/én értük el 33 352,00 MKD/Hónap, míg a legalacsonyabb értéket 2012. 01. 01.-án/én rögzítettük 12 268,00 MKD/Hónap.
Minimálbér ·
Max
Minimálbérek | |
---|---|
2012. 01. 01. | 12 268,00 MKD/Month |
2013. 01. 01. | 12 268,00 MKD/Month |
2014. 01. 01. | 13 140,00 MKD/Month |
2015. 01. 01. | 13 986,00 MKD/Month |
2016. 01. 01. | 14 563,00 MKD/Month |
2017. 01. 01. | 14 810,00 MKD/Month |
2018. 01. 01. | 17 370,00 MKD/Month |
2019. 01. 01. | 20 997,00 MKD/Month |
2020. 01. 01. | 21 107,00 MKD/Month |
2021. 01. 01. | 21 776,00 MKD/Month |
2022. 01. 01. | 26 422,00 MKD/Month |
2023. 01. 01. | 29 739,00 MKD/Month |
Minimálbér Története
Dátum | Érték |
---|---|
2023. 01. 01. | 29 739 MKD/Hónap |
2022. 01. 01. | 26 422 MKD/Hónap |
2021. 01. 01. | 21 776 MKD/Hónap |
2020. 01. 01. | 21 107 MKD/Hónap |
2019. 01. 01. | 20 997 MKD/Hónap |
2018. 01. 01. | 17 370 MKD/Hónap |
2017. 01. 01. | 14 810 MKD/Hónap |
2016. 01. 01. | 14 563 MKD/Hónap |
2015. 01. 01. | 13 986 MKD/Hónap |
2014. 01. 01. | 13 140 MKD/Hónap |
Hasonló makrogazdasági mutatók Minimálbér-hoz
Név | Jelenleg | Előző | Frekvencia |
---|---|---|---|
🇲🇰 Állásajánlatok | 10 170 | 9518 | Negyedév |
🇲🇰 Bérek | 62 032 MKD/Month | 61 703 MKD/Month | Havi |
🇲🇰 Bérnövekedés | 9,3 % | 11,5 % | Havi |
🇲🇰 Foglalkoztatási ráta | 45,4 % | 45,4 % | Negyedév |
🇲🇰 Foglalkoztatottak | 687 351 | 687 459 | Negyedév |
🇲🇰 Gyártási bérek | 51 026 MKD/Month | 51 034 MKD/Month | Havi |
🇲🇰 Hosszú távú munkanélküliségi ráta. | 11,5 % | 12,5 % | Évente |
🇲🇰 Munkanélküli személyek | 101 558 | 102 980 | Negyedév |
🇲🇰 Munkanélküliségi ráta | 12,9 % | 13 % | Negyedév |
🇲🇰 Munkavállalási arány | 52,1 % | 52,2 % | Negyedév |
🇲🇰 Népesség | 1,83 Mió. | 1,84 Mió. | Évente |
Észak-Macedóniában a minimálbér az a legalacsonyabb havi összeg, amelyet a munkáltató vállal, hogy kifizet az alkalmazottnak a teljes munkaidőben és a meghatározott normák szerint elvégzett munkáért.
Makrooldalak más országok számára a Európa
- 🇦🇱Albánia
- 🇦🇹Ausztria
- 🇧🇾Fehéroroszország
- 🇧🇪Belgium
- 🇧🇦Bosznia-Hercegovina
- 🇧🇬Bulgária
- 🇭🇷Horvátország
- 🇨🇾Ciprus
- 🇨🇿Cseh Köztársaság
- 🇩🇰Dánia
- 🇪🇪Észtország
- 🇫🇴Feröer-szigetek
- 🇫🇮Finnország
- 🇫🇷Franciaország
- 🇩🇪Németország
- 🇬🇷Görögország
- 🇭🇺Magyarország
- 🇮🇸Izland
- 🇮🇪Írország
- 🇮🇹Olaszország
- 🇽🇰Koszovó
- 🇱🇻Lettország
- 🇱🇮Liechtenstein
- 🇱🇹Litvánia
- 🇱🇺Luxemburg
- 🇲🇹Málta
- 🇲🇩Moldva
- 🇲🇨Monaco
- 🇲🇪Montenegró
- 🇳🇱Hollandia
- 🇳🇴Norvégia
- 🇵🇱Lengyelország
- 🇵🇹Portugália
- 🇷🇴Románia
- 🇷🇺Oroszország
- 🇷🇸Szerbia
- 🇸🇰Szlovákia
- 🇸🇮Szlovénia
- 🇪🇸Spanyolország
- 🇸🇪Svédország
- 🇨🇭Svájc
- 🇺🇦Ukrajna
- 🇬🇧Egyesült Királyság
- 🇦🇩Andorra
Mi a(z) Minimálbér?
A minimálbér egy fontos makrogazdasági mutató, amely jelentős hatással van a gazdaság egészére, beleértve a munkavállalók életszínvonalát, a foglalkoztatottságot, valamint a vállalati költségeket és az árakat. A minimálbér fogalma alatt az a legkisebb havi vagy órabér értendő, amelyet a munkáltatóknak jogilag kötelező megfizetniük dolgozóiknak. A minimálbér meghatározása és felülvizsgálata gyakran kormányzati döntés, amely figyelembe veszi gazdasági, szociális és politikai szempontokat is. A minimálbérek meghatározása mögött általában az a cél áll, hogy biztosítsák a dolgozók számára a megélhetéshez szükséges minimális jövedelmet, csökkentsék a szegénységet, és hozzájáruljanak a társadalmi egyenlőtlenségek mérsékléséhez. Ebben az összefüggésben azonban a szakértők gyakran megvitatják a minimálbér különféle gazdasági hatásait. Egyes nézetek szerint a magasabb minimálbér segíthet a vásárlóerő növelésében, csökkenti a szociális támogatások iránti szükségletet, és javítja a munkavállalók morálját és termelékenységét. Mások viszont attól tartanak, hogy a túl magas minimálbér növelheti a munkanélküliséget, különösen a fiatalok és alacsony képzettségű dolgozók körében, mivel a munkáltatók nem tudnak vagy nem kívánnak ilyen bérszinteken munkásokat foglalkoztatni. A minimálbér gazdasági hatásainak vizsgálata során nem csak a munkanélküliség és a szegénység mutatóira kell figyelni, hanem a szélesebb makrogazdasági hatásokra is. Például, ha a minimálbér emelése terheli a vállalkozásokat, ez áremelkedésekhez vezethet, mivel a vállalatok próbálnak kompenzálni a magasabb munkaerőköltségeket. Ez pedig inflációt generálhat, ami végül is csökkenti a munkavállalók vásárlóerejét. Ezen túlmenően, ha egy ország minimálbére jelentősen meghaladja a termelékenységi növekedést, az nemzetközi versenyképességi gondokat okozhat, mivel a magasabb bérek növelik az export termékek árát. Magyarországon a minimálbér története és aktuális alakulása több tényező függvénye. Az ország gazdasági helyzete, a munkaerőpiaci folyamatok, és az inflációs környezet mind befolyásolják, hogy mikor és milyen mértékben kerül sor a minimálbér emelésére. Az elmúlt években a kormányzat többször is jelentős minimálbér-növeléseket hajtott végre, amelyek célja elsősorban a dolgozói életszínvonal javítása és a szociális igazságosság előmozdítása volt. Az emelések hatásait azonban folyamatosan elemzik, hiszen ahogy korábban említettük, ezek széleskörű gazdasági hatásokkal járhatnak. Fontos megemlíteni a regionális különbségeket is, amelyek a minimálbér meghatározása során felmerülnek. Egyes gazdaságilag fejlettebb régiókban a minimálbér magasabb lehet, míg a hátrányosabb helyzetű területeken alacsonyabb. Ennek oka lehet, hogy a jóléti szint és a megélhetési költségek is eltérőek az egyes régiókban. Az országos minimálbér szintjeinek meghatározása ezért érzékeny kérdés, amely megköveteli a különböző régiók gazdasági helyzetének és munkaerőpiaci adottságainak figyelembe vételét. A munkaadói és munkavállalói érdekképviseleteknek is nagy szerepe van a minimálbér kialakításában. A bértárgyalások során a szakszervezetek a dolgozók érdekeit képviselik, és magasabb béremelést próbálnak elérni, míg a munkaadói szervezetek általában az alacsonyabb bértartományok mellett érvelnek a versenyképesség megőrzése érdekében. Az eredmény általában egy kompromisszum, ahol mindkét félnek engednie kell valamennyit. Az Európai Unió tagországaiban, így Magyarországon is fontos a minimálbér harmonizáció kérdése. Az EU több irányelvet is kiadott, amelyek célja a tagállamok közötti béregyenlőtlenségek csökkentése és az egységes piacon belüli szociális dömping elkerülése. Az uniós szabályozás keretein belül Magyarország saját maga határozza meg minimálbér-politikáját, de mindig igazodnia kell a közösségi irányelvekhez is. Az Eulerpool weboldalon a minimálbérek alakulását bemutató makrogazdasági adatokat kívánjuk közérthető és részletes formában bemutatni. A különböző országok adatait összehasonlító grafikonok és elemzések segítségével kiemeljük a globális gazdasági folyamatokat, és lehetőséget biztosítunk a felhasználóknak, hogy mélyebb betekintést nyerjenek a minimálbér változásainak okainak és következményeinek összefüggéseibe. Célunk, hogy látogatóink megbízható és naprakész információkhoz jussanak, amelyeket felhasználhatnak gazdasági döntéseik során. Összegzésképpen elmondható, hogy a minimálbér meghatározása és alakulása több tényező kölcsönhatásának eredménye, és folyamatos politikai, gazdasági és szociális viták tárgya. A minimálbér szintjének optimalizálása komplex feladat, amely hatással van a munkavállalók életszínvonalára, a gazdasági fejlődésre és a nemzetközi versenyképességre egyaránt. Az Eulerpoolon kifejezetten nagy hangsúlyt fektetünk ezen adatok bemutatására, hogy felhasználóink a legjobb döntéseket hozhassák meg.